Gluténmentes diéta - Mi a helyzet a gyerekekkel?

Publikálás dátuma
2018.02.14 13:00
Illusztráció: pexels.com
Fotó: /
A cöliákia, más néven autoimmun lisztérzékenység diagnózisa után sok szülőben felmerül, hogy a „normál” étrend helyébe lépő gluténmentes alapanyagok és ételek megfelelően biztosítják- a gyermek fejlődéséhez szükséges tápanyagokat. Szarka Dorottya, a Budai Allergiaközpont dietetikusa szerint nem kell lemondani az ízekről és a változatos, kiegyensúlyozott táplálkozásról.

Nem kell megijedni!

Akik még nem járatosak a gluténmentes étkezés szabályaiban, először megrémülhetnek, mert úgy tűnhet, a sok tiltólistára került élelmiszer mellett alig maradt valami, amit a gyermek fogyaszthat. Valójában gluténmentesen is nagyon változatos étrendet lehet összeállítani, csak azt kell megtanulni, hogy mit mivel lehet helyettesíteni. Már számos liszt-, gabonaalternatíva áll rendelkezésünkre, kenyerekből, péksüteményekből és tésztákból több gyártó is készít gluténmentes változatot. Érdemes ezekből először kisebb mennyiséget venni, hogy kitapasztaljuk, melyik ízlik. Mindent el lehet készíteni, a megfelelő alapanyagokat használva. Ez nem megy egyik napról a másikra, sok kísérletezést igényel, az édesanyák gyakran érzik úgy, hogy újra kell tanulniuk főzni, hiszen a bevált receptek az új alapanyagokkal egész másként működnek. Idővel azonban ezt pontosan ki lehet tapasztalni és meglesznek a gyerek ízlésének megfelelő, bevált receptek.

Illusztráció: pexels.com

Illusztráció: pexels.com

A diagnózis után az étrend összeállításához érdemes szakember segítségét kérni. A dietetikus az egyes lisztfajtákkal, főzési praktikákkal kapcsolatban is tud praktikus tanácsot adni. Rántáshoz, sűrítéshez jól használható a már sok konyhában ismert, használatos rizs-, kukoricaliszt vagy a burgonya- és kukoricakeményítők is. Nagyobb gond a kelt tészták, sütemények készítésénél lehet, mert a gluténmentes lisztek másként viselkednek; a kész sütemények keményebbek, hamarabb kiszáradhatnak. Erre megoldás, ha például útifűmaghéjat adunk a gluténmentes liszthez, amely ruganyosabb állagot kölcsönöz a tésztának. Kedvelt még a kókusz-, mandula-, gesztenye-, hajdina-, cirok-, szezámmagliszt és ezek keverékei, érdemes ezekkel is kísérletezni.

"Bűnözni" kicsit sem lehet 

Egy cöliákiásnak mindig diétáznia kell. De tudni kell, hogy nem minden lisztérzékeny betegnél okoz tünetet a glutén fogyasztása. 

Garantáltan gluténmenteset!
A készételek: felvágottak, májkrém, édességek stb. közül csak azokat vásároljuk meg, amelyek gluténmentes jelöléssel vannak ellátva. Ez igazolja ugyanis, hogy az adott élelmiszer gyártás közben sem szennyeződött gluténnal.

Lehet, hogy nem fáj a gyerek hasa, nem puffad, hasmenése sincs, de ettől még a szervezetét rombolja a glutén, amelynek a súly- és magasságfejlődés elmaradása, felszívódási zavarok miatti tápanyaghiány is lehet a következménye. Mint megírtuk, olyan élelmiszerek is tartalmazhatnak glutént, amire nem is gondolnánk: még a fagyasztott burgonyában is lehet, ezért mindig nézzük meg a címkét. A glutént nemcsak az előre, hanem a forgalmazás helyén csomagolt termékeken és a közétkeztetésben és vendéglői étlapokon is fel kell tüntetni. 

Szerző
2018.02.14 13:00

Az extrém hideg és meleg is hozzájárul az egészséges életmódhoz

Publikálás dátuma
2018.08.18 14:14
Illusztráció: AFP
Fotó: /
A fizikai aktivitás és a kiegyensúlyozott táplálkozás mellett a szaunázás és a hideg fürdő, a jégkamra is jelentősen hozzájárul a gyógyuláshoz, az egészség fenntartásához.

Miért jó a meleg?

A  szaunázás nem csak a pihenés és relaxálás eszköze - derült ki a Mayo Klinika tanulmányából. A rendszeresen szaunázóknál ugyanis alacsonyabb a magas vérnyomás, a szív-érrendszeri betegségek előfordulása, valamint kisebb arányban küzdenek tüdőbetegségekkel, kognitív- és mentális zavarokkal. Korábbi tanulmányok azt is bizonyították, hogy csökken a gyulladások előfordulása és az immunrendszer is megerősödik az extrém meleg hatására, japán szakemberek enyhe depresszió kezelésében is használják a szaunát. 
A kutatók szerint a pozitív hatások egyik fő oka, hogy ha rendszeresen - hetente egyszer - 5-20 percig 80-100 Celsius fok közti hőmérsékleten tartózkodunk, a szívverés felgyorsul, akár a percenkénti 120-150 ütést is elérheti, ami egy edzéshez hasonló, miközben izmok nem aktiválódnak. Ugyanakkor érdemes mértékletesnek lenni: akik jelentősen túllépik a heti egyszeri alkalmat, egyes tanulmányok szerint megnövelik a magas vérnyomás és a szívinfarktus rizikóját. Érbetegeknek, szívbetegeknek pedig ajánlott kezelőorvosukkal konzultálniuk a szaunázásról - mondta Dvorák Márton, az Életmód Orvosi Központ mozgásterapeutája.

