Uniós per elé néz Magyarország

Publikálás dátuma
2018.01.31. 06:08

Egy hete van a kormánynak, hogy bizonyítsa: megfelelő intézkedéseket hozott a levegőtisztaság védelmére. Az ÁSZ mindent rendben talált, derült ki a Levegő Munkacsoport által kifogásolt jelentéséből.

Magyarország és másik nyolc európai uniós tagállam a jövő hét végéig kapott haladékot az Európai Bizottságtól arra, hogy pontos terveket nyújtsanak be a levegőszennyezésük korlátozására. Ha ezt elmulasztják, akkor a brüsszeli testület az Európai Bíróság elé citálja őket, mert évek óta túllépik az unió légszennyezési határértékeit. Magyarország ellen a szennyező részecskék (szálló por) és a nitrogén-dioxid megengedettnél magasabb szintje miatt folyik kötelezettségszegési eljárás, amely már a bírósági szakasz előtt áll. A közösségi előírásoknak való megfelelés határideje eredetileg 2005, illetve 2010 volt.

Karmenu Vella környezetvédelmi biztos szerint az Európai Bizottság túl hosszú ideig várt arra, hogy az érintett tagállamok végrehajtsák a levegőminőség javítását célzó uniós jogszabályokat. A környezetvédelmi miniszterek és államtitkárok részvételével tartott keddi brüsszeli találkozón a biztos ultimátumot adott a kilenceknek: vagy gyorsan teljesítik a vállalásaikat, vagy Brüsszel beperli őket. A megbeszélések után tartott sajtótájékoztatóján Vella elégtelennek ítélte az ülésen elhangzott javaslatokat, és sürgette a tagországokat, hogy a súlyának megfelelő gyorsasággal intézkedjenek “ebben az életbevágó ügyben”.

A magyar kormányt V. Németh Zsolt államtitkár képviselte az egyeztetésen. A tárca által kiadott közlemény részletesen felsorolja, hogy Magyarország mit tett az elmúlt években a levegőminőség javítása érdekében. A nyilatkozat ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a hatóságok tovább dolgoznak a szükséges intézkedéseken.

Magyarországon a háztartások kibocsátása, ezen belül is a lakossági fűtésből eredő légszennyezettség, a nem megfelelő tüzelőanyagok használata a probléma fő oka. A szakminisztérium szakmai iránymutatást küldött az összes járási környezetvédelmi hatóságnak, leírva, hogyan kell egységesen kezelni a tiltott tüzeléssel kapcsolatos bejelentéseket. A tárca lapunknak küldött válaszában kiemelte, hogy a lakossági jelzéseket minden esetben kivizsgálják. A tét nem kicsi, ha ugyanis bebizonyosodik, hogy valaki például PET-palackkal, festett ablakkerettel, rongyokkal vagy gumival fűtött, akkor 75 és 300 ezer forint közötti büntetést kaphat. A hatóság emberei akár gyorstesztet is végezhetnek a kazánban talált maradványokon. A minisztérium szerint a szociális okok mellett gyakran ismerethiány miatt fűtenek szeméttel az emberek, ezért „Fűts okosan!” címmel felvilágosító kampányt indítottak.

Az Európai bizottság ezt az intézkedési tervet tartotta elégtelennek. Kérdés, hogy mire lesz elég az újabb, meggyőzőbb tervek benyújtására adott egy hét: van-e kész, eddig rejtegetett kormányzati elképzelés a kisméretű szálló por, valamint az ipar, a közlekedés és fűtés számlájára írható nitrogéndioxid kibocsátás csökkentésére, vagy inkább a bíróság előtt tisztázná magát a kormány.

