"Történészeknek veszélyes Lengyelországba utazni"

Volodimir Vjatrovics, az Ukrán Nemzeti Emlékezet Intézetének vezetője nem lát lehetőséget arra, hogy lengyel és ukrán történészek a továbbiakban együttműködjenek, mert szerinte az ukrán szakértők biztonsága sem garantált lengyel területen a Kijev által ukránellenesnek tartott, Varsóban meghozott új törvény után.

Ukrajna és Lengyelország között komoly feszültséget okozott az, hogy a lengyel parlament alsóháza január 26-án, felsőháza pedig február 1-jén megszavazta a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetéről (IPN) szóló törvény módosítását, amely egyebek mellett büntetőjogi felelősség alá vonja a második világháborúban ukrán nacionalisták által elkövetett "bűntettek" tagadását. A törvényt Andrzej Duda lengyel elnök kedden alá is írta.

Vjatrovics az ukrán intézet hivatalos honlapján szerdán közzétett nyilatkozatában kijelentette, hogy ezek után nem látja lehetségesnek az ukrán és lengyel szakértők részvételével megalakított történészfórum munkájának folytatását, legalábbis lengyel területen semmiképpen sem. A tisztségviselő kifejtette: a törvény azon része, amely büntetőjogi felelősségre vonást helyez kilátásba azoknak, akik cáfolják, hogy ukrán nacionalisták 1925 és 1950 között háborús bűncselekményeket követtek el, jelentősen leszűkíti a párbeszéd és a tudományos vita terét. Hangsúlyozta, hogy nem pusztán a tudományos munkát lehetetleníti el a törvény, de maguknak az ukrán kutatóknak a biztonsága sem garantált ezután Lengyelországban. Javasolta ezért, hogy a történészfórum mostantól csakis Ukrajnában üljön össze, ahol - mint fogalmazott - ahol nincsenek korlátozások vagy politikai diktátumok a múlt értékelésével kapcsolatban. Leszögezte: változatlanul azon az állásponton van, hogy a múlt megítélése kizárólag a történészek előjoga, politikusok éles kijelentései pedig nem segítik elő a két nép egymás közötti megértését.

Vjatrovics ukrán sajtójelentések szerint tavaly novemberben felkerült egy Varsóban összeállított "feketelistára", amelyen olyan ukrán tisztségviselők szerepelnek, akik nem kívánatosak Lengyelországban, így beutazásukat is megtiltják. Az intézetvezetőt állítólag később levették erről a listáról. 

Lengyelország és Ukrajna kapcsolatait a második világháborús időszakot tekintve elsősorban a volinyi (volhíniai) mészárlás eltérő megítélése árnyékolja be. Ez a terület a második világháborúig Lengyelországhoz tartozott, utána viszont a Szovjetunió, azon belül az Ukrán SZSZK, majd 1991-től a független Ukrajna részévé vált. A régióban 1943-ban az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) - lengyelországi történészek szerint - több mint százezer lengyelt mészárolt le. Ukrán kutatók szerint viszont a tragédiát az váltotta ki, hogy a megszálló hitleristák ellen küzdő lengyel földalatti Honi Hadsereg az UPA ellen is harcolt, és ebbe a lengyel civil lakosság is bekapcsolódott. A mészárlás az ő értelmezésükben megtorlás volt UPA-partizánok és vétlen ukrán nemzetiségű civilek haláláért. Az UPA a jelenlegi kijevi vezetés álláspontja szerint elsősorban Ukrajna függetlenségéért indított küzdelmet, és noha egy ideig együttműködött a náci németekkel, alapvetően mindkét totalitárius rendszer - azaz a fasiszta, de főként a sztálinista szovjet erők ellen - harcolt.

Andrzej Duda lengyel államfő tavaly decemberi ukrajnai látogatásakor még úgy tűnt, hogy a kért ország egymásnak kölcsönösen megfelelő megoldást talált: Petro Porosenko ukrán elnökkel közös sajtótájékoztatójukon bejelentették ugyanis, hogy ukrán-lengyel kormányközi bizottságot hoznak létre a történelmi viták rendezésére. Porosenko akkor meggyőződését fejezte ki, hogy a testület mihamarabb összeül, és "zöld jelzést" ad a Varsó által sürgetett, második világháborús ukrajnai lengyel tömegsírok feltárásának folytatására, amit tavaly tavasszal állítottak le.

