"Elsimicskásodott" a Fidesz - Gond van a plakátokkal

Publikálás dátuma
2018.02.13 14:03
Fotó: Vajda József
Törvényt szegett a Fidesszel szerződő reklámcég, állítja Harangozó Tamás. A szocialista képviselő szerint az Állami Számvevőszéknek és az illetékes kormányhivatalnak egyaránt meg kellene büntetnie az ellenzéket „sorosozó” plakátokat kihelyező vállalkozást.

Mindent megtesz a Fidesz, hogy az ellenzéki plakátokat kiradírozza a közterületekről – ám a jelek szerint sikerült annyit szigorítani a vonatkozó törvényeken, hogy a kormánypárt sem képes betartani őket. Úgyhogy amennyiben kormányhivatal és az Állami Számvevőszék komolyan veszi magát, akkor akcióba kell lendülnie – pont ugyanúgy, ahogy a Jobbik esetében tette. Az apropó pedig az az ezer plakát, amin Gyurcsány Ferenc, Karácsony Gergely, Szél Bernadett, Vona Gábor markol erővágót, hogy Soros György vállveregetésétől nekibuzdulva lebontsa a kerítést.

Emlékeztetőül: miután nem sikerült a plakátolást kétharmados (választási törvényben) reguláznia, a hatalom a feles többséggel átírható településképi törvényben menedzselte a közterületi reklámok ügyét. Így ezek a szabályok vonatkoznak arra az Odex Outdoor Expert Kft.-re is, amelyikkel a „kerítésvágós” hirdetések közzétételére szerződött a Fidesz. Az egyik alapvető előírás, hogy aki közéleti/politikai óriásplakátokat akar kihelyezni, annak regisztrálnia kell az illetékes kormányhivatalnál, és azt is meg kell adnia, milyen tarifával (pontosan 2018-as listaárral) dolgozik. Ennél a pontnál érdemes egy technikainak tűnő, ám lényegi megjegyzést tenni: az Odex alapvetően reklámközvetítő cég, azaz más vállalkozások felületire helyezi ki a hirdetéseket. És itt kezdődik a probléma. Az Odex ugyanis ezer plakáthelyet mintegy 150 millió forintért adott el, és volt rá példa, a listaára alacsonyabb volt, mint a „táblabirtokos” vállalkozás tarifája. Konkrétan: a JCDecaux felületeit hat ár kategóriában vásárolta meg a Fidesz, és az ODEX mind a hat típusú táblát 33 százalékkal olcsóbban adta a JCDecaux idei listaárainál.

Azaz pontosan az történt, amiért a Jobbikot megbüntette az ÁSZ, amikor Simicska Lajos plakátcégétől kedvezményesen vásárolt plakáthelyeket, mélyen listaár alatt – magyarázta Harangozó Tamás. Az MSZP-s képviselő szerint a listaárak közötti eltérésből egyértelműen megállapítható a törvénysértés, így bejelentést tesz az illetékes kormányhivatalnál és az ÁSZ-nál. Előbbinek a szabályok szerint „jogsértő plakáthelyenként” 150 ezer forintra kellene bírságolnia az Odexet, illetve két nap alatt el kellene tüntetni a plakátokat. Utóbbinak szintén büntetést kellene kiszabnia: a listaár és a valós ár közötti különbség kétszeresét, ahogy ez a Jobbik esetében is történt.

Ráadásul, figyelmeztet Harangozó Tamás, nemcsak a JCDecaux plakáthelyeire kitett „politikai ragaszokkal” van baj. Ugyanis az Odex szerződést kötött öt olyan plakáthely-birtokossal is, amelyek nem tettek eleget törvénybe foglalt kötelességüknek, és nem regisztráltak 2018-as listaárat.

Az Odex hivatalos álláspontja szerint a cég mindenben törvényesen jár el.

