Házelnöki kettős mérce

Publikálás dátuma
2018.02.09. 06:03
MENEKÜLÉS - A kormánypárti tagok valójában azért maradtak távol, mert kínos ügyben kellett volna szavazniuk FOTÓ: MTI/MÁTHÉ ZOLT
Legutóbb otthagyták, most már el sem mentek a nemzetbiztonsági ülésre a fideszes tagok. Az ellenzékkel oly szigorú Kövér László most elnéző.

Válaszolt Kövér László házelnök Molnár Zsolt szocialista országgyűlési képviselő levelére, aki szerint szembemegy a jogállamisággal, hogy a fideszes tagok rendre ellehetetlenítik a nemzetbiztonsági bizottság ülését. A kormánypárti képviselők távolmaradása miatt a két héttel ezelőttihez hasonlóan a csütörtöki rendkívüli ülés is határozatképtelen lett, így most sem tudott tanácskozni a testület. A bizottság tagjai és a meghívottak negyedórát vártak a kormánypárti képviselőkre, majd elhagyták a termet.

Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke két hete fordult Kövér Lászlóhoz. A házelnök válaszában – amellett hogy fontosnak nevezte a testület határozatképességét – a bizottsági elnök figyelmébe ajánlotta a fideszes alelnökkel való egyeztetés szükségességét.

– Abban egyetértek, hogy fontos a nemzetbiztonsági bizottság működőképessége, de az elfogadhatatlan, hogy csak a fideszes alelnök által jóváhagyott pontok kerülhessenek napirendre – fogalmazott lapunknak Molnár Zsolt. Azt is megjegyezte, hogy nem a Fidesznek való megfelelés a feladatuk, hanem a szolgálatok ellenőrzése és a korrekt tájékoztatás.

Németh Szilárd vezetésével egyébként arra hivatkozva maradtak távol a kormánypárti politikusok, hogy Szél Bernadett, az LMP társelnöke „bizottsági tagságával visszaélve” bizalmas információkat akart kikérni az Alkotmányvédelmi Hivataltól a kabinet által Soros-tervnek nevezett koncepcióról. A fideszes alelnök szerint ez egy újabb bizonyíték arra, hogy Szél Bernadett "Soros zsebében van". Azt is jelezte: amíg az LMP-s politikus a "Soros-tervről titkosszolgálati információkat akar kiszivárogtatni”, addig nem járulnak hozzá ahhoz, hogy részt vegyen az ülésen.

Molnár Zsolt szerint a fideszes képviselők távolmaradása miatt nem kaptak választ olyan a "magyar közéletet feszítő" kérdésekre, mint az 1300 menekült befogadása. Botrányosnak nevezte azt is, hogy továbbra sem látni tisztán a honosítási eljárással kapcsolatban, valamint azt sem tudni, miért lett a nemzetbiztonsági kabinet tagja Rogán Antal propagandaminiszter. A politikusnak kérdései lettek volna a budapesti repülőtéren történt fosztogatásokkal kapcsolatban is. Azt mondta: továbbra is minden két hétben megkísérli a testület összehívását, erről egyeztetni fog a testület fideszes alelnökével, Németh Szilárddal is.

Szél Bernadett a meghiúsult ülés után azt hangsúlyozta, hogy a testület minden tagja – köztük ő is – átesett a szükséges átvilágításon. Az LMP-s politikus cáfolta, hogy a szolgálatok visszautasították volna azt a kérelmét, hogy betekinthessen a testület tavaly decemberi "Soros-tervvel" kapcsolatos ülésének "nyílt információkat" tartalmazó anyagába. Azt a választ kapta, hogy az anyagot csak a testület jogosult megnézni. Amíg viszont a négy kormánypárti és három ellenzéki képviselőből álló testület nem lesz határozatképes, addig ezt nem tudják megszavazni – fejtette ki Szél Bernadett. Erre válaszolva Kiss Zoltán, az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) főigazgatója szóban is megerősítette: ha a testület határozatképes lesz, megadják a tájékoztatást.

