Elios - Leüvöltötték a zalaegerszegi fideszesek fejét

Publikálás dátuma
2018.02.12 14:42

Fotó: /

Törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményeztek hétfőn a Zala megyei kormányhivatalnál a zalaegerszegi képviselő-testület ellenzéki képviselői, ugyanis szerintük jogellenesen hívták össze a városban a csütörtöki rendkívüli közgyűlést, ahol hatályon kívül helyezték az egy nappal korábbi közgyűlési döntést, ami arról szólt, hogy a város kérje ki a kormánytól a Tiborcz István cégeivel kapcsolatos OLAF-jelentést, melyben a zalaegerszegi közvilágítás cseréjéről is szó esik. Miután a jogszabály szerint csak akkor lehet megismételtetni egy kérdésről a voksolást, ha a korábbi döntés miatt sérültek volna az önkormányzat érdekei, s ez az ellenzéki képviselők szerint nem állt fenn, így megtették a szükséges jogi lépéseket.

Mint arról a Népszava beszámolt, az ellenzéki indítványt múlt szerdán eredendően hat fideszes képviselő is megszavazta, ám másnapra győzött a pártfegyelem, s hatályon kívül helyezték a döntést. Zalaegerszegi városházi információink szerint szerda délután komoly nyomás érkezett a budapesti pártközpontból a helyi kormánypárti városatyák felé, sőt, a térség országgyűlési képviselője, a Fidesz-KDNP-s Vígh László személyesen kereste meg Balaicz Zoltán polgármestert és Tóth László frakcióvezetőt, s emelt hangon – forrásunk a „leüvöltötte a fejüket” kifejezést használta… - kérte rajtuk számon a szavazás végeredményét. Megpróbáltunk elérni helyi fideszes képviselőket is, de nem jártunk sikerrel, így a döntés megváltoztatásával kapcsolatban a hivatalos álláspont továbbra is annyi: a városatyák a közgyűlés előtt bizottsági üléseken vettek részt, ráadásul az ominózus indítványig már vagy negyvenszer szavaztak, így igencsak elfáradtak, s emiatt hibáztak.

A rendkívüli közgyűlésen derült ki az is, hogy az OLAF tavaly levelet küldött az önkormányzatnak, és kérdéseket tett fel a 2015-ben befejeződött, 85 százalékban az unió, s 15 százalékban a magyar állam által finanszírozott, egymilliárd forintos beruházással kapcsolatban, mely során az Elios Innovatív Zrt. ledes lámpákra cserélte a korábbi közvilágítást. Az ellenzéki képviselők a közgyűlés után kikérték ezt a levelet, illetve a város válaszait, ám nem kapták meg: a jegyző szerint ugyanis meg kell keresni a dokumentumokat.

- Miután az ellenzéki képviselők hétfőn sem tekinthettek bele a dokumentumokba – mondta Góra Balázs, az MSZP zalai alelnöke -, írásban is benyújtották a kérelmüket. Csütörtök óta annyi kiderült, hogy a jegyző többek között arra hivatkozva nem akarja nyilvánosságra hozni a levelet, hogy ügyészségi vizsgálat indult az OLAF-ügyben, s emiatt csak a procedúra lezárulta után lehet ezt megtenni. Góra Balázs hozzátette, úgy látszik, Zalaegerszegre külön jogszabályok vonatkoznak, hiszen például Szolnokon egy e-mailben benyújtott kérésre megküldték a helyi önkormányzatnak írt OLAF-levelet a képviselőknek.

- Ebből is egyértelmű, ez nem titkosított anyag – jegyezte meg az MSZP megyei alelnöke. – Sokkal inkább arról van szó, hogy a város vezetésének kellemetlen a történet, hiszen az OLAF pontosan leírta, miket kifogásolt a lámpacsere-beruházással kapcsolatosan. Az is érdekes, hogy a levél nem került a képviselő-testület elé, vagyis a városatyák elvileg nem tudják, mit válaszolt a város. Sőt, az alpolgármester szerint nem is született válaszlevél, a kormánypárti frakcióvezető szerint viszont válaszoltak az OLAF-nak. Annyi viszont bizonyos, testületi egyeztetés nem volt.

Világhírű lett Tiborcz
Az amerikai New York Times és a brit Guardian is foglalkozik a hazai Elios-botránnyal, azok összefüggéseivel - vette észre a 444.hu.  Az előbbiben  részletesen tárgyalják a miniszterelnök környezetének látványos gazdagodását, és azon belül is a Tiborcz Istvánt érintő OLAF-vizsgálatot. A Guardianben két hosszabb cikk is foglalkozik a magyarországi közpénz-stiklikkel, az egyik konkrétan arról szól, hogyan nyertek milliárdokat az uniós adófizetők pénzéből Orbánhoz köthető vállalkozók.

2018.02.12 14:42

Na most akkor ki a keresztény? - megy az államalapítási adok-kapok

Publikálás dátuma
2018.08.20 09:45

Fotó: AFP/hemis/ HAUSER Patrice
Folyamatosan frissülő cikkünkben az augusztus 20.-ai politikusi megnyilvánulások legvelősebb gondolatait szemlézzük.

