Költségvetés - A kormánynak kedvező félhomályban

Publikálás dátuma
2018.02.06 06:21
Átadás-átvétel - Évente ismétlődő költségvetés-átadási ceremónia, amelynek most Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Kövér
A kormány számára az a kívánatos, ha a költségvetésről minél kevesebb szó esik, mert ezzel elfedik, hogy valójában mire és mennyit költenek.

Az Unióban utolsók, a 115 ország között a 57.-ek vagyunk a költségvetés átláthatóságát tekintve. A romló helyezés annak következménye, hogy a magyar kormány mindent megtesz, hogy az utóbbi esztendőkben általában már tavasszal elfogadott, következő évi költségvetés minél kevésbé legyen átlátható, ezért a törvényjavaslat benyújtása előtt mellőzi az előzetes szakmai vitát, és a képviselők számára is mindössze négy munkanap áll rendelkezésre, hogy módosító indítványaikat benyújtsák. A magyar kormány számára nem kívánatos, hogy a költségvetés a közbeszéd tárgya legyen, az is célja az, hogy a sajtó is minél kevesebbet foglalkozzon vele. Az érdemi vita súlytalanságát mi sem bizonyítja jobban, minthogy az elmúlt esztendő során, 12 hónap alatt, összesen 16 órát tárgyalt róla a költségvetési bizottság, beleértve a módosító indítványokat, a büdzsé végrehajtásának aktuális állapotát is.

Ilyen előzményekkel jósolható volt, hogy a kétévente, egy amerikai székhelyű civilszervezet, az International Budget Partnership (IBP) által igen alapos munkával összeállított átláthatósági rangsorban még hátrább csúszunk. Az elérhető 100 pontból mindössze 46-ot sikerült megszereznünk, ami az 57. hely megszerzésére volt elegendő. Három pontot rontottunk a két esztendővel ezelőtti felméréshez képest, s ezzel mind az Európai Unió, mind az OECD sereghajtói közé kerültünk. Csak néhány balkáni államot és Fekete-Afrika országait előzzük meg - hangzott el az IBP magyarországi partnere, a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) szervezte sajtóbeszélgetésen.

Romhányi Balázs a KFIB ügyvezetője a felmérés készítéséről elmondta: minden ország felkért szakértői ugyanarra a 149 kérdésre válaszoltak, az ennek nyomán elkészített index tehát jól tükrözi azt, hogy egy-egy ország költségvetése mennyiben viseli magán az átláthatóság jegyeit. A Magyarországról kiállított bizonyítvány annál is lehangolóbb, mert az IBP tanulmányának megjelenése előtt kikérték a magyar kormány véleményét is, és csekély mértékben figyelembe is vették az észrevételeiket, amelyek így javítottak az indexen. Azon a mutatón, amelyet a befektetők világszerte figyelembe vesznek, mielőtt döntéseiket meghozzák.

A gyenge eredmény oka az is, hogy a magyar kormány a nemzetközileg elfogadott 8 legfontosabb

költségvetési dokumentum közül hármat – a költségvetési irányelveket, a féléves jelentést és a polgárok költségvetését – el sem készíti, a másik öt közül négynek a tartalma pedig még a régiónkban jellemző színvonaltól is elmarad. (A polgárok költségvetése egy olyan dokumentum, amely áttekinthető terjedelemben minden érdeklődő számára világossá teszi, hogy miképpen kíván gazdálkodni egy ország.)

A két évvel ezelőtti eredményhez képest a legfontosabb különbség, hogy a tavaszra előrehozott költségvetési vita miatt a költségvetési törvényjavaslat már az előző évi tényszámokat sem tartalmazza. Évek óta nem derül ki, hogy a büdzsé elkészítői milyen kamattal számolnak a költségvetés kötelezettségeinek kiszámítása során. Jellemző, hogy az uniós támogatások költségvetésből történő kifizetésének állapotáról semmilyen formában nem számolnak el. Romhányi Balázs kiemelte: az átláthatóság hiánya ellehetetleníti a hatékony elszámoltatást, és tágítja a korrupció lehetőségeit, ami komoly hátrány a nemzetközi tőkebefektetésekért és a támogatási pénzekért folytatott versenyben, valamint növeli az államadósság finanszírozási költségeit.

Jellemző egyébként, hogy számos Magyarországnál kevésbé fejlett ország, közülük öt Fekete-Afrikában, a magyarországinál átláthatóbb költségvetést készít. A világon alig található olyan ország, mint hazánk, ahol a költségvetés háttérszámításait titkosítják, illetve a közérdekű adatokhoz való hozzáféréshez jelentős akadályokat kell legyűrniük az állampolgároknak - foglalta össze a felmérés Magyarországra vonatkozó legfontosabb megállapításait Romhányi Balázs.

Szerző

A bérekről is megállapodott a Suzuki a dolgozókkal - 18%-os emelés jön

Publikálás dátuma
2019.02.22 19:41
Ellenzéki demonstráció az esztergomi Suzukinál
Fotó: Vajda József
A felek a pénteki tárgyalások eredményeként az Üzemi Tanács által javasolt minden pontban – 2019-es bérek, éves bónusz, béren kívüli juttatások – végleges megállapodásra jutottak.
Minden pontban megegyezett egymással a vállalat és az Üzemi Tanács - olvasható a Magyar Suzuki Zrt. szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében. Mint írják, a december óta tartó tárgyalások alapját az Üzemi Tanács által benyújtott javaslat képezte, amely a bérfejlesztésre és a dolgozók általános elégedettségéhez hozzájáruló béren kívüli juttatásokra vonatkozott.

