Orosz foglyaink sorsa

Publikálás dátuma
2018.02.14 09:34

Fotó: /
Az a körülmény, hogy Oroszországgal formális békeszerződés egyelőre nem jött létre, a lakosság széles köreit a hadifoglyok helyzete miatt rendkívüli mértékben nyugtalanítja

Hivatalosan közlik: Az a körülmény, hogy Oroszországgal formális békeszerződés egyelőre nem jött létre, a lakosság széles köreit a hadifoglyok helyzete miatt rendkívüli mértékben nyugtalanítja.

Nem tagadható, hogy a hadifoglyok egy egységes vezetést nélkülöző és a legfontosabb életszükségleti cikkekben hiányt szenvedő államban nehéz helyzetbe juthatnak. Másrészt azonban az egész helyzet megítélésénél tekintetbe kell vennünk az elhárító rendszabályokat is.

E rendszabályok a következők:

1. Illetékes helyeken nem szűntek meg és továbbra sem fognak megszűnni a hadifoglyokra vonatkozó tárgyalásokat intenzív módon folytatni és azoknak újrafölvételét szorgalmazni, ha átmenetileg e tárgyalásokban megszakítás állna be.

2. A már megtörtént megállapodások a hadifoglyok bizonyos osztályaira vonatkozóan előreláthatólag lehetővé fogják tenni, hogy nagyszámú hadifogoly viszonylag korábbi időpontban hazajöhessen.

3. Ellenfeleinknek a sajtóban közölt e föltétlen formában még egyáltalában nem érvényes alaptételei, amelyek abban csúcsosodnak ki, hogy a hadifoglyokat minden további gondoskodás nélkül sorsukra fogják bízni, ama körülmény szerint ítélendő meg, hogy az ily elvekkel dolgozó hatalmi tényezők parancsnoksági körzete helyileg nagyon korlátozott.

4. A hadügyi kormány, amely föltétlenül ellene van mindennemű megtorlási taktikának, az orosz hadifoglyoknak elbocsátására vonatkozóan csak oly formában fog intézkedni. amely megfelel a hasonló irányú orosz ellenrendszabályoknak. Nem tehető föl, hogy az orosz közvélemény figyelmen kívül hagyja ezeket a kölcsönhatásokat.

Népszava 1918. február 14.

Szerző
2018.02.14 09:34

A német gyarmatok sorsa

Publikálás dátuma
2018.08.21 00:00

Fotó: /
A németek román politikáját vádolva, Angolország a tolvaj szerepét játssza, aki maga kiált tolvajt
A német gyarmati társaságban való fogadás alkalmából a német gyarmati hivatal államtitkára, Solf beszédet tartott melyben a következőket jelentette ki: Gyarmati jövőnknek biztosítása nem csupán a kormánynak és bizonyos érdekcsoportoknak célja, hanem német népcéllá lett. Ma már a munkáskörök mélyében is él az a tudat, hogy gyarmati birtokainknak megtartása becsületes életkérdése Németországnak, mint nagyhatalomnak.

 Az államtitkár polemizált Balfour legutóbbi nyilatkozatával, melyekben Balfour Angliának a német gyarmatok annexiójára való igényét jelentette be és indokolta meg. Solf behatóan foglalkozott e beszéddel s elsősorban a Németország elleni kereskedelmi háború terve ellen fordult.

 A belga kérdést megbeszélve utalt az államtitkár a birodalmi kancellár nyilatkozataira, mely szerint Németország Belgiumot semmiféle formában nem szándékozik megtartani. Balfournak a német keleti politika elleni vádjához érve Solf hangsúlyozza, hogy a brest-litovski béke ennek a megegyezésnek alapján jött létre az orosz és német kormány között, hogy az évszázadok óta elnyomott idegen népeknek a megkívánt nemzeti függetlenséget meg kell kapniok. A cél közös volt, csupán az út felől volt véleményeltérés. Ez az út természetesen anarchián és tömeggyilkoláson keresztül nem vezethet. Amíg a különböző országokban a rendfönntartó erők kialakulnak, Németország közérdekből hivatva érzi magát ez országok védelmére. A német kormány szilárdan elhatározta, hogy az orosz határmenti népek által kért védelmet nem fogja erőszakos annexiókra fölhasználni, hanem az eddig elnyomott népeknek megnyitja a lehetőséget a szabadság és rend felé.
Az államtitkár ezután kifejti, hogy Anglia elvesztette az erkölcsi jogot az orosz határmenti államok védelmére, mert valahányszor Angliához fordultak a népek a háború alatt, mindig megtagadta tőlük támogatását. Azonban Anglia nem akar békét Németország keleti frontján, neki tehát minden eszköz jó, amellyel Oroszországot háborúba kergetheti. A cseh-tótok szövetséges hatalomként való elismerése logikus következménye az angol-orosz barátság e sajátságos alakjának.

 Az államtitkár ezután, tiltakozott Balfour hallatlan állítása ellen, amely szerint a német intervenció Finnországot német függőségbe akarta hozni s ugyancsak tiltakozott azon képtelen vád ellen, hogy Németország Lengyelországot és Ukrajnát Németország ellenségei ellen való tényleges katonai szolgálatra kényszerítette.

 A németek román politikáját vádolva, Angolország a tolvaj szerepét játssza, aki maga kiált tolvajt, Románia sorsa sokkal jobb lett volna, ha Anglia, helyes tradícióitól nem tántorította volna el.

 Az államtitkár ezután behatóan foglalkozott Balfournak a gyarmatokról lett kijelentéseivel és idézte Szavait, amelyek szerint a német uralomnak a gyarmatokban való helyreállítása a bennszülöttek fölötti zsarnokságot és nagy fekete hadseregnek fölállításéi jelentené Közép-Afrikában. Balfour úgy látszik nem tud semmit a színes munkás- és katonaseregek megtizedeléséről, az angol és francia gyarmatokon arról is kevésbé tud az alsóházban is elismert afrikai kényszersorozásról a bennszülöttek között. Balfour elfelejtette, hogy Németország volt az egyetlen hatalom, amely a militarizmusnak Keletafrikában való megszüntetését kifejezetten fölvette hadicéljai közé. Egész Afrikának sorsa kétségtelenül jobb lett volna, ha Anglia a Kongó-egyezményt nem sértette volna meg.

Népszava 1918. augusztus 21.
Témák
I. vh
2018.08.21 00:00
Frissítve: 2018.08.21 08:11

Amikor Szibéria népe felkelt a japán csapatok ellen

Publikálás dátuma
2018.08.20 00:00

Fotó: /
A lakosság egy része fölfegyverkezett és bandákat alakítva száll szembe az előrenyomuló japán csapatokkal
Az „Express-Korrespondenz" moszkvai távirata szerint Kelet-Oroszországban a lakosság egy része fölfegyverkezett és bandákat alakítva száll szembe az előrenyomuló japán csapatokkal.

Ez az ántánt előkészületeit nagyon megzavarja; különösen sok bajt okoz, hogy bolseviki csapatok a távíróvezetékeket állandóan megrongálják.

A japán távírócsapatokat gyakran megtámadják és ártalmatlanná teszik.

 Népszava 1918. augusztus 20.
Témák
I. vh
2018.08.20 00:00
Frissítve: 2018.08.20 08:11