Téli olimpia - Énekelni szabad!

Publikálás dátuma
2018.02.12 06:48
Fotó: AFP
Fotó: /

A pjongcsangban zajló téli olimpia megnyitójának egyik legfontosabb mozzanata volt John Lennon Imagine című, 1971-es dalának feldolgozása. Az összetartozást és a békét szimbolizáló slágert négy dél-koreai sztár adta elő mintegy harmincötezer ember előtt. Ha Hyun-woo a Guckkasten indierock-együttesből, Ahn Ji-young a Bolbbalgan4 és Jeon In-Kwon a Deulgukhwa nevű K-Pop –együttesből. A K-Pop a koreai popot jelöli: ez nem más, mint az ázsiai ország világszerte egyre népszerűbb könnyűzenei műfaja. A kvartett negyedik tagja Lee Eun-mi szólóénekes volt. A négy énekes mindegyike énekelt egy-egy versszakot a Lennon-szerzeményből, a táncosok és önkéntesek eközben két hatalmas békegalambot formáztak a stadion közepén.

A közösségi médiában máris terjednek az olimpiai videók és mémek: tele a Facebook az észak-koreai drukkerek énekes-koreografált szurkolásával, a zenekedvelők új mém-alapanyaga pedig Paul Fentz német műkorcsolyázó, aki a brit Oasis együttes ikonikus, Wonderwall című dalára adta elő kűrjét. Nem akármilyen feldolgozásban: Paul Anka swing-átiratában. Egyes kommentelők eléggé nehezen viselik a britpop-szám „megszentségtelenítését”, akadt, aki egyenesen úgy kommentálta a dolgot: az emberiség számára már semmi remény nem maradt.

Az idei az első téli olimpia, amelyen nem csak instrumentális szerzeményekre versenyezhetnek a műkorcsolyázók. Éltek is a lehetőséggel: az eddigi programokban hallhattuk már Ed Sheeran Make It Rain, Benjamin Clementine Nemesis és Cristina Perri A Thousand Years című dalát is.

2018.02.12 06:48

Tovább éheztetik a menedékkérőket a magyar hatóságok

Publikálás dátuma
2018.08.21 19:03
Illusztráció
Fotó: / Németh András Péter
Már a nyolcadik menedékkérőtől tagadják meg a tranzitzónában az élelmet. Már hétszer felszólította a strasbourgi bíróság a magyar hatóságokat, hogy adják meg az ellátást, ám - mint a Magyar Helsinki Bizottság írja - mégis folytatják az embertelen gyakorlatot.
Az a menekült, aki Szerbia felől érkezik, jó eséllyel a tranzitzóna idegenrendészeti részlegén találja magát, a menekültügyi kérelmét ugyanis várhatóan elutasítják arra hivatkozva, hogy biztonságos országból érkezett. Annak ellenére, hogy menekültüggyel foglalkozó szervezetek szerint Szerbia nem minősül biztonságos országnak, a helyi idegenrendészeti rendszer ugyanis erősen hiányos. A menedékkérők hiába fellebbeznek az elutasító döntés ellen, annak nincs halasztó hatálya, így azonnal megindul az idegenrendészeti eljárás. Amíg pedig a jogerős döntésre várnak nem kapnak ellátást. Ha ételt akarnak, csak Szerbia felé mehetnek - és akkor zárul mögöttük a Magyarország felé vezető kapu.
A tranzitzónában már a nyolcadik menedékkérő embertől tagadják meg az élelmet a magyar hatóságok - olvasható a Magyar Helsinki Bizottság közösségi oldalán kedden megjelent közleményében. Az áldozat, egy fiatal afgán nő hosszú menekülése során elképzelhetetlen borzalmakat élt át, írják, hozzátéve:
"Mai határozata alapján a magyar hatóság mégis azt mondta ki, hogy nemhogy védelemre, de még két zsömlére sem érdemes."
A Helsinki Bizottság a korábbi esetekhez hasonlóan, most is a strasbourgi bírósághoz fordul. "A korábbi hét megkínzott, kiéheztetett ügyfelünknél már felszólította a bíróság a magyar államot, hogy adjon enni nekik. Most sem számítunk másra. Tudja ezt a hatóság is, de minden emberi érzést sutba vágva inkább aljas politikai megrendelést szolgál ki" - fogalmaznak.
Múlthéten az Iványi Gábor lelkész által vezetett humanitárius csoportot fordult a hatóságokhoz azzal, hogy élelmet szeretnének eljuttatni a tranzitzónában lévő embereknek. Kérésüket indoklás és jogszabályi hivatkozás nélkül utasította el a Bevándorlási Hivatal.
2018.08.21 19:03
Frissítve: 2018.08.21 19:27