Tűz híján tíz perc alatt kihűl a ház
- Oda menjen be, ott még az olajos flakont is a kályhába dobják! – int a kaposmérői mellékutca utolsó háza felé egy nyúlprém kalapos férfi, akinél aziránt érdeklődünk, előfordul-e, hogy valaki nemcsak fával küzd a téli hideg ellen. – Időnként olyan füst jön ki a kéményükből, hogy még Várpalotán is szóltak volna érte ’82-ben. Tudom, mert akkor ott dolgoztam, s láttam, mi szutyok ment a városra.
A jelzett ház kapuján hiába csöngetünk, csak hosszas kiabálására moccan meg a függöny, s kell vagy öt perc, mire kinyílik az ajtó. Szakadt melegítőnadrágos, kinyúlt pulóveres asszony les ki a résen, s megjelenik egy ötévesforma lurkó feje is. Bizalmatlanul méregetnek, aztán a nő csak kijön a kapuig.
- Olajosat sose’ – rázza a fejét meggyőzőn, amikor szembesítjük az utcabeliek állításával, aztán némi húzódozás után beenged. A vakolatlan házban két szoba, valamint egy nappaliféle, mely magában foglalja a konyhát is, már, ha egy háromtányéros sparhelt kimeríti utóbbi fogalmát. A szobákban nincs kályha, a nagyobbikban, melyben négy ágy és egy háromlábú, negyedik sarkán téglával alátámasztott komód jelenti a bútorozást egy ütött-kopott olajradiátor árválkodik, de olyan hideg, hogy inkább elveszi a hőt a helyiségből…
- Árammal menne, de ki bírja azt kifizetni – tárja szét a kezét Kamilla (nem ez az igazi neve, de a valódin nem szeretne szerepelni, mert fél, hogy megbünteti az önkormányzat és a kormányhivatal). – A kályhát fűtjük, kaptunk fát az önkormányzattól, de az nem elég télire. Szedünk gallyat a Kapos-parton, meg ha talál valami elhasadt fát az uram, hazahozza, kiszárítja. Valami kis szenet is szerzett valahonnét – mutat a bejárati ajtó melletti ládára -, de azt nem szeretem, mert nagyon kormol.
Egy pillanatra megszakítjuk, hogy a szemétdombról, árokpartról behozott rongyok, cipők, koszos hirdetési újságok, no és leginkább a mindenféle flakon és PET-palack sem vízgőzt juttat a szobába s a kéményen át a levegőbe, de megint csak legyint.
- Ha nem ég a tűz a kályhában, tíz perc alatt kihűl a ház – állítja. – Itthon vagyok a két gyerekkel, az egyik fél-, a másik kétéves, sőt, most az óvodás is velünk van, mert beteg – indokolja meg a legnagyobb otthonlétét. – Négy nagyobb, és ki tudja, hány kisebb lyuk van a falon, a párom behabarcsolta az ősszel, de azért érződik a cúg. Ami egyre jó: mozgatja kicsit a levegőt, ha nagyon füstöl a kályha.
Kamilláék éjjel is felváltva kelnek kétóránként, hogy ébredéskor ne négy-öt fok legyen a házban, s főként éjszaka nem nagyon válogatják meg, mit dobnak a kályhába.
- Mondják, hogy mérgező, meg hogy rákot okoz – bólogat, amikor afféle kéretlen kibicként a veszélyekre figyelmeztetjük -, de mi a rossebet csináljunk? fagyjunk meg? kapjon tüdőgyulladást valamelyik gyerek? A második legkisebb így is állandóan köhög, a doktor azt mondja, asztmája lesz, mert vizes a ház. Akkor még fázzon is? Higgye el, boldogan raknám egész télen az akácot, de annak is örülök, hogy hó végén mindenkinek jut egy szelet kenyér vacsorára.
Az asszony nem tart az ellenőrzéstől, ugyan, mit tudnának velük csinálni? Megbüntethetik őket, de úgysem fizetnék be, nemhogy száz-, de tízezer forintot sem tudnának erre kigazdálkodni. Az önkormányzatnál is tudják, az urának kellene leülnie a szabálysértési bírságot, s ha néhány hónapra börtönbe kerülne, hát nemhogy fűteni, de enni sem tudnának.
- Sose’ volt törvénytelenségünk, a párom folyton dolgozik valahol, tudják róla, nem ivós, nem balhés – jelenti ki. – Eljárhatna lopni, mint annyian, de inkább a kevesebb is elég nekünk. Biztos ezért is hagynak békén: szegények vagyunk, de becsületesek. Csak megfagyni nem akarunk… - Vas András
A Levegő Munkacsoport bírálja az ÁSZ-t

