Egy ember mégis túlélte - érdekfeszítő részletek a lezuhant orosz repülőről

Publikálás dátuma
2018.02.12 15:15
FOTÓ: PRESS-SERVICE OF RUSSIAN EMERGEN / SPUTNIK
Fotó: /
Bár mindkét fekete dobozt megtalálták, egyelőre nem tudni, mi okozta a Szaratov Légitársaság An-148-asának tragédiáját. Független szakértők és a katasztrófát vizsgáló szakemberek véleménye nem egyezik egy sor kérdésben. Az egyetlen biztos pont az – legalábbis egy nappal a baleset után, – hogy a Moszkvából a kazah határhoz közeli Orszkba tartó gép nem terrorakció áldozata lett. A környéket borító nagy hóban több százan keresik a 71 áldozat földi maradványait.

Az Antonov-148-as gép a moszkvai Domogyedovo repülőtérről szállt fel vasárnap, helyi idő szerint délután fél háromkor, és alig öt perccel később eltűnt a radarképernyőről. Nem sokkal ezután több földi szemtanú jelezte, hogy a repülő a Moszkvától 80 kilométerre, dél-nyugatra fekvő Argunovo falu közelében a földbe csapódott. A roncsok hatalmas területen szóródtak szét, a kutatást nehezíti, hogy a környékben nagy a hó.

A fő kérdés most – és valószínűleg még napokig, sőt akár hetekig –, hogy mi okozta a katasztrófát. Keith Wolzinger, egy tapasztalt kereskedelmi pilóta a Russia Today televíziónak azt mondta: az összes lehetséges faktor közül az időjárás a legvalószínűbb. „Sok függ attól, milyen volt az időjárás a reptéren, és a gép mennyi időt töltött ott – magyarázta. – Az a tény, hogy a gép viszonylag könnyedén emelkedett 1800 méter magasra azt erősíti, hogy az An-148-as jó állapotban volt” – tette hozzá. A BBC által megkérdezett szakértők az időjárás mellett nem zárták ki az emberi mulasztást és a technikai problémát sem.

Egyes források azt állítják, hogy Valerij Gubanov egyébként tapasztalt pilóta (aki túl van az 5000. repült óráján) a hideg időjárás ellenére sem kérte a földi személyzettől, hogy jégtelenítsék a gépét. Hogy valóban ez történt volna, arra majd a vizsgálat fényt derít. A jegesedés a zord időjárási körülmények között repülő gépek egyik fő ellensége, ezért is bevett gyakorlat a gépek jégmentesítése, felszállás előtt akár több ízben is. A gépeknek egyébként van saját jégmentesítő rendszerük, amely bizonyos hőfok alatt automatikusan működésbe lép. Az iho.hu repülési szakértője idézi annak a pilótaszervezetnek az alelnökét, amelyhez a lezuhant gép hajózói is tartoztak. Ő azt állította, hogy a hideg, párás levegőben a gép hajtóműveinek vagy egyik hajtóművének a jégtelenítő rendszere mondhatta fel a szolgálatot. Jég került a hajtómű forgórészeibe, és ez okozta a hajtómű robbanását.

Lehettek előjelek
Az Antonov-148-as, kéthajtóműves gépet Ukrajnában fejlesztették ki, a 2000-es évek elején, elsősorban rövid távú utakra. Később ott és Oroszországban is gyártották ezt a típust. A most szerencsétlenül járt gép 2010 óta volt a légitársaság tulajdonában, és – a társaság közleménye szerint – a repülés előtt minden szükséges karbantartási munkát elvégeztek rajta. A BBC-nek nyilatkozó szakértők ugyanakkor emlékeztetnek rá, hogy ennél a gépnél korábban már észleltek hajtómű meghibásodást, és a géptest szilárdságával is voltak problémák.

