Etető - Sebes György: Sorozatos lubickolás

Publikálás dátuma
2018.02.03 08:05
FOTÓ: RTLKLUB.SAJTOKLUB.TV
Fotó: /

Gábor Zsazsa szelleme lebeg a magyar tévézés felett. A legendárium szerint a Hollywoodba származott díva - aki most lenne 101 éves, de már több mint egy éve halott - örök-érvényű mondása: "nem az a fontos, hogy igaz legyen, csak beszéljenek rólam". Pont így vannak ezzel napjaink celebjei, valamint azok a csatornák, amelyek nem csupán programjaikkal, hanem a róluk szóló történetekkel is igyekeznek fenntartani az érdeklődést maguk iránt.

A legfrissebb példa az RTL Klub és eddig foglalkoztatott színésznője, Sztárek Andrea esete. A korábban sem ismeretlen művésznő néhány éve feltűnt az egyik legnézettebb műsorban, a Barátok közt-ben. Most viszont eltűnt belőle. Kiírták. A szerepet - egy pszichológusnőt - elküldték Kanadába. Így természetesen bármikor visszatérhet, ha az alkotók úgy gondolják. Sokkal jobban járt, mint az egyik főszereplő, Berényi András, akit lelöktek egy tetőről, vagy szegény Tóni - a további főszereplők, Miklós és Nóra egykor fogadott gyermeke -, akit egy autóbalesetben tettek el láb alól. A szép emlékű Magdi anyus sem járt jobban: lépcsősöprés közben egy papírgalacsin intézte el végleg. Igaz, ő egy kicsit még visszajárhatott kísérteni, de ez mégsem az igazi.

Sztárek Andrea tehát igazán nem panaszkodhatna. Ám mégsem elégedett. Azt állítja, a kora miatt kellett figurájának távoznia. Egykori kollégái viszont - persze név nélkül - arról beszélnek, hogy a művésznő kiskirálykodott, a forgatásokon kiabált a kollégáival, mi több, vindikálta magának a jogot, hogy megmondja, ki alkalmas közülük színésznek és ki nem. Az érintett természetesen cáfol, az RTL Klub pedig dodonai közleményben adta tudtul, miszerint "vagyunk annyira tisztességesek, hogy nem bántjuk, aki nálunk dolgozott". Mindenki értse úgy, ahogy akarja. Hiszen Gábor Zsazsa régen megmondta. Jelen esetben jót tehet a nézettségnek, ha beszélnek a figurákról. És végül is, mindegy, hogy mit.

A nézők etetésének magasiskolája, amit a különböző csatornák a sorozatokkal tesznek. Ezekből annyi van már, mint égen a csillag. Jut belőlük délelőttre, délutánra, estére és éjszakára. Egy részük ismétlés, de persze mindegyikből vannak új darabok is. Néző legyen a talpán, aki azonnal megmondja, látta-e már néhány éve azt a bizonyos epizódot, vagy most vetítik először. A sorozatoknak egyébként több fajtája ismert. Az egyikben a történetek egymásra épülnek. Ezekkel az a gond, hogy ha egy-egy részt kihagyunk, nehezen érthető a következő. Aztán vannak olyanok, ahol a főszereplő azonos, de az epizódokat csak apró szálak kötik össze, tehát önmagukban is élvezhetők. Mígnem a harmadik típusnál mindegyik történet önálló egész, néhány állandó központi figurával. S bár a nézők szempontjából kétségkívül az utóbbiakat tekinthetjük a legbarátibbaknak, az igazság az, hogy a közönség mindhárom fajtát zabálja. A tévék meg természetesen rájátszanak erre. A sorozatok további nagy előnye, hogy - ellentétben a kétórás mozifilmekkel - az epizódok nem hosszabbak 45-50 percnél, így jobban igazodnak az elfoglalt emberek életritmusához, ráadásul a főszereplők ismertek, nincs szükség hosszas jellemrajzra, mindjárt bele lehet vágni a történetbe. S miután a nézők kedvenc sorozataik miatt a képernyőre szegezik tekintetüket, jól el lehet adni a reklámidőt is. Egy-egy viszonylag rövid filmet legalább kétszer, de néha háromszor is meg lehet szakítani, hogy a közönség etetése teljessé váljon.

Nem kétséges, az imént felsorolt negatívumokkal együtt sorozatokra szükség van. Az sem véletlen, hogy a magyar kereskedelmi tévézés legrégebbi és még mindig sikeres szappanoperája már túl van a 8750. részen is. Óriási szám és nem fullad ki. A történet érdekes, változatos, folyton feltűnnek benne új szereplők, az egész úgy van megcsinálva, ahogy kell. Természetesen a már említett Barátok közt-ről van szó. S ezúttal emeljünk ki három olyan színészt a népes gárdából, aki miatt mindig érdemes nézni. A figurák többsége egy-egy típust jelenít meg, nem is ad lehetőséget a változatos színészi játékra. Nem így három karakter: Novák Lacié, feleségéé, Gizié, valamint Nagy Tóbiásé. És a három színész megmutatja, mennyire sokoldalú - valóban lubickolnak a szerepükben.

