Gyerekes családok ne kerüljenek utcára! - Kampányt indított az AVM

Publikálás dátuma
2018.02.09 16:41
Illusztráció/Népszava fotó
Fotó: /
Kampányt indított A Város Mindenkié (AVM) annak érdekében, hogy törvény garantálja Magyarországon: gyerekes családok soha többé ne kerülhessenek utcára kilakoltatás miatt.

A parlament elé vitt módosítási javaslatuk szerint - amit a kezdeményezésükhöz csatlakozó, parlamenti képviselettel rendelkező Együtt, Párbeszéd és LMP közösen jegyez - a szociális törvénybe foglalnák az önkormányzatok elhelyezési kötelezettségét, és úgy módosítanák a végrehajtási törvényt, hogy az önkormányzati bérlakások vagy bedőlt lakáshitelek ügyében kezdeményezett eljárásokban elhelyezés hiányában lehetséges legyen a kilakoltatás megállítása. Vasárnap aktivistáik és az említett pártok, továbbá a Momentum a kőbányai Bihari utca 8/C előtt rendezvényt tart. Azért itt, mert ez az az épület, ahonnan az AVM szerint tömegesen akarja kilakoltatni a lakókat az önkormányzat.

Bármikor utcára dobhatnak egy gyereket

Ma Magyarországon nem tiltja semmilyen törvény, hogy gyerekeket lakoltassanak ki. Meg is történik, rendszeresen, ilyenkor a családok gyakran szétszakadnak, mivel a gyerekek nevelőszülőnél, vagy gyerekotthonban kényszerülnek. Pedig egyáltalán nem szükségszerű, hogy ennek így kell lennie - hívja fel a figyelmet A Város Mindenkié. A civil szervezet emlékeztetett, hogy ezen a télen a szokásosnál hosszabb a kilakoltatási moratórium, ugyan a kilakoltatási moratórium; 2017. november 15-én kezdődött, és csak április 30-án ér csak véget. Mindez feltételezhetően a parlamenti választások miatt alakult így. Az AVM szerint azonban ez is csak egy álságos és elégtelen megoldás, hiszen moratóriumi időszakon kívül rendszeresen előfordul, hogy gyerekek azért kerülnek ki a családjuktól, mert a szüleik lakhatása nem megfelelően megoldott. A kilakoltatási moratórium az AVM szerint csak arra jó, hogy rövid időre, de fellélegezhessenek a veszélyeztetett családok. (Még ez a haladék sem adatik meg sem a szerződés nélkül vagy szívességi lakhatásban élők számára, a kényszerűségből lakásfoglalóknak vagy a munkásszállókban vagy intézményekben élőknek – ők télen is elveszíthetik az otthonukat.)

Az ombudsman is hozzászólt

A civil szervezet hivatkozott az alapvető jogok biztosának állásfoglalására; Székely László és hivatala szerint - ahogy korábbi ombudsmani vizsgálatok is megállapították, és a statisztikai hivatal, illetve civil-szakmai szervezetek is megerősítették - a gyermekvédelmi szakellátásba kerülő gyerekek közül minden harmadikat anyagi helyzetük miatt emelik ki a családjukból. Ez annak ellenére történik, hogy a gyermekvédelmi törvény értelmében a gyereket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad elválasztani a családjától. Székely László ombudsman megállapította, hogy ez a gyakorlat nem egyeztethető össze a Gyermekjogi Egyezményben rögzített kötelezettségekkel, és súlyosan sérti az érintett és kiszolgáltatott gyermekek családban való nevelkedéshez, védelemhez és gondoskodáshoz fűződő jogát.

Az ombudsman azt is megállapította, hogy nem történt valódi előrelépés, pozitív változás a gyermekek átmeneti gondozása területén. A gyermekvédelmi törvény szerint az átmeneti gondozást a szülő kérheti, illetve a gyerek elhelyezése a szülő beleegyezésével történhet. Az átmeneti gondozás keretében a gyerek helyettes szülőnél, vagy gyermekek átmeneti otthonában – legfeljebb 12 hónapig – tartózkodhat. Továbbá annek ellenére, hogy az átmeneti gondozást elsősorban helyettes szülőnél kell biztosítani, a szükségesnél jóval kevesebb az ilyen helyettes szülő. Székely szerint problémák forrása az önkormányzati és szociális bérlakások hiánya. Pedig az ombudsman szerint a szabály itt is megvan: az otthontalanná váló szülő kérelmére a családok átmeneti otthonában együttesen helyezhető el a gyermek és a szülője.

