Előfizetés

Chile az élre tört - Harc az elhízás ellen

Varga Péter
Publikálás dátuma
2018.01.31. 06:16
Fotók: Shutterstock
A világ számos országában öltött járványos méreteket a lakosság elhízása. Ez az egyik legszembeszökőbben látható, mégis az egyik legmellőzöttebb egészségi probléma. Szívbetegségek, rák, diabetes lehetnek velejárói. 

Az ország olyan stratégiát kezdett alkalmazni az elhízás elleni harcban, amelynek sikere mások számára is követendő példa lehet. A négy pontból álló akcióterv elemei a következők.

Az ország politikusai tudomásul vették, hogy minden további bizonyíték keresése helyett lépni kell, miután az lakosság két harmada túlsúlyos vagy elhízott, és minden órában meghal egy ember az elhízás következtében. (Az USA-ban ez a szám három ember negyedóránként!)

Megállapították a kóros elhízás a túlzott só-, cukor- és zsírfogyasztás következménye. Ezek a túlságosan feldolgozott élelmiszerekben és italokban találhatók. Végső soron kevesebbet kell enni vagy inni, de az intézkedések kidolgozói ahelyett, hogy arra nézve adtak volna tanácsokat az embereknek, mit egyenek, fontosabbnak tartották arra figyelmeztetni őket, milyen ételeket kerüljenek.

A címkék jelzik, ha az élelmiszer sok sót, cukrot, zsírt vagy kalóriát tartalmaz

A címkék jelzik, ha az élelmiszer sok sót, cukrot, zsírt vagy kalóriát tartalmaz

A chilei hivatalnokok meghallgatták és figyelembe vették az élelmiszeripari szakemberek véleményét, de első helyre az emberek érdekeit helyezték. A folyamatot átláthatóvá tették, annak érdekében, hogy a figyelmeztető címkék felhelyezését ne lehessen megakadályozni.

Felismerték, hogy az emberek nem fognak apró betűket silabizálni, adatokat elemezni, ezért az Egészségügyi Minisztérium grafikusokat kért fel, hogy alkossanak egyszerű figyelmeztető címkéket. A fekete-fehér nyolcszögű matricák jelzik, ha az élelmiszer sok sót, cukrot vagy kalóriát tartalmaz, elegendőt ahhoz, hogy krónikus betegséget okozzon. A marketingkampány üzenete egyszerű, válassz kevesebb címkét, ha egy sincs az a legjobb.

A kampány tavalyelőtt indult, a lakosság 40 százaléka mondta, figyelembe veszi a jelzéseket, ha kell, egészségesebbre cserélik, amit vennének. Az élelmiszeripar ezért soha nem látott mértékben megváltoztatta termékeit, és olyanokat állít elő, amelyekre nem kell címkét tenni. Továbbá olyan intézkedéseket hoztak, amelyek ezeken a figyelmeztetéseken alapulnak. Tizennégy éven aluli gyerekeknek nem lehet olyan élelmiszert hirdetni, amelyen fekete matrica található, és iskolákban ilyen nem árulható. Rajzfilmfigurák sem lehetnek a csomagoláson és a gyerekeknek szóló reklámokban. Hamarosan új szabályok lépnek életbe, amik szerint reggel hét és este tíz között, nem lehet fekete címkés élelmiszereket reklámozni, mert ilyenkor gyerekek is láthatják azokat.

Európa legkövérebb nemzete a magyar
Az OECD által készítette Obesity Update 2017 című tanulmány szerint az elhízottak aránya a tagországok közül csak az Egyesült Államokban, Mexikóban, és Új-Zélandon magasabb, mint nálunk, ami Európa legkövérebb nemzetévé teszi a magyart.
A jelentés szerint az 5 évesnél idősebb magyar lakosság 30 százaléka elhízott. A 15 év alatti magyar gyerekek 16 százaléka túlsúlyos, ha pedig csak a felnőtt lakosságot vizsgáljuk az eredmények katasztrofálisak: az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet által készített állapotfelmérés szerint Magyarországon három felnőttből kettő túlsúlyos vagy elhízott.

Handó: a sajtótámadások veszélyesek, nem Soros

Publikálás dátuma
2018.01.31. 06:05
CÉL - A tanács létrehozatalával immár a hatalommegosztás a bírói szervezetben is érvényre jut FOTÓK: TÓTH GERGŐ
A rendszer megváltoztatásának igényével lépett fel az új, tegnap megalakult Országos Bírói Tanács.

A változás igénye hozta létre az új összetételű Országos Bírói Tanácsot (OBT) - mondta Hilbert Edit, a testület soros elnöke az OBT keddi alakuló ülésén. Kiemelte: az OBT-nek rendkívül fontos hatáskörei vannak, így például felügyeli a központi bírósági igazgatást, a - Handó Tünde által vezetett - Országos Bírósági Hivatalt (OBH) és maga is közreműködik a bírósági igazgatásban. A hatalommegosztás tehát a bírói szervezetben is érvényre jut - mutatott rá a Budapest Környéki Törvényszék elnöke.

