Paks 2 - Nullához közeli magyar beszállítás

Publikálás dátuma
2018.01.31 06:22
Fotó: Molnár Ádám

A Paks 2 beruházás kapcsán az a cég számít hazainak, amely "Magyarországon folytat gazdasági tevékenységet, hozzájárul a magyar GDP-hez, itteni székhellyel vagy telephellyel rendelkezik, itt fizet adót és magyar munkaerőt is foglalkoztat" - közölte Tóth Bertalan szocialista frakcióvezető írásbeli kérdésére Süli János, az atomerőmű két új blokkjának megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter. Az ellenzéki képviselő azért érdeklődött - többedszerre - a magyar vállalkozás fogalma iránt, mert a paksi bővítésről 2014 januárjában aláírt Orbán-Putyin-paktum szerint a felek - amiként azt a válasz is idézi - "minden tőlük telhetőt megtesznek a 40 százalékos minimális lokalizációs szint elérése érdekében".

Az ezt követő számtalan kormányzati hivatkozás egyértelművé teszi, hogy a "lokalizációs szint" a magyar beszállítói arányt fedi. Bár - a Fidesz-propaganda sugallata ellenére – e pont nem kötelez senkit semmire, mindeddig azt se tisztázták, mi a magyar beszállító. A képviselő szerint az - ilyen pontosan elsőként most közzétett - meghatározás alapján az a külföldi cég is hazai besorolást nyer, amelynek van hazai telephelye és fel tud mutatni itteni tevékenységet, illetve pár munkavállalót.

Tóth Bertalan szerint ezzel az erővel magyarnak számít az a közel háromszázmilliárd forintra rúgó turbinabeszállítási tender is, amit az amerikai General Electric két leányvállalata, a magyar GE Hungary és a francia Alstom Power Systems tandeme nyert meg. (Pedig, mint az korábban kiderült, a turbinákat-generátorokat a franciaországi Belfortban tervezik és gyártják majd le.) E feltételrendszer nincs tekintettel az - akár hazai bejegyzésű - nyertes tulajdonosaira és annak változására se - hívja fel a figyelmet Tóth Bertalan. Azon túl tehát, hogy az építkezés bevételének haszna külföldi hátterű hazai cég esetén nem sokáig parkol majd Magyarországon, nem kizárt, hogy egy tendernyertest még a haszonosztás előtt külföldiek - akár oroszok - vásárolnak fel - panaszolta az ellenzéki képviselő. Bár egyes kormányzati hangok borúlátóak a saját értelmezésük szerinti 40 százalék elérését illetően is, a most közöltek alapján minden eddigi becslést alulmúlhat Paks 2 tényleges hazai beszállítói aránya – véli a szocialista honatya.

Süli János szerint a hazai cégek ebbéli képességeit még elemzik, de az építésben a hazai arány akár 80 százalékra is rúghat. Emellett megerősíti: a kivitelezés tekintetében teljes felelősséget viselő orosz Roszatom vállalta, hogy a beszerzések 55 százalékát nyílt pályázatok révén saját érdekkörén kívül költi el.

Újdonság, hogy a válasz a telephely „előkészítését” 2018-ra, az „épületépítés” megkezdését pedig 2019 végére teszi. Bár korábban a kormány az első kapavágást januárra ígérte, erről mindeddig, a hónap utolsó napjáig nem érkezett hír. Talán azért, mert az Országos Atomenergia Hivatal szabálytalanságra hivatkozva visszadobta a felvonulási épületek engedélykérelmét.

Tóth Bertalant az a kitétel is aggasztja, hogy a Paks II. Zrt. közel négyszáz munkavállalójából több mint száz dolgozott már a jelenlegi atomerőműben. Szerinte ugyanis a bővítés elszívó hatása veszélyeztetheti a meglévő blokkok működtetésének szakmai színvonalát.

A képviselő megismételte: az MSZP kormányon felmondaná a paksi bővítésre kötött államközi szerződést és a témában népszavazást írna ki.