Hivatalos orosz légügyi források viszont állítják: a gép hajtóművei egészen a becsapódásig működtek. Az orosz tévében megszólaló szakértők viszont állítják: egy hajtómű hibája, vagy robbanása sem vezet biztosan katasztrófához, ha a másik működőképes marad. Az Aviation Safety Network a Twitteren megjelentette a gép úgynevezett repülési profilját. Eszerint a gép körülbelül 2000 méternél elkezdett süllyedni, aztán ismét emelkedett valamennyit, majd meredeken a földbe csapódott. Ezt az interneten többen úgy magyarázzák, hogy a személyzet elvesztette majd csak átmenetileg nyerte vissza uralmát a gép felett, a végzetes zuhanás előtt. 

És itt a másik kérdés, amely alapvetően befolyásolhatja a tragédia megítélést. Ha ugyanis legalább az egyik hajtómű rendben működött a földbe csapódásig, vagyis a gép nem a levegőben robbant darabokra, akkor miért szóródtak szét a roncsok egy több kilométeres sugarú körben? Voltak olyan szemtanúk, akik már a zuhanás előtt láttak robbanást, valahol a szárny alatt, mások viszont állítják: a gép csak a földbe csapódáskor robbant fel. Az orosz televíziók bemutattak több, a helyszínen készült felvételt, amelyek inkább az előbbi verziót erősítik.

Nem az első eset
Az An-148-asnak típusnak nem ez volt az első balesete. 2011. március 6-án egy próbarepülés közben csapódott a földbe a gép, fedélzetén hatfőnyi személyzettel. Azt a balesetet sem élte túl senki.

Fontos kérdés, hogy a pilóták mikor észlelték a bajt, és mit tettek vagy próbáltak tenni a katasztrófa elkerülése érdekében? Egyes beszámolók szerint a személyzet semmi rendelleneset nem jelentett, mások viszont tudni vélik, hogy kényszerleszállást akartak végrehajtani egy közeli reptéren. Ezekre a kérdésekre csak a valószínűleg hónapokig tartó vizsgálat ad majd választ. Az első részeredményekre azonban talán csak néhány napot kell várni, addigra a szakemberek „kiolvassák” a repülési adatokat rögzítő két fekete doboz adatait.

Mégis él
A most 37 éves Makszim Kolomejcev alighanem a tragédia egyetlen túlélője. Bár volt jegye a gépre, mégsem ült fel rá. „A születésnapomat akartuk megünnepelni a barátaimmal, a kedvesemmel és a családommal Orszkban – mesélte a férfi az egyik orosz tévécsatornának.
– Indulás előtt döntöttem el, hogy egy nappal később indulok. Az egyik haverom ma reggel hívott fel, és mesélte, hogy mi történt. Elhihetik, a hideg futkározott a hátamon, még most sem hiszem el, hogy mekkora szerencsém volt – mesélte Makszim Kolomejcev.