A 2012 márciusában megalakult OBT tagjainak hatéves mandátuma az idén március 15-én lejár, az új tagokat nemrég választották. (Az OBT 15 tagú, s tagjává bármely bíró megválasztható, akinek legalább 5 éves bírói gyakorlata van. Pontosabban: titkos szavazáson 14 bírót választ a bírák küldöttértekezlete a küldöttek közül, a 15. tagot, a Kúria mindenkori elnökét a törvény delegálja.) Az OBT legfontosabb feladata, hogy ellenőrzi az OBH elnökének igazgatási tevékenységét, és személyzeti döntéseit; a legtöbb esetben egyetértési joga van a bírói pályázatoknál. Vagyis az OBT, ha komolyan veszi jogosítványait, az OBH-elnök Handó valódi bírói ellensúlya lehet.

Az ülésen tanácskozási joggal résztvevő Handó Tünde is kiemelte a szervezeten belüli hatalommegosztás és az együttműködés fontosságát. Az OBH-elnök az alakuló ülés napján megjelent, Origónak adott interjújában már konkrétabban fogalmazott. Handó szerint (az OBT) "személyi ügyekben rendszeresen dönt, így ebben nem lesz változás. Ami számomra is meglepő, hogy az új OBT-ben a sajtóhírek szerint van néhány tag, aki mintha azzal a céllal került volna be, hogy valamifajta revansot vegyen az őt ért sérelmekért." Vélhetően épp Hilbert Editre, illetve Vasvári Csabára, a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) bírájára célzott Handó. Utóbbi be is perelte az OBH-elnököt, mert szerinte a „joggal való visszaélése egyértelműen tetten érhető” a bírói álláspályázatok elbírásakor. Hilbert ellen - aki korábban a helyettese volt - pedig fegyelmit kezdeményezett, amely megfosztotta volna a bírónőt attól a jogától, hogy elektorként részt vegyen az OBT-tagokat választó gyűlésen, s emiatt Hilbert az Alkotmánybírósághoz is fordult. De információnk szerint az, hogy a 15 új tagból öten a központi régióból azaz Budapestről, illetve Pest megyéből kerültek ki, azt jelzi, hogy az OBT-ben megerősödtek az OBH-t komolyan ellenőrizni szándékozó bírák. Már az elektori gyűlésen érzékelhető volt, hogy többségbe kerültek az ilyen bírák, Vasvári taggá választása például óriási ovációt váltott ki.

Handó azonban nem így látja, az Origónak ugyanis azt mondta: "azt sem szabad elfelejteni, hogy egy kampány közepén vagyunk és ez sokféleképpen hat egy szervezetre". Szerinte "az elmúlt időszakban megjelent álhírek révén sikerült megtalálni olyan bírói hangokat, amelyek a szervezeten belül nem szólalnak meg, azon kívül viszont szívesen osztanak meg hangulatkeltő félinformációkat, vagy egyszerű hazugságokat. Sajnos vannak, akik rövidlátó módon, saját egyéni érdekeiket előtérbe helyezve kockára teszik 11 ezer ember munkájának az eredményét".

Ugyanezt válaszolta Handó a Soros György "bírósági befolyásszerzési kísérleteivel kapcsolatban" elhangzó kérdésre is. "Nem indult vizsgálat, és erre nem is volt szükség" - mondta, hozzátéve: "ez nem jelent semmilyen veszélyt a bírói karra. Valós veszélyt jelentenek ugyanakkor azok a szervezettnek tűnő sajtótámadások, amelyek a bírósági szervezetből származó álhírekből próbálnak botrányt kavarni."

Új pályázat február 20-ig
"(...) újra kiírtuk a pályázatot, amelyre február 20-ig lehet jelentkezni" - mondta Handó Tünde a Fővárosi Törvényszék elnöki posztjáról. Ismert, január elején lejárt Fazekas Sándor hatéves elnöki mandátuma, s bár egyedül pályázott a posztra, az OBH-elnök mégis eredménytelennek nyilvánította azt. Handó szerint "a XXI. század kihívásainak való megfelelés korszakváltást követel az ország legnagyobb bíróságának vezetésében", s ennek az elvárásnak Fazekas nem felel meg.

Handó: a sajtótámadások veszélyesek, nem Soros

Publikálás dátuma
2018.01.31. 06:05
CÉL - A tanács létrehozatalával immár a hatalommegosztás a bírói szervezetben is érvényre jut FOTÓK: TÓTH GERGŐ
A rendszer megváltoztatásának igényével lépett fel az új, tegnap megalakult Országos Bírói Tanács.

