Tisztújítás lesz a PDSZ-nél

Rendkívüli tisztújító kongresszust tart április 14-én az egyik legnagyobb tanári érdekvédelmi szervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Megírtuk: a PDSZ Országos Választmányának többsége lemondott, ahogy a Felügyelő Bizottság teljes tagsága is - nem sokkal azután, hogy a másik nagy tanári szervezetnél, a Galló Istvánné által vezetett Pedagógusok Szakszervezeténél is belső harcok alakultak ki. A PDSZ Facebook-oldalán név nélkül megjelent nem hivatalos közlemény belső "bizalmi válságról", a szakszervezet működésképtelenségéről, "beépült fideszes ügynökökről" írt.

"A leghatározottabban cáfoljuk, hogy a PDSZ belső működési problémája beépített Fidesz-ügynökök tevékenységére volna visszavezethető, vagy összefüggésben volna a másik pedagógus-szakszervezet válságával" - olvasható egy újabb Facebook-közleményben, amelyet már többen szignóztak a lemondott tisztségviselők közül. Mint írták, annak érdekében mondtak le, hogy a rendkívüli tisztújító keretében minden vezető tisztséget viselő tag megmérettessen.

- Vannak olyan vitás pontok, amelyek feloldását a kongresszus oldhatja meg - nyilatkozta Mendrey László. A PDSZ-elnöke azt is elmondta, a következő, teljes körű tisztújításra két év múlva kerül sor. Arra a kérdésünkre, a rendkívüli gyűlés az elnök személyét érinti-e, úgy válaszolt, elsősorban a lemondott tagokat kell pótolni. Ugyanakkor a kongresszusnak van joga arra, hogy döntsön az elnök visszahívásáról.

Update: A szakszervezet Facebook-oldalán egy újabb közlemény jelent meg, amelynek szerzői azt írták: a tisztújító kongresszus összehívása elkerülhetetlen, a "kialakult helyzetre" tekintettel az Országos Választmány valamennyi országos tisztséggel - így az elnöki székkel kapcsolatban is - szavazást akar kezdeményezni. Mendrey ugyanakkor lapunknak jelezte: a Facebook-on megjelent közlemények nem tekinthetők a PDSZ hivatalos álláspontjának. 

Szerző
Frissítve: 2018.02.16. 09:57

Börtönben az ügyvédeknek is nehéz

Publikálás dátuma
2018.02.16. 06:08
Shutterstock fotó

Számos visszásság nehezíti a büntetés-végrehajtási (bv) intézetekben a védenceikkel foglalkozó ügyvédek munkáját, amióta az igazságügyi tárcától a Belügyminisztériumhoz került az intézmények irányításának felügyelete. A tapasztalatokról a Magyar Kriminológiai Társaság (MKT) szervezésében szakmai vitát tartottak a közelmúltban, ahol a felszólalók számtalan példával igazolták ezt a kijelentést. Az ELTE jogi karán tartott rendezvényen az MKT főtitkára, Kadlót Erzsébet úgy fogalmazott: ügyvédként maga is találkozott olyan esetekkel, amelyek véleménye szerint súlyosan sértik a tisztességes eljáráshoz és a védelemhez való jogot.

– Több bv-intézetnél a védői meghatalmazás aláírásakor az ügyvéd csak ellenőrzés mellett érintkezhet védencével. A megbízás felvételére időkorlátot szabnak, sietve, maximum fél óra alatt kell átbeszélni az egész ügyet, aláírni a papírokat. Arról nem is beszélve, hogy a védő csak előzetes jóváhagyással léphet be az objektumba – mondta Kadlót.

Az MKT főtitkára szerint a védelemre való felkészülést is nehezítik, a mobileszközök, pendrive-ok bevitelét tiltják, holott az elektronikus dokumentumok használatához az intézet maga nem biztosít eszközöket. – Van olyan kollégám, akitől még a hallókészülékét is el akarták venni, velem pedig megtörtént, hogy az ügyvédi igazolvány elkobzására tettek kísérletet. Belépéskor a cipőnket is le kell venni, mint a repülőtéren. Aztán előfordul, hogy több órát várakoztatnak, indokolatlanul - sorolta a példákat.

Az ügyvédek munkáját az is nehezíti, hogy egyes intézetekben csak plexifalon keresztül beszélhetnek védenceikkel. Ha iratokat akarnak átadni, azt előbb a fegyőr kapja meg, ami a védői titok miatt aggályos lehet. – 2012-2013-ig ez nem így volt. Mára a bv-parancsnokok házirendet, belső szabályzatot alkottak az ügyvédekre, lényegében saját jogokat vezetnek be jogalkotói felruházottság nélkül – fogalmazott Kadlót. Mint mondta, ha jelzik aggályaikat, érdemben senki nem foglalkozik velük. A Legfőbb Ügyészségtől legutóbb olyan válasz jött, hogy "nem hatáskörük" például annak vizsgálata: jogsértő-e a védő-védenc beszélgetésének ellenőrzése. Az MKT főtitkára szerint az 1950-es évekből ismert "ne csak őrizd, gyűlöld is" szemléletet mára a védőügyvédekre is kiterjesztették.

