Új Egyenlőség-jel - A híd alatt alvásról

Anatole France bő száz éve úgy jellemezte a polgári társadalomban létező jogegyenlőséget, hogy a törvény szegénynek és gazdagnak egyaránt megtiltja a híd alatt alvást. Ezen a téren kétségkívül jelentős változások történtek. Azóta a polgári demokráciák jelentős részében a szegénynek és a gazdagnak egyaránt szabad lett a híd alatt aludnia. Ha ironizálni akarnánk, azt is mondhatnánk, hogy az utcára kivetett hajléktalan ember így tehet különbséget az ”illiberális” és a „liberális” demokrácia között: az előbbiben tilos, az utóbbiban megengedett a híd alatt alvás szabadsága.

Az elmúlt közel három évtizedben sok szó esett Magyarországon a hajléktalanságról, és kialakult egy lelkes, becsületes kör, amely enyhíteni igyekszik ezt a súlyos társadalmi tragédiát. A politikai viták szintjére azonban csak akkor került fel a téma, amikor a fideszes főpolgármester megpróbálta megtiltani az aluljárókban, frekventáltabb közterületeken való alvást a hajléktalanoknak. A liberális oldal heves jogelméleti vitákba kezdett, és demokratikus alapjognak nevezte azt, hogy mindenki ott tanyázzon le, ahol akar. Az igazán gazdag embert nem zavarja ez, ő luxusautón jár és magas kerítések mögött él. A hajléktalanokkal és életkörülményeikkel csak a metróhoz siető kisemberek, az aluljárón átcsoszogó nyugdíjas nénik, a kispénzű turisták találkoznak, és az ő hangjuk nem ér el magasra. Így mára Tarlós István főpolgármester is elnézőbb lett, az aluljárókban és az autós felüljárók alatti részeken ismét ott hálnak az emberek, ott hagyva a kövezeten ennek szükségszerű biológiai nyomait is. A hajléktalan fronton legalábbis helyreállt a liberális „jogegyenlőség”.

Ez a „jogegyenlőségi” vita többé-kevésbé sikeresen terelte el a figyelmet az 1990 után sokszorosára nőtt hazai hajléktalanság valódi okairól. Amikor megszűnt másfél millió munkahely Magyarországon, akkor ezzel együtt megszűntek a munkásszállások is, ahol addig sokan életszerűen laktak. A bérlakások privatizációja is rengeteg embert az utcára tett. A bírói joggyakorlat válás esetén a lakást szinte mindig a nőnek ítéli, a férfi oldja meg magának a lakhatást abból a pénzből, amit az elvált társtól kap. A nevelőintézetekből távozó fiatal felnőtteknek is maguknak kell otthont, vagy legalább fedelet keresniük maguknak.

Mindezek egyértelműen rendszerszerű okok, amelyek a magyarországi kapitalizmus természetéből erednek. Ezért egyformán hibás gyakorlat a hajléktalanokat és azokat hibáztatni, akik nem szívesen mennek át, netán félnek is átmenni egy alvó emberekkel és ürülékkel teli aluljárón. Egymás ellen uszításuk a hatalom gonosz játéka a rendszer áldozataival szemben.

Magyarország lakossága az elmúlt évtizedekben közel egymillióval csökkent, miközben, ha lassan is, de folyamatosan nőtt a lakásállomány. Csak Budapesten tavaly 107 ezer nem lakott (üres) lakást tartanak nyilván, amelyek nagyobbrészt magántulajdonban vannak. Ez a szám messze magasabb a hajléktalanok számánál. Egy rendszerszerű megoldáshoz a tulajdonhoz való jogot nem sértve a meglevő lakásállomány egy részét is hasznosítani lehetne. Sokan azért nem merik kiadni a lakásukat, mert a jelenlegi jogi gyakorlat szerint nagyon nehéz kitenni a nem fizető vagy renitens bérlőt. Ez a joggyakorlat névleg a lakót védi, de valójában megnehezíti a lakáshoz jutást és a mobilitást. A gazdagabb és szociálisan érzékeny helyhatóságok ezért új önkormányzati lakásokat igyekeznek építeni.

