Költségvetés - A kormánynak kedvező félhomályban

Publikálás dátuma
2018.02.06 06:21
Átadás-átvétel - Évente ismétlődő költségvetés-átadási ceremónia, amelynek most Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Kövér
Fotó: /
A kormány számára az a kívánatos, ha a költségvetésről minél kevesebb szó esik, mert ezzel elfedik, hogy valójában mire és mennyit költenek.

Az Unióban utolsók, a 115 ország között a 57.-ek vagyunk a költségvetés átláthatóságát tekintve. A romló helyezés annak következménye, hogy a magyar kormány mindent megtesz, hogy az utóbbi esztendőkben általában már tavasszal elfogadott, következő évi költségvetés minél kevésbé legyen átlátható, ezért a törvényjavaslat benyújtása előtt mellőzi az előzetes szakmai vitát, és a képviselők számára is mindössze négy munkanap áll rendelkezésre, hogy módosító indítványaikat benyújtsák. A magyar kormány számára nem kívánatos, hogy a költségvetés a közbeszéd tárgya legyen, az is célja az, hogy a sajtó is minél kevesebbet foglalkozzon vele. Az érdemi vita súlytalanságát mi sem bizonyítja jobban, minthogy az elmúlt esztendő során, 12 hónap alatt, összesen 16 órát tárgyalt róla a költségvetési bizottság, beleértve a módosító indítványokat, a büdzsé végrehajtásának aktuális állapotát is.

Ilyen előzményekkel jósolható volt, hogy a kétévente, egy amerikai székhelyű civilszervezet, az International Budget Partnership (IBP) által igen alapos munkával összeállított átláthatósági rangsorban még hátrább csúszunk. Az elérhető 100 pontból mindössze 46-ot sikerült megszereznünk, ami az 57. hely megszerzésére volt elegendő. Három pontot rontottunk a két esztendővel ezelőtti felméréshez képest, s ezzel mind az Európai Unió, mind az OECD sereghajtói közé kerültünk. Csak néhány balkáni államot és Fekete-Afrika országait előzzük meg - hangzott el az IBP magyarországi partnere, a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) szervezte sajtóbeszélgetésen.

Romhányi Balázs a KFIB ügyvezetője a felmérés készítéséről elmondta: minden ország felkért szakértői ugyanarra a 149 kérdésre válaszoltak, az ennek nyomán elkészített index tehát jól tükrözi azt, hogy egy-egy ország költségvetése mennyiben viseli magán az átláthatóság jegyeit. A Magyarországról kiállított bizonyítvány annál is lehangolóbb, mert az IBP tanulmányának megjelenése előtt kikérték a magyar kormány véleményét is, és csekély mértékben figyelembe is vették az észrevételeiket, amelyek így javítottak az indexen. Azon a mutatón, amelyet a befektetők világszerte figyelembe vesznek, mielőtt döntéseiket meghozzák.

A gyenge eredmény oka az is, hogy a magyar kormány a nemzetközileg elfogadott 8 legfontosabb

költségvetési dokumentum közül hármat – a költségvetési irányelveket, a féléves jelentést és a polgárok költségvetését – el sem készíti, a másik öt közül négynek a tartalma pedig még a régiónkban jellemző színvonaltól is elmarad. (A polgárok költségvetése egy olyan dokumentum, amely áttekinthető terjedelemben minden érdeklődő számára világossá teszi, hogy miképpen kíván gazdálkodni egy ország.)

A két évvel ezelőtti eredményhez képest a legfontosabb különbség, hogy a tavaszra előrehozott költségvetési vita miatt a költségvetési törvényjavaslat már az előző évi tényszámokat sem tartalmazza. Évek óta nem derül ki, hogy a büdzsé elkészítői milyen kamattal számolnak a költségvetés kötelezettségeinek kiszámítása során. Jellemző, hogy az uniós támogatások költségvetésből történő kifizetésének állapotáról semmilyen formában nem számolnak el. Romhányi Balázs kiemelte: az átláthatóság hiánya ellehetetleníti a hatékony elszámoltatást, és tágítja a korrupció lehetőségeit, ami komoly hátrány a nemzetközi tőkebefektetésekért és a támogatási pénzekért folytatott versenyben, valamint növeli az államadósság finanszírozási költségeit.

