Európai Unió;Európai Parlament;Jean-Claude Juncker;

2018-02-05 06:32:00

Sorsdöntő hét az Unióban

A héten hoznak döntést az EP létszámának csökkentéséről, s olyan állásfoglalás is születhet, amely a következő bizottsági elnök megválasztását szabályozza.

Alighogy az Európai Parlament (EP) illetékes testületei néhány hete javaslatot tettek a következő európai választások időpontjára és megszervezésének módjára, máris elkezdődött a vita a tagállamok és az EU döntéshozói között a képviselőtestület összetételéről, a voksolás formájáról és tartalmáról, valamint Jean-Claude Juncker bizottsági elnök utódjának a kiválasztásáról.

Mint lapunk is beszámolt róla, az EP szerdán szavaz a 2019 utáni létszámára és felépítésére vonatkozó jogszabályi előterjesztésről. Ebben kezdeményezi a törvényhozó testület számának átmeneti csökkentését, 14 tagállami delegáció kibővítését és egy transznacionális lista felállítását, amelynek a jelöltjeit egyetlen közös választókerületben választanák meg az európai szavazópolgárok. Javaslataihoz azonban meg kell nyernie a tagállamok jóváhagyását.

Egy másik, szintén az e heti strasbourgi plenáris ülés asztalán fekvő, nem jogi erejű állásfoglalás leteszi a voksot egy olyan jelölési procedúra mellett, amelyben csak olyan politikus kerülhet az Európai Bizottság élére, aki az európai politikai pártok kiválasztottjaként méreti meg magát a 2019. május végén esedékes EP-választásokon.

Az úgynevezett Spitzenkandidaten, vagyis csúcsjelöltek versenyeztetésére először a 2014-es európai parlamenti választásokon került sor. Jean-Claude Juncker a kereszténydemokrata pártcsalád, az Európai Néppárt színeiben kampányolt a tisztség elnyeréséért, egyebek között a német szociáldemokrata Martin Schulz ellenében. Miután a voksoláson a néppártiak szereztek többséget az uniós képviselőtestületben, a volt luxemburgi kormányfő nyerte el a tisztséget.

A bizottsági elnök kiválasztásának különös módszere bírálatokat váltott ki a tagállami kormányok vezetőiből álló grémiumban, az Európai Tanácsban. Az EU szerződése ugyanis kizárólag erre a magas szintű politikai testületre bízza, hogy javaslatot tegyen a bizottsági elnök személyére, akit ezután az Európai Parlament jóváhagyásával iktatnak be a tisztségébe. De a jogszabályban az is benne van, hogy az Európai Tanács „az európai választásokon kialakult eredmény figyelembe vételével és annak mérlegelésével” jelöli az Európai Bizottság elnökét. Az EP-képviselők szerint ez azt jelenti, hogy csak a legtöbb mandátumot szerzett politikai csoport soraiból kerülhet ki a tisztség viselője, míg a tagállamok erősen kétségbe vonják az érvelést. A „Spitzenkandidaten” körül zajló vita nyílt versengés az intézmények között a nagyobb befolyásért: melyiküknek legyen döntő szava a brüsszeli végrehajtó és ellenőrző testület első emberének a kiválasztásában?

Az Európai Parlament nem akar engedni a negyvennyolcból, friss állásfoglalása egyenesen megfenyegeti a kormányközi fórumot, amikor úgy fogalmaz: „az Európai Parlament készen áll arra, hogy a Bizottság elnökének beiktatási eljárása során elutasítson minden olyan jelöltet, aki nem volt ‘Spitzenkandidat’”. De nem hagyják magukat a tagállamok sem: a Visegrádi Négyek — Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia — az uniós szerződés betűjére hivatkozva nyilatkozatban vetették el a 2014-ben kipróbált folyamat megismétlődését. Emlékezetes, hogy akkor Orbán Viktor miniszterelnök — és David Cameron brit kormányfő — a jelölés általuk vitatott módja miatt szavaztak Jean-Claude Juncker ellen. Jól értesült források szerint a kormányok most eltökéltebben fogják felvenni a harcot az EP hatásköri túlterjeszkedésével szemben, és már az e hónap végére tervezett brüsszeli csúcstalálkozójukon megpróbálják lesöpörni az asztalról a csúcsjelöltek indulásának a tervét.

Jelöltek és önjelöltek
Ha most kellene megnevezni az Európai Bizottság következő elnökét, brüsszeli megfigyelők a francia néppárti Michel Barnier-ra, a Brexit tárgyalások uniós főtárgyalójára szavaznának, akitől állítólag nem áll messze az indulás ötlete. Honfitársa, a szocialista Pierre Moscovici már bejelentette, hogy el tudná képzelni magát a tisztségben. A dán liberális Margrethe Vestager versenyjogi biztos állítólag Emmanuel Macron francia elnök jelenlegi választottja a posztra. Mivel már nagyon itt az ideje annak, hogy egy nő üljön az elnöki székbe, felmerült még az olasz szocialista Federica Mogherini, az EU külügyi főképviselőjének a neve is.