Mindezt nem hagyhatta szó nélkül Czenczer Orsolya bv-őrnagy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense, aki a közönség soraiban foglalt helyet. – Elismerem, hogy sok baj van a szervezetünkkel, sok hiányossággal küzdünk. A "ne csak őrizd, gyűlöld is" kifejezés viszont nagyon rosszul érint, hiszen az intézetekben sok energiát fektetünk az érzékenyítő programokba, a mi tapasztalataink szerint sikerrel – mondta. Elismerte, hogy szigorítottak az ügyvédek beléptetésén; szerinte erre azért volt szükség, mert előfordult, hogy a fogvatartottak az ügyvédeiken keresztül jutottak olyan tárgyakhoz (például SIM-kártyához), amelyeket tilos maguknál tartaniuk. – Amennyi a negatív tapasztalat a bv-intézetekkel, legalább annyi van az ügyvédekkel kapcsolatban is – tette hozzá.

– Az ártatlanság vélelme ugyanakkor mindenkit egyformán megillet – vetette közbe Gönczöl Katalin. Az MKT elnöke azt is hangsúlyozta, az alkotmányos jogokat semmi esetben sem lehet alacsonyabb rendű szabályokkal felülírni.

Szerző

Börtönben az ügyvédeknek is nehéz

Publikálás dátuma
2018.02.16. 06:08
Shutterstock fotó

Számos visszásság nehezíti a büntetés-végrehajtási (bv) intézetekben a védenceikkel foglalkozó ügyvédek munkáját, amióta az igazságügyi tárcától a Belügyminisztériumhoz került az intézmények irányításának felügyelete. A tapasztalatokról a Magyar Kriminológiai Társaság (MKT) szervezésében szakmai vitát tartottak a közelmúltban, ahol a felszólalók számtalan példával igazolták ezt a kijelentést. Az ELTE jogi karán tartott rendezvényen az MKT főtitkára, Kadlót Erzsébet úgy fogalmazott: ügyvédként maga is találkozott olyan esetekkel, amelyek véleménye szerint súlyosan sértik a tisztességes eljáráshoz és a védelemhez való jogot.

– Több bv-intézetnél a védői meghatalmazás aláírásakor az ügyvéd csak ellenőrzés mellett érintkezhet védencével. A megbízás felvételére időkorlátot szabnak, sietve, maximum fél óra alatt kell átbeszélni az egész ügyet, aláírni a papírokat. Arról nem is beszélve, hogy a védő csak előzetes jóváhagyással léphet be az objektumba – mondta Kadlót.

Az MKT főtitkára szerint a védelemre való felkészülést is nehezítik, a mobileszközök, pendrive-ok bevitelét tiltják, holott az elektronikus dokumentumok használatához az intézet maga nem biztosít eszközöket. – Van olyan kollégám, akitől még a hallókészülékét is el akarták venni, velem pedig megtörtént, hogy az ügyvédi igazolvány elkobzására tettek kísérletet. Belépéskor a cipőnket is le kell venni, mint a repülőtéren. Aztán előfordul, hogy több órát várakoztatnak, indokolatlanul - sorolta a példákat.

Az ügyvédek munkáját az is nehezíti, hogy egyes intézetekben csak plexifalon keresztül beszélhetnek védenceikkel. Ha iratokat akarnak átadni, azt előbb a fegyőr kapja meg, ami a védői titok miatt aggályos lehet. – 2012-2013-ig ez nem így volt. Mára a bv-parancsnokok házirendet, belső szabályzatot alkottak az ügyvédekre, lényegében saját jogokat vezetnek be jogalkotói felruházottság nélkül – fogalmazott Kadlót. Mint mondta, ha jelzik aggályaikat, érdemben senki nem foglalkozik velük. A Legfőbb Ügyészségtől legutóbb olyan válasz jött, hogy "nem hatáskörük" például annak vizsgálata: jogsértő-e a védő-védenc beszélgetésének ellenőrzése. Az MKT főtitkára szerint az 1950-es évekből ismert "ne csak őrizd, gyűlöld is" szemléletet mára a védőügyvédekre is kiterjesztették.

Mindezt nem hagyhatta szó nélkül Czenczer Orsolya bv-őrnagy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense, aki a közönség soraiban foglalt helyet. – Elismerem, hogy sok baj van a szervezetünkkel, sok hiányossággal küzdünk. A "ne csak őrizd, gyűlöld is" kifejezés viszont nagyon rosszul érint, hiszen az intézetekben sok energiát fektetünk az érzékenyítő programokba, a mi tapasztalataink szerint sikerrel – mondta. Elismerte, hogy szigorítottak az ügyvédek beléptetésén; szerinte erre azért volt szükség, mert előfordult, hogy a fogvatartottak az ügyvédeiken keresztül jutottak olyan tárgyakhoz (például SIM-kártyához), amelyeket tilos maguknál tartaniuk. – Amennyi a negatív tapasztalat a bv-intézetekkel, legalább annyi van az ügyvédekkel kapcsolatban is – tette hozzá.

– Az ártatlanság vélelme ugyanakkor mindenkit egyformán megillet – vetette közbe Gönczöl Katalin. Az MKT elnöke azt is hangsúlyozta, az alkotmányos jogokat semmi esetben sem lehet alacsonyabb rendű szabályokkal felülírni.

Szerző