Pedig megoldás lehetne az is, ha az önkormányzatok maguk bérelnének lakásokat a saját területükön, teljes jogi garanciát adva a tulajdonosnak arra, hogy kívánsága esetén üresen és tisztán visszakapja a lakását. Az így bérelt lakásállományt az önkormányzat maga adná bérbe a rászorulóknak, kinek piaci, kinek szociális áron. A bérbe adott lakások számát egyébként az is növelné, ha eltörölnék a bérbe adás után járó adót, és egyben megkönnyítenék a renitens lakótól való megszabadulást. Az is elképzelhető, hogy az adókedvezményt csak azok kapják meg, akik az önkormányzat által javasolt személynek adják ki a lakásukat.

A születésszám csökkenése és a fiatalok elvándorlása miatt egyre több lakás válik hosszabb időre üressé, ami mind az egyén, mind a társadalom szempontjából nagy luxus. Mindenki számára az lenne a szerencsés megoldás, ha úgy sikerülne időlegesen hasznosítani ezeket a lakásokat, hogy a tulajdonosi jogbiztonság ne sérüljön.

Természetesen a hosszú évek óta az utcán élők számára gyakran a kulturált és biztonságos hajléktalan szálló lehet az első lépés a lakhatáshoz. De aki a családi otthonból vagy a nevelői hálózatból most kerülne az utcára, és még van munkahelye, azt megmentené a hajléktalanná válástól a szociálisan támogatott lakásbérlés.

A hidak és az aluljárók közlekedésre valók, a lakások pedig arra, hogy lakjanak bennük. Ezért nem a „rough sleeping”, a szabadban és közterületen való alvás szabadságát kell hirdetni, hanem a lakhatáshoz való hozzáférést kell emberi jogként elfogadni és biztosítani.

2018.02.13 07:03

Végső búcsú Lendvai Verától

Publikálás dátuma
2019.01.22 19:53

Fotó: / Szalmás Péter
Kedden a Farkasréti temetőben kísérték utolsó útjára a 92 éves korában elhunyt Lendvai Verát. A Népszava tiszteletbeli főszerkesztőjének, Németh Péternek édesanyja negyven esztendőn keresztül volt lapunk munkatársa.
Szerző
Témák
temetés
2019.01.22 19:53

Az egész országot hó boríthatja szerda reggelre

Publikálás dátuma
2019.01.22 18:40
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Csütörtökön is havazni fog, de még jövő héten is folytatódni fog a "télies" időjárás.
Országos havazás várható - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat kedden. Eleinte csak délen és keleten havazhat, ám szerdára virradóra dél, délnyugat felől kiterjedt havazás kezdődik, amely reggelre eléri az északi országrészt is. Egy mediterrán ciklon melegfrontja az éjszaka érkezik meg az ország fölé országos havazást hozva. A hóesés fokozatosan terjed észak felé, legkésőbb az Északi-középhegység térségét érheti el.
Szerda délelőttre várhatóan az egész országot hó borítja be.
A legtöbb friss hó a déli megyékben valószínű. Napközben a legtovább az ország északi, északnyugati felén havazhat. A déli határvidéken összességében 15 centiméter hó is hullhat. Délelőtt dél felől fokozatosan megszűnik a csapadék.
A havazás miatt szerdára Baranya, Győr-Moson-Sopron, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala megyére adtak ki elsőfokú figyelmeztetést. A minimumhőmérséklet általában mínusz 10 és mínusz 1 Celsius-fok között valószínű. A csúcshőmérséklet mínusz 3 és plusz 3 fok között alakul, ezért délen olvadni fog.
Csütörtökön napközben általában erősen felhős vagy borult lesz az ég. A déli óráktól egyre többfelé várható csapadék: elsősorban nyugaton valószínű hó, másutt havas eső, eső, néhol ónos eső is hullhat. Helyenként megerősödhet a szél is. A hőmérséklet napközben 0 és plusz 5 fok között alakul. A hétvégén és a jövő héten is hasonlóan "télies" idő várható. Többnyire az ilyenkor szokásosnál is hidegebb lesz, és több alkalommal fordul elő csapadék, a Dunántúlon nagyrészt hó.
2019.01.22 18:40