Ételreneszánsz - Visszatérnek őseink eledelei

Publikálás dátuma
2018.02.08 15:00

Fotó: /
Egyre gyakrabban jelennek meg új vagy annak tűnő nyersanyag, élelmiszer, egyre több égtáj gyümölcse, zöldsége, magva, (ál)gabonája, fűszere kapható itthon is. Az újítások és a modern élelmiszeripari technológiák mellett egyre népszerűbb a „kézműves”, vagyis a múlt és őseink kultúráját felelevenítő, leporoló élelmiszer-előállítás is. Ennek köszönhetően előtérbe kerültek az élő ősi búzafajták – írja a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének közleményében.

Alakor

Tudta?
- Az alakor az egyik legrégebb óta termesztett növényünk. A dél-törökországi leletek szerint 10 600- 9900 éve háziasították. Ötzi, a jégember is evett belőle.
- Az első hazai biosör alapanyaga az alakor.

A Kis-Ázsiából származó alakor vagy egyszemű búza egyike a legkorábbi, emberek által termesztett búzának. Termesztése szinte egyidős az európai termelőgazdálkodás kialakulásával: nyoma a neolitikum óta Európában és Magyarországon is kimutatható. Itthon a XIX. századig termesztették, véglegesen csak a nagyüzemi birtokok kialakulásával szorult ki a termelésből. A modern búzákhoz képest több növényi zsír, foszfor, nátrium, kálium, béta-karotin és B6-vitamin van a magjában. Mikroelem- és esszenciális aminosav-tartalma, ezen belül lizintartalma is jelentős. Könnyű termeszteni, mert sokkal igénytelenebb, mint a hagyományos búza. Emberi fogyasztásra és állati takarmányozásra is használható. Kiváló minőségű, sárgás színű liszt készíthető belőle. Erdélyben ősi lepényféléket, pogácsát, Svájcban pedig a népszerű, „dióskenyérre“ emlékeztető ízű péksüteményt sütik belőle. Köretnek és kásának is alkalmas. Malátázva vagy enzimek hozzáadásával sört is lehet főzni belőle, ami ráadásul nagyobb nyomelem- és antioxidáns-tartalommal bír, mint más sörök. Szalmája házfedésre, almozásra, kalapkészítésre is megfelel, mivel kellően erős, tartós.

Kamut

Az Egyiptomból származó kamutot a gabonafélék fáraójának is nevezik, mert nem mutálódott más gabonafélékkel, nem nemesítették és kizárólag ökológiai gazdaságokban termesztik. Az édeskés, vajas, mogyorós ízzel bíró kamut ásványi anyagokban, esszenciális aminosavakban, egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavakban is bővelkedik. A közönséges búzához képest 20- 40 százalékkal több fehérjét tartalmaz. A héjában, illetve a magbelsőben élelmi rostokat, cellulózt, lignint és pektint van. Kiváló E-, B2- és B1-vitamin, magnézium-, cink-, vas-, és szelénforrás. Kiválóan használható édes vagy savanykás gabonaételekhez: müzlibe, kenyerek, pékáruk süthetők belőle, kásának, gríznek, vagdaltak lazítására és akár tésztakészítésre is alkalmas. Kapható szemes gabonaként, pehelyként, daraként vagy száraztészta formában is.Tönkölybúza