"Az Üzemi Tanáccsal folytatott eredményes egyeztetéseknek köszönhetően, a 2019. évi bérfejlesztésről szóló végleges megállapodás szerint
az alapbéremelés mértéke átlagosan 18 százalék a direkt dolgozók esetében. A múlt évben a direkt dolgozók átlagos alapbéremelése 12,5 százalék volt.
Így tehát a vállalat 2018-ban és 2019-ben együttesen több mint 30%-os bérfejlesztést hajtott végre a fizikai dolgozók körében" - áll a közleményben. A cég bejelentése alapján az újonnan megszületett megállapodáson felül a Magyar Suzuki további juttatásokat biztosít dolgozói számára, mint például a jelenléti pótlék, fix műszakpótlék, üzemi meleg étkezés, ingyenes buszjárat, temetési és házasságkötési támogatás, gyermekszületési támogatás és törzsgárda jutalom.

Tartja a szintet a Mol

Publikálás dátuma
2019.02.22 18:49

Fotó: Népszava
Tartja rekordközeli nyereségét Magyarország legnagyobb vállalatcsoportja, a Mol.
A 2017-eshez képest hajszálnyi csökkenést mutató, 301 milliárdos, nemzetközi számviteli elvek szerint számolt nettó nyereséggel zárta a tavalyi évet a Mol – derül ki Magyarország legnagyobb társaságcsoportja tegnap közzétett előzetes adataiból. Ez még így is a harmadik legmagasabb eredmény az olajcég szűk harminc éves történelmében. Az árbevétel negyednyi emelkedést mutatva - öt éve először - ismét 5 ezermilliárd forint fölé került. A tőzsde és a társaság által is kiemelten kezelt, „újbeszerzési árakkal becsült, tiszta”, különböző leírások előtti, úgynevezett EBITDA-eredmény 728 milliárd forintra jött ki, ami 8 százalékos ugrás tavalyhoz képest. Ez az érték adataink szerint rekord, bár dollárban számítva álltak ennél magasabban is. Eme, átszámítva 2,69 milliárd dolláros nyereség jelentősen meghaladja az év során felfelé módosított, 2,4 milliárdos célt és az elemzői várakozásokat. (Tavalyelőtt az év közben szintén felfelé húzott, 2,3 milliárd dolláros célhoz képest tevékenységük 2,45 milliárdos hasznot hajtott.) Idén viszont ezen a soron ismét kevesebb, 2,3 milliárd nyereséggel terveznek – derült ki Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató kommentárjából. A nyereségadat az utolsó tavalyi negyedévben az azt megelőző év hasonló időszakához képest még ennél is nagyobb mértékben emelkedett, az üzleti eredmény ugyanakkor közel harmadával visszaesett. Az elemzők mindazonáltal idén a tavaly majdnem kétszeresére emelt, közel százmilliárdos osztaléknál is többre számítanak. A számokat leginkább továbbra is a kutatás-termelés hozta, közel 50 százalékkal 1,27 milliárdra emelkedő nyereségével. A kitermelés némi emelkedést mutatva napi 111 ezer hordó kőolajnak felelt meg, kiemelve az Északi-tenger brit területén lévő Catcher-mező teljesítményét. Míg a finomítás-kereskedelem egymilliárdos nyeresége 16 százalékos csökkenést, addig a „fogyasztói szolgáltatások” 423 millió dolláros nyeresége 18 százalékos bővülést mutat. A központi gázvezeték-üzemeltetés 2017-nél szintén szerényebb, 200 millió dollár alatti nyereséget hozott. A tőzsdei befektetők a piac átlagos emelkedéséhez képest a számokat kedvezőtlenül fogadták, így a részvényérték közel 1 százalékot esett.

A Corvinus-alapítványé lesz az állami osztalék

Az utóbbi napok kapcsolódó eseményei, hogy a csoport legnagyobb tulajdonosa, a magyar állam 25 százalékos hányadából 10 százalékot hamarosan átad a Budapesti Corvinus Egyetem működtetésére alakuló Macenas Universitatis Corvini Alapítánynak, amely részére a teljes, rá eső osztalékról is lemond. A csoport legfontosabb döntéseit a megszűnő ügyvezető testület helyett mostantól a Hernádi Zsoltból, Molnár József vezérigazgatóból és Világi Oszkár ügyvezetőből álló vezető tisztségviselők bizottsága hozza. A horvát kormány az EU-szabályoknak való megfelelés érdekében törölte a sokat vitatott, Mol-irányította INA nevű energiatárságuk alapszabályának az ottani állam kivételezett helyzetét biztosító pontjait. Ugyanakkor a jelentős részvényadásvételek továbbra is Zágráb engedélyéhez kötöttek. Bár Hernádi Zsoltot az őt korrupcióval vádoló horvát ügyészség kérésére az Interpol úgymond már negyed éve visszahelyezte nemzetközi körözési listájára, a Mol első emberének arcképe máig sem tűnt fel a nyilvános adatbázisban.