Egész Európában izgatottan figyelik - Beválhat nálunk is?

Publikálás dátuma
2018.02.08 12:33
Illusztrációk: Shutterstock
Fotó: /
Egész Európában izgatottan figyelik a dolgozók, hogy a közelmúltban bejelentették, Németország  több nagy cégénél kipróbálják a kevesebb fizetésért választható 28 órás munkahetet. A hvg.hu összeállításából kiderül, van-e erre Magyarországon is esély.

A németországi szakszervezeti megállapodás szerint, ha beválik, akár az egész országban elterjedhet a 28 órás munkahét, Európa legtöbb országában azonban még a szakszervezetek szerint is működésképtelen ez a modell. A portál szerint egyelőre  Magyarországon sem valószínű, hogy bevezetnék. Németországban sem arról van szó, hogy kötelező lenne rövidített munkaidőben, kevesebb pénzért dolgozni, ez csupán egy választási lehetőség, elsősorban azoknak, akik gyereket vagy idős, beteg hozzátartozót is ápolnak. 

A német megállapodás után gazdasági elemzők, munkaadók és szakszervezetek is azon kezdtek gondolkozni: működhet-e ez Európa más országaiban. Abban a legtöbben egyetértenek, a német gazdaság különösen jó állapotban van ahhoz, hogy ezt a lépést megengedje magának. Magyarországon már a nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánítása sem tetszett a cégeknek, Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Gyáriparosok Országos Szövetségének főtitkára úgy számolt, 20-25 milliárd forint eshet ki a gazdaságból. A német életszínvonal ráadásul szintén elég magas ahhoz, hogy sokan megengedhetik maguknak a kevesebb munkáért kapott kevesebb fizetést.

A portál szerint nem véletlen, hogy Magyarországon a kereskedelemben hirdetnek egyre több részmunkaidős állást, mert ennek a szektornak a helyzete hasonlít a leginkább ahhoz, ami miatt a német szakszervezetek ki tudták harcolni a munkaidő-csökkentést: a cégek versengenek a dolgozókért, a fizetések egyre nőnek, így már elég magasak ahhoz, hogy egy részmunkaidő is jól fizessen. És az sem árt, ha van egy erős szakszervezet, amely látványos sztrájkokat tud szervezni, ahogy nálunk is a Tesco-dolgozók munkabeszüntetése után kezdtek egymásra ígérni az üzletláncok.

A cégeknek - is - jó lehet

Jobb helyeken alapvetésként kezelik, hogy csak kipihent munkavállaló tud igazán hatékonyan dolgozni, és a statisztikák is azt igazolják, nem éri meg túlhajszolni a dolgozókat. Sok cég kísérletezik a munkaidő csökkentésével, Carlos Slim Helú, aki a Forbes szerint a világ hatodik leggazdagabb embere, például heti 30 órás munkaidőt kínál azoknak a dolgozóinak, akik vállalják, hogy nem kérik a korkedvezményes nyugdíjat. De jó eredmény született annál a svéd autószerviznél is, ahol mindenkit napi hat órában foglalkoztatnak: kevesebb lett a betegszabadság, és a cég profitja is megugrott. A télen pedig az Opel új tulajdonosa jelentette be: csökkenti a munkaidőt, hogy kevesebb dolgozót kelljen elküldenie. Magyarországon is vannak olyan cégek, főleg az IT-szektorban, ahol próbálgatják a négynapos munkahetet. Az egyik a szakmai közösségi oldalon rendszeresen beszámol az egyelőre igencsak kedvező tapasztalatairól, a cégvezetők úgy látják, a dolgozóik kipihentebbek, hatékonyabbak.

További részleteket itt olvashat.

