Új Egyenlőség-jel - A híd alatt alvásról

Anatole France bő száz éve úgy jellemezte a polgári társadalomban létező jogegyenlőséget, hogy a törvény szegénynek és gazdagnak egyaránt megtiltja a híd alatt alvást. Ezen a téren kétségkívül jelentős változások történtek. Azóta a polgári demokráciák jelentős részében a szegénynek és a gazdagnak egyaránt szabad lett a híd alatt aludnia. Ha ironizálni akarnánk, azt is mondhatnánk, hogy az utcára kivetett hajléktalan ember így tehet különbséget az ”illiberális” és a „liberális” demokrácia között: az előbbiben tilos, az utóbbiban megengedett a híd alatt alvás szabadsága.

Az elmúlt közel három évtizedben sok szó esett Magyarországon a hajléktalanságról, és kialakult egy lelkes, becsületes kör, amely enyhíteni igyekszik ezt a súlyos társadalmi tragédiát. A politikai viták szintjére azonban csak akkor került fel a téma, amikor a fideszes főpolgármester megpróbálta megtiltani az aluljárókban, frekventáltabb közterületeken való alvást a hajléktalanoknak. A liberális oldal heves jogelméleti vitákba kezdett, és demokratikus alapjognak nevezte azt, hogy mindenki ott tanyázzon le, ahol akar. Az igazán gazdag embert nem zavarja ez, ő luxusautón jár és magas kerítések mögött él. A hajléktalanokkal és életkörülményeikkel csak a metróhoz siető kisemberek, az aluljárón átcsoszogó nyugdíjas nénik, a kispénzű turisták találkoznak, és az ő hangjuk nem ér el magasra. Így mára Tarlós István főpolgármester is elnézőbb lett, az aluljárókban és az autós felüljárók alatti részeken ismét ott hálnak az emberek, ott hagyva a kövezeten ennek szükségszerű biológiai nyomait is. A hajléktalan fronton legalábbis helyreállt a liberális „jogegyenlőség”.

Ez a „jogegyenlőségi” vita többé-kevésbé sikeresen terelte el a figyelmet az 1990 után sokszorosára nőtt hazai hajléktalanság valódi okairól. Amikor megszűnt másfél millió munkahely Magyarországon, akkor ezzel együtt megszűntek a munkásszállások is, ahol addig sokan életszerűen laktak. A bérlakások privatizációja is rengeteg embert az utcára tett. A bírói joggyakorlat válás esetén a lakást szinte mindig a nőnek ítéli, a férfi oldja meg magának a lakhatást abból a pénzből, amit az elvált társtól kap. A nevelőintézetekből távozó fiatal felnőtteknek is maguknak kell otthont, vagy legalább fedelet keresniük maguknak.

Mindezek egyértelműen rendszerszerű okok, amelyek a magyarországi kapitalizmus természetéből erednek. Ezért egyformán hibás gyakorlat a hajléktalanokat és azokat hibáztatni, akik nem szívesen mennek át, netán félnek is átmenni egy alvó emberekkel és ürülékkel teli aluljárón. Egymás ellen uszításuk a hatalom gonosz játéka a rendszer áldozataival szemben.

Magyarország lakossága az elmúlt évtizedekben közel egymillióval csökkent, miközben, ha lassan is, de folyamatosan nőtt a lakásállomány. Csak Budapesten tavaly 107 ezer nem lakott (üres) lakást tartanak nyilván, amelyek nagyobbrészt magántulajdonban vannak. Ez a szám messze magasabb a hajléktalanok számánál. Egy rendszerszerű megoldáshoz a tulajdonhoz való jogot nem sértve a meglevő lakásállomány egy részét is hasznosítani lehetne. Sokan azért nem merik kiadni a lakásukat, mert a jelenlegi jogi gyakorlat szerint nagyon nehéz kitenni a nem fizető vagy renitens bérlőt. Ez a joggyakorlat névleg a lakót védi, de valójában megnehezíti a lakáshoz jutást és a mobilitást. A gazdagabb és szociálisan érzékeny helyhatóságok ezért új önkormányzati lakásokat igyekeznek építeni.

Pedig megoldás lehetne az is, ha az önkormányzatok maguk bérelnének lakásokat a saját területükön, teljes jogi garanciát adva a tulajdonosnak arra, hogy kívánsága esetén üresen és tisztán visszakapja a lakását. Az így bérelt lakásállományt az önkormányzat maga adná bérbe a rászorulóknak, kinek piaci, kinek szociális áron. A bérbe adott lakások számát egyébként az is növelné, ha eltörölnék a bérbe adás után járó adót, és egyben megkönnyítenék a renitens lakótól való megszabadulást. Az is elképzelhető, hogy az adókedvezményt csak azok kapják meg, akik az önkormányzat által javasolt személynek adják ki a lakásukat.