Köszönőviszonyban sincs a valósággal az Állami Számvevőszék (ÁSZ) számos, a levegőminőség-védelem ellenőrzése jegyében tett megállapítása – közölte lapunkkal a Levegő Munkacsoport. Míg az ÁSZ az intézkedéseket alapvetően eredményesnek ítéli, a társadalmi szervezet az adatokból egész más következtetésre jut.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2017. évi jelentése szerint a hazai a légszennyezés évi több mint 14 ezer ember idő előtti halálát okozza. Ez európai összevetésben, lakosságarányosan az egyik legrosszabb helyezés. Az Európai Bizottság kimutatta: a szennyezett levegő miatt évi több mint 1500 milliárd forint veszteség éri a magyar gazdaságot, beleértve 3 millió elvesztegetett munkanapot.

Az ÁSZ elégedetten állapítja meg, hogy a kormányhivatalok rendelkeztek a légszennyezettségi zónákra vonatkozó levegőminőségi tervvel. Vagyis az ország teljes területére vonatkoznak légszennyezés-csökkentési elképzelések. Arról viszont egyetlen szót se írnak, hogy még ha ezeket végre is hajtanák, azok nem elégségesek a levegőminőség érdemi javítására – hívja fel a figyelmet a Levegő Munkacsoport.

Az ÁSZ főleg a mérőállomások adatainak alakulását veszi figyelembe. Ezek viszont nem tükrözik az embereket érő szennyezés súlyosságát. Nagyon kevés az állomás, így rengeteg településen és -részen nem mérik a súlyosan szennyezett levegőt – közli a szervezet.

Magyarországon a leginkább a lakossági szilárd tüzelés, ezen belül is a hulladékégetés felelős a szennyezésért. Az ÁSZ jelentése szerint „a kormányhivatalok hatósági és felügyeleti feladataikat megfelelően látták el”. A Levegő Munkacsoport több éves tapasztalatai, illetve egy friss közvélemény-kutatás adatai szerint ugyanakkor az illegális lakossági hulladékégetések elleni hatósági fellépések, ha egyáltalán megtörténnek, túlnyomórészt sikertelenek. Ha az ÁSZ valóban foglalkozik a témával, megállapíthatta volna, hogy a sikertelenségről főképp nem a hatósági dolgozók tehetnek. Bár az illetékes tárca, a Földművelésügyi Minisztérium korlátozott lehetőségei között igyekszik segíteni a hatóságokat, a jelentős forrás- és szakemberhiány nem tesz lehetővé alapvető változásokat - véli a szervezet.

Az ÁSZ jelentése számos intézkedést sorol fel, de azt semmivel se igazolja, hogy ezek nyomán bárhol is érdemben javult volna a levegő minősége. Ilyen például az „alacsony emissziós övezetek” kialakítása. Eddig ugyanakkor egyetlen, a Levegő Munkacsoport által is régóta szorgalmazott ilyen övezet se létesült Magyarországon.

Elismeréssel szól a jelentés arról, hogy az illetékes minisztérium a lakossági fűtéssel kapcsolatos szemléletformálási tevékenységet végez. Ezt a szervezet is rendkívül fontosnak és elismerésre méltónak ítéli. Egy másik fejezetből viszont kiszúrták, hogy erre a szükségeshez képest elenyésző összeget fordítanak. - M.I.

