Folytatódik az ütésváltás - Trump leégetheti az FBI-t

Publikálás dátuma
2018.02.01 12:51
Illusztráció: AFP
Fotó: /
Egy olyan nemzetbiztonsági kockázatú jelentést adhat ki az FBI munkájáról Donald Trump, amely negatív színben tüntetheti fel a nyomozóirodát - írja az Euronews.

A washingtoni Fehér Ház fontolgatja, hogy kiad egy, az FBI munkájáról szóló jelentést, amely lejárathatja a szervezetet. Az amerikai szövetségi nyomozóiroda közleményben fejezte ki aggodalmát a jelentés pontosságával kapcsolatban. A négyoldalas jelentést a képviselőház titkosszolgálati bizottsága republikánus vezetőjének megrendelésére készítették. Devin Nunes szerint ebből kiderül, az amerikai igazságügy-minisztérium megsértette a lehallgatási programot azzal, hogy a Trump-kampány tagjait megfigyeltette.

Donald Trump amerikai elnök a hétvégéig dönt arról, nyilvánosságra hozzák-e a titkos dokumentumot. Az ellenzéki demokrata politikusok és az igazságügy-minisztérium szerint a jelentésben olyan információk vannak, amelyek közzététele nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Ezen felül aláássa az FBI hírnevét és a választásokba való esetleges orosz beavatkozással kapcsolatos nyomozást. Donald Trump stábja azonban úgy látja, ez egy bizonyíték arra, hogy az FBI tisztességtelenül bánik az elnökkel.

Szerző
2018.02.01 12:51

A Cofidistől kértek hitelt a dzsihádisták

Publikálás dátuma
2018.08.17 14:35

Fotó: AFP/ JAVIER SORIANO
A barcelonai terroristasejt viszonylag kevés pénzből hajtotta végre a tavalyi akcióját, de mégiscsak szükségük volt forrásokra. A nyomozók mára felderítették, milyen módszerekkel jutottak pénzhez.
A 16 halálos áldozatot követelő, tavaly augusztusi katalóniai merényletek után egy évvel közzétett rendőrségi dokumentumok arról tanúskodnak, hogy az Iszlám Állam nevében cselekvő dzsihádistáknak viszonylag kevés pénzből sikerült véghez vinniük az akciót.   Bár a szélsőségesek a tömegbe hajtva gyilkoltak a népszerű La Ramblán majd Cambrilsban, eredetileg robbantani akartak. Csakhogy a házi készítésű bomba napokkal korábban véletlenül felrobbant az egyik búvóhelyükön. A „Sátán anyjaként” emlegetett robbanószer alapanyagaira 1225 eurót költöttek. Ezen kívül csupán a mozgásukhoz használt autók, és a ramblai gázoláshoz használt kisbusz bérleti díját kellett finanszírozniuk. Ez az El País spanyol napilap összefoglalója szerint 1161 euróba került. Alig több mint 2300 eurót (mintegy 730 ezer forintot) kellett tehát előzetesen összeszedniük. A nyomozók arra a megállapításra jutottak, hogy ennél valamivel többet, mintegy 2530 eurót igen egyszerűen, ékszerek eladásából szerezték meg. Három alkalommal, két boltban bonyolították le az üzletet. Állítólag lett volna egy negyedik próbálkozás is, ám az ékszerész gyanút fogott az arany eredetét illetően, és nem akart többet üzletelni a dzsihádistákkal. Ezen kívül a Caixabankban vezetett számlájukról is leemeltek összegeket a terrorista sejt tagjai. 
A harmadik forrásukat a hitelszolgáltatók jelentették. Az egyik terrorista, Mohamed Hihami a merénylet előtti hónapban több alkalommal is felhívta a személyi kölcsönöket kínáló Cofidist. Végül Junesz Abujakub és három családtagja volt az, aki hitelt vett fel – nem világos, hogy a francia cégtől vagy egy másik intézettől. Mohamed Huli pedig a Moneyman és a Dinerorapid nevű vállalkozástól kérvényezett – a Nelu Daniel álnevet használva – több alkalommal hitelt, egyenként maximum 300 eurót. A Moneyman elismerte, hogy érkezett ezen a néven kérelem, de hangsúlyozta, hogy elutasították a hitelkérelmet, miután kiderült, hogy a személyazonosságot igazoló papír lopott.
2018.08.17 14:35