Szerző
2018.02.08 12:33

Nyakló nélkül tankolunk, soha ennyi üzemanyag nem fogyott

Publikálás dátuma
2018.08.18 09:00

Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
Bár ezt az autósok biztosan másként látják, nemzetközi összehasonlításban Magyarországon olcsónak számít a gázolaj. Erre rátehet még egy lapáttal a forint gyengülése is, a fuvarozók inkább itthon tankolnak.
Az első félév során 8,2 százalékkal rekordszintre, közel 1,8 milliárd literre ugrott a márkás hazai kutak üzemanyagforgalma az előző év hasonló időszakához képest – derül ki a nagy olajcégeket összefogó Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) friss adatsorából. Ezen belül a gázolaj mennyisége is most először ugrott egymilliárd liter fölé; ez egyszersmind jelentős, 9,8 százalékos forgalomugrás, ami a 2015-ös utáni második legmagasabb érték. Benzinből 676 millió liter fogyott, ami ugyan még messze áll a 2007-es csúcstól, mégis tisztes, 5,6 százalékos bővülés: eme érték szintén csak a 2016-osat haladja meg. A prémiumüzemanyagok népszerűsége szintén egyre nő: a benziné 23 százalékkal 43 millió literre emelkedett, ami már közelíti a teljes forgalom tizedét. A felturbósított dízel iránti igények ugyan csak 6,4 százalékkal fokozódtak, aránya viszont tényleg csak egy hajszállal áll a 10 százalék alatt. A márkás kutak forgalomnövekedési adata ezúttal meghaladja az összes hazai töltőállomásnak a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) ugyane időszakra nyilvántartott, lapunk által már korábban bemutatott 6,8 százalékát.
Az emelkedés mértéke a MÁSZ-t is meglepte – közölte kérdésünkre Grád Ottó főtitkár. Korábban azt feltételezték, hogy a fél év alatt mért körülbelül 10 százalékos áremelkedés némileg visszavetheti a lényegében öt éve tartó növekedés ütemét. Ám a jelek szerint a gazdaság és a jövedelmek bővülése az üzemanyagok iránti igényeket az áremelkedés dacára se vetette vissza. Ebben szerepet játszhat a forintgyengülés is: a fuvarozók eurós bevételeikből a gyengébb forint miatt Magyarországon több gázolajat tankolhatnak, mint a környező államokban. (Mint arról korábban beszámoltunk, a Cargopedia nyilvántartása szerint jelenleg a térség nyolc állama közül Ukrajna, Románia és Ausztria után Magyarországon a negyedik legolcsóbb a dízel.) Azt, hogy a közlekedők kimutatásunk szerint egyre szívesebben fordítják kormányukat márkás kutak felé, Grád Ottó úgyszintén a javuló gazdasági körülményekkel, a minőség fokozódó megbecsülésével magyarázta.
2018.08.18 09:00
Frissítve: 2018.08.19 10:58

Hiába várta a kormány, elmaradt a felminősítésünk

Publikálás dátuma
2018.08.18 08:07

Fotó: Shutterstock/
Csalódást okozott okozott a Standard & Poor's azzal, hogy pénteken - magyar idő szerint - éjjel megerősítette Magyarország hosszú és rövid futamidejű, devizában és forintban fennálló államadósság-kötelezettségeinek “BBB mínusz/A-3” szintű, befektetési ajánlású besorolását.
Most már nem csak a kormány, de az elemzők többsége is felminősítést várt. Tévedtek. A nemzetközi pénzügyi szolgáltató csoport globális minősítési részlege (S&P Global Ratings) Londonban jelentette be, hogy a magyar szuverén osztályzatra változatlan pozitív kilátás érvényes. Emlékeztetőül az S&P 2016-ban minősítette fel Magyarországot, s ezzel a befektetésre ajánlott kategóriába emelte. Egy éve, tavaly augusztusában alakult ki a mostanáig, s egy fél évig biztosan még továbbra is fennmaradó a további felminősítés távlati lehetőségére utaló pozitív kilátás. A cég az idei évre összeállított hivatalos menetrendje alapján 2018-ban már nem veszi napirendre a magyar államadósság-osztályzatok felülvizsgálatát, így a magyar szuverén osztályzat módosítása az S&P Global Ratings részéről legközelebb 2019-ben válhat esedékessé. Mi okozta a csalódást? Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, aki feltehetően a jegybank vezetésének legtapasztaltabb tagja hiszen már az előző elnököt, Simor Andrást is szolgálta, az elmúlt héten úgy nyilatkozott: Magyarország már megérett az újabb felminősítésre, amire akár már a jövő héten (vagyis tegnap) is sor kerülhet. Kiemelte, hogy az ország külső sérülékenységének mérséklődése és a növekedési kép javulása már az elmúlt évek pozitív döntései­ben is meghatározó szereppel bírtak. magyar szuverén osztályzat legutóbbi két felminősítését – köztük Magyarország visszaemelését a befektetési ajánlású kategóriába – úgy hajtotta végre, hogy előtte nem javította pozitívra a besorolás kilátását. Nagy Márton abban a tekintetben tévedett, hogy alábecsülte a magyar gazdaság sérülékenységét. Az elmúlt hetek forint árfolyamának cikk-cakkja azt bizonyítja, hogy a feltörekvő országok történései - lásd a török lira megroggyanása - magával rántja a magyar fizetőeszközt is. Jól érzékelték az S&P-nél egy olyan gazdaság, amelyből - nem csak az alacsony kamat miatt - menekül a külföldi tőke, hogy biztonságos piacokra találjon, egyenlőre jobb, ha vár a felminősítésre.    
Szerző
2018.08.18 08:07