Tizenkét változata ismert, amelyek színben, felületben, illetve a kalász jellegében különböznek egymástól. A nemes gabona, amely 1998 óta az egyetlen államilag elismert fajta, számtalan hazai és nemzetközi elismerés, díj nyertese. A tönkölybúza fehérjetartalma felülmúlja a hagyományos búzáét. Megtalálható benne szinte a teljes Bvitamin-csoport (a B12-vitamin kivételével), de niacin- és E-vitamin-tartalma is említésre méltó. Réz-, vas-, mangán- és cinktartalma is meghaladja a búzáét. Aminosavtartalma is nagyobb. A tönkölybúza jól alkalmazkodik a környezeti adottságokhoz, jól tűri a szárazságot, minden talajon megterem. A környezetében levő gyomokat elnyomja, ezáltal vegyszermentesen termeszthető. A búzaszemeket szorosan körülvevő pelyvaréteg a feldolgozásig páncélszerű védelmet nyújt a káros légköri és egyéb szennyeződések ellen. Sikértartalmának köszönhetően a tönkölybúzából jó minőségű, hosszan eltartható kenyerek süthetők, de pogácsa, stangli, linzer, egyéb sós és édes sütemények, dara, száraztészta, sör, pékáru, cukrásztermék és lisztjavító szer is készülhet belőle. Teljes őrlésű lisztjéből tojás hozzáadása nélkül is gyúrható tészta. A tönkölyből készül a vegetáriánusok körében ismert és népszerű „húspótló“, a szejtán, más néven búzahús, amely por alakban is kapható. A tönkölybúza fehérjéje biológiailag nem teljes értékű, ezért önmagában nem alkalmas a hús és más állati eredetű fehérjeforrások helyettesítésére.

Jó tudni!
Sem az alakor, sem a kamut, sem a tönkölybúza, ahogy a rozs- és az árpafélék sem fogyaszthatók gluténmentes étrendben.



Szerző
Témák
gabona
2018.02.08 15:00

Ételallergiásan is lehet grillezni - Ezekre figyeljen!

Publikálás dátuma
2018.08.20 14:14
Illusztráció: Pexels
Fotó: /
Még nincs vége a grillszezonnak, viszont egyre több embert ételallergiás vagy ételintoleranciás, ezért könnyen előfordulhat, hogy vendégként vagy házigazdaként a „mentes étkezésre” is ügyelni kell.

Nem mindegy, milyen a diéta

A tejfehérje és tejcukormentes diéta fogalma például gyakran keveredik, pedig az érintetteknek nagyon kellemetlen tüneteket okoz, ha – akár kis mennyiségben is – fogyasztanak a számukra problémás összetevőtől. Ha valaki a tejcukorra érzékeny, laktózmentes tejtermékeket fogyaszthat, aki azonban tejfehérjementes diétán van, semmilyen tejterméket nem ehet. Ilyenkor, ha biztosra akarunk menni, növényi tejeket érdemes használnunk. Salátára inkább olívaolaj alapú öntetet, turmix helyett pedig víz vagy jég alapú smoothie-t készítsünk. Fontos tudni, hogy a késztermékek – pékáruk, kekszek, ropik, csokoládék és felvágottak – is tartalmazhatnak tejszármazékot, ezért vásárlás előtt mindig olvassuk el az összetevőket - hívta fel a figyelmet Rajcsik Enikő, a Budai Allergiaközpont dietetikusa.

Mentes köret

Ha saláta mellé vagy helyett valami mást is készítenénk, ne kizárólag a rizsre vagy krumplira gondoljunk. Gluténmentes és magas rosttartalmú, lassan felszívódó köretet quinoából, kölesből, hajdinából és amarántból is készíthetünk. 

A fűszer is árthat

Cöliákia vagy gluténérzékenység esetén nem szabad gluténtartalmú élelmiszereket fogyasztani. Glutén a búzában, árpában és rozsban található, de sok termék szennyeződhet, ha az előállítás vagy csomagolás olyan üzemben történik, ahol gluténtartalmú élelmiszerekkel is dolgoznak. Kevesen tudják, hogy ez akár a fűszerekkel is megeshet.
A füstölt, szárított húsféleségek kerülendők, de a pácolt húsok remekül illenek a hisztamin intoleranciások étrendjébe. Arra kell azonban figyelni, hogy mindig friss húst használjunk az ételekhez. Vásárlás után azonnal tegyük be a hűtőbe, és érdemes hamar be is pácolni, mert az olaj megakadályozza, hogy a hús felszíne levegővel érintkezzen, ami szintén megnövelné a hisztamintartalmát.