Környezetszennyezés vagy fagyhalál
Szigorúbb hatósági ellenőrzést és felvilágosító kampányt emleget a szaktárca, ám Varga András, Várda polgármestere is kételkedik benne, hogy hoznak-e bármilyen változást az intézkedések a kistelepüléseken, ahol a fűtési légszennyezés valóban égető probléma.
- Várda hivatalosan is virágos település, zöld falu. Ez azt is jelenti, arra is figyelnek a helybéliek, mi kerülhet a kályhába, kazánba?
- A többség feltétlenül. Persze előfordul, hogy valaki műanyagot vagy más, szennyező dolgot dob be a vegyestüzelésű kazánba, de ilyenkor a szomszédok vagy a falugondnok azonnal jelzi, büdös van és más színű a füst. Ilyenkor szólunk, s jelezzük, ha kell fa, szóljanak, adunk.
- Mennyire tudatosan fűtenek a várdaiak?
- Tavalyelőtt a Fűts okosan! kampány részeként kaptunk szórólapot, amit lefénymásoltunk és kiosztottuk mindenkinek a faluban. Ebben elég jól el volt magyarázva, milyen következményekkel jár, ha mérgező anyagokat tüzelnek el az emberek. Azóta jobban odafigyelnek a tüzelésre, s azt is tudják, a kerti hulladékot is elszállíttatjuk, ha kérik.
- Hivatalosan ellenőrzi bárki, mi kerül a kályhákba, kazánokba?
- Elvileg létezik ilyesmi, de a gyakorlatban még nem találkoztam vele. Egyetlen büntetésről tudok, de azt is egy gazdálkodó kapta, aki a határban felgyújtotta a földjén kiszedett bokrokat és gazt. Pechére a fonyódi útról látszott a füst, az arra járó tűzoltók észrevették és megbüntették.
- Hogyan lehet megakadályozni, hogy a PET-palack ne kerüljön a tűzre?
- Amióta kiosztották a szelektív kukákat, s ingyen szállítják el a válogatott hulladékot, szerintem ez megoldódott. Az említett kampány is segített, a többség felfogta, komoly büntetést kaphat, ha lebukik, s nem kockáztat, hiszen egy százezres büntetésből akár egész télre megveheti a tüzelőt. Persze azért, ahogy mondtam is, akadnak, akik mindent a tűzre dobnak. Somogyban ez óriási probléma, főleg a falvak szegénysorain. S valahol meg is értem őket, hogy a környezetszennyezés vagy a megfagyás közül nem az utóbbit választják… - Vas András

Kevesebb menedékkérő kopogtat Európában

Publikálás dátuma
2018.01.30. 06:08
PROPAGANDA - Szíriai család a tompai határátkelőnél. Bár a kormány mást sulykol, Magyarországon is csökkenés tapasztalható - FOT
Jelentősen csökkent tavaly 2015-höz képest az EU-ban a menedékkérők száma. Az átlagadatok azonban elfedik a térségek közötti átrendeződéseket.

Az Eurostat, az unió hivatalos statisztikai hivatala ezzel nem pontosan egyező, de hasonló trendet mutató adatokat tartalmaz, miszerint 2017 januárja és szeptembere között 480 ezer, míg a teljes 2016-os évben összesen 1,2 millió menedékkérelem érkezett a hatóságokhoz. Visszatekintve a migrációs válság kirobbanásának az évére, 2015-re, akkor 1 millió 250 ezer menedékkérelmet vettek nyilvántartásba. Ezzel a csúcsadattal összevetve mindenképpen imponáló javulás a 2017-es részfelmérési adat. Semmi nem mutat arra, hogy a tavalyi év októbere és decembere között drámai mértékben megugrott volna az Európába érkező menekültek száma, így tehát a 480 ezerhez 150-200 ezernél többet semmiképpen sem lehet becsült adatként hozzászámítani, hogy következtetést vonjunk le a teljes 2017-es évre.

A legtöbb menedékkérelmet – az összes kérelem közel egyharmadát - Németországban nyújtották be a szíriai háború, illetve az egyéb közel-keleti, ázsiai, afrikai erőszakos konfliktusok elől menekülők. Németországot – sok menekült célországát – mondhatni, alaposan leszakadva, Olaszország és Görögország, tehát a kiterjedt mediterrán partszakasza okán a két legkézenfekvőbb „partraszállási” ország követi.

