Sorsdöntő hét az Unióban

Publikálás dátuma
2018.02.05 06:32
Távozni készül - Jövőre jár le Juncker mandátuma Fotó: DPA/Wiktor Dabkowski
Fotó: /
A héten hoznak döntést az EP létszámának csökkentéséről, s olyan állásfoglalás is születhet, amely a következő bizottsági elnök megválasztását szabályozza.

Alighogy az Európai Parlament (EP) illetékes testületei néhány hete javaslatot tettek a következő európai választások időpontjára és megszervezésének módjára, máris elkezdődött a vita a tagállamok és az EU döntéshozói között a képviselőtestület összetételéről, a voksolás formájáról és tartalmáról, valamint Jean-Claude Juncker bizottsági elnök utódjának a kiválasztásáról.

Mint lapunk is beszámolt róla, az EP szerdán szavaz a 2019 utáni létszámára és felépítésére vonatkozó jogszabályi előterjesztésről. Ebben kezdeményezi a törvényhozó testület számának átmeneti csökkentését, 14 tagállami delegáció kibővítését és egy transznacionális lista felállítását, amelynek a jelöltjeit egyetlen közös választókerületben választanák meg az európai szavazópolgárok. Javaslataihoz azonban meg kell nyernie a tagállamok jóváhagyását.

Egy másik, szintén az e heti strasbourgi plenáris ülés asztalán fekvő, nem jogi erejű állásfoglalás leteszi a voksot egy olyan jelölési procedúra mellett, amelyben csak olyan politikus kerülhet az Európai Bizottság élére, aki az európai politikai pártok kiválasztottjaként méreti meg magát a 2019. május végén esedékes EP-választásokon.

Az úgynevezett Spitzenkandidaten, vagyis csúcsjelöltek versenyeztetésére először a 2014-es európai parlamenti választásokon került sor. Jean-Claude Juncker a kereszténydemokrata pártcsalád, az Európai Néppárt színeiben kampányolt a tisztség elnyeréséért, egyebek között a német szociáldemokrata Martin Schulz ellenében. Miután a voksoláson a néppártiak szereztek többséget az uniós képviselőtestületben, a volt luxemburgi kormányfő nyerte el a tisztséget.

A bizottsági elnök kiválasztásának különös módszere bírálatokat váltott ki a tagállami kormányok vezetőiből álló grémiumban, az Európai Tanácsban. Az EU szerződése ugyanis kizárólag erre a magas szintű politikai testületre bízza, hogy javaslatot tegyen a bizottsági elnök személyére, akit ezután az Európai Parlament jóváhagyásával iktatnak be a tisztségébe. De a jogszabályban az is benne van, hogy az Európai Tanács „az európai választásokon kialakult eredmény figyelembe vételével és annak mérlegelésével” jelöli az Európai Bizottság elnökét. Az EP-képviselők szerint ez azt jelenti, hogy csak a legtöbb mandátumot szerzett politikai csoport soraiból kerülhet ki a tisztség viselője, míg a tagállamok erősen kétségbe vonják az érvelést. A „Spitzenkandidaten” körül zajló vita nyílt versengés az intézmények között a nagyobb befolyásért: melyiküknek legyen döntő szava a brüsszeli végrehajtó és ellenőrző testület első emberének a kiválasztásában?

Az Európai Parlament nem akar engedni a negyvennyolcból, friss állásfoglalása egyenesen megfenyegeti a kormányközi fórumot, amikor úgy fogalmaz: „az Európai Parlament készen áll arra, hogy a Bizottság elnökének beiktatási eljárása során elutasítson minden olyan jelöltet, aki nem volt ‘Spitzenkandidat’”. De nem hagyják magukat a tagállamok sem: a Visegrádi Négyek — Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia — az uniós szerződés betűjére hivatkozva nyilatkozatban vetették el a 2014-ben kipróbált folyamat megismétlődését. Emlékezetes, hogy akkor Orbán Viktor miniszterelnök — és David Cameron brit kormányfő — a jelölés általuk vitatott módja miatt szavaztak Jean-Claude Juncker ellen. Jól értesült források szerint a kormányok most eltökéltebben fogják felvenni a harcot az EP hatásköri túlterjeszkedésével szemben, és már az e hónap végére tervezett brüsszeli csúcstalálkozójukon megpróbálják lesöpörni az asztalról a csúcsjelöltek indulásának a tervét.