Szerző
2018.02.12 15:15

Nő a pánik Ankarában

Publikálás dátuma
2018.08.15 09:00
MENTIK A MENTHETŐT- Sorok kígyóznak a bankok előtt
Fotó: AFP/
Súlyos válság fenyegeti a pénzintézeteket. Részvényeik folyamatosan zuhannak, adósságállományuk eléri a 240 milliárd dollárt.
Minden jel arra vall, hogy az az akcióterv, amelyet hétfőn reggel ígért Recep Tayyip Erdogan elnök pénzügyminiszter sógora, Berat Albayrak, nem létezik. A tárcavezető ugyanis nem állt elő semmiféle konkrétummal. Albayrak csodaterve az lehetett, hogy Kuvaittól kér 1,8 milliárd dollár értékben pénzügyi segítséget. Mindez azért érdekes, mert Erdogan nem sokkal korábban közölte, nem akarnak megállapodást kötni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Miért érne többet a kuvaiti hitel Ankara számára? Azért, mert az IMF komoly strukturális változásokat követelne a folyósított pénz fejében, akár azt, hogy a jegybank emelje az alapkamatot. Erre azonban Erdogan nem hajlandó, már számos alkalommal kijelentette, hogy alacsony szinten akarja tartani ennek mértékét. Az országnak azonban súlyos árat kell fizetnie ezért: a líra további értékvesztése és mintegy 20 százalékos éves infláció lesz az eredménye. Kuvait nyújt segítő kezet Erdogannak? Aligha. Az Öböl-beli ország nem adott semmiféle konkrét ígéretet erre. Albayrak ezért – a Bloomberg értesülései szerint – más arab országoktól próbál komoly tőkére szert tenni. Egyértelmű, hogy egyre nagyobb a pánik a török vezetésben, s szavahihető terv nem is létezik a líra megmentésére. A török vezetés azonban a drámai pillanatokat is arra használja fel, hogy a vélt vagy valós „ellenségekkel” szemben hangolja a közvéleményt. Ibrahim Karagül, az erőteljesen kormánypárti Yeni Safak című lap főszerkesztője vezércikkében azt írta, a török nép „dicsőséges” harcra mozgósít az Egyesült Államokkal szemben. „Vége annak az időszaknak, hogy a nyugati tőke adjon instrukciókat, a félelem, elnyomás felé vezető út le van zárva”. A pénzügyi válság különösen érzékenyen érinti a török bankrendszert. A pénzintézetek részvényei öt éve nem zuhantak akkorát, mint ezekben a napokban. A külföldi befektetők egykori kedvence, a Garanti Bank részvényei például hétfőn 12,4 százalékkal estek vissza, a pénzintézet január óta értékének 55 százalékát vesztette el. A nagy zuhanás miatt fel kellett függeszteni a kereskedést az Akbank, a Yapi Kredi és az Isbank részvényeivel. A török államot az eladósodás nem fenyegeti, ám az elmúlt években a magánszektorban jelentősebb hiteleket vettek fel. A bankszektor adóssága 240 milliárd dollárra tehető, a teljes bankszektoré pedig 300 milliárdra. A líra zuhanásával azonban egyre nehezebb lesz visszafizetni a hitelállományt már csak azért is, mert elsősorban rövid lejáratú hitelekről van szó. Ha a bankok bajba kerülnének, az államnak kell közbelépnie, ennek a következményei azonban beláthatatlanok. Mivel a pénzintézetek kezdenek kifogyni a dollárból, szakértők arra számítanak, hogy a bankok hamarosan korlátozzák a deviza kivételét. Rendkívül fagyossá vált Ankara és Washington viszonya azt követően, hogy Donald Trump amerikai elnök a duplájára, 50 százalékra emelte a török acéllal szembeni importvámokat. Az amerikai elnök így torolta meg, hogy Törökország nem hajlandó szabadon engedni az amerikai lelkipásztort, Andrew Brunsont. S bár Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter jelezte, kész a tárgyalásokra z Egyesült Államokkal, a viszony mit sem javult. Erre utal, hogy Trump hétfőn rendeletet írt alá, amely megakadályozza Törökország számára amerikai fegyverek vásárlását. Ez F-35-ös vadászgépeket érint, amelyeket a vártnál hónapokkal később kaphat meg Törökország. A Törökországgal szembeni büntetőintézkedések hatásait az Európai Unió feszülten figyeli. A líra válsága az euróra is kihat. Peter Altmaier német gazdasági miniszter utalt arra, hogy a kereskedelmi háború lelassítja a gazdasági növekedést és bizonytalanságot teremt a piacokon. „Azt kívánjuk, hogy Törökország stabil és demokratikus ország legyen” – fejtette ki. Angela Merkel kancellár szintén azt közölte, hazája egy gazdaságilag virágzó Törökországot szeretne. Ankara és Berlin viszonya is feszült volt az eltelt két évben, ám az elmúlt hetekben mindkét fél tett lépéseket a viszony normalizálása érdekében.
2018.08.15 09:00
Frissítve: 2018.08.15 09:00