A német adatokban van némi ellentmondás az uniós és a német belügyminisztérium által közzétett tavalyi számok között. Az EU kevesebb, mint 138 ezer új menedékkérelemről vél tudni a januártól szeptemberig terjedő időszakot illetően, a berlini szaktárca viszont 207 ezerről – csakhogy a januártól novemberig terjedő periódusra vonatkoztatva. Ennek abból a szempontból van bizonyos jelentősége, hogy Thomas de Maiziere belügyminiszter előzetesen azt a becslést adta, hogy 2017-ben a menedékkérők száma nem fogja meghaladni a 200 ezret. Ez a szám aztán a német koalíciós huzakodásokban is megjelent, nevezetesen úgy, hogy 200 ezerre „lőtték be” az évente Németország által befogadható menedékkérelmek felső határát.

Az EU-ban a beadott menedékkérelmek átlagosan szűk felének adnak helyt a hatóságok már az első elbírálási körben. Ezzel összhangban van az a német részadat, amely a tavaly esztendő utolsó negyedéről szól, és amely szerint a kérelmek 48 százalékának tettek eleget.

A különböző összegző beszámolók felhívják a figyelmet arra, hogy a menedékkérők számának a jelentős megcsappanása elsősorban a balkáni útvonal de facto lezárásának, illetve az EU és Törökország között született, politikailag felettébb törékeny alkunak köszönhető. Ez az alku arról szól, hogy az unió anyagi támogatásban részesíti a törököket, aki ennek fejében visszatartják, illetve visszafogadják a tőlük Európába eljutni próbáló menekülteket.

Ha országonként külön-külön vizsgáljuk a menekültügyi statisztikákat, akkor kiderül, hogy a „drámai visszaesés”, mint átlagolt adat mögött óriási különbségek vannak, és egymással ellentétes tendenciák is érvényesülnek Európában.

Németországban valóban hatalmas volt a menedékkérők számának a visszaesése: a tavalyi 200 ezer körüli adattal 2016-ból több mint 745 ezer kérelem állítható szembe. (Ezzel kapcsolatban azonban elemzők megjegyzik: az érkezés és a kérelem benyújtás között mindig eltelik hosszabb-rövidebb idő, tehát a 2016-os, kiugróan sok kérelem egy része 2015-ös érkezőket takar.)

Szintén számottevő csökkenés figyelhető meg 2016 és 2017 között Magyarországon (29 ezerről 26 ezerre), valamint Bulgáriában (19 ezerről 16 ezerre). Ezzel szemben viszont növekedett a beadott menedékkérelmek száma Olaszországban, Franciaországban, Belgiumban, Szlovéniában, valamint a nem EU-tag, de a schengeni övezethez tartozó Norvégiában.

Olaszországban különösen nagyon megugrott a friss menedékkérők száma: a 2016-os 123 ezer után 2017-ben ennél 130 ezerrel többen kérelmezték a menekültstátust. Franciaországban is hasonló volt a növekedési arány, csak valamivel alacsonyabb bázison: a 2016-os 85 ezer menedékkérőnél százezerrel többen kértek menedéket tavaly.

Ami a menedékkérők származási országát illeti, Szíria az első három között szerepelt Németországban, Ausztriában, Belgiumban, Hollandiában, Svédországban, Norvégiában, Bulgáriában és Magyarországon. Afganisztán Németországban, Franciaországban, Ausztriában, Belgiumban, Bulgáriában, Magyarországon és Szlovéniában szerepelt az első három származási ország között.

Egészen más arányok mutatkoztak Olaszországban, ahol zömmel nigériaiak, bangladesiek és pakisztániak érnek partot, valamint Lengyelországban, ahová főleg oroszok, ukránok, tádzsikok érkeznek, összesen néhány ezer fő erejéig. Franciaországban ugyanakkor érdekes módon az albánok voltak a legtöbben a menedékkérők között, tehát európai országbeliek, akiknek a migrációját nem is szokták a 2015-ös menekülthullám részeként emlegetni. A legtöbb kísérő nélküli gyermek – tavaly közel 10 ezer – Olaszországba érkezett.

