Mi van a kosárban? - Meglódultak az élelmiszerárak

Publikálás dátuma
2018.02.13 18:52
Illusztráció/AFP fotó
Fotó: /
Januárban 2,1 százalékos volt az átlagos drágulás a KSH szerint. Az élelmiszerek ennek dupláját hozták.

A januári - egy évre visszatekintő - 2,1 százalékos fogyasztói árindex-növekedés nem okozott meglepetést, a szakértők 2 százalékos inflációra számítottak. A lakosság mégis úgy érzi, hogy a KSH statisztikusai által mértnél nagyobb volt a drágulás. Ezúttal, ha csak az alapvető élelmiszerek áralakulását vesszük figyelembe, nem is tévednek az emberek. Ennek a termékcsoportnak az árai egy év alatt ugyanis átlagosan 4,4 százalékkal emelkedtek.

AFP fotó

AFP fotó

Az élelmiszerárakon belül igen durván, 48 százalékkal ugrottak meg a tojásárak a tavaly év végén kirobbant európai tojásbotrány miatt, de egyes diszkontláncok már jelentős árcsökkentést jelentettek be, így a szakember a tojásárak visszarendeződésére számít a következő hónapokban. Bár nem ilyen mértékben, de jelentősen, 13,6 százalékkal drágult a vaj és 8,7 százalékkal a száraztészta. A tejtermékekért 7,9 százalékkal, a kenyérfélékért ennél alig kevesebbel, 7,1 százalékkal kellett többet fizetni. Ezzel szemben a cukor 11,3 százalékkal, a burgonya pedig 12,4 százalékkal került kevesebbe, mint 2017 januárjában.

Ugyanakkor az esztendő első hónapjában a hal ára a 17 százaléknyi áfacsökkentés eredményeként a vártnál jóval kevesebbel, csupán 5 százalékkal mérséklődött, az élelmiszerek viszont jelentősen, 1,5 százalékkal drágultak decemberhez képest - mondta lapunk érdeklődésére Nyeste Orsolya. Az Erste Bank szenior elemzője ehhez hozzáfűzte: a nem feldolgozott élelmiszereknél még komolyabb, 3,2 százalékos volt az áremelkedés. Ennek hátterében részben a friss zöldségek és gyümölcsök majd' 15 százalékos drágulása áll, de ez az év elején megszokott folyamat. A szakértő emlékeztetett rá, hogy a jelentősebb áremelkedés tavaly október-novemberben indult el, és idén ez a folyamat - értékelésük szerint - folytatódni fog.

A tartós fogyasztási cikkeknél stagnáltak az árak, annak ellenére, hogy a kiskereskedelmi adatok szerint ezen termékek iránt élénkült a kereslet.

A jövedéki adóemelés idén is megtette a hatását: a szeszes italok 6,5 százalékkal, a dohányáruk még ennél is nagyobb mértékben 10,1 százalékkal drágultak. Ami az energiahordozók áralakulását illeti, meglehetősen vegyes a kép. A háztartási energiáért átlagosan 1,6 százalékkal kell többet fizetni mint egy éve, ezen belül viszont a tűzifa 13,7 százalékkal, a palackos gáz pedig 10,4 százalékkal drágult, ugyanakkor az elektromos energia, a vezetékes gáz és a távfűtés ára nem változott. Érdekes, hogy a járműüzemanyagok árindexe egy év alatt 1,3 százalékkal esett, egy olyan időszakban, amikor a Brent-nyersolaj tőzsdei ára hirtelen jelentősen megemelkedett, s meg se állt a 70 dollár feletti hordónkénti árig.

Érdemes megemlíteni, hogy a szolgáltatásokért a múlt hónapban átlagosan fél százalékkal kevesebbet kellett fizetni. Ebben nagy szerepet játszott, hogy a telefon- és internetszolgáltatások összességében 3,7 százalékkal kerültek kevesebbe, úgy hogy az internetszolgáltatás áfája januártól 18-ról 5 százalékra csökkent. Ugyanakkor ennek hatása a számlákban még nem érzékelhető, mert februárban is csak a 2017 utolsó havi, tehát decemberi szolgáltatásért fizetünk. Először – szolgáltatótól függően – február végén, március elején érkezhet olyan számla, amelyet már a csökkentett adó szerint állított ki a szolgáltató. Egy átlagos, 10 ezer forint körüli előfizetési csomag esetében – amely az internetszolgáltatás mellett tartalmazza a tévé és a vezetékes telefon költségeit is – ez azt jelenti, hogy havi szinten mintegy 400 forintot takaríthat meg az ügyfél, ha a csomagon belül valamivel több mint 3000 forint az internetes részszámla értéke. A Magyar Telekom ugyanakkor jelezte, hogy náluk a változás először már a februárban készülő, januári időszakra vonatkozó számlában látható lesz.

