Költségvetés - A kormánynak kedvező félhomályban

Publikálás dátuma
2018.02.06 06:21
Átadás-átvétel - Évente ismétlődő költségvetés-átadási ceremónia, amelynek most Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Kövér
Fotó: /
A kormány számára az a kívánatos, ha a költségvetésről minél kevesebb szó esik, mert ezzel elfedik, hogy valójában mire és mennyit költenek.

Az Unióban utolsók, a 115 ország között a 57.-ek vagyunk a költségvetés átláthatóságát tekintve. A romló helyezés annak következménye, hogy a magyar kormány mindent megtesz, hogy az utóbbi esztendőkben általában már tavasszal elfogadott, következő évi költségvetés minél kevésbé legyen átlátható, ezért a törvényjavaslat benyújtása előtt mellőzi az előzetes szakmai vitát, és a képviselők számára is mindössze négy munkanap áll rendelkezésre, hogy módosító indítványaikat benyújtsák. A magyar kormány számára nem kívánatos, hogy a költségvetés a közbeszéd tárgya legyen, az is célja az, hogy a sajtó is minél kevesebbet foglalkozzon vele. Az érdemi vita súlytalanságát mi sem bizonyítja jobban, minthogy az elmúlt esztendő során, 12 hónap alatt, összesen 16 órát tárgyalt róla a költségvetési bizottság, beleértve a módosító indítványokat, a büdzsé végrehajtásának aktuális állapotát is.

Ilyen előzményekkel jósolható volt, hogy a kétévente, egy amerikai székhelyű civilszervezet, az International Budget Partnership (IBP) által igen alapos munkával összeállított átláthatósági rangsorban még hátrább csúszunk. Az elérhető 100 pontból mindössze 46-ot sikerült megszereznünk, ami az 57. hely megszerzésére volt elegendő. Három pontot rontottunk a két esztendővel ezelőtti felméréshez képest, s ezzel mind az Európai Unió, mind az OECD sereghajtói közé kerültünk. Csak néhány balkáni államot és Fekete-Afrika országait előzzük meg - hangzott el az IBP magyarországi partnere, a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) szervezte sajtóbeszélgetésen.

Romhányi Balázs a KFIB ügyvezetője a felmérés készítéséről elmondta: minden ország felkért szakértői ugyanarra a 149 kérdésre válaszoltak, az ennek nyomán elkészített index tehát jól tükrözi azt, hogy egy-egy ország költségvetése mennyiben viseli magán az átláthatóság jegyeit. A Magyarországról kiállított bizonyítvány annál is lehangolóbb, mert az IBP tanulmányának megjelenése előtt kikérték a magyar kormány véleményét is, és csekély mértékben figyelembe is vették az észrevételeiket, amelyek így javítottak az indexen. Azon a mutatón, amelyet a befektetők világszerte figyelembe vesznek, mielőtt döntéseiket meghozzák.

A gyenge eredmény oka az is, hogy a magyar kormány a nemzetközileg elfogadott 8 legfontosabb

költségvetési dokumentum közül hármat – a költségvetési irányelveket, a féléves jelentést és a polgárok költségvetését – el sem készíti, a másik öt közül négynek a tartalma pedig még a régiónkban jellemző színvonaltól is elmarad. (A polgárok költségvetése egy olyan dokumentum, amely áttekinthető terjedelemben minden érdeklődő számára világossá teszi, hogy miképpen kíván gazdálkodni egy ország.)

A két évvel ezelőtti eredményhez képest a legfontosabb különbség, hogy a tavaszra előrehozott költségvetési vita miatt a költségvetési törvényjavaslat már az előző évi tényszámokat sem tartalmazza. Évek óta nem derül ki, hogy a büdzsé elkészítői milyen kamattal számolnak a költségvetés kötelezettségeinek kiszámítása során. Jellemző, hogy az uniós támogatások költségvetésből történő kifizetésének állapotáról semmilyen formában nem számolnak el. Romhányi Balázs kiemelte: az átláthatóság hiánya ellehetetleníti a hatékony elszámoltatást, és tágítja a korrupció lehetőségeit, ami komoly hátrány a nemzetközi tőkebefektetésekért és a támogatási pénzekért folytatott versenyben, valamint növeli az államadósság finanszírozási költségeit.