A beadott menedékkérelmek jóváhagyását illetően szintén egymással ellentétes tendenciák érvényesültek tavaly az egyes uniós országokban. Németországban és Svédországban például jelentősen csökkent, miközben Belgiumban, Olaszországban és Lengyelországban nőtt a kedvezően elbírált menedékkérelmek aránya az uniós statisztikai hivatal rendelkezésére álló adatok szerint.

A statisztikai adatok alapján arra lehet következtetni, hogy miközben Németországban és különösen Ausztriában jelentősen megcsappant a menekültek befogadására való nyitottság, Olaszország továbbra is erősen fog lobbizni a menedékkérők unión belüli elosztása mellett, mert az utóbbi időben nagyon megnőtt a rá nehezedő migrációs nyomás – annak ellenére, hogy igyekszik együttműködni az észak-afrikai Tunéziával, illetve Líbiával a menekültek visszatartása vagy visszafogadása érdekében.

Némiképp hasonló a helyzet, bár kisebb számsorok mentén, Spanyolországgal. A Nemzetközi Migrációs Szervezet adatai szerint tavaly több mint 28 ezren érkeztek Európába Spanyolországon keresztül. Közülük legkevesebb 6200-an Ceuta, illetve Melilla észak-afrikai spanyol területre jutottak át, vagy a szögesdrót leküzdése árán, vagy járművekben elrejtőzve. A többség azonban – tavaly 22 ezer, tavalyelőtt még csak 8 ezer fő – a tengeren át érkezett.

Bejutottunk a szcientológusok birodalmába

Publikálás dátuma
2018.01.27. 06:07
Szcientológusok váci úti székházának bejárata
Akár egy másik bolygón épített űrállomáson is lehetnénk. De nem: Budapesten vagyunk, a szcientológusok székházában. A KÉPRE KATTINTVA GALÉRIA NYÍLIK - FOTÓK: MOLNÁR ÁDÁM, NÉPSZAVA

Ez a tiéd! – örvendeztet meg az angyalföldi Váci út és Gyöngyösi utca találkozásánál egy magas, vékony férfi az Oxfordi Képességelemzés prospektusával. A szóróanyag azzal kecsegtet, hogy kevesebb mint egy óra alatt ingyenesen tesztelhetem azokat a személyiségjegyeimet, amelyek befolyással vannak jövőbeli sikeremre és boldogságomra, továbbá választ kapok arra is, melyeken kell javítanom.

Alkalmi ismerősöm arca rándul egyet, amikor megtudja, hogy újságíróval beszél, aki a Magyarországi Szcientológia Egyház központjába tart. Közli, hogy szívesen elkísér. Furcsa. A közelben magasodó saroképületen jól látható a hatalmas „Szcientológia” felirat, innen már képtelenség eltévedni.

Nem baj, akkor is velem jön. Éppen valamilyen meleg italt készült inni – mondja. Csak akkor nyugszik meg, amikor konstatálja, hogy előre egyeztetett találkozóra érkezem: a portaszolgálatnál Lange László, a közönségkapcsolatok igazgatója és Miklovicz Attila, a társadalmi kapcsolatok igazgatója vár. Ketten vezetnek végig az alagsorral együtt hatszintes épületen. Az emeleti részeket eddig elzárták a sajtó elől, a Népszava az első lap, amely ide is bebocsátást nyer.

A földszint még az egyszerű érdeklődő számára is látogatható. A bejárattól balra lévő kiállítás ízelítőt ad abból, milyen világot álmodott L. Ron Hubbard (1911-1986), az Egyesült Államokban létrehozott egyház alapítója. A szcientológusok nyolcágú keresztjén kívül megtekinthető az egyház működésében elengedhetetlen szerepet játszó – két hengerből és egy mutatóval felszerelt műszerszerűségből álló – e-méter, azaz elektropszichométer is. A szcientológusok hite szerint a szerkezet képes feltárni a lelki bajok okait, amelyek megszüntetésével az emberiség megvalósíthatja a végső célnak tekintett clear (tiszta) állapotot.