Az infláció mérésekor a megvásárolt új és használt ingatlanok árnövekedését nem veszik figyelembe, mert ezeket a beruházási kiadások között számolják el a statisztikusok, és a lakhatási költségek alakulásánál is jobbára az ingatlanforgalmazók adatait tekintik mérvadónak. Balogh László, az ingatlan.com gazdasági szakértője arról számolt be a Népszavának, hogy az új lakások ára tavaly több, mint 12 százalékkal növekedtek, a használtaké pedig 7,6 százalékkal. Az albérleti költségeknél a fővárosban tavaly február óta átlagosan mintegy 5-7 százalékos áremelkedést tapasztaltak, ami a számok nyelvére lefordítva azt jelenti, hogy egy év alatt a budapesti albérleti díjak átlagosan 130 ezer forintról 140 ezer forintra emelkedtek. Ha mindezt tartalmaznák a KSH adatok, akkor - amint azt lapunk Katona Tamástól, a hivatal volt elnökétől megtudta -, 0,3-0,4 százalékponttal magasabbak lennének az infláció alakulását tükröző adatok.

Lassan emelkedő árak
Ami az inflációs kilátásokat illeti, az elkövetkező hónapokban nem várnak a szakértők érdemi változásokat az éves mutatóban. Ennek egyik oka Nyeste Orsolya szerint, hogy továbbra is igaz az, hogy az eurózónából „importált“ alacsony infláció segíthet megelőzni a bármilyen látványosabb árrobbanást. Ugyanakkor a benzinár és élelmiszerár alakulása várhatóan gyorsíthatja az inflációt. Emellett a mögöttes gazdasági folyamatok (élénkülő belső kereslet által vezérelt növekedés, béremelkedések) továbbra is azt sugallják, hogy az infláció - ha lassan is - de tartósan emelkedhet a második félévtől, és közelítheti a 3 százalékos inflációs célt. (Éves átlagban kicsivel 3 százalék alatt maradhat az inflációs mutató az Erste Bank várakozásai szerint.) A várhatóan csak visszafogottan emelkedő infláció továbbra is hagy teret az MNB-nek, hogy laza monetáris politikát folytasson - tette hozzá Nyeste Orsolya.