A nagy Operett-háború: mindenki pozícióban akar lenni

Publikálás dátuma
2018.08.21 19:03

Fotó: /
Lemondott Lőrinczy György, a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke. A pozíció elengedése a Budapesti Operettszínház vezetésével is összefüggésbe hozható.
Benyújtotta lemondását a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnöki pozíciójáról - ezt Lőrinczy György az Origo kérdésére mondta el. Indoklása szerint az NKA  alelnöki tisztsége a mindenkori miniszterhez kötődő, bizalmi feladat. Lőrinczyt az EMMI előző minisztere, Balog Zoltán bízta meg ezzel a munkával. A távozó alelnök találkozott Kásler Miklós jelenlegi tárcavezetővel és a miniszter elfogadta Lőrinczy érveit, amelyek között szerepelt, hogy szívesen vezetné továbbra is a Budapesti Operettszínházat, illetve az egyetemi oktatói tevékenységével is többet foglalkozna a jövőben. Lőrinczy régóta dolgozik a kulturális területen menedzserként, illetve 2014 óta színházigazgatóként. Kiterjedt kapcsolatrendszerébe a jobb, illetve a liberális oldalra besorolt művészek és intézményvezetők is beletartoztak, személye ezért is számított elfogadottnak az NKA alelnökeként. Utódlásáról tudomásunk szerint még nem született döntés, az Emberi Erőforrások Minisztériuma eddig nem válaszolt ezzel kapcsolatos kérdéseinkre. Megkerestük Szabó Lászlót, aki a sport és kultúra területén tölt be menedzseri pozíciókat és megerősítette, hogy a neve korábban, a választást követően felvetődött az NKA alelnöki posztra, de megbízást eddig nem kapott. Lőrinczy György utódja kinevezéséig ellátja feladatát az NKA-nál.

NKA-történet

„Ha valaha volt művészi autonómia, az nekem volt köszönhető.” A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) első elnöke, Fekete György egy 1999-ben adott nyilatkozatában még ekként tetszelgett az NKA szülőatyjának szerepében, jóllehet, az Antall-kormány kulturális államtitkár-helyetteseként nem a művészi szabadság őrangyalaként, inkább az 1990-es évek kultúrharcának főszereplőjeként vált ismertté rapid politikai döntéseivel. Fekete ekkor még büszke volt arra, hogy köze van egy olyan kultúrafinanszírozó szervezet létrehozásához, amely – ha a politikától nem is – a pártpolitikától független. A rendszerváltás idején több szellemi műhelyben is folyt a gondolkodás arról, hogy a folyamatos alulfinanszírozásban szenvedő kulturális szféra bajai hogyan orvosolhatók a rendszeres politikai kegyosztások nélkül. A Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvénynek legalább tíz változata született meg, mire 1993-ban, Mádl Ferenc kulturális minisztersége idején a jogszabály életbe lépett. A kulturális járulékok bevezetésével úgy tűnt, állandó, kiszámítható és jelentős forrásokat lehet kulturális értékteremtésre, megőrzésre és terjesztésre fordítani. A giccsadónak is nevezett járulékoltatási rendszer már az első évben bonyolult volt, ám az NKA szempontjából beváltotta a hozzáfűzött reményeket. 1995-ben így 801,5 millió forint bevételre tett szert, amelyet egy mintegy 300 millió forintos állami támogatás egészített ki. 2001-ben már 5,6 milliárd forint fölött rendelkezett a művészeti kollégiumai ténylegesen 3,1 milliárdot oszthattak ki a pályázók között. Konfliktusok abból is adódtak, hogy a pályázók rendszeresen annak az összegnek a többszörösét szerették volna megnyerni, amely fölött az NKA rendelkezett, miközben növekvő bevételeire hivatkozva az állami hozzájárulást megszüntették. Az is vita tárgya volt, hogy a különböző szakkollégiumok között ez a pénz hogyan oszlik meg. Erről az NKA Bizottsága döntött, épp ezért a nemcsak a kollégiumok, hanem a bizottság személyi összetétele sem volt mindegy. 

