Országos hiány - Hó végén lesz újabb vakcina a rotavírus ellen

Publikálás dátuma
2018.02.13 16:43
Fotó: Shutterstock
Fotó: /
Hiány van az egyik rotavírus elleni védőoltásból, és bár a másik fajtája elérhető a gyógyszertárakban, a két vakcina nem felcserélhető egymással. A nem kötelező védőoltások sok szülőnek nagyon drágák, pedig súlyos betegségek megelőzésére lennének alkalmasak.

Országos hiány van a rotavírus elleni – RotaTeq nevű – védőoltásból, amit március végéig nem is lehet megrendelni – értesült a Magyar Nemzet. A hiány azoknak okozhat komoly gondot, akik a három részből álló oltássorozat első két darabját már megkapták, a teljes sorozatot pedig nyolc hónapos korig lehet beadni. Ebből a fajta vakcinából az első két részlet összesen majdnem 30 ezer forintba kerül, a harmadik elmaradása pedig azt eredményezheti, hogy nem alakul ki a teljes védettség a kisgyerekekre különösen veszélyes, hányást és hasmenést okozó betegség ellen.

Februárban érkezik
Február végén újabb, több hétre elegendő rotavírus elleni vakcina érkezik a patikákba állítja közleményében az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI). A hatóság közleménye szerint: Magyarországon a rotavírus-fertőzés megelőzésére pillanatnyilag két védőoltás, a RotaTeq (forgalmazó: MSD) és a Rotarix (forgalmazó: GSK) érhető el. Ezek közül az egyik, a Rotarix gond nélkül beszerezhető a patikai forgalomban. Azért, hogy a másik vakcina esetében is elegendő oltóanyag álljon rendelkezésre, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet januárban másfél hónapra elegendő mennyiség behozatalára kontingens engedélyt adott ki a második legnagyobb gyógyszer-nagykereskedő cégnek. A mai napig ennek a tételnek a felét már behozták és értékesítették, február végén érkezik egy jelentősebb adag, több hétre elegendő vakcina. A kiegyensúlyozott és biztonságos gyógyszerellátás érdekében az OGYÉI és a gyógyszer-nagykereskedők folyamatosan tárgyalnak.

A Népszavának nyilatkozó gyermekorvosnak a piacon elérhető másik típusú, két részletből álló vakcináról vannak információi, amelyből jelenleg nincsen hiány, ugyanakkor ez nem segít azokon a gyerekeken, akik a másik fajtából kaptak oltást, a kettő ugyanis nem kiváltható egymással. „Biztosan nem alakul ki akkora védettség a betegség ellen, ha a gyermek nem kapja meg az összes oltást, de elképzelhető, hogy enyhébb lefolyású lesz a betegség, amennyiben megkapja. Vagyis nem lehet kijelenteni, hogy teljesen a feleslegessé válnak a korábban beadott vakcinák, de mindenképpen az a jó, ha az összes részletet megkapja a gyermek” – mondja Dr. Korausz Etelka pomázi gyermekorvos, aki azt tapasztalja: viszonylag kevesen kérik a rota elleni – egyébként nem kötelező – védőoltást, a borsos ára miatt. Ugyanakkor úgy tudja, vannak olyan helyek, ahol magas az átoltottság, vagyis sok szülő kéri a rota elleni vakcinát. Ennek következtében kialakulhat „másodlagos hiány”, ha a korábban RotaTeq vakcinát felíró gyermekorvosok elkezdik nagyobb számban a másik oltóanyagot adni.

A nem kötelező védőoltások árai a gyermekorvos szerint nagyon magasak, pedig a véleménye szerint ha egy betegséget ki lehet védeni, akkor azt érdemes megtenni. „Soha nem lehet tudni, hogy melyik, védőoltással kivédhető betegség okoz súlyos, akár halálos szövődményeket, amelyeket fontos lenne elkerülni. A Meningococus B baktérium által okozott agyhártyagyulladás például súlyos betegség, az oltás mégsem kötelező, darabja 35 ezer forintba kerül, és három vagy négy kell belőle két éves korig a védettség kialakulásához. A szülőknek ez nagyon komoly anyagi megterhelést jelent, és egyelőre szó sincs arról, hogy kötelezővé vagy legalább olcsóbbá tennék” – mondja Dr. Korausz Etelka, aki szerint a legjobb az lenne, ha ezek a védőoltások ingyenessé válnának, ehhez képest az áruk inkább emelkedik az utóbbi években.

1,5 milliárdba kerülne
A bárányhimlő elleni védőoltás kifejezetten „népszerű” a szülők körében, sokan szeretnék megvédeni a gyereküket a lázzal, és sokszor hegeket hagyó kiütésekkel járó, akár 2-3 hétig is elhúzódó betegségtől. A védőoltás szintén nem olcsó, darabja 11 ezer forint körül van, és kettő kell belőle az immunitás kialakulásához. Éppen ezért a kormány több mint egy évvel ezelőtt azt ígérte: ingyenessé és kötelezővé teszik a bárányhimlő elleni védőoltást. Egyelőre ez még csak ígéret maradt, a bevezetés dátumát még egy másfél héttel ezelőtti hír szerint „mérlegeli” a kormány, pedig a betegség elleni fellépés sürgős lenne: évente 1,8-1,9 milliárd forintos kiesést jelent a gazdaságnak a betegség. Az összeg harmadát az egészségügyi ellátás költségei, kétharmadát a munkából kiesett napok száma teszi ki. Az ingyenes védőoltás bevezetése 1,5 milliárd forintba kerülne.

Szerző
2018.02.13 16:43

Na most akkor ki a keresztény? - megy az államalapítási adok-kapok

Publikálás dátuma
2018.08.20 09:45

Fotó: AFP/hemis/ HAUSER Patrice
Folyamatosan frissülő cikkünkben az augusztus 20.-ai politikusi megnyilvánulások legvelősebb gondolatait szemlézzük.