Szerző
Témák
infláció
2018.02.13 18:52

Nyakló nélkül tankolunk, soha ennyi üzemanyag nem fogyott

Publikálás dátuma
2018.08.18 09:00

Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
Bár ezt az autósok biztosan másként látják, nemzetközi összehasonlításban Magyarországon olcsónak számít a gázolaj. Erre rátehet még egy lapáttal a forint gyengülése is, a fuvarozók inkább itthon tankolnak.
Az első félév során 8,2 százalékkal rekordszintre, közel 1,8 milliárd literre ugrott a márkás hazai kutak üzemanyagforgalma az előző év hasonló időszakához képest – derül ki a nagy olajcégeket összefogó Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) friss adatsorából. Ezen belül a gázolaj mennyisége is most először ugrott egymilliárd liter fölé; ez egyszersmind jelentős, 9,8 százalékos forgalomugrás, ami a 2015-ös utáni második legmagasabb érték. Benzinből 676 millió liter fogyott, ami ugyan még messze áll a 2007-es csúcstól, mégis tisztes, 5,6 százalékos bővülés: eme érték szintén csak a 2016-osat haladja meg. A prémiumüzemanyagok népszerűsége szintén egyre nő: a benziné 23 százalékkal 43 millió literre emelkedett, ami már közelíti a teljes forgalom tizedét. A felturbósított dízel iránti igények ugyan csak 6,4 százalékkal fokozódtak, aránya viszont tényleg csak egy hajszállal áll a 10 százalék alatt. A márkás kutak forgalomnövekedési adata ezúttal meghaladja az összes hazai töltőállomásnak a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) ugyane időszakra nyilvántartott, lapunk által már korábban bemutatott 6,8 százalékát.
Az emelkedés mértéke a MÁSZ-t is meglepte – közölte kérdésünkre Grád Ottó főtitkár. Korábban azt feltételezték, hogy a fél év alatt mért körülbelül 10 százalékos áremelkedés némileg visszavetheti a lényegében öt éve tartó növekedés ütemét. Ám a jelek szerint a gazdaság és a jövedelmek bővülése az üzemanyagok iránti igényeket az áremelkedés dacára se vetette vissza. Ebben szerepet játszhat a forintgyengülés is: a fuvarozók eurós bevételeikből a gyengébb forint miatt Magyarországon több gázolajat tankolhatnak, mint a környező államokban. (Mint arról korábban beszámoltunk, a Cargopedia nyilvántartása szerint jelenleg a térség nyolc állama közül Ukrajna, Románia és Ausztria után Magyarországon a negyedik legolcsóbb a dízel.) Azt, hogy a közlekedők kimutatásunk szerint egyre szívesebben fordítják kormányukat márkás kutak felé, Grád Ottó úgyszintén a javuló gazdasági körülményekkel, a minőség fokozódó megbecsülésével magyarázta.
2018.08.18 09:00
Frissítve: 2018.08.19 10:58

Hiába várta a kormány, elmaradt a felminősítésünk

Publikálás dátuma
2018.08.18 08:07

Fotó: Shutterstock/
Csalódást okozott okozott a Standard & Poor's azzal, hogy pénteken - magyar idő szerint - éjjel megerősítette Magyarország hosszú és rövid futamidejű, devizában és forintban fennálló államadósság-kötelezettségeinek “BBB mínusz/A-3” szintű, befektetési ajánlású besorolását.
Most már nem csak a kormány, de az elemzők többsége is felminősítést várt. Tévedtek. A nemzetközi pénzügyi szolgáltató csoport globális minősítési részlege (S&P Global Ratings) Londonban jelentette be, hogy a magyar szuverén osztályzatra változatlan pozitív kilátás érvényes. Emlékeztetőül az S&P 2016-ban minősítette fel Magyarországot, s ezzel a befektetésre ajánlott kategóriába emelte. Egy éve, tavaly augusztusában alakult ki a mostanáig, s egy fél évig biztosan még továbbra is fennmaradó a további felminősítés távlati lehetőségére utaló pozitív kilátás. A cég az idei évre összeállított hivatalos menetrendje alapján 2018-ban már nem veszi napirendre a magyar államadósság-osztályzatok felülvizsgálatát, így a magyar szuverén osztályzat módosítása az S&P Global Ratings részéről legközelebb 2019-ben válhat esedékessé. Mi okozta a csalódást? Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, aki feltehetően a jegybank vezetésének legtapasztaltabb tagja hiszen már az előző elnököt, Simor Andrást is szolgálta, az elmúlt héten úgy nyilatkozott: Magyarország már megérett az újabb felminősítésre, amire akár már a jövő héten (vagyis tegnap) is sor kerülhet. Kiemelte, hogy az ország külső sérülékenységének mérséklődése és a növekedési kép javulása már az elmúlt évek pozitív döntései­ben is meghatározó szereppel bírtak. magyar szuverén osztályzat legutóbbi két felminősítését – köztük Magyarország visszaemelését a befektetési ajánlású kategóriába – úgy hajtotta végre, hogy előtte nem javította pozitívra a besorolás kilátását. Nagy Márton abban a tekintetben tévedett, hogy alábecsülte a magyar gazdaság sérülékenységét. Az elmúlt hetek forint árfolyamának cikk-cakkja azt bizonyítja, hogy a feltörekvő országok történései - lásd a török lira megroggyanása - magával rántja a magyar fizetőeszközt is. Jól érzékelték az S&P-nél egy olyan gazdaság, amelyből - nem csak az alacsony kamat miatt - menekül a külföldi tőke, hogy biztonságos piacokra találjon, egyenlőre jobb, ha vár a felminősítésre.    
Szerző
2018.08.18 08:07