Politikai befolyás

Az NKA Bizottsága alakulóülését 1993. december 9-én tartotta meg, ekkor a bizottság elnöke hivatalból a mindenkori művelődési és közoktatási miniszter, azaz Mádl Ferenc volt. A bizottság felét a miniszter, a másik öt személyt 140 szakmai, érdek-képviseleti, önkormányzati szervezet delegálta. A szakmai kollégiumok kurátorait is hasonlóképp választották, míg a kollégiumok vezetőit a miniszter nevezte ki. Az NKA-t Fodor Gábor kulturális miniszter „államtalanította” 1996-ban – ekkor Török András államtitkár töltötte be az  elnöki tisztet –, a bizottság tagjainak, a kollégiumok kurátorainak kiválasztását teljesen a szakmára bízva. Hámori József minisztersége idején rövid időre a szervezet megszüntetése is felvetődött. Az NKA elnöke, Jankovics Marcell 1999 novemberében az újságokból értesülhetett arról, hogy a miniszter újra él az 50 százalékos kinevezési jogával, sőt, a költségvetése a kultusztárca fejezeti alcímébe kerül, miközben a 10 százalékos miniszteri keretet 30 százalékra emelték fel.

Szerencsejátékfüggőség

Az újabb „államtalanítás” 2006-ig váratott magára, miközben az NKA bevételei folyamatosan csökkentek: a floppik, walkmanek kimentek a divatból, a járulékfizetés szigora is csökkent. Hiller István kulturális miniszter ezek után 2009-ben megszüntette a kulturális járulékrendszert, az NKA bevételét azóta az ötös lottóból befolyó szerencsejáték-adó 90 százaléka adja. 2010 után újra államosították, feltehetően a lottópénzből az NKA-hoz befolyó évi 10-11 milliárd forint is kellő indok volt a 2011-ben köztestületté vált Magyar Művészeti Akadémiának (MMA), hogy befolyást szerezzen az NKA-ban. Ez 2015 végén sikerült is: a lex Feketeként elhíresült törvénymódosításnak köszönhetően a szakmai delegáltak egyharmadáról az MMA, egyharmadáról a humán tárca dönt. Az NKA két korábbi alelnöke, L. Simon László és Doncsev András többek között emiatt került a Balog Zoltán­-Fekete György tandem útjába, mindketten távozni kényszerültek a posztjukról. És biztos, ami biztos: az NKA igazgatóságát – amely többek között az alap éves költségvetését készítette el – 2016. december 31-én megszüntették, e „gondot” a humán minisztérium alá besorolt Emberi Erőforrás Támogatáskezelőre bízva.

Kero és Lőrinczy újabb harca az Operettért

Ma jár le a Budapesti Operettszínház főigazgatói posztjára kiírt pályázat beadási határideje. Lőrinczy György indul újra a pozícióért, mint ahogy a zaklatási botrány miatt nyugdíjba vonult korábbi főrendező, Kerényi Miklós Gábor is, aki kedden Facebook-oldalán jelentette be saját maga által „vakmerő bátorságnak” titulált szándékát. Lőrinczy és Kerényi az előző ciklusban együtt pályázott, de a zaklatási botrány szétszakította a hosszú ideig együtt dolgozó két szakembert. Pályázik a főigazgatói posztra Kiss B. Attila operaénekes is. Kiss B. lapunknak elmondta, hogy a Vidnyánszky Attila vezette Magyar Teátrumi Társaság támogatja őt, és mint kiderült Szente Vajk színész, rendezőt is, aki feltehetően ugyancsak aspirál a Budapesti Operettszínház vezetésére. Mint megtudtuk, Kiss B. a Magyar Színházi Társaságtól is kért támogatást, de a szervezet gyakorlata szerint nem adnak senkinek támogatói nyilatkozatot, mivel az érdekvédelmi szervezet tagjai nem személyek, hanem színházak. Lőrinczy egyik szervezettől sem kért támogatást, a szakmai koncepciójában bízik. Lőrinczy eddigi mandátuma februárban jár le, döntés hatvan napon belül várható.   

