"Itt akartunk élni, de már csak félünk"

Publikálás dátuma
2018.02.14 06:02
TANYAVILÁG - A biztonsági övezeten belül jelentősen nő a gyerekleukémia kockázata - Fotók: Tóth Gergő
Fotó: /
Otthonukat féltő, elkeseredetten küzdő emberek, riadtan mellébeszélő államapparátus, jól értesült fideszes önkormányzatok. Ilyen egy kiemelt beruházás az Orbán-rendszerben.

Mikrotesla, mágneses tér, elektromágneses sugárzás, biztonsági övezet, leukémia-kockázat – ezekkel a szakkifejezésekkel kelnek-fekszenek lassan fél éve a Cegléd környéki tanyasiak. Azóta, hogy megtudták: itt, az ország legsűrűbben lakott tanyavilágában vezetnének keresztül egy 400 kV-os nagyfeszültségű vezetéket. A helyiek – a térségben több mint kétszáz családot érinthet a beruházás – először csak a látvány miatt aggódtak: mi lesz, ha óriási, 45-50 méter magas vasmonstrumokkal veszik őket körbe? Később aztán már ez érdekelte őket a legkevésbé. Az első aggasztó jel az volt, amikor a beruházáshoz készült környezeti hatástanulmányban azt olvasták: „A nagyfeszültségű távvezetékeknek jelentős elektromágneses sugárzásuk van, melyek hatóköre az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint hozzávetőleg 500 méter. Az elektromágneses erőtér okozhat élettani zavarokat is, hiszen közismert, hogy a sejtek közötti információcsere is elektromos impulzusok útján történik. A WHO elfogadta azt az álláspontot, mely szerint az extrém alacsony frekvenciájú elektromos és mágneses tér idegrendszeri zavart, stresszes állapotot idéz elő, ami fájdalmi tüneteket és memóriazavart okozhat az állatoknál.”

– Egy másik tanulmány szerint a biztonsági övezeten belül jelentősen nő a gyerekleukémia kockázata. Nekünk két kisgyerekünk van – mondja Szabó Géza, a beruházás elleni tiltakozás egyik, a tudósítások sokasága miatt mára ismertté vált szószólója. Az erdész, lovasoktató férfi és pszichológus, lovasterapeuta felesége Szabó-Balogh Virág néhány évvel ezelőtt vett tanyát Csemőn. Régi álmukat váltották ezzel valóra: Pszicho-Pata néven építették fel rendelőjüket a tanyán, ahol lovas terápiával segítenek pácienseiken.

Csemő - Lovakra vágytak és nyugalomra

Csemő - Lovakra vágytak és nyugalomra

– Innen úgy hatvan méterre állna az egyik oszlop – mutatja lovai legelőjének sarkából Szabó Géza, és visszafojtott indulattal emlékeztet: – A WHO ötszáz méteres biztonsági távolságról ír. Nekünk meg a házunk is kétszáz méteren belül van.

A túlságosan kis távolság csak az egyik riasztó paraméter. A másik a nagyfeszültségű vezeték mágneses terének nagysága. A vonatkozó határérték itthon 100 mikrotesla. Egyes európai országokban azonban – mondja Szabó Géza – csak 1-5 vagy épp néhány tized mikrotesla a megengedett. Ennek azért nagy a jelentősége, mert egyes tanulmányok szerint az elektromágneses tér miatt nőhet meg gyermekeknél a leukémia kockázata, és a vezetékhez közelebb nagyobb a rizikó.

Szabóék legközelebbi szomszédai pár éve, a főváros nyüzsgő agglomerációjából költöztek ki nyugalmat keresve: az asszonynak és férjének egy kislánya van, most várják a kistestvért. Mindenüket pénzzé tették, hogy tanyát vegyenek, s felépítsék álmaik házát. A modern épület üvegfalú nappalijából mutat ki a várandós asszony, Szívósné Illés Orsolya a most még érintetlen pusztába:

– Nyolcvan méterre lenne a vezeték. Itt akartunk élni, de már csak félünk. És még csak menekülni sem tudunk. Az építkezéshez CSOK-ot kértünk és kaptunk, ami most ideköt minket évekig!