A színes tablók cserélhetők, hogy könnyebb legyen tematikus tárlatokat rendezni. A kiállítást L. Ron Hubbard pedáns rendbe sorakoztatott könyvei uralják. Az egyházalapító nem csupán a szcientológiáról és annak módszertanáról írt rengeteget (ebben a kategóriában Dianetika című könyve a legismertebb), hanem a sci-fi műfajában is termékeny szerzőnek bizonyult. Ehhez igazodik a dizájn: mintha egy tudományos-fantasztikus regény kulisszái közé kerültünk volna.

Érzésünk még inkább elhatalmasodik, amikor elindulunk bejárni a rejtett birodalmat. A steril környezetben pormacskáknak esélyük sincs létezni, a művirágok csak erősítik azt a benyomásunkat, hogy egy elképzelt – ízlés kérdése, kinek és mennyire vonzó – jövőbe csöppentünk.

Hétköznap kora délután van, Miklovicz Attila szerint a reggel kilenctől este tízig nyitva tartó épületben ilyenkor nincs nagy forgalom. Ehhez képest elég sok emberrel találkozunk. Idősekkel és fiatalokkal, nőkkel és férfiakkal. Közös jellemzőjük, hogy túláradó kedvességgel mosolyognak, és következetesen „helló”-val köszönnek. Többfelé angolul beszélő szcientológusokba botlunk. Meglepetésünkre senki nincs, aki tiltakozna, amikor a fotós kolléga dolgozni kezd.

Üzleti vagy vallási alternatíva?
Csak a pénzre hajtó, lelkileg és fizikailag is elnyomó, zsarnoki szervezetként mutatja be az egyházat Bonyai Péter a Szcientológus voltam című könyvében. Bonyai tíz év (és 13 millió forint elköltése) után fordított hátat a szcientológiának. Talán még mindig az egyház tisztségviselője lenne, ha nem vádolják meg – állítása szerint: ártatlanul – sikkasztással, és feleségét nem akarják válásra kényszeríteni.
Erőss László pszichológus Veér András pszichiáterrel közösen három könyvben támadta a szcientológiát. Majd Erőss egyedül megírta a sorozat negyedik darabját, amelyben addigi nézeteit felülbírálva a szcientológusok oldalára állt. Máté-Tóth András katolikus teológus, valláskutató és Nagy Gábor Dániel szociológus tudományos igénnyel készült könyvében alternatív vallásként határozta meg a szcientológiát.

Hubbard és Hubbard mindenütt: fényképen, festményen, audiovizuális eszközökön. Az egyház hivatalos adatai szerint életműve 10 millió írott szót és 3 ezer előadást tartalmaz.

A könyvesboltban ékszer vitrin díszeleg. A karácsonyi katalógust lapozgatva milliós tételeket is találunk: a dianetika-mandzsettagomb (14 karátos arany, ékkövekkel) 1 millió 300 ezer forintba kerül, a nagy szcientológia-gyűrű (14 karátos arany) 1 millió 125 ezerbe. A kollekció többi darabja sem olcsó, jellemzően néhány százezer forintot kóstál.

Az egyház adományként tekint a bevételre – ad magyarázatot az árszínvonalra Miklovicz Attila. Ráadásul nem mindenki jogosult rá, hogy a csak itt megvásárolható ékszerek mindegyikét viselje. Mutatja csuklóján az arany karkötőt: ilyet például az hordhat, aki abszolválta a szcientológusok jelenleg legmagasabbnak számító, nyolcas képzettségi szintjét. Bár ennek elérése sok millió forintjába került, Miklovicz úgy gondolja, olyan tudás birtokába jutott, ami bőven visszahozta a befektetést.