Jellemző egyébként, hogy számos Magyarországnál kevésbé fejlett ország, közülük öt Fekete-Afrikában, a magyarországinál átláthatóbb költségvetést készít. A világon alig található olyan ország, mint hazánk, ahol a költségvetés háttérszámításait titkosítják, illetve a közérdekű adatokhoz való hozzáféréshez jelentős akadályokat kell legyűrniük az állampolgároknak - foglalta össze a felmérés Magyarországra vonatkozó legfontosabb megállapításait Romhányi Balázs.

Szerző
2018.02.06 06:21

Öt új légi járat indul Budapestről

Publikálás dátuma
2018.08.16 16:06
Illusztráció
Fotó: AFP/
A Wizz Air, az easyJet és a lengyel LOT is új célállomásokat tesznek elérhetővé a magyar fővárosból a 2018/2019-es téli menetrendben.
A Budapest Airport csütörtöki, MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a Wizz Air hetente kétszer Doncaster Sheffieldbe, szintén heti kétszer Eilat-Ovdába, az easyJet London-Southendre és Manchesterbe repül majd heti két alkalommal, a LOT pedig februártól heti 12 járatot üzemeltet majd London-City repülőterére. Ezek közül Doncaster Sheffield és London-City repülőtere teljesen új célállomás, a többi repülőtérre más légitársaságok is repülnek Budapestről.
A 2018-as téli menetrendben induló új, Budapestet az Egyesült Királysággal összekötő járatokkal együtt így már 8 légitársaság 10 útvonala közül választhatnak a magyar fővárosból a szigetországba indulók.
A Budapest Airport az első fél évben 6,8 millió utast kezelt, 17,2 százalékkal többet, mint az elmúlt év hasonló időszakában, és várakozások szerint az utasforgalom meghaladja majd a 15 milliót.
2018.08.16 16:06