A Novák Lacit alakító Tihanyi Tóth Csaba egyike azon keveseknek, akik indulás óta benne vannak a szappanoperában. Meg is érdemli. Egy bumfordi, néha kifejezetten bunkó férfit játszik, akiknek azonban nagy lelke (is) van. A színész pedig annyi humorral és emberséggel állítja elénk a figurát, hogy csak szeretni lehet. Nem Novákot, hanem Tihanyi Tóthot. Méltó párja lett a történetbe csak később érkezett Gizi alakítója, Gyebnár Csekka. S nem csupán azért, mert - hála az alkotóknak - össze is boronálták őket, hanem mert a színésznő is megmutatja, mennyire sokszínű lehet egy figura. Egyszerre képes buta és okos lenni, egy időben tud nevettetni és könnyeztetni. Erre csak a legjobbak képesek. A Tóbiást játszó Józan László vékony jégen mozog. Egy különös lelkű, ráadásul saját neméhez vonzódó fiatalembert jelenít meg, ugyanolyan széles skálán játszva, mint Gyebnár Csekka. Józan a Vígszínház tagja, ottani szerepeivel már bizonyította, jó színész, s ugyanezt a rövid, kétperces epizódokban is megmutatja.

Persze, ők is részei az etetésnek. De legalább színészi remeklések közepette. S ez már nagy szó a sorozatok erdejében.

Szerző
2018.02.03 08:05

Kudarcos próbálkozás az adósmentésre

Publikálás dátuma
2018.08.17 20:43

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A kormánypártok bojkottja miatt elmaradt a végrehajtások felfüggesztéséről, az ápolási díjról szóló parlamenti vita.
Súlyos csalódást okozott az Országgyűlés pénteki, rendkívüli ülésnapja, amelyen - az ápolási díj emeléséről szóló határozati javaslat mellett - a bírósági végrehajtásról szóló törvény egyes rendelkezéseinek felfüggesztéséről (lényegében a devizahiteladósok terheinek csökkentéséről) tárgyaltak volna a képviselők. Határozatképtelenség miatt azonban még a napirendre vétel is elmaradt. Nemcsak a teljes Fidesz-KDNP-frakció maradt távol, hanem az ellenzék 65 képviselője közül is mindössze 38-an mentek el az ülésre, és a kormány sem képviseltette magát. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiadott közlemény is azzal intézte el az LMP és a Jobbik által benyújtott indítványt, hogy a  bankok elszámoltak a devizahiteles ügyfelekkel a tisztességtelen árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítások miatt, mintegy 30 százalékkal csökkentek a törlesztőrészletek, így összesen ezermilliárd forintnyi tehertől szabadultak meg a családok. Az ellenzéki pártok napirend előtt felszólaló képviselői sorra cáfolták a kormányzat "megnyugtató" szavait. Tóth Bertalan, az MSZP elnök-frakcióvezetője például emlékeztetett rá, hogy jelenleg 118 ezer végrehajtási eljárás folyik az adós családok ellen, amelyeknek révén reális annak a veszélye, hogy elveszíthetik az otthonaikat. Csak az elmúlt negyedévben 2500 kilakoltatási eljárás indult. Miközben a bankok teljesen érzéketlenek a devizaadós-csapdába került ügyfeleikkel, addig a pénzintézetek összesített nyeresége 700 milliárd forintra növekedett - említette. Ehhez kapcsolódva Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője úgy vélekedett, hogy "az a kormány nem lehet kereszténydemokrata, amelynek a regnálása alatt folyamatosak a kilakoltatások." A végrehajtás egyes rendelkezéseinek felfüggesztéséről (tulajdonképpen a kilakoltatási moratóriumról) szóló törvényjavaslat arra hivatkozik, hogy az Európai Unió Bírósága olyan döntést hozott, hogy amennyiben a devizaalapú hitelszerződésekről a pénzügyi intézmény tájékoztatója az árfolyamkockázatokra vonatkozóan nem volt valós, úgy megvizsgálható a szerződések tisztességtelensége. Ugyanakkor a magyar Kúria és a kormányzat erről a szerződésfajtáról szóló döntéseiben nem vette figyelembe ezt az uniós álláspontot. Utalnak arra, hogy Horvátországban egy olyan bírósági ítélet született, amelynek ez volt az indoklása, és emiatt semmisítettek meg devizahitel-szerződéseket. Ezt jogi nyelven úgy hívják, hogy az árfolyamemelkedésből eredő többletkövetelésnek, mint ellenszolgáltatásnak, nincs szolgáltatása, ezért nem is követelhet a pénzintézet ezért plusztörlesztést. Utalnak a Bankszövetségnek egy 2006-ban született tanulmányára, amelyben megállapította, hogy a bankok nem a valós kockázatokra hívták fel az ügyfelek figyelmét, hanem az árfolyamkockázat bagatellizálásával inkább rábeszélték őket. (Emiatt nem is számoltak a törlesztőrészletek elszaladásával a hiteladósok.)    A törvényjavaslat benyújtói azt javasolták, hogy a kérdést megnyugtatóan rendező jogszabály megszületéséig fel kell függeszteni az ilyen jellegű végrehajtásokat, kilakoltatásokat. A lapunk által megkérdezett pénzügyi szakértő, Erdősi Éva egy olyan elképzelést ismertetett, amely a terhek újszerű elosztásáról szól. Emlékeztetett arra, hogy 2015-ben, amikor a devizahiteleket forintosították és elszámoltak a bankokkal, akkor ez 1,2 millió szerződést érintett. Ha a még élő szerződések esetében ismételt kilakoltatási moratóriumot vezetnének be, azt helyes megoldásnak tartaná. Ám az Országgyűlés előtt fekvő ellenzéki javaslat sem számol azzal, hogy mi is történik a kilakoltatási tilalom megszűnése után. Az eddigi devizaadós próbálkozások nem voltak igazán sikeresek. A magán- (családi) csőd intézménye érdektelenségbe fulladt. A Nemzeti Eszközkezelő a megvásárlásra felkínált ingatlanokkal csak akkor foglalkozhat, ha ahhoz a hitelt nyújtó bank is hozzájárul. A tapasztalat azt mutatja, hogy a pénzintézetnek ez a konstrukció csak akkor éri meg, ha az ingatlant piaci értékének legalább 50 százalékáért nem tudná értékesíteni. Amikor a bank a piacon magasabb áron tudja eladni az ingatlant, mintha az Eszközkezelő venné át, ott nem számít az adós helyzete, csak és kizárólag a profit. Erdősi Éva szerint a devizahitelek folyósítási árfolyamon történő elszámolásánál van jobb megoldás. Tapasztalatai szerint az ügyfelek fizetőképessége a folyósítási ár átlagosan 1,2 szerese. Ezért ekkora terhet kellene az ügyfélnek kifizetnie. A fennmaradó összeget a banknak kellene átvállalnia úgy, hogy a felét a kirótt bankadójából jóváírná. Így az állami szerepvállalás is megtörténhetne, hiszen az adó egy részéről lemondana. Ebben az esetben a többségben lévő tisztességes adósok is jól járnának. Mivel a 2015. évi szerződésállományt tekintenék alapnak, így megvalósulhatna az egyenlő elbánás elve, hiszen minden devizaadóssal ugyanazon az elszámolás mentén történne a tartozásrendezés.