Szerző

Tudtán kívül használhatták fel egy fiatal nő fotóját az Operaház kampányában

Publikálás dátuma
2019.04.26 08:44
A Magyar Állami Operaház épülete
Fotó: Népszava
A Brazíliában élő nő döbbenten szembesült vele, hogy Facebookon is elérhető fotója magyar plakátokon szerepel.
Tudtán kívül került egy Brazíliában élő nő fényképe a Magyar Állami Operaház hirdetéseire –írja a 24.hu, a brazil Globo.com-ra hivatkozva.  A brazil portál arról számol be, hogy a budapesti metróban szúrt szemet egy brazil turistának az a plakát, amelyen barátnője, a 23 éves São Paulo-ban élő, török származású Elif Ozer szerepel. A turista a hirdetést lefotózta és elküldte a nőnek, aki először azt hitte, meg akarják viccelni.
Elif Ozer azt mondta, az eset vicces, de ijesztő is. A plakáthoz felhasznált fotója nyilvánosan elérhető a Facebook-profilján, de fogalma sincs arról, hogyan talált rá a hirdetést készítő ügynökség. Egy bejegyzésében mindenesetre visszaélést emleget. Ozer mondta, egy ügyvéd barátjával jogi lépéseket tesznek, hogy megállapodjanak a kép felhasználásáról, amely egyébként nemcsak plakátokon szerepel, hanem az Opera honlapján és Facebook-oldalán is. 
A képet egyébként módosították a kampány során, az eredeti nonfiguratív fülbevaló helyére egy keresztet illesztettek, valószínűleg az Operaház által meghirdetett keresztény évadhoz illően.  A 24.hu a Magyar Állami Operaházat is kereste, arról érdeklődve, hogy jogszerűen használták-e fel a képet. Egyelőre még nem kaptak választ.

Megijedhetett egy népszavazástól a keszthelyi Fidesz, inkább nem dolgoznak Tiborczék keze alá

Publikálás dátuma
2019.04.26 07:41
Illusztráció
Fotó: Népszava
Mégsem lesz Keszthelyen kiemelt fejlesztési terület a Balaton-part, bár ezzel a Mészáros és Tiborcz-féle érdekeltségek jártak volna jól.
Keszthelyen mégsem lesz kiemelt fejlesztési terület a Balaton-part, a képviselő-testület ugyanis csütörtök esti ülésén visszavonta az erről szóló határozatát, miközben helyi politikusokra és meg nem nevezett befektetőkre mutogatnak. A helyiek szerint arról van szó, hogy a kormánypárti képviselők megijedtek, hogy egy helyi népszavazás mindent elsöpör - írja a hvg.hu.  Az ügy előzménye, hogy a helyi képviselő-testület az év elején úgy döntött, kiemelt fejlesztési területté nyilvánítja a városban a vízparti részeket. A helyi építési szabályzatot soron kívül, januárban módosították: növelték a beépíthetőséget, módosították az építési magasságot, és eltervezték, hogy rendezik a Hullám és a Balaton szállók környékét.