Szerző
2018.02.07 17:39

Tüzet nyitottak az ankarai amerikai nagykövetségre

Publikálás dátuma
2018.08.20 08:25
Az ankarai amerikai nagykövetség épülete
Fotó: AFP/ Adem Altan
Autóból lőttek rá a követség épületére, a támadás tovább élezheti az amúgy is feszült török-amerikai kapcsolatot.
Ismeretlen tettesek rálőttek az ankarai amerikai nagykövetség épületére, a lövések egy őrbódét találtak el, de senki sem sérült meg – idézi a hirado.hu hétfőn a Habertürk és a CNN Türk török hírtelevízió értesülését.   Hasonló jellegű konfliktus legutóbb 2016 decemberében történt, akkor  egy férfi lövöldözött a követségi komplexum előtt, igaz, ő csak a levegőbe engedett egy sorozatot. A mostani támadás csak tovább ronthat Washington és Ankara diplomáciai viszonyán, a két állam kapcsolata különösen feszültté vált az elmúlt hetekben, miután az Egyesült Államok egy amerikai lelkipásztor szabadon engedését követelve szankciókkal sújtotta Törökországot. 
 Az amerikai Andrew Brunsont a 2016-os hamvába holt puccskísérlet után vették őrizetbe; kémkedéssel és terrorizmussal vádolják, ami Washington szerint nevetséges. A tiszteletes egy kis protestáns gyülekezetet vezetett Izmirben.
Törökország helyzetét súlyosbítja, hogy a török líra értékének 35 százalékát veszítette el az év eleje óta az amerikai dollárral szemben, és Washington vámokkal is bünteti Törökországot, melyek főként az acél-, és alumíniumipari termékeket sújtják.  Recep Tayyip Erdoğan kormánya erre szintén vámok bevezetésével válaszolt, amerikai autókra, alkoholokra és dohányárura vetettek ki sarcot.
2018.08.20 08:25
Frissítve: 2018.08.20 08:58

EU-s kikötőkbe vinné a tengerből mentett menekülteket az olasz miniszter

Publikálás dátuma
2018.08.19 18:32
A Diciotti egy korábbi képen, Trapani kikötőjében
Fotó: AFP/ Alessandro FUCARINI
Négy napja vesztegel 177 ember egy olasz hajón. A római kormány nem engedi kikötni őket, inkább Máltára irányítaná. A máltaiak szerint viszont olasz kikötőbe kell érniük. Az olaszok ragaszkodnak a menedékkérők szétosztásához, Matteo Salvini pedig inkább visszavinné őket Líbiába,
Az EU-tagállamok kikötőinek megnyitására szólított fel Danilo Toninelli olasz közlekedési miniszter vasárnap, hogy így osszák szét az olasz felségvizeken, Lampedusa szigete mellett négy napja veszteglő 177 menedékkérőt, akiket az olasz parti őrség Diciotti nevű hajója vette fedélzetére Málta közelében. Bár a menedékkérők egy olasz hajó fedélzetén vannak, azt a római kormány ismét nem engedi kikötni. Toninelli, az Öt Csillag Mozgalom olasz kormánypárt politikusa közösségi oldalán azt írta: Olaszország ismét életeket mentett, miközben Málta „minősíthetetlen magatartást tanúsított”, amiért az EU-nak szankciókkal kellene sújtania. A miniszter, aki az olasz kikötők felett is rendelkezik, azt akarja: „az EU cselekedjen és nyissa meg kikötőit a szolidaritás előtt, máskülönben létezése értelmetlen”. Toninelli szerint a menedékkérőket ismét szét kellene osztani az EU-tagállamok között, ahogyan ez június óta már több alkalommal megtörtént, mióta az új római kormány megtagadja a menedékkérőket szállító hajók kikötését. Korábban Spanyolország, Franciaország, Németország is ötven-ötven embert vett át az olaszországi vizekre érkezők közül. A Diciotti július közepén 67 embert vett át a Vos Thalassa olasz teherhajóról. Akkor Matteo Salvini olasz belügyminiszter megtagadta, hogy a menedékkérőket az olasz parti őrség hajója Olaszországban tegye partra. Végül az olasz államfő, Sergio Mattarella engedélyezte, hogy kiszállhassanak. Salvini most szintén egy bejegyzéssel kapcsolódott be a vitába: „Európa vagy úgy dönt, komolyan segíti Olaszországot, vagy kénytelenek leszünk azt tenni, ami végleg megtöri az embercsempészek üzletét. Vagyis visszakísérjük líbiai kikötőbe a tengeren talált embereket.” Michael Farrugia máltai belügyminiszter  a Twitteren: szerinte az olasz kormány mentésként tünteti fel a 177 migráns fedélzetre vételét, miközben ez nem számított mentési műveletnek, ezért az olasz parti őrségnek a nemzetközi konvenciók értelmében az olasz Lampedusára kell vinnie a csoportot. 
2018.08.19 18:32