Emelnék az otthonápolási díj összegét

Az LMP és a Jobbik néhány képviselője az ápolási díj jelenlegi díjának felemeléséről nyújtott be határozati javaslatot, amit a kormánypárti képviselők távolmaradásával előidézett határozatképtelenség miatt nem vettek napirendre. Azt javasolták, hogy október 1-től az ápolási díj összege 65 200 forint legyen, majd január 1-től differenciáltan növekedjen a kötelező legkisebb munkabér összegének 50-100 százalékára. A kormány elkötelezett az ápolási díj emelésében, ezért széleskörű párbeszédet indítottak, több szakmai és érdekképviseleti szervezet véleményét is meghallgatták, így az emelésekről vonatkozó döntés az ősz folyamán megszülethet - írta közleményében az Emmi.

2018.08.17 20:43

Még négy évig Mészáros ásványvizét kapják a vasutasok

Publikálás dátuma
2018.08.17 15:17

Fotó: Népszava/
A jövőben új kiszerelésben is szállít majd a vasútnak a Vivienvíz, ha nagyon meleg lesz az idő.
Újabb négy évig a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Vivienvíz Kft.-től veszi a „nyári védőitalokat” a MÁV-csoport. Az erről szóló szerződést szerdán írták alá a felek, a Vivienvíz részéről a leköszönő felcsúti polgármester lánya, Homlok-Mészáros Ágnes – szúrta ki a g7.hu. A portál azt írja: a vasúttársaság vízigénye az elmúlt években némileg nőtt, míg 2016-ban – kétéves időszakra – beérték egy szűk félmilliárdos keretösszeggel, addig a mostani szerződés értelmében már 1,22 milliárd értékben vehetnek ásványvizet a következő 48 hónapban. Ráadásul 974 millió forint elköltésére kötelezettséget vállaltak, ez szinte pontosan a négyszerese a két évvel ezelőttinek. A keretösszeg nem takar minden költséget: bár Mészárosék vállalták a víz leszállítását, a raklapok visszaszolgáltatását már a MÁV-nak kell megoldania, ezt külön kiszámlázzák az állami cégnek. A szerződés újdonsága, hogy az eddigi három különböző kiszerelés mellett a jövőben egy negyedikben is szállít majd a Vivienvíz. Korábban csak fél, egy és másfél literes vizet értékesítettek a MÁV-nak, mostantól azonban 2,5 deciset is, eldobható palackban. Utóbbi azért is érdekes, mert ilyet elvileg nem is gyárt a vállalat: negyedliteres kiszerelésben csak üveges vizük van. Egy másfél literes ásványvizet 55 forintért szállítanak le, a hatodekkorra mennyiségért 73 forintot kell fizetni.
2018.08.17 15:17