Hungarikum, ahogy „Apám hitte”

Inkei Péter kultúrakutató, EU-s, Európa tanácsi és Unesco-s szakértő, tanácsadó - Mit gondol a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) jelentőségéről? - Az NKA éves fennállása hungarikum. A kilencvenes években az „Apám hitte” lendületében azt hittük, hogy létrejön a polgári demokrácia intézményrendszere és a kultúra eltávolítható a politikától. Ennek nagyon szerencsés jele volt az NKA létrejötte. Azóta kicsit félresiklott: egyrészt kiderült, hogy nem tartható a távolság a politikától, másrészt mára inkább a minisztériumok szerepkörét vette át és jellemzően állami feladatokra költ sokat, bár az NKA alapvetően projekttámogatásra jött létre. Miközben a miniszteri keret ellentmond az önállóság lehetőségének, az elmúlt időszak három vezetője, L. Simon László, Doncsev András és Lőrinczy György mindennek ellenére törekedett a függetlenség megtartására. Tapasztaltuk, hogy az NKA működése minta más országok számára is. Ezért fontos, hogy megmaradjon és minél kevésbé torzuljon, de félő, hogy Lőrinczy György távozásával ez a pozitív folyamat megszakad. - Milyen arányú állami szerepvállalás jellemző a kultúrafinanszírozásban az EU tagállamaiban? - Európában mindenütt döntő az állam szerepe, a magánmecenatúra még az Egyesült Királyságban sem éri el a tíz százalékot. Egy fesztivál költségvetésében például nagyjából egyharmad-egyharmad-egyharmad a megvásárolt jegyekből a szponzoroktól és az állami támogatásból szerzett bevétel. És ez jellemző az egész Európai Unióban. - Mekkora szerepet vállal az uniós országokkal összehasonlítva a magyar állam?  - Az Eurostat szabványos módszertan szerint vizsgálja a tagországokat, eszerint Magyarország az egyik legtöbbet költi kultúrára a nemzeti jövedelemhez és a költségvetéshez képest. Ez azt jelenhetné, hogy az állam kiválóan teljesít. Ugyanakkor ennek nagy részét intézményfenntartásra, vagy a művészek szociális helyzetére költik, a kulturális tevékenység és a hozzáférhetőség állami támogatása rovására. Nem mindegy az sem, hogy központi vagy regionális szinten osztanak-e több pénzt. A XX. században inkább a települések felé tolódtak a közpénzek, ennek megfelelően alakult ez 2000-re Magyarországon is, ekkor már a büdzsé több mint 50 százaléka fölött a városok rendelkeztek. 2010 óta azonban visszafordult ez a folyamat, a centralizálás következményeképp mára kiürültek a megyei keretek, az önkormányzatok nem intézményfenntartók, szűkültek a döntési lehetőségeik. - Mennyire átlátható a kultúrára szánt pénzek útja? - Az átláthatóságot nem rangsorolják, a mi vizsgálataink szerint azonban a kulturális állami pályázati kiírások és költések transzparenciája szempontjából Magyarország az utolsó az Unióban. Jól reprezentálja ezt a minisztériumi weboldalak nagyon nehezen kezelhetősége, szinte alig lehet megtudni, hogy az állami szervezetek mire költenek. A másik, az átláthatósággal kapcsolatos probléma a kiszervezés, ami manapság a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) működtetésével érhető tetten. Az MMA ugyanis hosszútávon elköltendő összegek felett rendelkezik jórészt átláthatatlanul.   

2018.08.21 19:03