Női kézilabda BL - Könnyedén nyert a Győr

Publikálás dátuma
2018.02.05. 21:45
Fotók: Molnár Ádám

Az első perctől vezetve, könnyen nyert a címvédő Győri AUDI ETO KC 32-23-ra a története első dán bajnoki címét az elmúlt szezonban megszerző Nyköbing ellen a női kézilabda Bajnokok Ligája középdöntőjének második fordulójában.

A mérkőzés egyperces gyászszünettel kezdődött, a szombaton 82 éves korában elhunyt olimpiai bajnok (a Győr labdarúgócsapatával bajnoki aranyérmes), később FIFA-játékvezető Palotai Károly emlékére.

A találkozón a győriek az első perctől irányítottak, a 10. percben 5-2-re vezettek. Ezután következett egy ötperces rövidzárlat, 7-6-ra felzárkóztak a vendégek, de ez volt az első és egyben utolsó komoly hullámvölgy a hazaiak játékában. Kilenc perccel az első felvonás vége előtt egyenlítettek a vendégek (8-8), a Győr azonban ezután három perc alatt 11-8-ra elhúzott, és később már nem engedte közel ellenfelét. Az első félidő megnyugtató, 14-9-es előnnyel ért véget.

A második játékrészben a dánok egyetlen alkalommal tudták négyre csökkenteni a különbséget, fokozatosan húztak el a házigazdák, akik végül 32-23-ra nyertek. Örömük csak azért nem feltétlen, mert a norvég válogatott Nora Mörköt a 47. percben térdsérülése miatt hordágyon kellett levinni a pályáról. Csak reménykedni lehet benne, hogy a 26 éves játékosnak nincs komoly baja, és nem folytatódik az a sérüléshullám, ami az őszi szezonban sújtotta a győrieket.

Szerző

A kevés is jobb, mint a semmi

Publikálás dátuma
2018.02.05. 19:00
Illusztráció: Shutterstock
A krónikus betegségek megelőzésében már az első alkalommal végzett mozgásnak is lehet szerepe – az egyszeri edzés nagyobb szerepű, mint eddig gondoltuk - mondta Dr. Babai László, a Magyar Életmód Orvostani Társaság elnöke egy átfogó európai kutatás eredményeiről és a rendszeres fizikai aktivitás további hatásairól.

A szakmai ajánlás szerint heti 150 perc közepes intenzitású kardiomozgásnak és kétszer 20-30 perc izomfejlesztő mozgásnak van optimális egészségvédő hatása. Ez azonban sokak - idősebbek, korábban nem mozgó, túlsúlyos emberek - számára riasztó lehet, nekik jó hír, hogy egy friss nemzetközi tanulmány szerint már kevesebb fizikai aktivitás is segíthet megelőzni a krónikus betegségeket.

Illusztráció: Shutterstock

Illusztráció: Shutterstock

A Survey of Health, Ageing and Retirement (SHARE) nevű szervezet 16 európai országból gyűjtötte össze 55.000, 50 éves és annál idősebb személy adatait 2004 és 2013 között. Arról kérdezték a résztvevőket, milyen gyakran és pontosan milyen típusú fizikai aktivitást végeztek, valamint tesztet töltettek ki velük a krónikus betegségeikről. A begyűjtött adatokat francia kutatók elemezték, és arra a megállapításra jutottak, hogy már heti egy alkalommal végzett mozgás csökkentheti a cukorbetegség, a szívbetegség és az agyi érbetegségek kockázatát. Ez azt jelenti, hogy kezdetben az is elég, ha a mozgással barátkozók hetente egy alkalmat találnak a megfelelő formájú aktivitásra.A Magyar Életmód Orvostani Társaság elnöke szerint azonban a cél mindenképpen az eredeti, heti 150 perc kardio-, plusz a 40-60 perc izomfejlesztő mozgás kell, hogy legyen. 

Több mozgással jobbak az eredmények

Az American Journal of Hypertension című lapban megjelent tanulmány szerint a heti 60-90 perces mozgás hatékonyabban csökkentette a szisztolés vérnyomás értéket (vagyis az első értéket), mint a heti 30-60 percnyi edzés. Az American Cancer Society heti 150 perc közepes intenzitású vagy 75 perc közepes-magas intenzitású fizikai aktivitást ajánl a daganatos - különösen a mell-, a vastagbél- és a méhnyálkahártya - betegségek megelőzéséhez. Egy 2015-ös tanulmányból, amelyet a Journal of American Medical Association publikált, az derül ki, hogy azoknak, akik heti 150 perc közepes intenzitású mozgást végeztek, 31 százalékkal csökkent az esélyük az idő előtti elhalálozásra, mint azoknak, akik nem mozogtak. A legnagyobb előnyük azoknak lett, akik háromszor annyi időt töltöttek aktívan, mint az ajánlás, vagyis 450 percet mozogtak hetente. Náluk a korai elhalálozás esélye 39 százalékkal csökkent. Egy biztos: az egészség elképzelhetetlen mozgás nélkül - hangsúlyozta az ÉMOT elnöke.