Háromszáz pap szexuális bűneire derült fény Pennsylvania államban

Publikálás dátuma
2018.08.15 08:55
A kép illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Az áldozatok száma meghaladja az ezret – derült ki a főállamügyész jelentéséből, amely 70 évre tekint vissza.
Az amerikai Pennsylvania államban az elmúlt 70 évben több mint 300 katolikus pap követett el szexuális visszaéléseket, áldozataik száma meghaladja az ezret – állapítja meg jelentésében Josh Shapiro pennsylvaniai főállamügyész, aki egy keddi sajtóértekezletén hozta nyilvánosságra a dokumentumot. A 18 hónapon keresztül folytatott vizsgálat feltárta, hogy a legutóbbi visszaéléseket 2010-ban követték el, a legrégebbiek pedig hét évtizeddel ezelőttre nyúlnak vissza. A dokumentum jó néhány papot meg is nevez, néhány nevet azonban kitakartak, mert az érintettek az alkotmányban garantált jogukra hivatkozva nem járultak hozzá a nyilvánosságra hozatalhoz. A főállamügyész közölte: azon dolgoznak, hogy valamennyi felelőst megnevezzék.
„Az egyház vezetői és tisztségviselői rutinszerűen és céltudatosan játékosságnak, birkózásnak vagy nem megfelelő viselkedési formának írták le a történteket, holott egyik esetben sem erről volt szó. Gyermekeken elkövetett szexuális visszaélések voltak ezek, beleértve a nemi erőszakot is”
– fogalmazott Shapiro a sajtókonferencián.
A jelentés erőteljes bírálattal illette Donald Wuerl kardinálist, Washington érsekét is – aki korábban a pennsylvaniai Pittsburgh egyházkerületének vezetője volt –, mert elleplezte a visszaéléseket. Wuerl bíboros a jelentés nyilvánosságra kerülése előtt pár órával közleményben szögezte le, hogy „gondosan” járt el, mindig „tekintettel az áldozatokra”, és szem előtt tartotta azt is, hogy megelőzze „a jövőbeni visszaéléseket”.
„A jelentés emlékeztet azokra a súlyos kudarcokra, amelyeket az egyháznak el kell ismernie, és amelyekért bocsánatért kell esedeznie”
– hangsúlyozta.
A pennsylvaniai vádhatóság két, korábban már átvizsgált egyházkerület kivételével megnézte valamennyi pennsylvaniai egyházkerület több mint 500 ezer oldalnyi belső dokumentumait, feljegyzéseit, meghallgatott többtucatnyi tanút és sok papot is. Az egykori áldozatok arról számoltak be, hogy papjaik vagy kábítószerrel bódították el vagy más módon manipulálták őket, volt, aki elmondta, hogy amikor otthon elmesélte, mit műveltek vele, a szülei megverték, mert azt hitték, alaptalanul vádaskodik. Az áldozatok között akadtak olyanok is, akik a szexuális visszaélések idején tízévesnél is fiatalabbak voltak. 

„Lényegében védve voltak”

Sajtókonferenciáján Josh Shapiro kiemelte a rendőrök felelősségét is, akik nem egy esetben visszautasították a nyomozást, amikor kiderült, hogy papok a gyanúsítottak. A jelentés leszögezte, hogy
„a püspökök és a bíborosok lényegében védve voltak. Közülük sokakat, néhányat a jelentésben szereplők közül is, előléptettek.”
Shapiro hangsúlyozta: a bűncselekmények elleplezése gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy valamennyi egykori áldozatnak igazságot szolgáltassanak. Jelentésében a vádhatóság több javaslatot is tesz reformokra: például a pennsylvaniai törvénykezés megváltoztatására, az elévülés időtartamának meghosszabbítására vagy az egyház által gyakran védekezésül felhozott titoktartási kötelezettség szűkítésére.
2018.08.15 08:55
Frissítve: 2018.08.15 09:03