Miért jó a hideg?

A hidegterápia – amely jelenthet hideg zuhanyt, merülő medencét, jeges vízbe mártózást, úszást vagy akár úgynevezett krioterápiát – szintén számos előnnyel kecsegtet. Serkenti az immunrendszer működését, gyulladáscsökkentő és ráadásként a fogyást is elősegítheti. Egy, a Nature magazinban publikált tanulmány szerint az extrém hideg hatására a szervezet a zsírt egészségesebb típusúra képes alakítani, így a fagy közvetve megkönnyíti a testsúly csökkentését. Más tanulmányok szerint a 2-es típusú cukorbetegség kezelésében is szerepe lehet a hideg terápiának
„Az extrém meleggel és a hideggel való megküzdés a fitnesz ismert módszere, környezeti kondicionálásnak is hívhatjuk. Ezzel növelhető a test rezilienciája, vagyis az a rugalmas ellenállási képessége, amellyel akár egy sokkszerű külső hatáshoz is képes sikeresen alkalmazkodni. Ezért ezt az elemet érdemes beépíteni az alapok, vagyis a mozgás és a táplálkozás mellé.”
- fogalmazott Dvorák Márton.
2018.08.18 14:14
Frissítve: 2018.08.18 14:14

Szívbetegen sem tilos utazni

Publikálás dátuma
2018.08.17 14:14
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: /
Elővigyázatosan ugyan, de az is utazhat, aki szívinfarktuson, stroke-on, szívműtéten esett át.
„Többféle betegséget takarhat a szívbetegség gyűjtőfogalma, amelyeket nem lehet egy kalap alá venni. Más tünetekre kell figyelni egy koszorúér-betegségeben, egy infarktuson átesett, egy ritmuszavarral küzdő, vagy egy kardiomypathiában szenvedő betegnél”
– mondta dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa.

Gyógyszeridőzítés

Vannak gyógyszerek, például a véralvadásgátlók, amelyeket, a hatásidejük függvényében pontosan 12, vagy 24 óránként kell bevenni, és ezen az időeltolódás sem változtat. Vannak olyan szerek, például a vízhajtók, amelyek adagján – az orvossal konzultálva - lehet egy kicsit változtatni, de mindenképp tanácsos az orvossal konzultálni.
A legfontosabb, hogy az otthontól távol töltött napokon is rendelkezésre álljanak a szükséges felszerelések. Legyenek nálunk a gyógyszerek, sokaknak fokozza a biztonságérzetét, ha recepteket is magával visz arra az esetre, ha elvesztené a gyógyszereit. Van, hogy az is elég, ha a gyógyszerlista és a kardiológus telefonszáma van kéznél. 
Azt mindenképpen érdemes még utazás előtt kideríteni, milyen orvosi ellátás van azon a területen, ahová utazunk. Fokozhatja a biztonságot például, ha olyan biztosítást kötünk, ami a hazaszállítás vagy a külföldi kórházi tartózkodás költségeit is fedezi. Az is nagyon hasznos, ha az orvosi papírok is nálunk vannak – lehetőleg angol vagy az adott ország nyelvén. 

Nagy magasságok, egzotikus helyszínek

A jól karbantartott szívbetegeknek nem feltétlenül kell kerülniük a nagyobb magasságokat sem. De ilyen körülmények között fokozott figyelmet kell fordítani a megfelelő nátrium (só) és a folyadék bevitelére. Tudni kell, hogy a nagy tengerszint feletti magasság a ritkább levegő miatt panaszokat okozhat. Ilyen helyzetben ugyanis a szívnek keményebben kell dolgoznia, ami légszomjhoz vezethet. 
Ha egzotikus vagy fejlődő országokba utazunk, előzetesen azt kell kideríteni, milyen oltásokra van szükség, és hogy ez milyen hatással lehet az alapbetegségre. A legtöbb esetben nincs összefüggés, de erről meg kell kérdezni a kardiológust és mérlegelni kell a lehetséges rizikót. Lehet, hogy egy afrikai szafari helyett biztonságosabb egy nagyobb város meglátogatását választani - ajánlotta a KardioKözpont szakorvosa.

Repülés

A hosszú repülőutak egészséges embereknél is növelhetik a vérrögképződés rizikóját a lábakban, de szívbetegeknél, különösen perifériás érbetegség vagy szívelégtelenség esetén ez gyakrabban fordul elő. A megfelelő gyógyszeres felkészülésen túl fontos a rendszeres felállás, járkálás, a lábak mozgatása ülő- és állóhelyzetben is, a folyadékfogyasztás, az alkohol kerülése, és akár a kompressziós harisnya viselése. Vannak azonban olyan betegségek, állapotok, amelyekben a repülés nem ajánlott.
„Megfelelő orvosi felkészítés és életmód, a stressz minimalizálása mellett a legtöbb kezelt beteg biztonságosan utazhat"
– foglalta össze dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa.
2018.08.17 14:14
Frissítve: 2018.08.17 14:14