Szerző

Több mint tizenhét tonna élő nyulat rendelt az Állatkert

Publikálás dátuma
2019.03.25 20:37
Képünk illusztráció
Fotó: AFP
Ebből 4,5 tonna egynapos kölyök lesz, „a takarmánynyulakat” az állatkert ragadozó lakóinak szánják.
Kissé morbid felhívás jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben: a Fővárosi Állat- és Növénykert két éves időtartamra rendelne „takarmánynyulat” vagyis a helyi ragadozók ellátására szánt élő állatokat, legfeljebb 34,7 millió forint értékben.
A felhívás meghatározza, hogy 17,5 tonna, állatorvosilag ellenőrzött állományból származó, selejt élő nyulat vennének ebből az összegből, a tételből 4,5 tonna pedig újszülött selejt nyúlfióka lesz. Ajánlatot április 23-áig tehetnek a reménybeli nyúlbeszállítók.

Megint központosítanak: új kéz alá kerülnek az állami földek

Publikálás dátuma
2019.03.25 19:57
Képünk illusztráció
Fotó: NAP
Nemzeti Földügyi Központot hoz létre a kormány, ami a földalaphoz tartozó területek tulajdonosa lesz. Egy lendülettel a Lechner központ kapta meg a fővárosi kormányhivatal legfontosabb földmérési feladatait is.
Nemzeti Földügyi Központot (NFK) hoz létre a kormány, július 1-jétől ez az agrárminiszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv végzi az állami földek kezelését, felügyeletét; a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet megszűnik- írja az MTI.
A hétfői Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint az NFK végzi majd az agrárigazgatáshoz szükséges államigazgatási és kapcsolódó állami feladatokat, kezeli az agrár- és földügyi szakigazgatási rendszereket. Az új szervezet működteti a Nemzeti Földalapba tartozó vagyonnyilvántartási rendszert, egyben gyakorolja a tulajdonosi jogokat a Nemzeti Földalapba tartozó földek felett. Feladata lesz országos hatáskörű szervezetként az osztatlan közös tulajdonban álló földek megosztási eljárásával összefüggő feladatok koordinálása is.
A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet átalakítás útján szűnik meg, általános jogutódja az NFK lesz.  Megszűnik a Nemzeti Kataszteri Program Nonprofit Kft. is, feladatait ugyancsak az NFK veszi át.  Az NFK-ba beolvad a fővárosi kormányhivatal mezőgazdasági távérzékelési és helyszíni ellenőrzési osztálya és a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) fejlesztési koordinációs és üzemeltetési osztálya is. 
Az érintett minisztereknek június végéig gondoskodniuk kell az NFK működésére és gazdálkodására vonatkozó államháztartási intézkedések megtételéről és a szükséges költségvetési jogszabályok módosításáról, továbbá az NFK jogállásával, feladat- és hatáskörével valamint a jogutódlással kapcsolatos jogszabályok megalkotásáról.

Átveszik a földügyeket a fővárostól

A bejelentéstől nem független, hogy ugyanebből a közlönyszámból derül ki: a kormány központosítja az az ingatlan-nyilvántartási és térképészeti feladatokat ellátó szervezeteket is. A Lechner Nonprofit Kft. veszi át április elsejétől fővárosi kormányhivatal több földmérési és térinformatikai feladatkörét és osztályát – a Lechner alá kerül többek között az Államhatárügyi Osztály, a  Földügyi Fejlesztési és Üzemeltetési Osztály, a  Kozmikus Geodéziai Osztály, a  Szolgáltató Osztály, a  Távérzékelési Osztály, a  Térinformatikai Osztály. Minderre összesen egy hetet biztosít a kormányrendelet, ami a Mepar működtetésével is feladatokat ad az érintett minisztereknek - a kancelláriaminiszternek, a pénzügyminiszternek, és az agrártárca vezetőjének.