Sorsdöntő hét az Unióban

Publikálás dátuma
2018.02.05 06:32
Távozni készül - Jövőre jár le Juncker mandátuma Fotó: DPA/Wiktor Dabkowski
Fotó: /
A héten hoznak döntést az EP létszámának csökkentéséről, s olyan állásfoglalás is születhet, amely a következő bizottsági elnök megválasztását szabályozza.

Alighogy az Európai Parlament (EP) illetékes testületei néhány hete javaslatot tettek a következő európai választások időpontjára és megszervezésének módjára, máris elkezdődött a vita a tagállamok és az EU döntéshozói között a képviselőtestület összetételéről, a voksolás formájáról és tartalmáról, valamint Jean-Claude Juncker bizottsági elnök utódjának a kiválasztásáról.

Mint lapunk is beszámolt róla, az EP szerdán szavaz a 2019 utáni létszámára és felépítésére vonatkozó jogszabályi előterjesztésről. Ebben kezdeményezi a törvényhozó testület számának átmeneti csökkentését, 14 tagállami delegáció kibővítését és egy transznacionális lista felállítását, amelynek a jelöltjeit egyetlen közös választókerületben választanák meg az európai szavazópolgárok. Javaslataihoz azonban meg kell nyernie a tagállamok jóváhagyását.

Egy másik, szintén az e heti strasbourgi plenáris ülés asztalán fekvő, nem jogi erejű állásfoglalás leteszi a voksot egy olyan jelölési procedúra mellett, amelyben csak olyan politikus kerülhet az Európai Bizottság élére, aki az európai politikai pártok kiválasztottjaként méreti meg magát a 2019. május végén esedékes EP-választásokon.

Az úgynevezett Spitzenkandidaten, vagyis csúcsjelöltek versenyeztetésére először a 2014-es európai parlamenti választásokon került sor. Jean-Claude Juncker a kereszténydemokrata pártcsalád, az Európai Néppárt színeiben kampányolt a tisztség elnyeréséért, egyebek között a német szociáldemokrata Martin Schulz ellenében. Miután a voksoláson a néppártiak szereztek többséget az uniós képviselőtestületben, a volt luxemburgi kormányfő nyerte el a tisztséget.

A bizottsági elnök kiválasztásának különös módszere bírálatokat váltott ki a tagállami kormányok vezetőiből álló grémiumban, az Európai Tanácsban. Az EU szerződése ugyanis kizárólag erre a magas szintű politikai testületre bízza, hogy javaslatot tegyen a bizottsági elnök személyére, akit ezután az Európai Parlament jóváhagyásával iktatnak be a tisztségébe. De a jogszabályban az is benne van, hogy az Európai Tanács „az európai választásokon kialakult eredmény figyelembe vételével és annak mérlegelésével” jelöli az Európai Bizottság elnökét. Az EP-képviselők szerint ez azt jelenti, hogy csak a legtöbb mandátumot szerzett politikai csoport soraiból kerülhet ki a tisztség viselője, míg a tagállamok erősen kétségbe vonják az érvelést. A „Spitzenkandidaten” körül zajló vita nyílt versengés az intézmények között a nagyobb befolyásért: melyiküknek legyen döntő szava a brüsszeli végrehajtó és ellenőrző testület első emberének a kiválasztásában?

Az Európai Parlament nem akar engedni a negyvennyolcból, friss állásfoglalása egyenesen megfenyegeti a kormányközi fórumot, amikor úgy fogalmaz: „az Európai Parlament készen áll arra, hogy a Bizottság elnökének beiktatási eljárása során elutasítson minden olyan jelöltet, aki nem volt ‘Spitzenkandidat’”. De nem hagyják magukat a tagállamok sem: a Visegrádi Négyek — Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia — az uniós szerződés betűjére hivatkozva nyilatkozatban vetették el a 2014-ben kipróbált folyamat megismétlődését. Emlékezetes, hogy akkor Orbán Viktor miniszterelnök — és David Cameron brit kormányfő — a jelölés általuk vitatott módja miatt szavaztak Jean-Claude Juncker ellen. Jól értesült források szerint a kormányok most eltökéltebben fogják felvenni a harcot az EP hatásköri túlterjeszkedésével szemben, és már az e hónap végére tervezett brüsszeli csúcstalálkozójukon megpróbálják lesöpörni az asztalról a csúcsjelöltek indulásának a tervét.