Szerző

Brüsszel beáll a civilek mögé

Publikálás dátuma
2018.02.09. 06:01
FOTÓ: DURSUN AYDEMIR / ANADOLU AGENCY

Az Európai Bizottság vizsgálja a lehetőséget, hogyan támogathatná a civil szféra intézményeit és az emberi jogi szervezeteket a tagállamokban. Vera Jourová igazságügyi együttműködésért felelős biztos a civil szféra szűkülő lehetőségeiről rendezett szerda esti európai parlamenti vitában azt mondta, hogy a brüsszeli testület felmérést készít a nem kormányzati szervezetek (NGO) finanszírozási igényeiről. A politikai nyomás alatt álló civilek régóta nógatják az Európai Bizottságot, hogy nyújtson pénzügyi támogatást a működésükhöz. A testület jelenleg csak programokat és projekteket finanszíroz a közös költségvetésből.

"Mély aggodalommal tölt el a civil szervezetek támogatásának a megnyirbálása, a tevékenységükre vonatkozó szabályok szigorítása, a hitelességüket és a törvényes működésüket megkérdőjelező, a pénzügyi támogatóikat bemocskoló lejárató kampányok" – mondta a biztos. Közölte, hogy folyamatosan figyelemmel kísérik a civilek szerepét és tevékenységét befolyásoló tagállami intézkedéseket. Az Európai Bizottság nem fog habozni, ha törvénysértést tapasztal – fejtette ki Vera Jourová, példaként hozva fel a Magyarország ellen kezdeményezett bírósági eljárást a külföldről finanszírozott civil szervezetekről szóló törvény miatt. A brüsszeli beadvány éppen csütörtökön érkezett meg az EU Bíróságára.

A parlamenti vitában elsősorban azok a képviselők szólaltak fel, akik aggodalommal figyelik a nem kormányzati szervezetek elleni politikai támadásokat. A Fideszt is magában foglaló Európai Néppárt állampolgári jogi ügyekért felelős szóvivője, a máltai Roberta Metsola azt mondta: nem lehetünk csöndben, amikor fenyegetésekkel, jogi lépésekkel, erőszakkal vagy bürokratikus akadályokkal igyekeznek ellehetetleníteni a civilek működését. A DK-s Niedermüllet Péter javasolta, hogy az EU haladéktalanul hozzon létre egy alapot, ahová a civil szervezetek közvetlenül fordulhatnak anyagi támogatásért. Jávor Benedek a Párbeszéd képviseletében arról beszélt, hogy egész Európát szétbomlaszthatja, ha nem vetnek gátat az NGO-k fenyegetésének.

A Fidesz EP-képviselői nem vettek részt a vitában, de közleményükben utólag "álcivilek álproblémáinak" nevezték az elhangzottakat.

Szijjártó az Unió gazságáról
Dacára minden nyomásnak, zsarolásnak és ultimátumnak, sem Magyarország, sem Lengyelország nem fog befogadni egyetlen illegális bevándorlót sem – közölte Szijjártó Péter külügyminiszter csütörtökön Varsóban, miután Joachim Brudzinski lengyel belügyminiszterrel tárgyalt. A magyar külügyminiszter Charles Michel belga kormányfő kijelentésére reagált, amely szerint "ultimátumot adnak a migránsok befogadását elutasító" visegrádi országoknak. Ha június végéig nem sikerül konszenzusra jutni az uniós tagállami kormányokat tömörítő tanácsban, akkor a V4-ek nélkül, minősített többségi szavazással fogják elfogadni a reformokat. A két miniszter hasonlóan látja az ENSZ migrációs csomagjának tervezetét is.
António Guterres ENSZ-főtitkár bevándorláspárti politikus - szögezte le Szijjártó. Mind magyar, mind lengyel részről "határozottan elutasítják", hogy az EU "ugyanolyan gaz trükköt játsszon el, mint 2015-ben", amikor az Európai Tanács egyhangú szavazással világossá tette, "hogy mindenfajta kvóta maximum önkéntes lehet, ehhez képest eggyel alacsonyabb szinten a belügyminiszterek többségi szavazással ezt megváltoztatták, s kötelezővé tették ezt a kvótát". "Elutasítjuk, hogy az elkövetkező időszakban ehhez hasonló jogi gaztettet kövessen el bármilyen uniós intézmény" – húzta alá Szijjártó.