A térségben élők a beruházás ellen erőteljes tiltakozásba kezdtek még az ősszel, amihez plusz erőt ad nekik az: a tanya nem csupán az otthonuk, hanem munkahelyük, egzisztenciájuk, életformájuk. Ha elveszítik, akkor mindent elvesztenek. Már elfogadták, hogy a vezetékre szükség van, így nem csak tiltakoztak: konstruktív javaslatokat is tettek. Bejárták a vidéket és alternatív nyomvonalat húztak, olyat, ami a lehető legkevesebb tanyát érintené. Ehhez egy állami erdőn keresztül kellene átvezetni a vezetéket. Kifogásaikat és javaslataikat semmibe vették, megnyugtató és meggyőző válaszokat mind a mai napig nem kaptak.

Falakba persze nem csak a helyiek ütköztek. Lapunk múlt november vége óta igyekszik megismerni az érintett hivatalok, hatóságok, önkormányzatok véleményét – de mintha atomtitkokról lenne szó: az apparátus csak írásban kommunikál és jobbára kitérő válaszokat ad.

Nincs hová menni

Nincs hová menni

A beruházónak, az állami MAVIR Zrt.-nek többek között azt az egyszerű kérdést tettük fel: van-e a vezetéknek emberre, állatra káros hatása? Határozott válasz helyett azt írták: betartják az egészségügyi határértékekre vonatkozó előírásokat. Mivel a MAVIR nem adott egyértelmű választ, megkerestük az Országos Közegészségügyi Intézetet, amelybe beolvasztották korábban az Országos Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézetet. Itt is azt kérdeztük: van-e emberre káros hatása a vezetéknek? Többszöri érdeklődésünkre három hét alatt feleltek. Azt írták, hogy a nagyfeszültségű távvezetékek környezetében úgynevezett extrém alacsony frekvenciájú (ELF) elektromágneses tér alakul ki, amelynek rövid és hosszú távú hatásai lehetnek. A rövid távú hatások jóval 100 mikrotesla felett jelentkezhetnek. „A hosszú távú hatások esetében 2002-ben a WHO rákkutató ügynöksége az ELF a mágneses tereket "lehetséges emberi rákkeltőnek" sorolta be. Ezt a besorolást az epidemiológiai vizsgálatok meta-analízisére alapozták, amely csaknem kétszeres növekedést mutat a gyermekkori leukémiában, ha a lakóhelyi hálózati frekvenciájú mágneses tér átlagos expozíciója 0,3-tól 0,4 mikrotesla felett van.”.

A rémisztőnek tűnő WHO-besorolás után viszont a hivatal igyekezett megmagyarázni, hogy valójában nincs is ok aggodalomra. Egyfelől azért, mert – mint írták – „nincs elfogadott biofizikai mechanizmus, ami arra utalna, hogy az alacsony szintű terek hatással lennének a rák fejlődésére, ezért a WHO állásfoglalása szerint, a gyermekkori leukémiára vonatkozó bizonyítékok nem elég erősek ahhoz, hogy azt ok-okozati összefüggésnek tekinthessük.” Ráadásul - érvelt tovább az intézet -, a hazai vonatkozó határérték 100 mikrotesla, miközben egy 400 kV-os távvezeték alatt 5-10 mikrotesla a mágneses indukció, a távvezetéktől 70 méterre 0,4, 100 m-re pedig 0,2. Végül a sok-sok riasztó érték után azzal zárult a tájékoztatás: egy átlagos elektromos ellátással rendelkező lakásban a mágneses indukció nagysága 0,1-0,5 mikrotesla között változik.

Vagyis az intézet szerint nem kizárt, hogy bizonyos esetekben lehetnek kockázatok, de mégsem kell aggódni. Ha viszont tényleg nincs miért aggódni, akkor vajon a fideszes vezetésű Cegléd kedvéért miért módosították a nyomvonalat úgy, hogy az a lakóövezettől távolabb vezessen?

A ceglédi polgármester, Takáts László arra az írásban feltett kérdésünkre, hogy a városvezetés szerint van-e a vezetéknek egészségkárosító hatása, azt válaszolta: nem értenek ehhez. Ugyanakkor – írta – feladatuk, hogy „minél kisebb egészségügyi kockázata legyen a távvezetéknek a környék lakóira.” Ezek szerint a polgármester szerint igenis van egészségügyi kockázat. Ráadásul azt sem vitatta, hogy ők akarták Ceglédtől távolabb vinni a vezetéket. Hogy miért? „Aggályunkat fejeztük ki, az érintett lakott tanyák nagy száma miatt.”

