Az energiatakarékosság megéri

Publikálás dátuma
2018.02.07 06:22
Népszava fotó
Fotó: /

Bár a január 1-je óta az új épületekre vonatkozó „költségoptimalizált” építési követelmények a beruházást kevesebb mint tíz százalékkal drágítják, az ingatlan értéke a korábban átadottakhoz képest csak emiatt 10-30 százalékkal nő, a rezsiköltség pedig több mint 20 százalékkal visszaesik – vázolta kérdésünkre tegnapi, „Elég gazdagok vagyunk, hogy még sokáig pazaroljunk?” című konferenciájuk kapcsán Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) Nonprofit Kft. ügyvezetője. Az új szabályok átlag 5-8 centivel vastagabb szigetelést követelnek meg - tette hozzá Kruchina Sándor, az Austrotherm szakmérnöke.

A Debreceni Egyetem kutatása szerint 30 éves távon a legkisebb beruházási és fenntartási összköltséget faelgázosító kazán mellett a teljes felújítás mutatja - ismertette Servenyák Krisztina energetikai szakmérnök. Varga Dénes szakértő túlzottnak és átgondolatlannak ítélte a mostani lakástámogatásokat. Felhívta a figyelmet, hogy 2020-ra a jelenlegi engedélyek és hírek alapján egyetlen lakás átadása se várható. Ez talán nem független attól, hogy akkortól elvileg visszaugrik az új építésű lakások áfája a mostani 5 százalékról 27 százalékra. Arra az esetre, ha a kabinet mégis meghirdetné az áfakedvezmény időbeli kitolását, 2021 utánra várna újabb felfutást. Ma a piacon inkább a jövőbeni igények jelennek meg, ami a későbbiekre visszaeséssel fenyeget. Ugyanez történt 2000 után, amit 2004 és 2013 között nagyarányú igényzuhanás követett. A cseh és a szlovák adatok jóval kiegyenlítettebbek. Az intézkedések mindeddig nem csökkentették az elmaradottabb térségek leszakadását.

Füleky Zsolt, a Miniszterelnökség építészeti és építésügyi helyettes államtitkára hitet tett az engedélyeztetés és az ügyintézés folyamatos egyszerűsítése mellett. Kiemelte a panellakók életminősítő-programját övező szakmai egyeztetést, aminek nyomán számos különálló élethelyzetet és így megoldási formát azonosítottak. Füleky Zsolt szerint ezen belül a kiköltözéseket „minimalizálnák”. (Ehhez képest a kabinet, azon belül is Füleky főnöke, Lázár János kancelláriaminiszter tavaly ősszel kifejezetten a panellakók kiköltöztetését és az épületek részbeni vagy teljes elbontását indítványozta.)

René van Hell holland nagykövet, illetve a lakások energetikai felújításával foglalkozó holland Energiesprong nemzetközi piacfejlesztési vezetője, Ron van Erck kiálltak az energiahatékonyság hasznossága mellett. Számításaik szerint egy energetikailag teljesen önellátó ház fűtési rendszere 10-15, napelemei mintegy harminc, az épületelemek pedig 50 évig szavatosak.

A Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete beruházók körében végzett, Barta Zsombor elnök idézte felmérése szórt eredményt hozott: sokan fontosnak tartják a környezettudatos építkezést, ám még jelentős számban helyezik ezek fölé a lehető legolcsóbb kivitelezést.

Szabó Tamás, a XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt. központi ügyfélszolgálati vezetője bemutatta kerülete passzívházas beruházásait. Irodaközpontok mellett bérházfejlesztéseket is ismertetett. Ezek bérleti díja négyzetméterenként 1100 forint körül várható. Alain Nadeau bemutatta az Európai Befektetési Bank kínálta lehetőségeket, Szabó Sándor, az állami MFB értékesítési és ügyfélkapcsolati igazgatója pedig a 115 milliárdos keretű kamatmentes lakossági energiahatékonysági hitelnek csapott hírverést. Kérdésünkre Milassin Levente szóvivő közölte: a program tavaly áprilisi indulása óta 10 milliárd forintot kötöttek le. Ezt nem tekintik kudarcnak: többször könnyítettek a feltételeken és ez előtt a jövőben is nyitottak.