A változás igénye hozta létre az új összetételű Országos Bírói Tanácsot (OBT) - mondta Hilbert Edit, a testület soros elnöke az OBT keddi alakuló ülésén. Kiemelte: az OBT-nek rendkívül fontos hatáskörei vannak, így például felügyeli a központi bírósági igazgatást, a - Handó Tünde által vezetett - Országos Bírósági Hivatalt (OBH) és maga is közreműködik a bírósági igazgatásban. A hatalommegosztás tehát a bírói szervezetben is érvényre jut - mutatott rá a Budapest Környéki Törvényszék elnöke.

A 2012 márciusában megalakult OBT tagjainak hatéves mandátuma az idén március 15-én lejár, az új tagokat nemrég választották. (Az OBT 15 tagú, s tagjává bármely bíró megválasztható, akinek legalább 5 éves bírói gyakorlata van. Pontosabban: titkos szavazáson 14 bírót választ a bírák küldöttértekezlete a küldöttek közül, a 15. tagot, a Kúria mindenkori elnökét a törvény delegálja.) Az OBT legfontosabb feladata, hogy ellenőrzi az OBH elnökének igazgatási tevékenységét, és személyzeti döntéseit; a legtöbb esetben egyetértési joga van a bírói pályázatoknál. Vagyis az OBT, ha komolyan veszi jogosítványait, az OBH-elnök Handó valódi bírói ellensúlya lehet.

Az ülésen tanácskozási joggal résztvevő Handó Tünde is kiemelte a szervezeten belüli hatalommegosztás és az együttműködés fontosságát. Az OBH-elnök az alakuló ülés napján megjelent, Origónak adott interjújában már konkrétabban fogalmazott. Handó szerint (az OBT) "személyi ügyekben rendszeresen dönt, így ebben nem lesz változás. Ami számomra is meglepő, hogy az új OBT-ben a sajtóhírek szerint van néhány tag, aki mintha azzal a céllal került volna be, hogy valamifajta revansot vegyen az őt ért sérelmekért." Vélhetően épp Hilbert Editre, illetve Vasvári Csabára, a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) bírájára célzott Handó. Utóbbi be is perelte az OBH-elnököt, mert szerinte a „joggal való visszaélése egyértelműen tetten érhető” a bírói álláspályázatok elbírásakor. Hilbert ellen - aki korábban a helyettese volt - pedig fegyelmit kezdeményezett, amely megfosztotta volna a bírónőt attól a jogától, hogy elektorként részt vegyen az OBT-tagokat választó gyűlésen, s emiatt Hilbert az Alkotmánybírósághoz is fordult. De információnk szerint az, hogy a 15 új tagból öten a központi régióból azaz Budapestről, illetve Pest megyéből kerültek ki, azt jelzi, hogy az OBT-ben megerősödtek az OBH-t komolyan ellenőrizni szándékozó bírák. Már az elektori gyűlésen érzékelhető volt, hogy többségbe kerültek az ilyen bírák, Vasvári taggá választása például óriási ovációt váltott ki.

Handó azonban nem így látja, az Origónak ugyanis azt mondta: "azt sem szabad elfelejteni, hogy egy kampány közepén vagyunk és ez sokféleképpen hat egy szervezetre". Szerinte "az elmúlt időszakban megjelent álhírek révén sikerült megtalálni olyan bírói hangokat, amelyek a szervezeten belül nem szólalnak meg, azon kívül viszont szívesen osztanak meg hangulatkeltő félinformációkat, vagy egyszerű hazugságokat. Sajnos vannak, akik rövidlátó módon, saját egyéni érdekeiket előtérbe helyezve kockára teszik 11 ezer ember munkájának az eredményét".

Ugyanezt válaszolta Handó a Soros György "bírósági befolyásszerzési kísérleteivel kapcsolatban" elhangzó kérdésre is. "Nem indult vizsgálat, és erre nem is volt szükség" - mondta, hozzátéve: "ez nem jelent semmilyen veszélyt a bírói karra. Valós veszélyt jelentenek ugyanakkor azok a szervezettnek tűnő sajtótámadások, amelyek a bírósági szervezetből származó álhírekből próbálnak botrányt kavarni."

Új pályázat február 20-ig
"(...) újra kiírtuk a pályázatot, amelyre február 20-ig lehet jelentkezni" - mondta Handó Tünde a Fővárosi Törvényszék elnöki posztjáról. Ismert, január elején lejárt Fazekas Sándor hatéves elnöki mandátuma, s bár egyedül pályázott a posztra, az OBH-elnök mégis eredménytelennek nyilvánította azt. Handó szerint "a XXI. század kihívásainak való megfelelés korszakváltást követel az ország legnagyobb bíróságának vezetésében", s ennek az elvárásnak Fazekas nem felel meg.