Ha viszont Ceglédnek sikerült a vezetéket az aggályokra hivatkozva az ottani tanyáktól távolabb vinni, akkor a csemőiek által javasolt, kevésbé lakott, állami erdőkön is keresztül vezető nyomvonal miért nem jöhet szóba? Megkerestük az érintett erdő kezelőjét is. A NEFAG Zrt. írásban annyit közölt, hogy nem érintettek az ügyben, nem tudnak semmit sem – a területüket érintő esetleges nyomvonallal kapcsolatos kérdésünkre viszont már kitérő választ adtak. Ahhoz képest, hogy a NEFAG semmi nem tud, később kiderült: a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztálya eljár az ügyben. Igaz, feltűnő szűkszavúsággal ők is csak annyit közöltek: „zajlik a nyomvonal egyeztetési eljárása.” Ehhez képest a jól értesült fideszes ceglédi polgármester már három héttel korábban úgy tudta: „Információnk szerint az erdészeti szakhatóság nem javasolta az egységes erdők megbontását.”

Mindezek ismeretében nem meglepő, hogy a térségben élők cseppet sem lettek nyugodtabbak a hónapok óta vívott csatában. Január végén száznál is többen vettek részt az újabb, ezúttal Kecskeméten tartott lakossági fórumon, hátha végre megnyugtató válaszokat, valódi megoldást kapnak. Csalódniuk kellett. Már árulkodó volt az is, hogy a jelentős lakossági félelmek ellenére csupán egy kormányhivatali osztályvezetőre bízták a fórumot. Amikor pedig a beruházás tervezőirodájának képviselője tájba illeszkedő oszlopként említette az ötven méter magas vasmonstrumokat, a megjelentek zöme ingerülten legyintett. Nem lett nyugodtabb a hallgatóság attól sem: „A medika mai állása szerint nem veszélyes” a vezeték, másutt a „madarak is megszokták”. Akkor pedig már többeknél is elszakadt a cérna, amikor az oszlopokra épített madárfészkek és a vasszerkezet körül legelésző tehenek fotóival igyekeztek lecsendesíteni az embereket.

A hangzavarban, az utolsó sorok egyikében ott volt a csemői várandós asszony, Szívósné Illés Orsolya is. Nem szólt semmit, csak ült csöndesen, könnybe lábadt szemmel.

2018.02.14 06:02

Na most akkor ki a keresztény? - megy az államalapítási adok-kapok

Publikálás dátuma
2018.08.20 09:45

Fotó: AFP/hemis/ HAUSER Patrice
Folyamatosan frissülő cikkünkben az augusztus 20.-ai politikusi megnyilvánulások legvelősebb gondolatait szemlézzük.

Magyar szív, nyugati lelkiismeret

Áder János köztársasági elnök mérsékelten ügyelt a kormányzati kommunikációra, és nyomatékosította, hogy az államalapító király felerészben európai, pontosabban nyugat-európai volt. Íme: "Hazánk Szent Istvántól "magyar szívet és európai lelkiismeretet kapott", első királyunk tudta, hogy a béke megtartásának feltétele a nyugati civilizáció megőrzésében rejlik. Benne összetartozott a hazafiság és az európaiság, "magyar öntudata sosem kelt harcra európai szellemével" - fogalmazott az államfő, emlékeztetve: az államalapító az istenhite mellett az ahhoz tartozó nyugati keresztény műveltséget is vallotta, ahogy az európai népek egymásra utaltságát, a kölcsönös tisztelet erejét is.  