Zsolnay-ügy, avagy a Fidesz-einstand ára

Publikálás dátuma
2018.02.09. 06:00
FOTÓ: NÉMETH ANDRÁS PÉTER
A város vezetése és a kormánypárti gazdasági kör látványos kudarcot vallott az ellenporcelángyárral. A bukás közpénzmilliókba került.

A nemzetközi visszhangot kiváltó botrány 2016 nyarán robbant ki. Egy kivitelező cég, a WHB – melynek tulajdonosa Paár Attila jó kapcsolatban van a Fidesszel – féláron megvásárolta a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. 416 milliós lejárt hitelét az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Banktól, majd követelte az adósság törlesztését. Ezzel párhuzamosan a pécsi önkormányzat létrehozott egy céget, a Ledina Kerámia Kft.-t, s oda a 145 embert foglalkoztató Zsolnaytól átcsábítottak 118 alkalmazottat, így az üzem átmenetileg leállt. Eközben a porcelángyárnál – bűncselekmény gyanújával – adóvizsgálat is indult.

A pécsi önkormányzat fideszes vezetői azzal indokolták a Ledina létrehozását és a dolgozók átszerződtetését, hogy a Zsolnay 19 százalékos tulajdonosaként és a város értékeinek őreként meg akarják menteni az eladósodás miatt felszámolással fenyegetett porcelánmanufaktúra másfélszáz éves termelési kultúráját. A Fidesz gazdasági machinációiban jártas pécsiek viszont a kiszivárgott információk alapján azt feltételezték: egy, a párthoz kötődő gazdasági érdekkör akarta megszerezni az üzemet, mivel a gyár a következő tíz-tizenöt esztendőben akár milliárdos megrendelésekre számíthat évente a Zsolnay-kerámiával borított műemléképületek – unió által finanszírozott – felújításakor. (Hazánkban és a szomszédos államokban 150 ilyen épület áll.)

Az amúgy is nehéz helyzetben lévő, több oldalról támadott Zsolnay összeomlása még se következett be, ugyanis Bachar Najari, a cég szír származású, svájci állampolgárságú többségi tulajdonosa kifizette a zrt.-t felszámolással fenyegető tartozást. (Tudni kell egyébként, hogy azt a hitelt a Zsolnay korábbi tulajdonosai halmozták fel, s amikor Najari 2013-ban megvette a céget Pécstől, a város fideszes vezetői ígéretet tettek arra, hogy kijárják a tartozás elengedését.) A Ledinához átlépő dolgozók helyett a Zsolnay új embereket vett fel (jelenleg 80 állandó és 20 alkalmi munkása van az üzemnek), az adóhatóság által elindított vizsgálat pedig nem hozott eredményt. Bár a Zsolnay az elmúlt két évet is csekély veszteséggel zárta, stabilizálta korábbi, 600-700 milliós árbevételét, s idén remény van már a nyereséges gazdálkodásra, tudtuk meg Cséplő Petrától, a Zsolnay igazgatóságának elnökétől.

Miközben a Zsolnay talpra állni látszik, a Ledina fulladozik. Utóbbi cég arra lett kitalálva, hogy a felszámolásra ítélt Zsolnay helyére lépjen, átvegye annak profilját és piacát. Mivel a Zsolnay megmaradt, a kft. céltalanná vált. A dolgozók egy éven át gyakorlatilag munka nélkül vették fel fizetésüket. A bér és terhei havi 25-30 millió forintos kiadást jelentettek az önkormányzatnak, melynek kifizetése felvetette a hűtlen kezelés gyanúját, hisz a város egy bevétel nélküli cégnek utalta át a pénzt. Az önkormányzat – vélhetően emiatt – már 2016 nyarán eladta a kft.-t. A Ledina gazdái azóta is többször változtak, a tulajdonosi hálóban találtunk off shore céget, aztán olyan személyt, aki arról vált híressé, hogy valótlanul mondta magát tiszteletbeli konzulnak, s olyat, aki – nem elírás – a Magyar Bolygóközi Társaság elnökeként funkcionált. Az újságírók a Ledina vezetőit sosem tudták megkérdezni a cégről. 2016-os mérlege viszont van a Ledinának, s abból kiderül, hogy a 120 embert foglalkoztató kft. hat hónapi munkával 28 ezer (!) forintos árbevételt produkált, miközben vesztesége 160 millió forint volt. Az előbbiekből adódóan 2016 végén 185 millió volt a hitele a nem termelő cégnek.

