Túlsúlyban a tálibok - Afganisztán 70 százalékát tartják ellenőrzésük alatt

Hiába öltek dollármilliókat az ország stabilizálásába a nemzetközi erők, a tálibok tartják ellenőrzésük alatt Afganisztán 70 százalékát.

Pahlawan, egy kabuli szőnyegárus „házi őrizet” alatt tartja a gyermekeit, mióta a merényletek száma megszaporodott az afgán fővárosban. A 13 gyermeket nevelő férfi szerint nem biztonságos az utcán tartózkodni. „A raktáramban kialakítottam nekik egy iskolát, a világ számukra most négy fal, és a szőnyegek közé korlátozódik. Bár Kabulban vagyunk, olyan, mintha a dzsungelben élnénk”– írta le a BBC helyszíni tudósítójának a mindennapokat a férfi.

Alig telik el úgy hét mostanában, hogy ne történne legalább egy, halálos áldozatokat követelő súlyos terrorista merénylet Kabulban. Az elmúlt hónapban az Iszlám Állam (IS) öngyilkos merénylői megtámadtak egy síita kulturális központot, a tálibok merényletet hajtottak végre az Intercontinental szálloda ellen, majd néhány nappal később felrobbantottak egy robbanószerrel teli mentőautót, legutóbb pedig egy katonai támaszponton robbantottak és lövöldöztek. S ezek csak a legsúlyosabb merényletek, amelyek összesen közel kétszáz halálos áldozatot követeltek. Bár a szélsőségesek jelentette fenyegetés évtizedek óta része az afgán mindennapoknak, az elmúlt hetek kabuli erőszakhulláma – a vidéki városokban még gyakoribb az erőszak – arra késztette a térség szakértőit, hogy felülvizsgálják az erőviszonyokat az ázsiai országban: hogyan lehetséges, hogy a biztonsági erők nem képesek megfékezni a terrorista akciókat?

Ennek egyik magyarázata, hogy a tálibok által ellenőrzött területek rendkívül megnövekedtek, s ezzel arányosan csökkentek a kormány ellenőrzése alatt álló régiók. E tekintetben rövid idő alatt jelentős átrendeződés történt, hiába ölt bele a NATO és az Egyesült Államok az évek során dollármilliókat az ország stabilizálásába. Az afganisztáni újjáépítést megfigyelő amerikai kormányzati szervezet (SIGAR) 2016 januári jelentése még arról számolt be, hogy a kormány az ország területének 71,6 százalékát tartotta ellenőrzése alatt, míg a tálibok csupán 6,6 százalékot, s 21 százalék volt „veszélyben”. Több mint másfél évvel később – emlékeztet az Inside Defense védelmi-katonai amerikai szakportál –, 2017 októberében már Afganisztán 56 százaléka állt a kormány ellenőrzése alatt, a tálibok megduplázták a területeiket, míg a maradék 30 százalékért állandó volt a harc. A BBC kutatása szerint mostanra tovább romlott a helyzet. A brit híróriás átfogó helyszíni kutatásának eredményeit szerdán hozták nyilvánosságra: e szerint a tálibok uralják az ország 70 százalékát, noha ezt a kormány képviselői túlzó becslésnek tartják.

A fordulópont 2014-ben következett be, az azt megelőző tizenegy évben ugyanis a NATO-katonák aktívan harcoltak a szélsőségesek ellen, amellett, hogy anyagilag és kiképzéssel támogatták az afgán erőket. Az elmúlt két évben azonban a NATO és az Egyesült Államok „csupán” a pénzügyi támogatásra és a kiképzésre koncentrál. Donald Trump amerikai elnök korábban elutasította a tárgyalás lehetőségét a tálibokkal, s tavaly bejelentette, hogy az amerikai csapatok – további 3 ezer katonával kiegészülve, 14 ezerre növelve a létszámot – határozatlan ideig maradnak az országban. Ezzel akaratlanul is a tálibok bosszúját és fokozott erőszakot idézett elő – olvasható a The New York Times elemzésében. „Trump stratégiája a harcra épül. Ha a katonai hadműveleteket helyezik előtérbe, akkor mi sem mutatkozhatunk gyengének. Képesek vagyunk bemérni és lecsapni az ellenségre” – nyilatkozta az amerikai napilap helyszíni tudósítójának egy tálib parancsnok.