Brüsszel nem titkolná az OLAF-jelentést

Publikálás dátuma
2018.02.13. 06:15
Shutterstock illusztráció

Az Európai Bizottság még nem egyeztet a magyar hatóságokkal az Elios Zrt. által állítólag elcsalt uniós pénzek visszafizetéséről. Az EU Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) igazságügyi ajánlásokat is tartalmazó jelentését egyelőre behatóan elemzi az uniós ellenőrző és végrehajtó testület regionális támogatásokat felügyelő főigazgatósága – értesültünk.

Csak a dokumentum áttanulmányozását követően kezdődnek meg a konzultációk Brüsszel és Budapest között arról, hogy meg kell-e téríteni az okozott kárt, és ha igen, akkor mennyit kell visszafizetni az EU kasszájába. Közismert, hogy az OLAF azt javasolta: a pénzeket kezelő Európai Bizottság a közvilágítási projektekhez nyújtott teljes támogatási összeget kérje vissza. Ez több mint 13 milliárd forint.

Sem a bizottsági elemző munkának, sem a kétoldalú konzultációnak nincs határideje. Emlékezetes, hogy a csalás elleni hivatal több mint egy éve elküldte az érintetteknek a négyes metró építése körüli szabálytalanságokról szóló jelentését, de a brüsszeli testület és a magyar hatóságok még nem jutottak dűlőre a következő lépésekről.

Az Európai Bizottság soha nem hozza nyilvánosságra az OLAF jelentéseit és ajánlásait. Nem szól bele abba sem, hogy a tagállamok hivatalos szervei publikálják-e azokat vagy sem – erősítették meg lapunknak a témát ismerő szakértők.

Megkérdeztük az OLAF-ot is, hogy a tagországok általában közzétehetik-e ezeket a dokumentumokat a hivatal belegyezése nélkül. A sajtószolgálat tájékoztatása szerint az illetékes nemzeti hatóságok dolga, hogy a hazai törvényeknek megfelelően meghozzák a szükséges döntéseket. Ha úgy határoznak, hogy publikálják a jelentést, akkor ügyelniük kell arra, hogy tiszteletben tartsák a bírósági titoktartásra, a személyes adatok védelmére és az eljárási jogra vonatkozó nemzeti és közösségi szabályokat. Ehhez nem kell az OLAF engedélyét kérniük, de ha kétségeik támadnak egy-egy dokumentum bizalmas jellegével kapcsolatban, kikérhetik az érintett intézmény vagy testület tanácsát – közölte lapunkkal a sajtószolgálat.

Fideszes gázkáosz

Publikálás dátuma
2018.02.12. 21:15
A csanádpalotai állomásról egyelőre csak Románia felé továbbítható a gáz FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
A kormány összevissza beszél a fekete-tengeri gáz megvételéről, az azt ideszállító vezeték lefoglalásáról.

Egyelőre teljes a káosz Magyarország romániai gázbeszerzései kapcsán. Orbán Viktor és miniszterei nyilatkozatai egymásnak és önmaguknak is ellentmondanak. Az a kormányfői közlés, miszerint egy (vagy három) magyar cég vásárolná meg a román fekete-tengeri gázt, szinte biztos valótlan. Az általunk megkérdezett szakértők nem tudnak arról, hogy az amerikai ExxonMobil és az osztrák OMV akár csak meg is pályáztatta volna Fekete-tengeri lelőhelyeinek gázát, nem hogy győztest hirdettek volna. Ugyanezt támasztják alá a heves román cáfolatok is.

Január 26-án Orbán Viktor a V4-ek kerekasztalbeszélgetésén azt nyilatkozta, hogy „egy magyar állami cég megnyerte a románok által kiírt gáztendert”, aminek nyomán „évi 4 milliárd köbméter 30 éven keresztül” érkezik majd hozzánk. Február 5-én az MTI szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Teodor Melescanu román külügyminiszter abban állapodott volna meg, hogy „a román fél 2020-ra megteremti a Magyarországra irányuló gázexport műszaki feltételeit, 2022-től pedig lehetőség nyílik a Fekete-tengeren kitermelt gáz Magyarországra szállítására azáltal, hogy magyar vállalatok kötötték le a majdani román-magyar gázszállítási útvonal teljes, évi 4,4 milliárd köbméteres szállítási kapacitását”.