Csak látszólag tiltották meg a felhőkarcoló-építést Budapesten

Publikálás dátuma
2018.08.16 09:30

Fotó: HB Reavis Agora/
A Richternél nem tudnak arról, hogy a kormánnyal informális egyeztetéseken toronyházépítésről tárgyaltak volna. A tilalom nem is valódi, a kabinet bármikor adhat engedélyt 90 méternél magasabb épületekre is.
Jogilag nem áll a valóság talaján a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely keddi kijelentése, miszerint a hazai épületek magasságát korlátozó, júliusban kihirdetett törvény nyomán többé nem építhető 90 méternél magasabb toronyház. A megjelent szöveg szerint ugyanis a kormány kivételes eljárásban ennél magasabb felhőkarcolóméretet is engedélyezhet. Ehhez képest a tárcavezető nem úgy fogalmazott, hogy a jövőben nem élnének az amúgy meglévő lehetőséggel. Valószínűleg nem véletlenül, hisz ilyen szándék híján különösebb gond nélkül kihúzhatták volna a kitételt a törvénytervezetből. De más furcsaságok is tapasztalhatóak a viszonylag egyszerű tartalomhoz képest a Fidesz-körön belüli komoly feszültségekre utaló jogszabállyal kapcsolatban. Gulyás Gergely tájékoztatása szerint a módosítás elfogadása előtt a kormány három, általuk térségi szinten is jelentős „zászlóshajónak” ítélt magyar társaság, a Mol, az OTP és a Richter számára „informálisan” felajánlotta, hogy kiemelt szerepüket „toronyház formájában is megjeleníthessék”. Erre pedig csak a Mol mondott igent. A törvény hatályba lépésével viszont állítása szerint a lehetőség lezárult. A valóság ezzel szemben az, hogy a kabinet kiemelt nemzetgazdasági, nemzetbiztonsági, kulturális, sport vagy történelmi ügyek kapcsán akár magasabb épületre is rábólinthat. Az épületmagasság engedélyezése eddig önkormányzati hatáskörbe tartozott, tehát a kormány legfeljebb csak tervei kapcsán egyeztethetett piaci szereplőkkel. Ilyen informális találkozókról azonban eddig nem esett szó – pedig a Mol már tavaly októberben előrukkolt 120 méter magas székháztervével – és az érintettek megkeresésünkre ezt szerdán sem erősítették meg. A Richterben jelenleg nyári gyárleállás van, így nem tudnak többet a felajánlás körülményeiről, de jelenleg ezzel biztosan nem kívánnak élni – tájékoztatta lapunkat Beke Zsuzsa szóvivő. Az OTP-től annyit üzentek, hogy a kérdésben nem tudják munkánkat segíteni. A Mol pedig ismét szinte szó szerint megismételte az ügyben az elmúlt hónapok során kiadott közleményeit. Eszerint a beruházásra van a kerületi helyhatóságtól jogerős építési engedélyük, mindenben a jogszabályok szerint járnak el, a munkálatok az eredeti tervek szerint haladnak. Arról, hogy mindezt a kormány valamely képviselőjének bátorítására tennék, nem tettek említést. Arra a tárcavezető ugyanakkor pontosan utalt, hogy mivel a Mol már a törvény hatályba lépése előtt megkapta a jogerős engedélyeket, rá az nem is vonatkozik. Vagyis mondhatni a kormánytól nincs szükségük se hivatalos, se kávé melletti engedélyre. Bár Gulyás Gergely azt is sugalmazta, hogy a kabinet hétfőn alkotott volna rendeletet, a Magyar Közlönyben ugyanaznap megjelent csomag már csak a hatályos törvény értelmében módosított egyes rendeleteken, annak szellemétől el nem térve. Ebben elsősorban a tervtanácsok feladatait szabályozták. A törvény szerint ugyanis a 65 és 90 méter közötti elképzeléseket e fórumnak is véleményeznie kell, például városképvédelmi szempontból. A magasházkérdés belső feszültségeire jellemző, hogy miután tavaly a Mol előállt a budai Kopaszi-gátra tervezett, 120 méteres felhőkarcolótervével, a Csányi Sándor Mol-alelnökkel és OTP-vezérrel többször nyilvánosan összekülönböző Lázár János még miniszterelnökségi vezetőként a településrendezési törvényt egy kibúvók nélküli, 65 méteres határral egészítette volna ki. Bár aggályai forrásaként a Molt ritkán nevezte meg, érvelése szerint Magyarországon nem látna szívesen az – amúgy 96 méteres – Szent István Bazilikánál magasabb épületet. Bár később szavai szerint elképzelései „nem kaptak többséget”, tárcavezetőként benyújtott egyik utolsó törvényjavaslatában újfent 65 méteres felső határt indítványozott. A választások után, mikor Lázár János már csak egyszerű képviselő volt, a Miniszterelnökség javaslatára a parlament végül az eredeti szándékhoz képest jelentősen gyengített változatot fogadta el. Igaz, szavakban továbbra is a magassági korlátozás előnyeit ecsetelik. 

Égig érő házak

A Molon kívül még legalább két társaság érintett a magasházépítésben. A lengyel hátterű GTC a Twist-Budapest City Tower, a szlovák hátterű HB Reavis pedig az Agora-terven belül húzna fel egy-egy, pont 90 méter magas épületet, egyaránt Angyalföldön, az Árpád-híd közelében. Előbbi a Molhoz hasonlóan már a törvénymódosítás előtt megszerezte az engedélyeket. Utóbbinak viszont már végig kell járnia a jelentősen szigorított engedélyezési lépéseket. Ehhez képest, legalábbis Gulyás Gergely szavaiból következően, velük nem egyezkedtek a háttérben.

2018.08.16 09:30
Frissítve: 2018.08.16 09:30