Székely László szerint csak összehangolt szociálpolitikai intézkedésekkel lehet érvényesíteni a gyermekek saját családban való nevelkedéshez való jogát, és csak így lehet érvényesíteni azt az előírást, hogy anyagi veszélyeztetettség miatt nem szabad kiemelni a gyermeket a családjából.

Májusban újrakezdik?

Az AVM úgy véli, május 1-től tovább folytatódhat ez a törvénytelenséget eredményező gyakorlat, amely ellen évek óta szót emelnek. Szerintük a folyamatos hatósági törvénysértés egyik oka az, hogy a tiltás törvényi kimondása ellenére semmilyen eszköz nincs annak érvényre juttatásához - a gyerekes családot utcára teszik, lakás hiányában pedig elveszik a családtól a gyermeket. A veszélyeztetett családok számára ugyanis nincs elérhető anyagi támogatás, és egyetlen hatóság sem köteles a bajba jutott családok elhelyezésére. Így a gyakorlatban sokszor még a gyermekvédelmi szakemberek számára is elkerülhetetlennek tűnnek az anyagi okú gyermek-kiemelések.Épp az ellentmondásos és igazságtalan helyzet rendezése érdekében az AVM és az Utcajogász két törvénymódosítást javasol.

1. Módosítanák a szociális törvényt és bevezetnék az elhelyezési kötelezettséget

Az AVM törvénybe foglalná, hogy az önkormányzatoknak feladata legyen azok együttes elhelyezése, akik gyerekes háztartásában élnek, és kilakoltatás miatt veszítették el a lakhatásukat, vagy kilakoltatásukról jogerős végzés van érvényben. Továbbá az elhelyezésnek azon a településen kellene megvalósulnia, ahol a kilakoltatás történt. Az elhelyezési kötelezettség nem függene attól, hogy önkormányzat, vagy magánszemély a bérbeadó fél.

2. Módosítanák a végrehajtási törvényt, hogy elhelyezés hiányában lehetséges legyen a kilakoltatás megállítása.

Az AVM úgy módosítaná a végrehajtási törvény, hogy elhelyezés hiányában nem kerülhessen sor kilakoltatásra, ha a háztartásban eltartott gyerek él. Ez a szabály nem vonatkozna a magánbérleményben élőkre, csak az önkormányzati és egyéb állami bérlakásokra és a lakáshiteles végrehajtási ügyekre.

Az ellenzék beadja

Hogy növelje módosító javaslataik elfogadásának esélyét, az AVM levélben kérte együttműködésre azon pártokat, amelyek tavaly októberben csatlakozta hatpontos lakhatási minimum-programjukhoz (DK, Együtt, LMP, Momentum, MSZP, Párbeszéd). A megkeresett pártok közül az Együtt, a Párbeszéd, az LMP és a Momentum csatlakozott a kezdeményezéshez, melyek közül a három parlamenti párt közösen jegyzi a törvénymódosítást.

Február 11-én vasárnap délelőtt 10 órakor a négy párt politikusával közös sajtótájékoztatót tartanak a kőbányai Bihari utca 8/C előtt. Azért itt, mert ez az az épület, ahonnan az AVM szerint tömegesen akarja kilakoltatni a lakókat az önkormányzat, minden megalapozott indok nélkül. A sajtótájékoztatón AVM aktivistái ismertetik módosító javaslatuk tartalmát és kampányuk céljait, a Bihari utca lakóinak képviselője elmondja a ház lakóinak közös követeléseit, a kampányhoz csatlakozó pártok képviselői – Juhász Péter (Együtt), Demeter Márta (LMP), Soproni Tamás (Momentum) és Szabó Tímea (Párbeszéd) - pedig elmondják, miért csatlakoztak a kampányhoz és milyen konkrét lépéseket terveznek.