A tálalás is veszélyeket rejt

Ha végig odafigyeltünk: allergénmentes alapanyagokat vásároltunk, amelyek a főzés során sem érintkeztek a többi étellel, akkor a tálalásnál se kövessük el azt a hibát, hogy egymás mellé téve szervírozzuk a mentes és a hagyományos összetevőket tartalmazó ételeket, mert akkor is allergén kerülhet rá, és ez is épp olyan tüneteket okozhat, mintha a másik alapanyagokkal készített ételből fogyasztana az allergiás - mondta Rajcsik Enikő.
2018.08.20 14:14
Frissítve: 2018.08.20 14:14

Az extrém hideg és meleg is hozzájárul az egészséges életmódhoz

Publikálás dátuma
2018.08.18 14:14
Illusztráció: AFP
Fotó: /
A fizikai aktivitás és a kiegyensúlyozott táplálkozás mellett a szaunázás és a hideg fürdő, a jégkamra is jelentősen hozzájárul a gyógyuláshoz, az egészség fenntartásához.

Miért jó a meleg?

A  szaunázás nem csak a pihenés és relaxálás eszköze - derült ki a Mayo Klinika tanulmányából. A rendszeresen szaunázóknál ugyanis alacsonyabb a magas vérnyomás, a szív-érrendszeri betegségek előfordulása, valamint kisebb arányban küzdenek tüdőbetegségekkel, kognitív- és mentális zavarokkal. Korábbi tanulmányok azt is bizonyították, hogy csökken a gyulladások előfordulása és az immunrendszer is megerősödik az extrém meleg hatására, japán szakemberek enyhe depresszió kezelésében is használják a szaunát. 
A kutatók szerint a pozitív hatások egyik fő oka, hogy ha rendszeresen - hetente egyszer - 5-20 percig 80-100 Celsius fok közti hőmérsékleten tartózkodunk, a szívverés felgyorsul, akár a percenkénti 120-150 ütést is elérheti, ami egy edzéshez hasonló, miközben izmok nem aktiválódnak. Ugyanakkor érdemes mértékletesnek lenni: akik jelentősen túllépik a heti egyszeri alkalmat, egyes tanulmányok szerint megnövelik a magas vérnyomás és a szívinfarktus rizikóját. Érbetegeknek, szívbetegeknek pedig ajánlott kezelőorvosukkal konzultálniuk a szaunázásról - mondta Dvorák Márton, az Életmód Orvosi Központ mozgásterapeutája.

Miért jó a hideg?

A hidegterápia – amely jelenthet hideg zuhanyt, merülő medencét, jeges vízbe mártózást, úszást vagy akár úgynevezett krioterápiát – szintén számos előnnyel kecsegtet. Serkenti az immunrendszer működését, gyulladáscsökkentő és ráadásként a fogyást is elősegítheti. Egy, a Nature magazinban publikált tanulmány szerint az extrém hideg hatására a szervezet a zsírt egészségesebb típusúra képes alakítani, így a fagy közvetve megkönnyíti a testsúly csökkentését. Más tanulmányok szerint a 2-es típusú cukorbetegség kezelésében is szerepe lehet a hideg terápiának
„Az extrém meleggel és a hideggel való megküzdés a fitnesz ismert módszere, környezeti kondicionálásnak is hívhatjuk. Ezzel növelhető a test rezilienciája, vagyis az a rugalmas ellenállási képessége, amellyel akár egy sokkszerű külső hatáshoz is képes sikeresen alkalmazkodni. Ezért ezt az elemet érdemes beépíteni az alapok, vagyis a mozgás és a táplálkozás mellé.”
- fogalmazott Dvorák Márton.
2018.08.18 14:14
Frissítve: 2018.08.18 14:14