Újabb OLAF-os botrány - Államtitkár "bagatell" 3 milliárdért

Publikálás dátuma
2018.02.14 10:08
Homolya "bagatell" Róbert - Forrás: Youtube
Fotó: /
A kínai naptár szerint a kecske, a magyar szerint Tiborcz István éve volt 2015: Orbán Viktor veje összesítésünk szerint csaknem egymilliárd forinthoz is juthatott ekkor két cégéből - indítottuk a Tiborcz markolta fel a pénzt c. cikkünket. Az egyszerű halandó számára csak a mátrixban létező pénzösszegeknél maradva, újabb OLAF-vizsgálatról ír a 24.hu, aminek következtében  "bagatell" 3, 3 milliárd kerülhet ki ismét a közös kasszából. 

A Magyarországon hónapról hónapra élő középosztályt is lenéző - hogy az útszélén hagyottakról, sőt már az árokba lököttekről ne is beszéljünk - jelző, a bagatell magától az érintettől, Homolya államtitkár tekintetes úrtól származik. 

A miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz is kötődő Elios-ügyhöz hasonlóan a teljes támogatási összeg visszafizetését javasolta az Európai Unió csalás elleni hivatala, az OLAF Homolya Róbert ügyében – tudta meg a 24.hu. Mint írják: Homolya Róbert jelenleg a fejlesztési minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára, korábban, 2010 júniusa és 2012 májusa között az uniós pénzelosztás csúcsszervezeténél, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél (NFÜ) volt végrehajtási elnökhelyettes. Az OLAF-vizsgálat 2010 óta folyt ellene, de csak nemrég zárták le. 

A gyanú összeférhetetlenség miatt került elő Homolyával szemben: közbeszerzési tanácsadó cégekben volt ugyanis érdekelt, részt vett uniós projektek előkészítésében, és ezeknek a beruházásoknak egy része még folyamatban volt, amikor az NFÜ elnökhelyettesévé nevezték ki. Azt pedig még egy amatőr is pillanatokon belül átlátja, hogy ez így nem kerek: tisztéből adódóan az összes operatív program irányító hatósága és a közbeszerzés ellenőrzése is a fennhatósága alá tartozott, a hatásköre tehát megvolt ahhoz, hogy a befolyásolja akár a döntéshozást, akár az ellenőrzést.

Homolya Róbert saját zsebből fizessen!

Szigetvári Viktor, az Együtt miniszterelnök-jelöltje elfogadhatatlannak tartja, hogy miután Homolya Róbert több EU-s projektben is összeférhetetlenül járt el, a magyar emberek fizessék ki a 3,3 milliárd forintos büntetést. Az Együtt miniszterelnök-jelöltje felszólítja az NFM államtitkárát, hogy azonnali hatállyal távozzon pozíciójából, és saját zsebből fizesse a magyar adófizetőket ért kárt. Szigetvári szerint Homolya Róbertnek saját magánvagyonával kell helytállnia a magyar adófizetőket ért kárért. Elfogadhatatlan, hogy az adófizetők megkárosítása után még a szabálytalanságok miatti büntetést is a magyar emberek fizettessék meg.

A büntetések kifizetése ugyanakkor nem elég: Homolya Róbertnek azonnal távoznia kell pozíciójából, le kell mondania államtitkári beosztásáról - zárul a politikus közleménye.

Az OLAF vizsgálói nyolc évig kutattak bizonyítékok után, kétszer is tartottak helyszíni vizsgálatot, mire kihozták a végeredményt - írja a 24.hu, amely kormányhoz közeli forrásból úgy értesült, hogy az Unió csalás elleni hiavatala nyolc projektnél vélt összeférhetetlenséget, de végül Brüsszelben hat esetben elfogadták a magyar ellenérveket,  és csak kettőnél kértek korrekciót. Az azonban - ellentétben Homolya államtitkár úr minősítésével - cseppet sem bagatell: a székesfehérvári Szent István Múzeum 651 milliós és az abádszalóki önkormányzat 3,3 milliárd forintos beruházásának uniós támogatását (figyelembe véve annak 85 százalékos mértékét) kérik vissza, összesen 3,3 milliárd forintot. Olyan súlyosnak ítélték ugyanis a szabálytalanságot, ami teljes, 100 százalékos támogatásmegvonást indokol.

A  Hír TV rákérdezett a vizsgálat eredményére, Homolya államtitkár úr - mondhatni természetesen - nem nyilatkozott, ám az ellene indult vizsgálatot komolytalannak nevezte, sőt egy - vélelmezett ajakbiggyesztéssel - azt is hozzátette, hogy ezek nagyon bagatell ügyek.  

A teljes cikk itt olvasható. 

Szerző
2018.02.14 10:08

Na most akkor ki a keresztény? - megy az államalapítási adok-kapok

Publikálás dátuma
2018.08.20 09:45

Fotó: AFP/hemis/ HAUSER Patrice
Folyamatosan frissülő cikkünkben az augusztus 20.-ai politikusi megnyilvánulások legvelősebb gondolatait szemlézzük.