A születésszám csökkenése és a fiatalok elvándorlása miatt egyre több lakás válik hosszabb időre üressé, ami mind az egyén, mind a társadalom szempontjából nagy luxus. Mindenki számára az lenne a szerencsés megoldás, ha úgy sikerülne időlegesen hasznosítani ezeket a lakásokat, hogy a tulajdonosi jogbiztonság ne sérüljön.

Természetesen a hosszú évek óta az utcán élők számára gyakran a kulturált és biztonságos hajléktalan szálló lehet az első lépés a lakhatáshoz. De aki a családi otthonból vagy a nevelői hálózatból most kerülne az utcára, és még van munkahelye, azt megmentené a hajléktalanná válástól a szociálisan támogatott lakásbérlés.

A hidak és az aluljárók közlekedésre valók, a lakások pedig arra, hogy lakjanak bennük. Ezért nem a „rough sleeping”, a szabadban és közterületen való alvás szabadságát kell hirdetni, hanem a lakhatáshoz való hozzáférést kell emberi jogként elfogadni és biztosítani.

2018.02.13 07:03

Négy szintre jut egy körletes – Széthajtják a börtönőröket

Publikálás dátuma
2018.08.18 12:00

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Nemcsak a rabok, a börtönőrök körülményei is borzasztóak – pár nagy büntetés-végrehajtási intézményben mindenképp, állítja Harangozó Tamás. A hivatalos verzió szerint minden rendben, a szakszervezet már aggódik – és senki nem tudja, nem bénítja-e meg a börtönöket az új túlóra-szabály.
Belerokkanhatnak a börtönök abba, hogy jövő januártól nem pénz, hanem szabadság jár majd a túlórákért. Noha az országos statisztika összességében rendben lévőnek látszik, egyes intézményekben drámai a helyzet. Több forrásunk állítja: a budapesti és a nyugat-dunántúli börtönök működőképességük határán vannak – leginkább azért, mert kevés az ember, így az állomány borzasztóan leterhelt. „Van olyan, hogy egy körletes éjjel négy szintet visz, így ha valami baj történne, akkor akkor senki nem tudna segíteni, mert mert nincs ember! Megesik, hogy egy nap másfél tucat kolléga hiányzik, és a hiányt csak úgy tudják pótolni, hogy az informatikusokat, kézbesítőket állítják a folyosóra – ami nagy biztonsági kockázatot jelent” – kesereg egy inkognitóját őrző levélben a büntetés-végrehajtás egyik alkalmazottja.  „A legnagyobb intézetek vannak igazán bajban, több börtön fegyőrei már év közepére elérték azt a kötelezően elrendelhető túlóramennyiséget, amit a jogszabályok 416 órában maximálnak”, erősít rá a fenti panaszra Harangozó Tamás. Az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának a tagja arra figyelmeztet, hogy ha a szolgálat kiadása nehézséget okoz, akkor az úgynevezett dominó-hatással kell számolni: mindenkire egyre több munka jut, a terhelés miatt egyre kevesebben maradnak a büntetés-végrehajtás kötelékében, mivel kevés az ember, a fegyőrök egyre kevéssé tudnak biztonsági hátteret adni egymás munkájához – azaz aki, tud elmenekül. És miért is maradna, ha egy, a fogva tartottakkal dolgozó, kezdő bv-alkalmazott fizetése bruttó 228 ezer forint, míg az egyik áruházlánc mintegy 40 ezer forinttal többért (plusz egyéb juttatások!) toboroz pénztárosokat. Persze így is elműködne a rendszer, ha a fogva tartottak maguktól jól viselkednének, és takarodó után még a cellaajtót is magukra zárnák, ironizál Harangozó Tamás. Csakhogy nem ez a helyzet, így ha bármi történik (egymásnak esnek a cellatársak, megszorítják a börtönőrt, vagy csak szimplán rosszul lesz valaki), végzetesen későn érkezhet a segítség. Az MSZP-s politikus szerint mi sem bizonyítja jobban, hogy recseg a rendszer, hogy lassanként minden hétre jut valami rendkívül esemény: például szökés vagy öngyilkosság.