Magyar szív, nyugati lelkiismeret

Áder János köztársasági elnök mérsékelten ügyelt a kormányzati kommunikációra, és nyomatékosította, hogy az államalapító király felerészben európai, pontosabban nyugat-európai volt. Íme: "Hazánk Szent Istvántól "magyar szívet és európai lelkiismeretet kapott", első királyunk tudta, hogy a béke megtartásának feltétele a nyugati civilizáció megőrzésében rejlik. Benne összetartozott a hazafiság és az európaiság, "magyar öntudata sosem kelt harcra európai szellemével" - fogalmazott az államfő, emlékeztetve: az államalapító az istenhite mellett az ahhoz tartozó nyugati keresztény műveltséget is vallotta, ahogy az európai népek egymásra utaltságát, a kölcsönös tisztelet erejét is.  

Szent István útját járja az MSZP

Tóth Bertalan, az MSZP elnöke Szent István intelmeit citálja, miszerint egy király legfőbb erénye az alázat, és nem a gőg vagy a gyűlölség. Az áthallás után egyből a lényeg: a keresztény kormány megbélyegző matricákat ragaszt civil szervezetek irodáira, rendőröket küld a hajléktalanokra, rendőrökkel lakoltat ki családokat, hatszázezer fiatalt üldözött el külföldre és több tízezer családot taszított adós rabszolgaságba. Az MSZP azonban Szent István keresztény útját járja, úgyhogy küzd a bajok orvoslásáért. 
2018.08.20 09:45
Frissítve: 2018.08.20 09:45

Kövér László: a genderizmus náci tudomámyra hasonlít, a médiába be kell avatkozni

Publikálás dátuma
2018.08.20 09:28
Kövér László, az Országgyűlés elnöke
Fotó: / Vajda József
Valósággal sziporkázott az Echo TV-ben a fideszes szellemi erőtér központja: Kövér László házelnök náci időket emlegette a genderizmus kapcsán, a médiára szerinte törvényalkotással kell hatni, az irodalomban pedig elkél a politikai támogatás.
A nácik kedvelt "tudományához" hasonlította a genderizmust Kövér László. A házelnök Botond Bálint publicista írását idézve azt mondta, a társadalmi nemek kutatásával foglalkozó tudományág- amit nem mellesleg évek óta minisztériumi engedéllyel tanítanak az ELTE-n és a CEU-n is – semmivel sem jobb, mint a fajnemesítést célzó eugenetika - idézi szavait az atv.hu.
A házelnök a morál szempontjából érdekesnek tartja, hogy akik közpénzből tartják fenn intézményüket, úgy gondolják, senkinek nem kell elszámolniuk arról, hogy a forrást mire használták, ostobaságra, esetleg egyenesen "társadalomellenes" kísérletekre vagy arra, amire kapták. Az autonómia nem jelent társadalmon kívüliséget az akadémikusoknak vagy oktatóknak; ha olyan „szélsőségről” van szó, mint a gendertudományok beiktatása a hivatalos oktatás keretei közé, ott „fel kell lépni” - tette hozzá Kövér, ezzel  felelősségre vonva saját kormányát is.
Kövér augusztus 20. alkalmából adott interjújában arról is beszélt, hogy az akadémikusok sorában ott vannak azok, akiket erre tudományos tevékenységük nem jogosítana fel, de úgy döntött a politika 1990 előtt, hogy nekik be kell kerülniük.

Be kell avatkozni a felsőoktatásba, a médiába

A kulturális önrendelkezéssel kapcsolatos korábbi nyilatkozatáról is kérdezték Kövér Lászlót, aki előbb tisztázni próbálta a fogalmat:a kulturális önrendelkezés szerinte az, hogy egy közösség maga határozza meg, milyen értékrendet szeretne követendőként állítani a későbbi generációknak, és ebbe a tömegtájékoztatás éppúgy beletartozik, mint a köz- és felsőoktatás. Hozzátette, mindezekbe a területeknél szerinte szükség van a törvényalkotási beavatkozásra is. Hogy ezen konkrétan mit értett, nem egyértelmű, a kereskedelmi televíziózásról azonban mélységes megvetéssel beszélt, szerinte az elmúlt több mint húsz évben korlátlanul öntötték a nézők nyakába a mocskot a kereskedelmi tévék.
Az irodalommal kapcsolatos kérdésre úgy válaszolt: "nem mi tiltottunk be műveket, írókat", hanem azok a kommunisták, akik 1948 után a kezükbe ragadták a hatalmat és ők tartották fenn '90 után azt a kánont, amelyből kirekesztődtek bizonyos, valaha elismerést kivívott írók. 
Ha már a múltidézésnél tartunk, jó észben tartani, hogy Kövér László 1986-ban az MSZMP Központi Bizottság Társadalomtudományi Intézetének ifjúságkutató részlegén dolgozott, hogy aztán egy évig Soros-MTA ösztöndíjjal kutassa a közép-európai társadalmi mozgalmakat.
A házelnök életrajza itt érhető el. Kövér szerint egyébként „a gondolkodásunkban megfér Parti Nagy Lajos és Esterházy Péter is”, van, aki nagy költőnek, írónak tartja őket, van, aki nem. A házelnök úgy fogalmazott: az teremti meg annak a lehetőségét, hogy bárki a létező értékek alapján válogathasson a könyvespolcáról, hogy "újrarendezik az asztalt". Szerinte ugyanakkor nem lehet külső beavatkozás, politikai erőfeszítés nélkül megteremteni az esélyegyenlőséget.
2018.08.20 09:28
Frissítve: 2018.08.20 09:46