Szent István útját járja az MSZP

Tóth Bertalan, az MSZP elnöke Szent István intelmeit citálja, miszerint egy király legfőbb erénye az alázat, és nem a gőg vagy a gyűlölség. Az áthallás után egyből a lényeg: a keresztény kormány megbélyegző matricákat ragaszt civil szervezetek irodáira, rendőröket küld a hajléktalanokra, rendőrökkel lakoltat ki családokat, hatszázezer fiatalt üldözött el külföldre és több tízezer családot taszított adós rabszolgaságba. Az MSZP azonban Szent István keresztény útját járja, úgyhogy küzd a bajok orvoslásáért. 
2018.08.20 09:45
Frissítve: 2018.08.20 09:45

Kövér László: a genderizmus náci tudomámyra hasonlít, a médiába be kell avatkozni

Publikálás dátuma
2018.08.20 09:28
Kövér László, az Országgyűlés elnöke
Fotó: / Vajda József
Valósággal sziporkázott az Echo TV-ben a fideszes szellemi erőtér központja: Kövér László házelnök náci időket emlegette a genderizmus kapcsán, a médiára szerinte törvényalkotással kell hatni, az irodalomban pedig elkél a politikai támogatás.
A nácik kedvelt "tudományához" hasonlította a genderizmust Kövér László. A házelnök Botond Bálint publicista írását idézve azt mondta, a társadalmi nemek kutatásával foglalkozó tudományág- amit nem mellesleg évek óta minisztériumi engedéllyel tanítanak az ELTE-n és a CEU-n is – semmivel sem jobb, mint a fajnemesítést célzó eugenetika - idézi szavait az atv.hu.
A házelnök a morál szempontjából érdekesnek tartja, hogy akik közpénzből tartják fenn intézményüket, úgy gondolják, senkinek nem kell elszámolniuk arról, hogy a forrást mire használták, ostobaságra, esetleg egyenesen "társadalomellenes" kísérletekre vagy arra, amire kapták. Az autonómia nem jelent társadalmon kívüliséget az akadémikusoknak vagy oktatóknak; ha olyan „szélsőségről” van szó, mint a gendertudományok beiktatása a hivatalos oktatás keretei közé, ott „fel kell lépni” - tette hozzá Kövér, ezzel  felelősségre vonva saját kormányát is.
Kövér augusztus 20. alkalmából adott interjújában arról is beszélt, hogy az akadémikusok sorában ott vannak azok, akiket erre tudományos tevékenységük nem jogosítana fel, de úgy döntött a politika 1990 előtt, hogy nekik be kell kerülniük.

Be kell avatkozni a felsőoktatásba, a médiába

A kulturális önrendelkezéssel kapcsolatos korábbi nyilatkozatáról is kérdezték Kövér Lászlót, aki előbb tisztázni próbálta a fogalmat:a kulturális önrendelkezés szerinte az, hogy egy közösség maga határozza meg, milyen értékrendet szeretne követendőként állítani a későbbi generációknak, és ebbe a tömegtájékoztatás éppúgy beletartozik, mint a köz- és felsőoktatás. Hozzátette, mindezekbe a területeknél szerinte szükség van a törvényalkotási beavatkozásra is. Hogy ezen konkrétan mit értett, nem egyértelmű, a kereskedelmi televíziózásról azonban mélységes megvetéssel beszélt, szerinte az elmúlt több mint húsz évben korlátlanul öntötték a nézők nyakába a mocskot a kereskedelmi tévék.
Az irodalommal kapcsolatos kérdésre úgy válaszolt: "nem mi tiltottunk be műveket, írókat", hanem azok a kommunisták, akik 1948 után a kezükbe ragadták a hatalmat és ők tartották fenn '90 után azt a kánont, amelyből kirekesztődtek bizonyos, valaha elismerést kivívott írók. 
Ha már a múltidézésnél tartunk, jó észben tartani, hogy Kövér László 1986-ban az MSZMP Központi Bizottság Társadalomtudományi Intézetének ifjúságkutató részlegén dolgozott, hogy aztán egy évig Soros-MTA ösztöndíjjal kutassa a közép-európai társadalmi mozgalmakat.
A házelnök életrajza itt érhető el. Kövér szerint egyébként „a gondolkodásunkban megfér Parti Nagy Lajos és Esterházy Péter is”, van, aki nagy költőnek, írónak tartja őket, van, aki nem. A házelnök úgy fogalmazott: az teremti meg annak a lehetőségét, hogy bárki a létező értékek alapján válogathasson a könyvespolcáról, hogy "újrarendezik az asztalt". Szerinte ugyanakkor nem lehet külső beavatkozás, politikai erőfeszítés nélkül megteremteni az esélyegyenlőséget.
2018.08.20 09:28
Frissítve: 2018.08.20 09:46