2018.02.07 06:22

Nyakló nélkül tankolunk, soha ennyi üzemanyag nem fogyott

Publikálás dátuma
2018.08.18 09:00

Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
Bár ezt az autósok biztosan másként látják, nemzetközi összehasonlításban Magyarországon olcsónak számít a gázolaj. Erre rátehet még egy lapáttal a forint gyengülése is, a fuvarozók inkább itthon tankolnak.
Az első félév során 8,2 százalékkal rekordszintre, közel 1,8 milliárd literre ugrott a márkás hazai kutak üzemanyagforgalma az előző év hasonló időszakához képest – derül ki a nagy olajcégeket összefogó Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) friss adatsorából. Ezen belül a gázolaj mennyisége is most először ugrott egymilliárd liter fölé; ez egyszersmind jelentős, 9,8 százalékos forgalomugrás, ami a 2015-ös utáni második legmagasabb érték. Benzinből 676 millió liter fogyott, ami ugyan még messze áll a 2007-es csúcstól, mégis tisztes, 5,6 százalékos bővülés: eme érték szintén csak a 2016-osat haladja meg. A prémiumüzemanyagok népszerűsége szintén egyre nő: a benziné 23 százalékkal 43 millió literre emelkedett, ami már közelíti a teljes forgalom tizedét. A felturbósított dízel iránti igények ugyan csak 6,4 százalékkal fokozódtak, aránya viszont tényleg csak egy hajszállal áll a 10 százalék alatt. A márkás kutak forgalomnövekedési adata ezúttal meghaladja az összes hazai töltőállomásnak a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) ugyane időszakra nyilvántartott, lapunk által már korábban bemutatott 6,8 százalékát. Az emelkedés mértéke a MÁSZ-t is meglepte – közölte kérdésünkre Grád Ottó főtitkár. Korábban azt feltételezték, hogy a fél év alatt mért körülbelül 10 százalékos áremelkedés némileg visszavetheti a lényegében öt éve tartó növekedés ütemét. Ám a jelek szerint a gazdaság és a jövedelmek bővülése az üzemanyagok iránti igényeket az áremelkedés dacára se vetette vissza. Ebben szerepet játszhat a forintgyengülés is: a fuvarozók eurós bevételeikből a gyengébb forint miatt Magyarországon több gázolajat tankolhatnak, mint a környező államokban. (Mint arról korábban beszámoltunk, a Cargopedia nyilvántartása szerint jelenleg a térség nyolc állama közül Ukrajna, Románia és Ausztria után Magyarországon a negyedik legolcsóbb a dízel.) Azt, hogy a közlekedők kimutatásunk szerint egyre szívesebben fordítják kormányukat márkás kutak felé, Grád Ottó úgyszintén a javuló gazdasági körülményekkel, a minőség fokozódó megbecsülésével magyarázta.
2018.08.18 09:00
Frissítve: 2018.08.18 09:03

Hiába várta a kormány, elmaradt a felminősítésünk

Publikálás dátuma
2018.08.18 08:07

Fotó: Shutterstock/
Csalódást okozott okozott a Standard & Poor's azzal, hogy pénteken - magyar idő szerint - éjjel megerősítette Magyarország hosszú és rövid futamidejű, devizában és forintban fennálló államadósság-kötelezettségeinek “BBB mínusz/A-3” szintű, befektetési ajánlású besorolását.
Most már nem csak a kormány, de az elemzők többsége is felminősítést várt. Tévedtek. A nemzetközi pénzügyi szolgáltató csoport globális minősítési részlege (S&P Global Ratings) Londonban jelentette be, hogy a magyar szuverén osztályzatra változatlan pozitív kilátás érvényes. Emlékeztetőül az S&P 2016-ban minősítette fel Magyarországot, s ezzel a befektetésre ajánlott kategóriába emelte. Egy éve, tavaly augusztusában alakult ki a mostanáig, s egy fél évig biztosan még továbbra is fennmaradó a további felminősítés távlati lehetőségére utaló pozitív kilátás. A cég az idei évre összeállított hivatalos menetrendje alapján 2018-ban már nem veszi napirendre a magyar államadósság-osztályzatok felülvizsgálatát, így a magyar szuverén osztályzat módosítása az S&P Global Ratings részéről legközelebb 2019-ben válhat esedékessé. Mi okozta a csalódást? Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, aki feltehetően a jegybank vezetésének legtapasztaltabb tagja hiszen már az előző elnököt, Simor Andrást is szolgálta, az elmúlt héten úgy nyilatkozott: Magyarország már megérett az újabb felminősítésre, amire akár már a jövő héten (vagyis tegnap) is sor kerülhet. Kiemelte, hogy az ország külső sérülékenységének mérséklődése és a növekedési kép javulása már az elmúlt évek pozitív döntései­ben is meghatározó szereppel bírtak. magyar szuverén osztályzat legutóbbi két felminősítését – köztük Magyarország visszaemelését a befektetési ajánlású kategóriába – úgy hajtotta végre, hogy előtte nem javította pozitívra a besorolás kilátását. Nagy Márton abban a tekintetben tévedett, hogy alábecsülte a magyar gazdaság sérülékenységét. Az elmúlt hetek forint árfolyamának cikk-cakkja azt bizonyítja, hogy a feltörekvő országok történései - lásd a török lira megroggyanása - magával rántja a magyar fizetőeszközt is. Jól érzékelték az S&P-nél egy olyan gazdaság, amelyből - nem csak az alacsony kamat miatt - menekül a külföldi tőke, hogy biztonságos piacokra találjon, egyenlőre jobb, ha vár a felminősítésre.    
Szerző
2018.08.18 08:07