Jövőre pedig még rosszabb lehet a helyzet, vélekedik Harangozó Tamás, hiszen egyrészt ha nem fizetik ki a túlórapénzt, a fegyőrök elvesztik jövedelmük egy részét, másrészt ha szabad nappal kompenzálják a túlmunkát, akkor az épp beosztottakra még nagyobb nyomás nehezedik. Mindenesetre lehetne gyorsan – ha átmenetileg is – javítani a helyzeten. Harangozó úgy véli, ha a 2015-ben beígért nyolc börtönből legalább egy megépülne, az már érdemben enyhítené a nyomást a leginkább túlterhelt intézeteken. Szintén sokat segítene, ha a kormány elfelejtené a túlórára vonatkozó új szabályokat. Harmadsorban júliustól rendelkezésre áll az úgynevezett távmeghallgatás lehetősége (azaz a bíró egy szobából, kvázi konferenciabeszélgetés keretében beszélgethet a vádlottal, a rabokkal, és így tovább). Így embert, pénzt és utazást spórolnának a büntetés-végrehajtási intézetek. (Megjegyzendő: bár a rendszer egy hónapja már működőképes, lapunk információi szerint szinte nem használta senki.) És azzal is jelentős erőforrásokat takarítanának meg a büntetés-végrehajtási intézetek, ha a jövőben a rendőrség segítene előállítani a fogva tartottakat a bíróságra. A Büntetés Végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) kérdéseinkre szikáran annyit mondott: „az ország valamennyi börtönében biztosítottak a biztonságos fogva tartás személyi és technikai feltételei. A körleten szolgálatot teljesítő hivatásos állományú kollégák valamennyi jogszabályban rögzített képzési és alkalmassági feltételnek megfelelnek.” A túlórákról azonban a BVOP csak összesített adatot közölt. Így annyit elárult, hogy januártól júniusig havonta 100 és 126 ezer órányit robotoltak pluszban az állomány tagjai, arról viszont hallgatott, egy emberre mennyi munkatöbbletre jutott. – Én is ismerem a Népszavához eljuttatott levelet – mondta Kucsera Miklós. A Független Büntetés-végrehajtási Szakszervezetek Országos Szövetségének (FBVSZOSZ) a főtitkára úgy érzi, túlzás lenne azt mondani, hogy biztonsági veszélyhelyzet lenne a hazai büntetés- végrehajtásban. Azt nem vitatja, hogy a terület létszámproblémákkal küzd, ám szerinte az intézményekben dolgozók összességében el tudják látni az alapfeladatukat. Azt viszont kockázati tényezőnek tartja, hogy ehhez időnként a nem biztonsági/fogva tartási területen dolgozók (például a gazdasági tevékenységet végzők) közül is át kell vezényelni munkavállalókat. Tény, ők is a hivatásos állomány tagjai, azaz amikor felszereltek akkor erre a feladatra is kiképezték őket. Az így is előfordult – fogalmazott a szakszervezeti vezető –, hogy időnként egy-egy felügyelőre a kelleténél több, akár 200 fogvatartott jutott (ilyenkor 2-3 kolléga munkáját is ellátta), ám ettől a büntetés-végrehajtás eddig is biztonságosan tudott működni. Viszont az nem kérdés, hogy a helyzet nem biztató: a korábbi években a bv-ben nagyjából megvolt a létszámkeret, csakhogy mára a fizetések elveszítették a vonzerejüket, aminek következtében növekedhet a létszámhiány és a túlmunka. Mint ismeret, a kormányzat 2015-ben a rendvédelmi dolgozók – köztük a bv-sek – ötven százalékos bérfejlesztéséről döntött, ami Kucsera Miklós szerint fontos és jó volt, ám időközben volt többször emelték a minimálbért és a garantált bérminimumot, így a 2019-ig prognosztizált 50 százalékos emelés valójában 9-10 százalékos lett (miközben a versenypiac munkabérei is elszálltak, így a korábban eltervezett béremelés 2018-ra kipukkant). „Gyakorlatilag nem vonzó ez a pálya” -mondja a szakszervezeti vezető. „A helyzet kezelésnek a kulcs a jogalkotók kezében van: bízunk abban, hogy az észrevételeinket figyelembe veszik és az őszi parlamenti ülésszakban a kialakult helyzetet rendezik.”

Statisztikatrükkök

Ami a munkaerőhiányt illeti, a BVOP állítja: az állások 90 százaléka betöltött, a „hazai munkaerőpiaci tendenciák ismeretében” ez normális arány. Ráadásul a szervezet szerint a toborzás miatt folyamatosan új emberek érkeznek az állományba. Más forrásaink a 10 százalékos hiányt erős fenntartásokkal kezelik, mondván: lehet ez a papírforma, de két szempontot figyelembe kell venni. Egyrészt kérdés, hogy az állományban hány olyan közalkalmazott akad, aki ugyan mundért kapott, ám fegyveres kiképzésben nem részesült (és mint ilyen láthatna el fegyőri feladatokat). Másrészt úgy hírlik, a testületben magas a hosszú távon betegszabadságon lévők aránya – ők ugyanakkor az aktív állomány részének számítanak. 

2018.08.18 12:00
Frissítve: 2018.08.18 12:00

Nem lesz könnyű közlekedni augusztus 20-án - Mutatjuk a lezárásokat!