Jelöltek és önjelöltek
Ha most kellene megnevezni az Európai Bizottság következő elnökét, brüsszeli megfigyelők a francia néppárti Michel Barnier-ra, a Brexit tárgyalások uniós főtárgyalójára szavaznának, akitől állítólag nem áll messze az indulás ötlete. Honfitársa, a szocialista Pierre Moscovici már bejelentette, hogy el tudná képzelni magát a tisztségben. A dán liberális Margrethe Vestager versenyjogi biztos állítólag Emmanuel Macron francia elnök jelenlegi választottja a posztra. Mivel már nagyon itt az ideje annak, hogy egy nő üljön az elnöki székbe, felmerült még az olasz szocialista Federica Mogherini, az EU külügyi főképviselőjének a neve is.

2018.02.05 06:32

Nő a pánik Ankarában

Publikálás dátuma
2018.08.15 09:00
MENTIK A MENTHETŐT- Sorok kígyóznak a bankok előtt
Fotó: AFP/
Súlyos válság fenyegeti a pénzintézeteket. Részvényeik folyamatosan zuhannak, adósságállományuk eléri a 240 milliárd dollárt.
Minden jel arra vall, hogy az az akcióterv, amelyet hétfőn reggel ígért Recep Tayyip Erdogan elnök pénzügyminiszter sógora, Berat Albayrak, nem létezik. A tárcavezető ugyanis nem állt elő semmiféle konkrétummal. Albayrak csodaterve az lehetett, hogy Kuvaittól kér 1,8 milliárd dollár értékben pénzügyi segítséget. Mindez azért érdekes, mert Erdogan nem sokkal korábban közölte, nem akarnak megállapodást kötni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Miért érne többet a kuvaiti hitel Ankara számára? Azért, mert az IMF komoly strukturális változásokat követelne a folyósított pénz fejében, akár azt, hogy a jegybank emelje az alapkamatot. Erre azonban Erdogan nem hajlandó, már számos alkalommal kijelentette, hogy alacsony szinten akarja tartani ennek mértékét. Az országnak azonban súlyos árat kell fizetnie ezért: a líra további értékvesztése és mintegy 20 százalékos éves infláció lesz az eredménye. Kuvait nyújt segítő kezet Erdogannak? Aligha. Az Öböl-beli ország nem adott semmiféle konkrét ígéretet erre. Albayrak ezért – a Bloomberg értesülései szerint – más arab országoktól próbál komoly tőkére szert tenni. Egyértelmű, hogy egyre nagyobb a pánik a török vezetésben, s szavahihető terv nem is létezik a líra megmentésére. A török vezetés azonban a drámai pillanatokat is arra használja fel, hogy a vélt vagy valós „ellenségekkel” szemben hangolja a közvéleményt. Ibrahim Karagül, az erőteljesen kormánypárti Yeni Safak című lap főszerkesztője vezércikkében azt írta, a török nép „dicsőséges” harcra mozgósít az Egyesült Államokkal szemben. „Vége annak az időszaknak, hogy a nyugati tőke adjon instrukciókat, a félelem, elnyomás felé vezető út le van zárva”. A pénzügyi válság különösen érzékenyen érinti a török bankrendszert. A pénzintézetek részvényei öt éve nem zuhantak akkorát, mint ezekben a napokban. A külföldi befektetők egykori kedvence, a Garanti Bank részvényei például hétfőn 12,4 százalékkal estek vissza, a pénzintézet január óta értékének 55 százalékát vesztette el. A nagy zuhanás miatt fel kellett függeszteni a kereskedést az Akbank, a Yapi Kredi és az Isbank részvényeivel. A török államot az eladósodás nem fenyegeti, ám az elmúlt években a magánszektorban jelentősebb hiteleket vettek fel. A bankszektor adóssága 240 milliárd dollárra tehető, a teljes bankszektoré pedig 300 milliárdra. A líra zuhanásával azonban egyre nehezebb lesz visszafizetni a hitelállományt már csak azért is, mert elsősorban rövid lejáratú hitelekről van szó. Ha a bankok bajba kerülnének, az államnak kell közbelépnie, ennek a következményei azonban beláthatatlanok. Mivel a pénzintézetek kezdenek kifogyni a dollárból, szakértők arra számítanak, hogy a bankok hamarosan korlátozzák a deviza kivételét. Rendkívül fagyossá vált Ankara és Washington viszonya azt követően, hogy Donald Trump amerikai elnök a duplájára, 50 százalékra emelte a török acéllal szembeni importvámokat. Az amerikai elnök így torolta meg, hogy Törökország nem hajlandó szabadon engedni az amerikai lelkipásztort, Andrew Brunsont. S bár Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter jelezte, kész a tárgyalásokra z Egyesült Államokkal, a viszony mit sem javult. Erre utal, hogy Trump hétfőn rendeletet írt alá, amely megakadályozza Törökország számára amerikai fegyverek vásárlását. Ez F-35-ös vadászgépeket érint, amelyeket a vártnál hónapokkal később kaphat meg Törökország. A Törökországgal szembeni büntetőintézkedések hatásait az Európai Unió feszülten figyeli. A líra válsága az euróra is kihat. Peter Altmaier német gazdasági miniszter utalt arra, hogy a kereskedelmi háború lelassítja a gazdasági növekedést és bizonytalanságot teremt a piacokon. „Azt kívánjuk, hogy Törökország stabil és demokratikus ország legyen” – fejtette ki. Angela Merkel kancellár szintén azt közölte, hazája egy gazdaságilag virágzó Törökországot szeretne. Ankara és Berlin viszonya is feszült volt az eltelt két évben, ám az elmúlt hetekben mindkét fél tett lépéseket a viszony normalizálása érdekében.
2018.08.15 09:00
Frissítve: 2018.08.15 09:00