Az egyik falon a szcientológia szervezeti ábrája lóg, vibrál a szemünk az alegységek százaitól. Miklovicz Attila közlése szerint a magyarországi egyház mintegy ötezer aktív tagot számlál, erős túlzás lenne azt állítani, hogy a valóságban az összes feltüntetett szervezeti elem működik. Lange László hozzáteszi, hogy a „szervezeti struktúrában elhelyezhető személyek számának elméleti maximuma 2 milliárd fő”.

Liftből ki és liftbe be, föl és le, egy idő után már azt sem tudjuk, melyik emeleten járunk. Közösségi terek – társalgó, kávézó – és irodák váltogatják egymást. „Életorientáció”, „Tudás Aranykora-tanfolyam terem”, „Kommunikációval a Siker Felé” – olvasható az ajtók felett az egyik folyosón. Másutt, ahol a már említett e-méter alkalmazásával zajlik a „szellemi tanácsadás”, az úgynevezett auditálás, csak suttogva illik beszélni. Kalauzaink az egyik hangszigetelt szobában megismertetnek az auditálás mibenlétével és az e-méter használatával. A jobboldali bulvársajtóban ezeket a helyiségeket nevezték „vallatószobáknak”.

A Különleges Ügyek Alosztálya (angol rövidítéssel: OSA) az első emeleten kapott helyett. A szcientológia ellenfelei szerint az OSA az egyház titkosszolgálata, a szcientológusok rendre visszautasítják, hogy így lenne. A legfelső szinten van a Méregtelenítő Központ és a Hubbard mellszobrával díszített, kápolnának nevezett rendezvényterem.

Miklovicz Attila közgazdászként és konferenciaszervezőként is dolgozott, mielőtt átváltott a szcientológiára, Lange László egyetemistaként csatlakozott az egyházhoz. Azért is mutatták meg székházukat, hogy bizonyítsák, mennyire megtévesztőek az épület „zár alá vételéről” szóló sajtótudósítások. A „szándékosan manipulatív” híreket akár úgy is lehetett értelmezni ugyanis, mintha a hatóságok bezárták volna a szcientológusok budapesti központját. Ezzel szemben egy „vélt tartozás” miatt az épület értékének kisebb részére történt zárolás – állítja a két igazgató és az egyház jogi képviseletét ellátó Szikinger István ügyvéd. A szcientológusok vitatják, hogy tartozásuk lenne, az adóhatósági eljárást ettől függetlenül is szabálytalannak, törvénysértőnek tartják. Az egyház felkészült az elhúzódó jogi procedúrára. Az idő nem sürget: a szcientológusok hisznek a reinkarnációban.

Össztűz
A Váci úti székház megvásárlása, átalakítása és berendezése mintegy 2,5 milliárd forintba került. A szcientológusok több mint tíz éven át gyűjtötték a pénzt, jelentős adományok érkeztek külföldről is, főként az Egyesült Államokból.
A székházavatóra 2016 nyarán Budapestre jött a világegyház vezetője, David Miscavige is, akit a kormányzati bulvár szerint egy felháborodott környékbeli leöntött hígított ürülékkel. „A cikkben jószerével csak a dátum stimmel, minden más hazugság” – közölték a szcientológusok.
A szcientológia a leginkább elutasított vallások közé tartozik. A rendszerváltás után destruktív, agymosó szektának minősítették a szervezetet, aztán nemzetbiztonsági kockázatnak, később álcázott üzleti vállalkozásnak. Mára a vádak összeadódtak.
Az egyházi törvény módosításakor a szcientológia nem került a „bevett egyházak” közé, így nem jogosult arra sem, hogy fogadja az egyházaknak járó egyszázalékos adófelajánlásokat. A szcientológusok az „ellenséges propagandán” kívül törvényi védettségük csökkenésével is összefüggésbe hozzák, hogy a Péterfalvi Attila vezette adatvédelmi hatóság a közelmúltban lefoglalásokat tartott székházukban, és más ügyekben is több eljárás indult ellenük.



Szerző