Jelöltek és önjelöltek
Ha most kellene megnevezni az Európai Bizottság következő elnökét, brüsszeli megfigyelők a francia néppárti Michel Barnier-ra, a Brexit tárgyalások uniós főtárgyalójára szavaznának, akitől állítólag nem áll messze az indulás ötlete. Honfitársa, a szocialista Pierre Moscovici már bejelentette, hogy el tudná képzelni magát a tisztségben. A dán liberális Margrethe Vestager versenyjogi biztos állítólag Emmanuel Macron francia elnök jelenlegi választottja a posztra. Mivel már nagyon itt az ideje annak, hogy egy nő üljön az elnöki székbe, felmerült még az olasz szocialista Federica Mogherini, az EU külügyi főképviselőjének a neve is.

2018.02.05 06:32

Lövöldözés Londonban: ketten kórházba kerültek

Publikálás dátuma
2018.08.21 22:20
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Két embert letartóztatott a rendőrség, és ketten kórházba kerültek egy kedd esti, észak-londoni lövöldözés után. A letartóztatottakat gyilkossági kísérlettel gyanúsítják.
A hatóságot londoni idő szerint délután 5-kor riasztották a Rayners Lane metrómegálló környékére - írja a Guardian. A hatóságok a helyszínre érve két férfit találtak lőtt sebekkel, akik egy kertben próbáltak elrejtőzni.
"Egy férfi tüzet nyitott másik férfiak egy csoportjára, majd bűntársával egy mopeden menekült el a helyszínről"
- mondta el a történtekről a Scotland Yard.
Mindez egy nappal egy másik lövöldözést követően történt, mely során hárman szenvedtek nem életveszélyes sérüléseket. A hétfői eset a néhány kilométerre fekvő Kingsbury metróállomás környékén történt, ráadásul nem sokkal azután, hogy egy nyugat-londoni helyszínről is lövöldözést jelentettek. A hatóságok egyelőre nem tudják, van-e kapcsolat az esetek között.
2018.08.21 22:20

Harci repülőket ajándékozott Putyin Szerbiának

Publikálás dátuma
2018.08.21 21:31
Szerbia 2017-ben 6 MiG-29-est kapott, a kép akkor készült. Balra Sergei Shoigu orosz védelmi miniszter, jobbra Aleksandar Vucic
Fotó: AFP/ ANDREJ ISAKOVIC
Hat MiG-29-est kapott az ország. Aleksandar Vucic szerb államfő a gépek keddi átadásán a sorkatonai szolgálat visszaállításáról beszélt.
Szerbia megvizsgálja annak lehetőségét, hogy 2020-tól vagy 2021-től három vagy hat hónapos sorkatonai szolgálatot vezessen be - jelentette be az MTI szerint Aleksandar Vucic szerb államfő kedden a Belgrádhoz közeli Batajnica légi bázison, miután átadta a szerb légierőnek az első két orosz MiG-29-es repülőgépeket.
Szerbia hat vadászgépet kapott ajándékba Moszkvától; csak a felújításért kellett nagyjából millió eurót - 57,4 milliárd forintot - fizetnie.
Vucic a sorkatonai szolgálattal kapcsolatban kiemelte: egyelőre nem mondhat semmi biztosat, minden a pénzügyi lehetőségektől függ majd. Annyit azonban előre vetített, hogy akik szolgálni fognak, előnyt élveznek majd a munkafelvételeknél a köztulajdonú vállalatokban.
2011-ben döntöttek a sorkötelezettség eltörléséről.
Vucic egy nagyszabású katonai parádét is bejelentett, melyet az orosz hadsereg delegáltjaival közösen tartanak majd, és melyet reményei szerint Vlagyimir Putyin orosz államfő is megnéz majd. Az orosz elnök mellett további magas rangú meghívottakat is várnak.
Szerbia hét Mi-35 és Mi-17 típusú helikoptert is vásárolt Fehéroroszországtól, amelyeknek egy éven belül kellene megérkeznie. Belgrád továbbá kilenc (Airbus Helicopters) H145M katonai helikoptert beszerzését is tervezi, hogy tovább fejlessze hadseregét.
A szerb hadseregnek jelenleg négy használatban lévő MiG-29-ese van, és a várakozások szerint az orosz gépek mellett hamarosan további nyolc, felújításra szoruló MiG-29-es érkezik Fehéroroszországból. Miután ezeket is korszerűsítik, Szerbiának 18 ilyen vadászgépe lesz. Az ország hadseregének felszerelését nagyrészt az egykori Jugoszláv Néphadsereg (JNA) fegyverzete teszi ki, amely a szovjet fegyvereken alapul.
2018.08.21 21:31
Frissítve: 2018.08.21 21:32