Háromszáz pap szexuális bűneire derült fény Pennsylvania államban

Publikálás dátuma
2018.08.15 08:55
A kép illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Az áldozatok száma meghaladja az ezret – derült ki a főállamügyész jelentéséből, amely 70 évre tekint vissza.
Az amerikai Pennsylvania államban az elmúlt 70 évben több mint 300 katolikus pap követett el szexuális visszaéléseket, áldozataik száma meghaladja az ezret – állapítja meg jelentésében Josh Shapiro pennsylvaniai főállamügyész, aki egy keddi sajtóértekezletén hozta nyilvánosságra a dokumentumot. A 18 hónapon keresztül folytatott vizsgálat feltárta, hogy a legutóbbi visszaéléseket 2010-ban követték el, a legrégebbiek pedig hét évtizeddel ezelőttre nyúlnak vissza. A dokumentum jó néhány papot meg is nevez, néhány nevet azonban kitakartak, mert az érintettek az alkotmányban garantált jogukra hivatkozva nem járultak hozzá a nyilvánosságra hozatalhoz. A főállamügyész közölte: azon dolgoznak, hogy valamennyi felelőst megnevezzék.
„Az egyház vezetői és tisztségviselői rutinszerűen és céltudatosan játékosságnak, birkózásnak vagy nem megfelelő viselkedési formának írták le a történteket, holott egyik esetben sem erről volt szó. Gyermekeken elkövetett szexuális visszaélések voltak ezek, beleértve a nemi erőszakot is”
– fogalmazott Shapiro a sajtókonferencián.
A jelentés erőteljes bírálattal illette Donald Wuerl kardinálist, Washington érsekét is – aki korábban a pennsylvaniai Pittsburgh egyházkerületének vezetője volt –, mert elleplezte a visszaéléseket. Wuerl bíboros a jelentés nyilvánosságra kerülése előtt pár órával közleményben szögezte le, hogy „gondosan” járt el, mindig „tekintettel az áldozatokra”, és szem előtt tartotta azt is, hogy megelőzze „a jövőbeni visszaéléseket”.
„A jelentés emlékeztet azokra a súlyos kudarcokra, amelyeket az egyháznak el kell ismernie, és amelyekért bocsánatért kell esedeznie”
– hangsúlyozta.
A pennsylvaniai vádhatóság két, korábban már átvizsgált egyházkerület kivételével megnézte valamennyi pennsylvaniai egyházkerület több mint 500 ezer oldalnyi belső dokumentumait, feljegyzéseit, meghallgatott többtucatnyi tanút és sok papot is. Az egykori áldozatok arról számoltak be, hogy papjaik vagy kábítószerrel bódították el vagy más módon manipulálták őket, volt, aki elmondta, hogy amikor otthon elmesélte, mit műveltek vele, a szülei megverték, mert azt hitték, alaptalanul vádaskodik. Az áldozatok között akadtak olyanok is, akik a szexuális visszaélések idején tízévesnél is fiatalabbak voltak. 

„Lényegében védve voltak”

Sajtókonferenciáján Josh Shapiro kiemelte a rendőrök felelősségét is, akik nem egy esetben visszautasították a nyomozást, amikor kiderült, hogy papok a gyanúsítottak. A jelentés leszögezte, hogy
„a püspökök és a bíborosok lényegében védve voltak. Közülük sokakat, néhányat a jelentésben szereplők közül is, előléptettek.”
Shapiro hangsúlyozta: a bűncselekmények elleplezése gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy valamennyi egykori áldozatnak igazságot szolgáltassanak. Jelentésében a vádhatóság több javaslatot is tesz reformokra: például a pennsylvaniai törvénykezés megváltoztatására, az elévülés időtartamának meghosszabbítására vagy az egyház által gyakran védekezésül felhozott titoktartási kötelezettség szűkítésére.
2018.08.15 08:55
Frissítve: 2018.08.15 09:03