Magyar szív, nyugati lelkiismeret

Áder János köztársasági elnök mérsékelten ügyelt a kormányzati kommunikációra, és nyomatékosította, hogy az államalapító király felerészben európai, pontosabban nyugat-európai volt. Íme: "Hazánk Szent Istvántól "magyar szívet és európai lelkiismeretet kapott", első királyunk tudta, hogy a béke megtartásának feltétele a nyugati civilizáció megőrzésében rejlik. Benne összetartozott a hazafiság és az európaiság, "magyar öntudata sosem kelt harcra európai szellemével" - fogalmazott az államfő, emlékeztetve: az államalapító az istenhite mellett az ahhoz tartozó nyugati keresztény műveltséget is vallotta, ahogy az európai népek egymásra utaltságát, a kölcsönös tisztelet erejét is.  

Szent István útját járja az MSZP

Tóth Bertalan, az MSZP elnöke Szent István intelmeit citálja, miszerint egy király legfőbb erénye az alázat, és nem a gőg vagy a gyűlölség. Az áthallás után egyből a lényeg: a keresztény kormány megbélyegző matricákat ragaszt civil szervezetek irodáira, rendőröket küld a hajléktalanokra, rendőrökkel lakoltat ki családokat, hatszázezer fiatalt üldözött el külföldre és több tízezer családot taszított adós rabszolgaságba. Az MSZP azonban Szent István keresztény útját járja, úgyhogy küzd a bajok orvoslásáért. 
2018.08.20 09:45
Frissítve: 2018.08.20 09:45

Kövér László: a genderizmus náci tudomámyra hasonlít, a médiába be kell avatkozni

Publikálás dátuma
2018.08.20 09:28
Kövér László, az Országgyűlés elnöke
Fotó: / Vajda József
Valósággal sziporkázott az Echo TV-ben a fideszes szellemi erőtér központja: Kövér László házelnök náci időket emlegette a genderizmus kapcsán, a médiára szerinte törvényalkotással kell hatni, az irodalomban pedig elkél a politikai támogatás.
A nácik kedvelt "tudományához" hasonlította a genderizmust Kövér László. A házelnök Botond Bálint publicista írását idézve azt mondta, a társadalmi nemek kutatásával foglalkozó tudományág- amit nem mellesleg évek óta minisztériumi engedéllyel tanítanak az ELTE-n és a CEU-n is – semmivel sem jobb, mint a fajnemesítést célzó eugenetika - idézi szavait az atv.hu.
A házelnök a morál szempontjából érdekesnek tartja, hogy akik közpénzből tartják fenn intézményüket, úgy gondolják, senkinek nem kell elszámolniuk arról, hogy a forrást mire használták, ostobaságra, esetleg egyenesen "társadalomellenes" kísérletekre vagy arra, amire kapták. Az autonómia nem jelent társadalmon kívüliséget az akadémikusoknak vagy oktatóknak; ha olyan „szélsőségről” van szó, mint a gendertudományok beiktatása a hivatalos oktatás keretei közé, ott „fel kell lépni” - tette hozzá Kövér, ezzel  felelősségre vonva saját kormányát is.
Kövér augusztus 20. alkalmából adott interjújában arról is beszélt, hogy az akadémikusok sorában ott vannak azok, akiket erre tudományos tevékenységük nem jogosítana fel, de úgy döntött a politika 1990 előtt, hogy nekik be kell kerülniük.

Be kell avatkozni a felsőoktatásba, a médiába

A kulturális önrendelkezéssel kapcsolatos korábbi nyilatkozatáról is kérdezték Kövér Lászlót, aki előbb tisztázni próbálta a fogalmat:a kulturális önrendelkezés szerinte az, hogy egy közösség maga határozza meg, milyen értékrendet szeretne követendőként állítani a későbbi generációknak, és ebbe a tömegtájékoztatás éppúgy beletartozik, mint a köz- és felsőoktatás. Hozzátette, mindezekbe a területeknél szerinte szükség van a törvényalkotási beavatkozásra is. Hogy ezen konkrétan mit értett, nem egyértelmű, a kereskedelmi televíziózásról azonban mélységes megvetéssel beszélt, szerinte az elmúlt több mint húsz évben korlátlanul öntötték a nézők nyakába a mocskot a kereskedelmi tévék.
Az irodalommal kapcsolatos kérdésre úgy válaszolt: "nem mi tiltottunk be műveket, írókat", hanem azok a kommunisták, akik 1948 után a kezükbe ragadták a hatalmat és ők tartották fenn '90 után azt a kánont, amelyből kirekesztődtek bizonyos, valaha elismerést kivívott írók. 
Ha már a múltidézésnél tartunk, jó észben tartani, hogy Kövér László 1986-ban az MSZMP Központi Bizottság Társadalomtudományi Intézetének ifjúságkutató részlegén dolgozott, hogy aztán egy évig Soros-MTA ösztöndíjjal kutassa a közép-európai társadalmi mozgalmakat.
A házelnök életrajza itt érhető el. Kövér szerint egyébként „a gondolkodásunkban megfér Parti Nagy Lajos és Esterházy Péter is”, van, aki nagy költőnek, írónak tartja őket, van, aki nem. A házelnök úgy fogalmazott: az teremti meg annak a lehetőségét, hogy bárki a létező értékek alapján válogathasson a könyvespolcáról, hogy "újrarendezik az asztalt". Szerinte ugyanakkor nem lehet külső beavatkozás, politikai erőfeszítés nélkül megteremteni az esélyegyenlőséget.
2018.08.20 09:28
Frissítve: 2018.08.20 09:46