Publikálás dátuma
2018.08.18 09:49

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Az augusztus 20-i rendezvények miatt Budapest több kerületében forgalomkorlátozásokra kell készülni a hosszú hétvégén és a közösségi közlekedés menetrendje is változik - közölte a rendőrség és a Budapesti Közlekedési Központ (BKK).
A Budapesti Rendőr-főkapitányság közleményében az áll: kedd reggel 6 óráig lezárják a Lánchíd utcát és az Ybl Miklós teret. Hétfő este 6 óráig lezárják a Szent Gellért rakpart két forgalmi sávját is a Hegyalja úttól a Rudas fürdő végéig. Kedd hajnalig lezárják a Clark Ádám teret, a Fő utcát a Halász utcától a Clark Ádám térig, a Lánchidat (a gépjárműforgalom elől), az Alagutat, valamint az Alagút utcát az Attila úttól az Alagútig. Emellett a Lánchíd északi járdáját a gyalogosforgalom elől is lezárják szombat hajnaltól kedd hajnalig. A teljes forgalom elől augusztus 20-án 17-től 23 óráig lesz lezárva a Lánchíd. Vasárnap reggeltől hétfő hajnalig nem lehet közlekedni a Szent Gellért rakparton a Rudas fürdőtől az Erzsébet hídig. Vasárnap délután 2 órától hétfőn hajnali 1 óráig lezárják a Szent Gellért rakpart, a Budai alsó rakpart, a Krisztina körút, az Attila út, a Hegyalja út, a Naphegy utca, a Kereszt utca, a Kossuth Lajos utca, a Szabad sajtó út és a Március 15. tér egyes szakaszait. Augusztus 20-án, hétfőn reggeltől kedd hajnalig lezárják továbbá a budai alsó rakpart és pesti alsó rakpart egyes szakaszait. Szintén hétfőn este 7 órától várhatóan 22.30-ig a Margit híd (gyalogos forgalomtól függően) - Szent István körút - Bajcsy-Zsilinszky út - Károly körút - Múzeum körút - Vámház körút - Szabadság híd - Szent Gellért tér - Kelenhegyi út - Szirtes utca - Sánc utca - BAH-csomópont - Alkotás utca - Széll Kálmán tér - Margit körút - Tölgyfa utca - Margit híd által határolt területet is lezárják.
A rendőrség honlapján talál bővebb információt az ország más városaiban várható lezárásokról.
Változik a közösségi közlekedés menetrendje is Budapesten az ünnepségek miatt. A BKK közleményében tudatta: szombaton a Lánchíd, az Alagút, valamint a Szent Gellért rakpart Hegyalja út és Rudas Gyógyfürdő közötti lezárása miatt kedd hajnalig a budavári buszjáratok csak Budán közlekednek, a 105-ös és 990-es járatok pedig az Erzsébet hídon át haladva. Vasárnaptól amellett, hogy teljes vonalán közlekedik a 17-es villamos, a nagykörúti villamosok pedig ismét használják a Széll Kálmán téri végállomást, több korlátozás lép életbe. Rövidített útvonalon jár a 2-es villamos, először két szakaszra osztva, majd rövidített útvonalon jár a 19-es, illetve a 41-es villamos. Szintén két szakaszra osztva közlekedik az 5-ös és 8E, a 105-ös, a 110-es és 112-es busz, illetve a Szabadság hídra terelve szállít utasokat a 7-es és a 133E busz, a 907-es, a 908-as és a 956-os éjszakai járat. Augusztus 20-án napközben a korábban már lezárt Várkert rakpart, Lánchíd, Alagút és Kossuth Lajos tér mellett lezárják a pesti rakpartokat is. Emiatt a 2-es villamos újra rövidített útvonalon jár, a 19-es két szakaszra osztva, a 41-es a Krisztina körútra terelve közlekedik, emellett a 9-es busz nem áll meg a Szent István-bazilikánál, a 15-ös és 115-ös, illetve a 105-ös busz pedig módosított útvonalon viszi az utasokat. Az augusztus 20-i tűzijáték miatt először a Lánchidat, majd este 7 órától a Margit hidat és az Erzsébet hidat is lezárják a gyalogos forgalom elől. A Duna-part eléréséhez a BKK a sűrűbben közlekedő metrókat ajánlja. Az 5-ös és 8E, a 9-es, a 105-ös, a 110-es és 112-es buszjárat két szakaszra osztva, a 7-es és a 133E, a 9-es és a 91-es buszcsalád járatai terelve járnak, míg a 11-es, a 26-os, a 109-es és a 178-as buszok az eredetinél rövidebb útvonalon közlekednek.
2018.08.18 09:49
Frissítve: 2018.08.18 10:11