A Ledinát négy hónapja irányító Zentai István viszont a napokban nem zárkózott el a nyilatkozattól. Zentai – többek között - arról ismert, hogy a 2017-es budapesti vizes vb műszaki igazgatói feladatait látta el. A 63 éves férfi a Ledinában közvetve tulajdonos, és nem titkolja, hogy a kft. nehéz helyzetben van. A cégnek egy saját brandet kell létrehoznia (a motívumviláguk még csak nem is emlékeztethet a Zsolnayéra), s új cégként kell bejutniuk egy olyan piacra, ahol nyomasztó a túlkínálat. A cég 2017 utolsó negyedévében piacra dobott kézzel festett, dísztárgyakat, tányérokat, csészéket, az év végén be is indult az értékesítés, ennek ellenére az elmúlt esztendőben az árbevétel 100 millió alatt maradt, és a kft. veszteséges volt. Ráadásul az adóhivatal több tízmilliót követel a kft.-től az elmaradt bérterhekre – a cégvezetés azon fárad, hogy az átütemezésről sikerüljön megegyezni a NAV-val. A Ledinának az év elején 90 dolgozója volt, ám ennél kevesebb embert tud eltartani a kft. várható termelése, ezért 15-20 alkalmazottat el kell bocsátaniuk. Ugyanakkor Zentai szerint van egy olyan – megnevezni nem kívánt – befektetői kör, ami hajlandó pénzt áldozni a Ledinára, és az igazgató reményt lát arra, hogy néhány éven belül a kft. nyereséges cégként működik.

A gazdaságilag évek óta lejtőn lévő Pécsen szinte mindenki drukkol, hogy a Zsolnay mellett a Ledina is megmaradjon, de kevesen bíznak ebben. S a közügyek iránt érdeklődő pécsiek úgy látják, hogy a város vezetői felelőtlenül döntöttek, amikor – karitatív szándékot mímelve – létrehoztak egy ellencéget a Zsolnaynak. Mellesleg amikor Bachar Najari kifizette cége adósságát, akkor a hitel zálogaként bejegyzett, 300 millió forint értékű önkormányzati ingatlancsomag átszállt a Zsolnayra. Ezeket a belvárosi házakat – bár ez ügyben még nem született jogerős végzés, csaknem biztos, hogy – a város elveszti. Amikor a Zsolnay dolgozóit átcsalták a Ledinába, a városvezetés ígéretet tett, hogy ha emiatt a dolgozókat veszteség éri, az önkormányzat jótáll. A Zsolnay beperelte volt dolgozóit, s a bíróság első fokon jogtalannak ítélte a távozók rendkívüli felmondását, ezért 30 milliós kártérítés jár a – csoportos kilépés miatt leállni kényszerülő - porcelánmanufaktúrának. Ha ez a verdikt jogerőre emelkedik, akkor a Zsolnaytól elcsalt, alacsony jövedelmű a dolgozók 150-300 ezer forint kártérítést kell fizessenek volt cégüknek. A város legálisan nem vállalhatja át ezt a terhet, mert aki ezt a döntést meghozza, az hűtlen kezelést követ el, hiszen milyen jogcímen lenne kifizethető ez a pénz. Hogy ezt miképp akarja lebonyolítani a város, azt nem lehet megkérdezni Pécs vezetőitől, mindig arra hivatkozva tagadják meg a választ a Ledina ügyeiben, hogy a kft. már nem az önkormányzaté. Csakhogy az idevezető szituáció az ő munkájuk következménye.

Fentről jött a parancs
A pécsiek biztosak abban, hogy a Fidesz magasabb köreiből jött a Zsolnay einstandjáról szóló parancs. Ahogy a francia Suez-csoport által tulajdonolt pécsi vízmű elfoglalásának ukáza is 2009-ben. A Fidesz kormány a központi költségvetéssel kifizettette Pécs helyett a franciáknak a 3 milliárdos kártérítést, nyilván a mostanit is átvállalja, vélik a pécsiek.