Morzsolódik Le Pen birodalma

Publikálás dátuma
2018.08.17 12:30

Fotó: AFP/ Francois Mori
Franciaországban még él az egykori államfő, De Gaulle hagyatéka. Legalábbis abban az értelemben, hogy szilárd a köztársaság, bár pártjai sokszor inognak.
A francia sajtóban továbbra is kiemelt téma a május elsején verekedő testőrtiszt ügye, ami egyáltalán nem tett jót a köztársasági elnök megítélésének. Ennek is köszönhető, hogy a közvélemény-kutatásokban jelenleg 42 százalék körül van Emmanuel Macron népszerűsége. Tény, az államfő szeszélyes természetének is szerepe van abban, hogy honfitársai neheztelnek rá. Nem javította megítélését például az, hogy nemrég - kényelemből - távol maradt a nagy nemzeti ünnepről, beosztott miniszterét küldte el maga helyett.  Ugyanakkor az is igaz, hogy az elnök mégis rokonszenves egyéniség, nem véletlenül győzött magabiztosan a tavalyi választáson. Ráadásul azóta elérte azt is, hogy már csak agonizál a nyugati világ egyik legerősebb szélsőjobboldali tömörülése, Marine Le Pen pártja. A kényszerből átkeresztelkedett mozgalmat, az egykori Nemzeti Frontot - magyar ikerpárjához, a Jobbikhoz hasonlóan - pénzszűke gyötri. A bíróságok megvonják forrásait, több millió euró hiányzik a büdzséjükből. Szinte utánozva Vona Gábor kezdeti kísérletét, gyűjtést indítottak a tagok között, hátha így sikerül talpon maradni, de kiderült, ott is tekintélyes összegek tűntek el ellenőrizhetetlenül. A hívek hamar észrevették, hogy kicsúszik talpuk alól a talaj, menekülni kezdtek. Akad olyan megyei szervezet, amely egyetlen hónap alatt úgy 20-30 ezer tagjától volt kénytelen búcsúzni. Ezek előbb csupán a tagdíjfizetésről „szoktak le”, később feledtetni igyekeztek azt is, hogy valaha is jártak a mozgalom környékén.  A korábbi vezető szélsőséges erő hanyatlásával új fölállás kezd kirajzolódni. A klasszikus baloldal - hasonlóan a tehetetlen magyar ellenzékhez - a közeli újjászületés esélye nélkül mondhatni romokban vergődik. A sztálini önkényuralmat majmoló kommunista párt már rég eltűnt. Az egykori köztársasági elnök, Francois Hollande kapálózik, célja most az, hogy a mitterrandi nosztalgiával a 2022-es elnökválasztásokra visszaszivároghasson. Arra törekszik, hogy a demokratikus konzervatívok ne nyerhessenek teret, s ne az orbánihoz hasonló illiberális jobboldal, az ugyancsak volt elnök, Nicolas Sarkozy vezetésével alakíthassa a maga képére Európát. Nem véletlen, hogy a nyugati sajtó jelentős része kíméletlenül ostorozza az orbáni gyakorlatot, mert a demokrácia legnagyobb veszedelmét látja benne. Mindent megmozgatnak tehát, hogy a jövő tavasszal esedékes európai parlamenti választáson a Macron-Merkel tipusú Európa kerekedhessen fölül. Nem könnyen elérhető cél, mégsem kilátástalan. 

Hogyan tovább?

Macron irányításával él a De Gaulle-i hagyaték, a háromnegyed évszázada szilárdan álló Ötödik Köztársaság töretlenül őrzi demokratikus hagyományait, átvészelte pillanatnyi üzemzavarait. Hasonlóan az Angela Merkel vezette Németországhoz inog, de nem süllyed el. Közben viszont torzul Európa egésze. Az orbánista politika hatására lassan, de makacsul terjednek  a harmincas évek illúziói, s bomlasztanák az integrációt. A kicsinyek túlfűtött öntudata mozaikjaira tördelné a kontinenst, a régi-új rendet támasztaná föl. Ez a tétje a közelgő közösségi parlamenti választásoknak.

2018.08.17 12:30
Frissítve: 2018.08.17 12:30