Szerző
2018.02.09 16:41

Veszélyben dolgoznak a magyar munkavállalók

Publikálás dátuma
2018.08.15 19:47
Az összes csok-támogatás feltétele, hogy tíz évig az adott ingatlanban kell élni FOTÓ: NÉPSZAVA
Fotó: /
Négyből három cégnél találtak a dolgozók egészségét veszélyeztető hibát, ás folyamatosan nő a munkahelyi balesetek száma is.
Továbbra is rengeteg magyar dolgozik veszélyes körülmények között - derült ki a a Pénzügyminisztérium Munkavédelmi Főosztályának jelentéséből, amelyet a napi.hu szemlézett először. A 7098 vizsgált cégből 5305-nél találtak valamilyen szabálytalanságot, azaz négyből három cégnél találtak a dolgozók egészségét veszélyeztető hibát.
– Hat-hét éve folyamatosan növekszik a munkabalesetek száma – reagált a friss jelentésre lapunknak Mandrik István, az Országos Munkavédelmi Bizottság munkáltatói oldalának ügyvivője. A szakértő szerint ennek két oka van: egyrészt a munkaerő hiány miatt olyan személyeket alkalmaznak, akik szakképzetlenek, vagy nem rendelkeznek gyakorlattal, így pedig balesetbe sodorják magukat, vagy másokat. Másrészt pedig a munkáltatók nem fordítanak kellő figyelmet arra, hogy a munkavédelmi oktatásokat tartalommal tartassák meg.
Mandrik István szerint tíz évvel ezelőtt nem 7098 céget vizsgáltak, hanem ennek a többszörösét. A már megszűnt Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség ugyanis 1300-as állománnyal működött és minden megyében stabilan jelen voltak. Mandrik szerint érdemes figyelni az intézkedések minőségét is. A döntő többség ugyanis figyelmeztetéssel, vagy figyelemfelhívással zárul, így „gazdaságbarát” ellenőrzéseket tartottak.  Öt éve egyébként 17222 munkabaleset történt összesen, ez a szám viszont 2017-ben már 23378 nőtt. 2012-ben 62 halálos kimenetelű munkabaleset történt, míg 2017-ben már 79. Mandrik szerint nagyobb ellenőrzéssel és a munkaadók ösztönzésével lehetne megfékezni a folyamatos növekedést. – Ezeken kívül szükség lenne egy független biztosítóra, amely által a munkáltatók bónuszt kapnának, ha minden szabályt betartanak, míg maluszt (a casco biztosítás analógiájára), ha ezeket elmulasztják. Magyarország egyébként látszólag kimondottan jól áll a foglalkoztatási megbetegedések számában. Mandrik azonban úgy vélte, ez csak papíron igaz. Évek óta ugyanis alig, vagy egyáltalán nincs ilyen jelentés.
2018.08.15 19:47

Orbánnak várnia kell a díszvacsorával

Publikálás dátuma
2018.08.15 19:04
AFP fotó
Fotó: /
A tudományos akadémia elnökének épp külföldön akad dolga, amikor a kormányfő és az akadémikusok vacsorája lenne. Ez lehet véletlen, de finom ellenállás is.
Elmarad Orbán Viktor miniszterelnök és a tudósok díszvacsorája, amelyet az elmúlt két évben tartottak szeptember 21-én, a Széchenyi István-emléknapon. Harmadszorra azért nem jön össze a kormányfő és a hazai tudományos élet fontosabb szereplői között a találkozó, mert Lovász Lászlónak, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökének más programja van. Az MTA sajtótitkársága ugyanis azt közölte a 24.hu-val, hogy Lovász egy korábban leszervezett utazás miatt külföldön tartózkodik majd szeptember 21-én. A portál úgy tudja, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda csak a napokban értesült erről, emiatt pedig úgy döntöttek, hogy a társszervező nélkül nem tartják meg az eseményt. Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnökének tájékoztatása szerint azonban új időpontot egyeztetnek.
A feszült viszony arra vezethető vissza, hogy a parlament július 17-én olyan költségvetést megalapozó törvényjavaslatot fogadott el, amelynek értelmében az MTA összköltségvetésének csaknem fele, 28 milliárd forint a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz kerül át. Ugyanakkor – mint arról lapunk tegnapi számában beszámoltunk - ha az MTA teljesíti a kormány feltételeit, akkor továbbra is ők dönthetnek a 28 milliárd forintról. Az Atv.hu szerint azonban igen súlyos feltételeket támasztana a kabinet: átalakítanák például az Akadémia vezetését és kormánydelegáltak is beülnének az akadémikusok mellé. A jövőben ez a testület döntene az Akadémia elnökéről és a kutatásfinanszírozási milliárdokról. Lukács András, az Oktatói Hálózat tagja erről lapunknak azt mondta, ez olyan „mintha egy ajtón betennék a lábukat, és ha nem nyomják teljes erővel vissza, akkor még beljebb hatolnak.”
Szerző
2018.08.15 19:04