Míg a miniszterelnök szavai a gáz mint termék beszerzéseként érthetőek, addig a külügyér csak a szállítási útvonalak lekötésére célzott, és a kettő között éles a különbség. Mindazonáltal bizonyíték csak ez utóbbira létezik. Más kérdés, hogy három nappal később Melescanu hivatala cáfolta, hogy Szijjártóval bármiben is megállapodtak volna. A román külügyi tárca emellett azt is rögzítette: nem kötheti le egy ország a fekete-tengeri gázmennyiséget. Ezt ugyan a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) még könnyű kézzel nevezhette nyilvánvalónak, illetve a nyilatkozatot értelmetlennek, másnap Orbán Viktor még rátett egy lapáttal.

Szavai szerint „Románia a következő években mintegy évente 4 milliárd köbméter mennyiségű gázt termel majd ki, és kíván kijuttatni Romániából, egy amerikai cég fogja ezt a munkát elvégezni, a meghirdetett tenderen pedig az első három helyen három száz százalékban magyar tulajdonban lévő cég végzett, ezért pillanatokon belül eljutunk oda, hogy aláírjuk azt a megállapodást, ami a következő 15 évre több mint 4 milliárd köbméternyi gáz behozatalát teszi lehetővé Romániából Magyarország számára”. Ezzel a kormányfő a román tiltakozás dacára megint csak a gázbeszerzés és nem gázcsőlefoglalás sikerét sejteti. Azt azonban, hogy mégis ez utóbbiról lehet szó, alátámasztja, hogy a gázcsőpályázat hatálya 15 - és nem 30 - év. Az sem világos, hogy egy, három, avagy – a KKM csütörtöki változata szerint – két magyar nyertesről van-e szó. Az állami cég szinte bizonyosan az MVM - ahonnan megkeresésünkre még nem kaptunk választ -, illetve érdeklődtünk a kormányfő-közeli MET-nél is (amelynél a „magyar" háttérbe némi svájci és más offshore-színhely is vegyül), de nem kívántak nyilatkozni.

Forrásaink számára egyértelmű: a számos félreérthető nyilatkozat mind arra utalhat, hogy magyar cégek 2022-től 15 évre lefoglalták a magyar-román gázvezeték hazai irányát, ami azért nem túl váratlan. Abban, hogy a Fekete-tengeri telepek alkalmasak lesznek-e egyáltalán évi akár 4 milliárd köbméter kibocsátására, az értékelések eltérnek. Egy szakértőnk ugyanakkor gyökereiben tartja tévesnek az ügylet Fidesz-féle tálalását. Orbán Viktor és Szijjártó Péter ugyanis azt hangsúlyozta, hogy a román beszállításokkal végre nem csak az útvonalakban, hanem a konkrét forrás tekintetében is megszűnik hazánk orosz ellátásának kizárólagossága. Ez azonban nem igaz.

Magyarországra Ausztria felől már 1996 óta érkezhet más eredetű gáz. Ráadásul a gáz fizikai eredete teljesen lényegtelen: annak csak az eladója számít, ami ma már messze nem csak az orosz állami Gazprom. Olyannyira, hogy az – akár orosz – gázzal folytatott élénk nemzetközi kereskedelem magát a Gazpromot is folyamatos árcsökkentésre kényszeríti. Mi több: a jövőben a magyar-román vezetéken is érkezhet orosz gáz, akár orosz, vagy akár más nemzetiségű kereskedőtől. Tehát az se lényeges, hogy a Románia felől majdan érkező gáz épp hol kerül a felszínre. Nem államok, hanem kereskedők közötti szerződésekre lenne szükség, ilyenről azonban nem hallani. Forrásunk szerint ugyanakkor minél több a gázvezeték, annál több beszállítói szerződés köthető, amivel elérhetőbb az alacsonyabb ár.

Szerző

Kapcsolódó

Román gázt veszünk

Fideszes gázkáosz

Publikálás dátuma
2018.02.12. 21:15
A csanádpalotai állomásról egyelőre csak Románia felé továbbítható a gáz FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
A kormány összevissza beszél a fekete-tengeri gáz megvételéről, az azt ideszállító vezeték lefoglalásáról.

Egyelőre teljes a káosz Magyarország romániai gázbeszerzései kapcsán. Orbán Viktor és miniszterei nyilatkozatai egymásnak és önmaguknak is ellentmondanak. Az a kormányfői közlés, miszerint egy (vagy három) magyar cég vásárolná meg a román fekete-tengeri gázt, szinte biztos valótlan. Az általunk megkérdezett szakértők nem tudnak arról, hogy az amerikai ExxonMobil és az osztrák OMV akár csak meg is pályáztatta volna Fekete-tengeri lelőhelyeinek gázát, nem hogy győztest hirdettek volna. Ugyanezt támasztják alá a heves román cáfolatok is.