Jellemző egyébként, hogy számos Magyarországnál kevésbé fejlett ország, közülük öt Fekete-Afrikában, a magyarországinál átláthatóbb költségvetést készít. A világon alig található olyan ország, mint hazánk, ahol a költségvetés háttérszámításait titkosítják, illetve a közérdekű adatokhoz való hozzáféréshez jelentős akadályokat kell legyűrniük az állampolgároknak - foglalta össze a felmérés Magyarországra vonatkozó legfontosabb megállapításait Romhányi Balázs.

Szerző
2018.02.06 06:21

Olcsóbban tankolhatunk szerdától

Publikálás dátuma
2018.11.12 14:12

Fotó: Népszava/
A Mol Nyrt. bruttó 7 és bruttó 3 forinttal csökkenti a 95-ös benzin és a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán - értesült piaci forrásokból hétfőn az MTI.
A mérsékléssel a benzin átlagára literenként 373 forint, a gázolajé pedig 421 forint lesz. Az üzemanyagok ára legutóbb pénteken változott, akkor a benzin átlagára 6 forinttal 380 forintra csökkent, a gázolajé pedig 5 forinttal 424 forintra mérséklődött. Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között. A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.
2018.11.12 14:12

Szijjártó: itt a világkereskedelmi háború, béküljünk ki az oroszokkal

Publikálás dátuma
2018.11.12 12:28
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b), Borge Bre
Fotó: MTI/ Mitko Sztojcsev
Európa egyértelmű érdeke, hogy újraépítse gazdasági kapcsolatait az orosz állammal – fejtegette a magyar külügyminiszter Dubajban.
Világkereskedelemben háború látszik kirajzolódni, ezért Európának az lenne az egyértelmű gazdasági érdeke, ha újra tudná építeni az eurázsiai, vagyis alapvetően az Oroszországgal való gazdasági együttműködését - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Dubajban, ahol a Világgazdasági Fórum (WEF) Globális Jövő Tanácsa idei éves ülésén vett részt.
A Globális Jövő Tanácsa 35 szekcióban tart üléseket, amelyeken előadások hangzanak el, és vita folyik. A tanácsba meghívásos alapon kerülnek be a tagok egy-egy évre. Szijjártó Pétert az Európa regionális jövőjéről szóló szekcióba hívták meg a 2018-19-es időszakra. A szekció hétfői dubaji tanácskozásán - amelynek témája Európa és Oroszország együttműködési lehetőségei voltak - előadást tartott a magyar miniszteren kívül Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter és Makszim Oreskin orosz gazdaságfejlesztési miniszter, valamint részt vett rajta több orosz kormányzó. 
Szijjártó Péter szerint a világgazdaság most rendkívül gyors és mélyreható változáson megy át, a világkereskedelemben háború látszik kirajzolódni. Emlékeztetett arra, hogy korábban az Európai Unió vezetői egy Lisszabontól Vlagyivosztokig tartó kereskedelmi térség létrehozásáért szálltak síkra. „Az lenne a jó, ha visszatérnénk ehhez a koncepcióhoz” – idézi nyilatkozatát az MTI.  „Azonban látni kell, hogy ma ettől nagyon messze vagyunk. Oroszország és Európa gazdasági, kereskedelmi együttműködése egyelőre rendkívül rossz irányba megy. Azt el kell ismerni, hogy van jelentős orosz-európai gazdasági együttműködés, de az egy kettős mércén alapul, ugyanis a nagy nyugat-európai országok vállalatai felszín alatt óriási üzleteket kötnek orosz vállalatokkal” - mondta. Szijjártó a felszín alatti megegyezések helyett egyértelműen újjáépített kapcsolatokat javasolt, az európai technológiai színvonal és a  keleti nyersanyagforrások találkozásával szerinte nagyban javulna Európa versenyképessége is.
2018.11.12 12:28