Fizetnek-e a fideszes politikusok a Zsolnay volt dolgozói helyett?

Publikálás dátuma
2018.02.14 21:02
KÁRTÉRÍTÉS - A Zsolnay-gyár volt dolgozóinak fejenként 150-300 ezer forintot kell adniuk volt munkáltatójuknak Fotó: Németh Andr
Fotó: /
Kiskeresetű, átvert dolgozóknak kell anyagilag helytállniuk a fideszes politikusok döntéseiért – ez a tanulsága a Zsolnay ügyében hozott jogerős ítéletnek.

A Zsolnay Porcelánmanufaktúra 117 volt dolgozójának rendkívüli felmondása jogtalan volt a Zalaegerszegi Törvényszék ítélete szerint, ezért az azonnali kilépésükkel a gyárat leállásra késztető alkalmazottak összesen 23 millió forintot kell fizessenek egykori munkáltatójuknak. A Zsolnay – mint azt a cég jogászától, Bodnár Imrétől megtudtuk – egy hónapon belül követelni fogja az ítéletbe foglalt pénzt, s így a gyártól kilépett dolgozókra 150-300 ezer forint teher nehezedik majd.

A történet ismerői szerint a jogkövető verdikt a politikusok által megtévesztett ártatlanokat sújtja. 2016-ban fideszes gazdasági körök meg akarták szerezni a Zsolnay Zrt.-t. Egy Fidesz-közeli vállalkozás féláron megvette a zrt. 360 milliós lejárt hitelét az MFB-től, s követelte a tartozás kiegyenlítését, a város pedig létrehozta a Ledina Kerámia Kft.-t, ahová átcsalták a manufaktúra dolgozóinak 80 százalékát. A terv az lehetett, hogy a Zsolnay – kormány által felügyelt – felszámolása után a Ledina viszi tovább a porcelánmanufaktúra profilját, aztán ezt a céget megkapja a Zsolnay hitelét megvásárló fideszes csapat. A terv elbukott, a Zsolnay rendezte adósságát, a Ledina pedig másfél éve számottevő munka és bevétel nélkül tengődve fokozatosan leépíti dolgozóit.

A város fideszes vezetése 2016-ban azt ígérte a Ledinába átcsalt dolgozóknak: mögöttük állnak. Ám ezt a tartozás átvállalásával nem tehetik meg. Egyrészt, mert az önkormányzat 2016-ban eladta a Ledinát, másrészt nincs olyan jogcím, ami alapján a város a 23 milliót átutalhatná. Amikor az említett ígéretet tette a városvezetés, akkor úgy vélték, pár hét alatt megtörik a Zsolnay svájci állampolgárságú többségi tulajdonosát, s nem lesz itt semmiféle kártérítés. De lett, és erre B-terv nem készült.

A megtévesztett dolgozók bíznak abban, hogy a Ledina fizet helyettük. Csakhogy a kft.-nek 100 milliós adótartozása van, s ha ezt nem rendezve kifizetik a dolgozók adósságát, akkor a cégvezetés elköveti a hitelező jogtalan előnybe részesítését, ami bűncselekmény. Az se járható út, hogy valaki ismeretlenül átvállalja a dolgozók tartozását. Bodnár Imre jelezte, ha ez megtörténik, feljelentést tesz, ha valaki ellenszolgáltatás nélkül kifizet 23 millió forintot, akkor meg kell vizsgálni, honnan szerezte azt a pénzt. Bodnár azonban nem akarja, hogy a Zsolnay volt dolgozóin csattanjon az ostor, az ügyvéd úgy véli, hogy fizessenek helyettük Pécs vezetői a saját vagyonukból.

Megkerestük a pécsi városházát, de ott nem kívántak nyilatkozni, így nem tudjuk, van-e olyan terve Páva Zsolt polgármesternek és csapatának, hogy helyt álljanak a Zsolnay volt dolgozói helyett.

2018.02.14 21:02

Na most akkor ki a keresztény? - megy az államalapítási adok-kapok

Publikálás dátuma
2018.08.20 09:45

Fotó: AFP/hemis/ HAUSER Patrice
Folyamatosan frissülő cikkünkben az augusztus 20.-ai politikusi megnyilvánulások legvelősebb gondolatait szemlézzük.

Magyar szív, nyugati lelkiismeret

Áder János köztársasági elnök mérsékelten ügyelt a kormányzati kommunikációra, és nyomatékosította, hogy az államalapító király felerészben európai, pontosabban nyugat-európai volt. Íme: "Hazánk Szent Istvántól "magyar szívet és európai lelkiismeretet kapott", első királyunk tudta, hogy a béke megtartásának feltétele a nyugati civilizáció megőrzésében rejlik. Benne összetartozott a hazafiság és az európaiság, "magyar öntudata sosem kelt harcra európai szellemével" - fogalmazott az államfő, emlékeztetve: az államalapító az istenhite mellett az ahhoz tartozó nyugati keresztény műveltséget is vallotta, ahogy az európai népek egymásra utaltságát, a kölcsönös tisztelet erejét is.  