Január 26-án Orbán Viktor a V4-ek kerekasztalbeszélgetésén azt nyilatkozta, hogy „egy magyar állami cég megnyerte a románok által kiírt gáztendert”, aminek nyomán „évi 4 milliárd köbméter 30 éven keresztül” érkezik majd hozzánk. Február 5-én az MTI szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Teodor Melescanu román külügyminiszter abban állapodott volna meg, hogy „a román fél 2020-ra megteremti a Magyarországra irányuló gázexport műszaki feltételeit, 2022-től pedig lehetőség nyílik a Fekete-tengeren kitermelt gáz Magyarországra szállítására azáltal, hogy magyar vállalatok kötötték le a majdani román-magyar gázszállítási útvonal teljes, évi 4,4 milliárd köbméteres szállítási kapacitását”.

Míg a miniszterelnök szavai a gáz mint termék beszerzéseként érthetőek, addig a külügyér csak a szállítási útvonalak lekötésére célzott, és a kettő között éles a különbség. Mindazonáltal bizonyíték csak ez utóbbira létezik. Más kérdés, hogy három nappal később Melescanu hivatala cáfolta, hogy Szijjártóval bármiben is megállapodtak volna. A román külügyi tárca emellett azt is rögzítette: nem kötheti le egy ország a fekete-tengeri gázmennyiséget. Ezt ugyan a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) még könnyű kézzel nevezhette nyilvánvalónak, illetve a nyilatkozatot értelmetlennek, másnap Orbán Viktor még rátett egy lapáttal.

Szavai szerint „Románia a következő években mintegy évente 4 milliárd köbméter mennyiségű gázt termel majd ki, és kíván kijuttatni Romániából, egy amerikai cég fogja ezt a munkát elvégezni, a meghirdetett tenderen pedig az első három helyen három száz százalékban magyar tulajdonban lévő cég végzett, ezért pillanatokon belül eljutunk oda, hogy aláírjuk azt a megállapodást, ami a következő 15 évre több mint 4 milliárd köbméternyi gáz behozatalát teszi lehetővé Romániából Magyarország számára”. Ezzel a kormányfő a román tiltakozás dacára megint csak a gázbeszerzés és nem gázcsőlefoglalás sikerét sejteti. Azt azonban, hogy mégis ez utóbbiról lehet szó, alátámasztja, hogy a gázcsőpályázat hatálya 15 - és nem 30 - év. Az sem világos, hogy egy, három, avagy – a KKM csütörtöki változata szerint – két magyar nyertesről van-e szó. Az állami cég szinte bizonyosan az MVM - ahonnan megkeresésünkre még nem kaptunk választ -, illetve érdeklődtünk a kormányfő-közeli MET-nél is (amelynél a „magyar" háttérbe némi svájci és más offshore-színhely is vegyül), de nem kívántak nyilatkozni.

Forrásaink számára egyértelmű: a számos félreérthető nyilatkozat mind arra utalhat, hogy magyar cégek 2022-től 15 évre lefoglalták a magyar-román gázvezeték hazai irányát, ami azért nem túl váratlan. Abban, hogy a Fekete-tengeri telepek alkalmasak lesznek-e egyáltalán évi akár 4 milliárd köbméter kibocsátására, az értékelések eltérnek. Egy szakértőnk ugyanakkor gyökereiben tartja tévesnek az ügylet Fidesz-féle tálalását. Orbán Viktor és Szijjártó Péter ugyanis azt hangsúlyozta, hogy a román beszállításokkal végre nem csak az útvonalakban, hanem a konkrét forrás tekintetében is megszűnik hazánk orosz ellátásának kizárólagossága. Ez azonban nem igaz.

Magyarországra Ausztria felől már 1996 óta érkezhet más eredetű gáz. Ráadásul a gáz fizikai eredete teljesen lényegtelen: annak csak az eladója számít, ami ma már messze nem csak az orosz állami Gazprom. Olyannyira, hogy az – akár orosz – gázzal folytatott élénk nemzetközi kereskedelem magát a Gazpromot is folyamatos árcsökkentésre kényszeríti. Mi több: a jövőben a magyar-román vezetéken is érkezhet orosz gáz, akár orosz, vagy akár más nemzetiségű kereskedőtől. Tehát az se lényeges, hogy a Románia felől majdan érkező gáz épp hol kerül a felszínre. Nem államok, hanem kereskedők közötti szerződésekre lenne szükség, ilyenről azonban nem hallani. Forrásunk szerint ugyanakkor minél több a gázvezeték, annál több beszállítói szerződés köthető, amivel elérhetőbb az alacsonyabb ár.

Szerző

Kapcsolódó

Román gázt veszünk