Szerző
Témák
mozgás

Lejtmenetben költségvetésünk az átláthatósági listán

Publikálás dátuma
2018.02.05. 15:50
A költségvetési törvényjavaslat már az előző évi tényszámokat sem tartalmazza FOTO: Shutterstock
A költségvetési rendszer átláthatósága tekintetében Magyarország nem csak az Európai Unióban és az OECD tagországai között tartozik a sereghajtók közé, de még a Kelet-Európa - Közép-Ázsia régióban is.

Az elérhető 100 pontból Magyarország 46 pontot ért el az Open Budget Survey 2017-es vizsgálatában, ami ami a vizsgált 115 ország között csak az 57. helyre elég. 

Az Open Budget Survey  egy 115 országban elvégzett felmérés a költségvetés átláthatóságáról, a költségvetési folyamatok ellenőrzéséről és a lakosság közpénzügyi döntésekben történő részvételéről. Ezen belül az átláthatóság számszerű megjelenítését szolgálja az Open Budget Index, amelynek 0 és 100 közötti értéke mutatja, hogy az adott ország kormánya mennyire részletes és érthető információkat tesz könnyen elérhetővé polgára számára.

A legfrissebb jelentés szerint a 2015. évhez képest romlott Magyarország teljesítménye, hiszen az akkor még 49 pontot értünk el. A régióban eközben inkább emelkedett az átlag.

A gyenge eredmény oka, hogy a kormány a nemzetközileg elfogadott nyolc legfontosabb költségvetési dokumentum közül hármat – a költségvetési irányelveket, a féléves jelentést és a polgárok költségvetését – el sem készít, a másik öt közül négynek a tartalma pedig még a régiónkban jellemző színvonaltól is elmarad - ad magyarázatot a visszaesésre a Költségvetési Felelősségi Intézet, amely amely az International Budget Partnership felkérésére közreműködött a vizsgálatban. 

A két évvel ezelőtti eredményhez képest a legfontosabb különbség azonban az, hogy a tavaszra előrehozott költségvetési vita miatt a költségvetési törvényjavaslat már az előző évi tényszámokat sem tartalmazza - mutatnak rá.

A költségvetési átláthatóság lényege, hogy az állampolgárok időben, könnyen és közérthető formában hozzájutnak a közpénzekkel kapcsolatos részletes információkhoz. Az átláthatóság hiánya ellehetetleníti a hatékony elszámoltatást, tágítja a korrupció lehetőségeit, komoly hátrány a nemzetközi tőkebefektetésekért és a donor-pénzekért folytatott versenyben, valamint növeli az államadósság finanszírozási költségeit.

Az átláthatóság növelése nem pénz, hanem politikai akarat kérdése - hívja fel a figyelmet az Intézet. Ezt bizonyítja azoknak a Magyarországnál sokkal szegényebb országoknak - köztük öt fekete-afrikai országnak - a példája, akik már régóta a miénknél sokkal átláthatóbb rendszereket működtetnek, vagy éppen az elmúlt években előztek meg bennünket ezen a területen.

Az elmúlt évek magyar kormányzati intézkedései, mint a költségvetési törvényjavaslat gyorsított tavaszi elfogadása, a háttérszámítások titkosítása, vagy a közérdekű adatokhoz való hozzáférés szűkítése ezzel szemben kifejezetten romló tendenciát vetítenek előre.

Az International Budget Partnership nevű nemzetközi civil szervezet Open Budget Survey elnevezésű felmérése az egyetlen olyan adatbázis, amely rendszeresen, nemzetközi szinten és időben összehasonlítható módon méri a nemzeti költségvetések átláthatóságát, a nyilvánosság bevonását és a költségvetést felügyelő intézmények, a parlamentek és számvevőszékek erejét.

A felmérés nem véleményeken, hanem tényeken alapul, amelyeket először az IBP partnerei, az egyes országokban működő, kormánytól független, helyi civil szervezetek gyűjtenek össze. A 142 kérdésből álló kérdőívre adott első válaszokat véleményezi legalább egy másik független civil szakértő, de észrevételezheti a kormány is. A magyar kormányzatot képviselő Nemzetgazdasági Minisztérium ezt megtette, véleményüket a vitás esetekben a végső döntést meghozó IBP több esetben elfogadta.

Az International Budget Partnership és magyar partner-szervezete, a Költségvetési Felelősségi Intézet azt ajánlja a kormánynak, hogy első lépésként hozza nyilvánosságra azokat a költségvetési információkat, amelyek már ma is rendelkezésére állnak, majd készítse el a fent említett három hiányzó dokumentumot, végül pedig bővítse a publikált anyagok tartalmát annyira, hogy azokból valós és részletes képet lehessen alkotni a közpénzügyek helyzetéről és kilátásairól.

Szerző