Szent István útját járja az MSZP

Tóth Bertalan, az MSZP elnöke Szent István intelmeit citálja, miszerint egy király legfőbb erénye az alázat, és nem a gőg vagy a gyűlölség. Az áthallás után egyből a lényeg: a keresztény kormány megbélyegző matricákat ragaszt civil szervezetek irodáira, rendőröket küld a hajléktalanokra, rendőrökkel lakoltat ki családokat, hatszázezer fiatalt üldözött el külföldre és több tízezer családot taszított adós rabszolgaságba. Az MSZP azonban Szent István keresztény útját járja, úgyhogy küzd a bajok orvoslásáért. 
2018.08.20 09:45
Frissítve: 2018.08.20 09:45

Kövér László: a genderizmus náci tudomámyra hasonlít, a médiába be kell avatkozni

Publikálás dátuma
2018.08.20 09:28
Kövér László, az Országgyűlés elnöke
Fotó: / Vajda József
Valósággal sziporkázott az Echo TV-ben a fideszes szellemi erőtér központja: Kövér László házelnök náci időket emlegette a genderizmus kapcsán, a médiára szerinte törvényalkotással kell hatni, az irodalomban pedig elkél a politikai támogatás.
A nácik kedvelt "tudományához" hasonlította a genderizmust Kövér László. A házelnök Botond Bálint publicista írását idézve azt mondta, a társadalmi nemek kutatásával foglalkozó tudományág- amit nem mellesleg évek óta minisztériumi engedéllyel tanítanak az ELTE-n és a CEU-n is – semmivel sem jobb, mint a fajnemesítést célzó eugenetika - idézi szavait az atv.hu.
A házelnök a morál szempontjából érdekesnek tartja, hogy akik közpénzből tartják fenn intézményüket, úgy gondolják, senkinek nem kell elszámolniuk arról, hogy a forrást mire használták, ostobaságra, esetleg egyenesen "társadalomellenes" kísérletekre vagy arra, amire kapták. Az autonómia nem jelent társadalmon kívüliséget az akadémikusoknak vagy oktatóknak; ha olyan „szélsőségről” van szó, mint a gendertudományok beiktatása a hivatalos oktatás keretei közé, ott „fel kell lépni” - tette hozzá Kövér, ezzel  felelősségre vonva saját kormányát is.
Kövér augusztus 20. alkalmából adott interjújában arról is beszélt, hogy az akadémikusok sorában ott vannak azok, akiket erre tudományos tevékenységük nem jogosítana fel, de úgy döntött a politika 1990 előtt, hogy nekik be kell kerülniük.

Be kell avatkozni a felsőoktatásba, a médiába

A kulturális önrendelkezéssel kapcsolatos korábbi nyilatkozatáról is kérdezték Kövér Lászlót, aki előbb tisztázni próbálta a fogalmat:a kulturális önrendelkezés szerinte az, hogy egy közösség maga határozza meg, milyen értékrendet szeretne követendőként állítani a későbbi generációknak, és ebbe a tömegtájékoztatás éppúgy beletartozik, mint a köz- és felsőoktatás. Hozzátette, mindezekbe a területeknél szerinte szükség van a törvényalkotási beavatkozásra is. Hogy ezen konkrétan mit értett, nem egyértelmű, a kereskedelmi televíziózásról azonban mélységes megvetéssel beszélt, szerinte az elmúlt több mint húsz évben korlátlanul öntötték a nézők nyakába a mocskot a kereskedelmi tévék.
Az irodalommal kapcsolatos kérdésre úgy válaszolt: "nem mi tiltottunk be műveket, írókat", hanem azok a kommunisták, akik 1948 után a kezükbe ragadták a hatalmat és ők tartották fenn '90 után azt a kánont, amelyből kirekesztődtek bizonyos, valaha elismerést kivívott írók. 
Ha már a múltidézésnél tartunk, jó észben tartani, hogy Kövér László 1986-ban az MSZMP Központi Bizottság Társadalomtudományi Intézetének ifjúságkutató részlegén dolgozott, hogy aztán egy évig Soros-MTA ösztöndíjjal kutassa a közép-európai társadalmi mozgalmakat.
A házelnök életrajza itt érhető el. Kövér szerint egyébként „a gondolkodásunkban megfér Parti Nagy Lajos és Esterházy Péter is”, van, aki nagy költőnek, írónak tartja őket, van, aki nem. A házelnök úgy fogalmazott: az teremti meg annak a lehetőségét, hogy bárki a létező értékek alapján válogathasson a könyvespolcáról, hogy "újrarendezik az asztalt". Szerinte ugyanakkor nem lehet külső beavatkozás, politikai erőfeszítés nélkül megteremteni az esélyegyenlőséget.
2018.08.20 09:28
Frissítve: 2018.08.20 09:46