Buzgalmuk a NER csillagainak kedvezett

Rohamtempóban dolgoztak, hogy még a Balaton-törvény márciusi életbe lépése előtt kedvezzenek a befektetőknek. Az új jogszabály ugyanis úgy rendelkezik, hogy a törvény hatályba lépése után sem a beépíthetőséget, sem a magasságot nem lehet már növelni, márpedig a polgármester szerint az építkezésekre nagy szüksége van a városnak, mivel a 18 éven felüli turisták által befizetett idegenforgalmi adóból tavaly mindössze 78 millió forint folyt be Keszthelyen, míg Siófokon és Balatonfüreden ez az összeg megközelítette a 400 milliót. Ruzsics Ferenc korábban úgy érvelt, „a város pénzügyi adottságai nem teszik lehetővé, hogy ilyen nagy értékű ingatlant vásároljon, felújítson és önerőből üzemeltessen”. 
Ruzsics szerint azért kellett a korábbi szabályozást módosítani, hogy így ösztönözzék a Balaton és a Hullám Szálló mielőbbi felújítását és hasznosítását. Előbbi 2016-ban Mészáros Lőrinc tőzsdei cégéé, a Konzumé lett, utóbbit a Pannon Tessera Hospitalis nevű cég vette meg, amelynek meghatározó részvényese volt Tiborcz István ingatlanos cége, a BDPST.
A befektetők azonban könnyen hoppon maradhatnak, a január 18-án elfogadott határozatot ugyanis a képviselő-testület április 25-i esti ülésén visszavonták. A napirendi pontok között ez volt a tizenkettedik, a „Keszthely, Balaton-part vízparti területeinek kiemelt fejlesztési területté nyilvánításának felülvizsgálata” címet viselte, az előterjesztő Nagy Bálint alpolgármester volt. Indítványában azt írta, hogy mivel bizonyos helyi politikai csoportok tevékenysége a lakók és a városba befektetni szándékozók körében is jelentős félretájékoztatás veszélyét vonhatja maga után, mérlegelve azt, hogy a fenti határidők csökkentése a beruházások megvalósulása során nem jár jelentős időbeni előnnyel, valamint Keszthely teljes közigazgatási területére vonatkozóan a településfejlesztési és településrendezési eszközök felülvizsgálat alatt állnak, ezért javaslom a Balaton-part vízparti területeinek kiemelt fejlesztési területté nyilvánításának megszüntetését. -bár azt Nagy kérdésre válaszolva sem árulta el, milyen politikai csoportok milyen félretájékoztatására gondol. A képviselők végül egyhangúlag, 10 szavazattal elfogadták a javaslatot, a keszthelyi vízparti terület elvesztette kiemelt fejlesztési státuszát, az önkormányzat mégsem segít az építkezőknek. Hogy miből futja majd fejlesztésre, és honnan folyik be több adó a város kasszájába, nem tudni. Az a most megszavazott előterjesztésben is benne van, hogy „a döntés eredeti szándéka a város beruházásainak elősegítése volt az önkormányzat jövőbeni fejlesztései érdekében”.  

Szállodák, kikötők estek ki a fejlesztési pixisből

Az új szabályozás két területet érintett, illetve érintett volna: az egyik a kikötő, ahol meghagyták a 10 százalékos beépíthetőséget, az építménymagasságot viszont 4,5 méterről 7,5-re növelték, a polgármester szerint így segítették volna az utóbbi pár évben egyre jobban működő kikötő fejlesztési lehetőségeit”. A kikötőt 2014 decemberében vette meg a Nyugati-medence Kikötőfejlesztő Kft., amely akkor még Tiborcz István tulajdonában állt. A másik, módosítással érintett területre esik • a Balaton hotel, • a Hullám Szálló, • a Pavilonsor, • a Balaton-parti focipálya. A mólónál, a lerobbant Balaton szálló területén 30-ról 50 százalékra növelték a maximális beépíthetőséget a januári döntéssel, akárcsak a Tiborcz István érdekeltségéhez tartozó, a Balaton szállóhoz hasonlóan rossz állapotban lévő Hullámnál. A változások érintettek egy keszthelyi sportpályát is: ennek a beépíthetősége is 50 százalék lett, és ide is szállodát képzeltek. Kiemelt fejlesztési terület lett volna a Helikon Hotelé is. A szállót tavaly, a szezon végén bezárták, azt ígérték, ősszel felújítják. Ottjártunkkor nem úgy tűnt, hogy a környék legnagyobb, a szocialista tömegturizmust idéző szállodája idén nyárra elkészülne.  

Egy népszavazás betett volna a városvezetésnek

A városban többen azt feltételezik, az önkormányzat megijedt attól, hogy a fejlesztések kapcsán tervezett helyi népszavazási kezdeményezés a kormánypárti városvezetés számára kedvezőtlen eredménnyel zárul. Akarja-e Ön, hogy Keszthely Balaton-parti területei kiemelt fejlesztési területnek minősüljenek? – ezzel a kérdéssel nyújtott be ugyanis helyi népszavazási kezdeményezést a tavalyi parlamenti választás után megszűnt Együtt volt elnökségi tagja, Molnár Tibor. A kérdést a helyi választási iroda jóváhagyta, az aláírásgyűjtés a jövő héten kezdődött volna.