Magyar szív, nyugati lelkiismeret

Áder János köztársasági elnök mérsékelten ügyelt a kormányzati kommunikációra, és nyomatékosította, hogy az államalapító király felerészben európai, pontosabban nyugat-európai volt. Íme: "Hazánk Szent Istvántól "magyar szívet és európai lelkiismeretet kapott", első királyunk tudta, hogy a béke megtartásának feltétele a nyugati civilizáció megőrzésében rejlik. Benne összetartozott a hazafiság és az európaiság, "magyar öntudata sosem kelt harcra európai szellemével" - fogalmazott az államfő, emlékeztetve: az államalapító az istenhite mellett az ahhoz tartozó nyugati keresztény műveltséget is vallotta, ahogy az európai népek egymásra utaltságát, a kölcsönös tisztelet erejét is.  

Szent István útját járja az MSZP

Tóth Bertalan, az MSZP elnöke Szent István intelmeit citálja, miszerint egy király legfőbb erénye az alázat, és nem a gőg vagy a gyűlölség. Az áthallás után egyből a lényeg: a keresztény kormány megbélyegző matricákat ragaszt civil szervezetek irodáira, rendőröket küld a hajléktalanokra, rendőrökkel lakoltat ki családokat, hatszázezer fiatalt üldözött el külföldre és több tízezer családot taszított adós rabszolgaságba. Az MSZP azonban Szent István keresztény útját járja, úgyhogy küzd a bajok orvoslásáért. 
2018.08.20 09:45
Frissítve: 2018.08.20 09:45

Kövér László: a genderizmus náci tudomámyra hasonlít, a médiába be kell avatkozni

Publikálás dátuma
2018.08.20 09:28
Kövér László, az Országgyűlés elnöke
Fotó: / Vajda József
Valósággal sziporkázott az Echo TV-ben a fideszes szellemi erőtér központja: Kövér László házelnök náci időket emlegette a genderizmus kapcsán, a médiára szerinte törvényalkotással kell hatni, az irodalomban pedig elkél a politikai támogatás.
A nácik kedvelt "tudományához" hasonlította a genderizmust Kövér László. A házelnök Botond Bálint publicista írását idézve azt mondta, a társadalmi nemek kutatásával foglalkozó tudományág- amit nem mellesleg évek óta minisztériumi engedéllyel tanítanak az ELTE-n és a CEU-n is – semmivel sem jobb, mint a fajnemesítést célzó eugenetika - idézi szavait az atv.hu.
A házelnök a morál szempontjából érdekesnek tartja, hogy akik közpénzből tartják fenn intézményüket, úgy gondolják, senkinek nem kell elszámolniuk arról, hogy a forrást mire használták, ostobaságra, esetleg egyenesen "társadalomellenes" kísérletekre vagy arra, amire kapták. Az autonómia nem jelent társadalmon kívüliséget az akadémikusoknak vagy oktatóknak; ha olyan „szélsőségről” van szó, mint a gendertudományok beiktatása a hivatalos oktatás keretei közé, ott „fel kell lépni” - tette hozzá Kövér, ezzel  felelősségre vonva saját kormányát is.
Kövér augusztus 20. alkalmából adott interjújában arról is beszélt, hogy az akadémikusok sorában ott vannak azok, akiket erre tudományos tevékenységük nem jogosítana fel, de úgy döntött a politika 1990 előtt, hogy nekik be kell kerülniük.

Be kell avatkozni a felsőoktatásba, a médiába

A kulturális önrendelkezéssel kapcsolatos korábbi nyilatkozatáról is kérdezték Kövér Lászlót, aki előbb tisztázni próbálta a fogalmat:a kulturális önrendelkezés szerinte az, hogy egy közösség maga határozza meg, milyen értékrendet szeretne követendőként állítani a későbbi generációknak, és ebbe a tömegtájékoztatás éppúgy beletartozik, mint a köz- és felsőoktatás. Hozzátette, mindezekbe a területeknél szerinte szükség van a törvényalkotási beavatkozásra is. Hogy ezen konkrétan mit értett, nem egyértelmű, a kereskedelmi televíziózásról azonban mélységes megvetéssel beszélt, szerinte az elmúlt több mint húsz évben korlátlanul öntötték a nézők nyakába a mocskot a kereskedelmi tévék.
Az irodalommal kapcsolatos kérdésre úgy válaszolt: "nem mi tiltottunk be műveket, írókat", hanem azok a kommunisták, akik 1948 után a kezükbe ragadták a hatalmat és ők tartották fenn '90 után azt a kánont, amelyből kirekesztődtek bizonyos, valaha elismerést kivívott írók. 
Ha már a múltidézésnél tartunk, jó észben tartani, hogy Kövér László 1986-ban az MSZMP Központi Bizottság Társadalomtudományi Intézetének ifjúságkutató részlegén dolgozott, hogy aztán egy évig Soros-MTA ösztöndíjjal kutassa a közép-európai társadalmi mozgalmakat.
A házelnök életrajza itt érhető el. Kövér szerint egyébként „a gondolkodásunkban megfér Parti Nagy Lajos és Esterházy Péter is”, van, aki nagy költőnek, írónak tartja őket, van, aki nem. A házelnök úgy fogalmazott: az teremti meg annak a lehetőségét, hogy bárki a létező értékek alapján válogathasson a könyvespolcáról, hogy "újrarendezik az asztalt". Szerinte ugyanakkor nem lehet külső beavatkozás, politikai erőfeszítés nélkül megteremteni az esélyegyenlőséget.
2018.08.20 09:28
Frissítve: 2018.08.20 09:46