Merkel: be kell tartani a Brexit-menetrendet

Publikálás dátuma
2018.02.16 21:12
FOTÓ: JOHN MACDOUGALL / AFP
Fotó: /
Be kell tartani a Nagy-Britannia európai uniós tagságának megszüntetésére kidolgozott menetrendet, és a kilépés utáni időkre szoros és konstruktív kapcsolatokat kell kiépíteni az EU és a közösségből távozó ország között - mondta Angela Merkel német kancellár Theresa May brit miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után pénteken Berlinben.

A két kormányfő közös tájékoztatóján Angela Merkel kiemelte, hogy a távozás feltételei után arról is meg kell állapodni, hogy milyen legyen az EU és a közösségen kívüli Nagy-Britannia kapcsolata. Mint mondta, meg kell találni a "méltányos egyensúlyt" a huszonhetek és London viszonyrendszerében, így gondoskodni kell arról, hogy Nagy-Britannia a lehető legszorosabb kapcsolatban maradjon az EU-val, de a brit lakosság kívánságának megfelelően legyenek hangsúlyos különbségek a tagsági jogviszonyhoz képest. Hozzátette: nem érzi úgy, hogy London megpróbálná "kimazsolázni" és átmenteni a Brexit utáni időkre az uniós tagság előnyeit.

Theresa May elmondta, hogy London "különleges szabadságjogokat", más EU-n kívüli országokhoz képest szabadabb hozzáférést akar szerezni az EU piacain, és cserébe olyan feltételeket kínál, amely a Nagy-Britanniában tevékenykedő EU-s cégeknek is előnyös.

A brit uniós tagság a tervek szerint 2019 márciusában szűnik meg. Ezzel kapcsolatban Angela Merkel hangsúlyozta, hogy "sürget az idő", és német részről nagy kíváncsisággal várják, hogy London miként képzeli el a kilépés utáni kapcsolatait az EU-val.

Theresa May erről csupán annyit mondott, hogy meghatározott időközönként ismertetik terveiket egy-egy újabb területtel kapcsolatban. Ennek a folyamatnak a következő állomása Münchenben lesz szombaton, a bajor fővárosban zajló nemzetközi biztonságpolitikai konferencián (MSC) - mondta a brit kormányfő, hozzátéve, hogy a tanácskozáson hazája és az EU tervezett védelmi, biztonságpolitikai együttműködésről tart majd előadást.

Szerző
2018.02.16 21:12

Lemondott a lengyel bankfelügyelet hivatali visszaéléssel megvádolt elnöke

Publikálás dátuma
2018.11.13 21:10

Fotó: NurPhoto/ Jaap Arriens
Bejelentette lemondását kedden Marek Chrzanowski, a lengyel bankfelügyelet (KNF) elnöke, miután egy kereskedelmi bank tulajdonosa hivatali visszaéléssel vádolta őt meg, és egy hangfelvétellel alátámasztva ügyészségi bejelentést tett ellene. A lengyel főügyész közölte, hogy az ügyben nyomozást rendelt el.
A lengyel kormányfő szóvivője az este közölte: Mateusz Morawiecki elfogadta a lemondást. Azt is tudatta a sajtóval, hogy a miniszterelnök még kedd estére összehívta a titkosszolgálatok vezetőit, és elvárja az ügy gyors tisztázását.
Chrzanowski azután jelentette be távozását, hogy a Gazeta Wyborcza lengyel balliberális napilap keddi számában megírták: a hatodik legnagyobb lengyelországi pénzintézet,
a Getin Noble Bank (GNB) tulajdonosa, Leszek Czarnecki szerint a KNF elnöke idén márciusban bizonyos ellenszolgáltatás fejében a bankfelügyelet "jóindulatú hozzáállását" ígérte neki.
Az utóbbi időben nehézségekkel küszködő, átalakítás előtt álló GNB tulajdonosának állítása szerint Chrzanowski azt javasolta, hogy cserébe a bank alkalmazzon egy általa megnevezett jogászt, akinek hároméves díja a Gazeta Wyborcza szerint mintegy 40 millió zlotyt (3 milliárd forintot) tenne ki. A Chrzanowskival folytatott beszélgetést a banktulajdonos rögzítette, s a hangfelvétel alapján ügyészségi bejelentést tett.
A lengyel bankfelügyelet volt elnöke a PAP hírügynökségnek nyilatkozva "kétségtelen provokációnak" nevezte a GNB tulajdonosa által megfogalmazott vádat.
Lemondását azzal indokolta, hogy az állam érdekét szem előtt tartva, lehetővé akarja tenni az ügy alapos tisztázását.
Közölte egyúttal, hogy jogi lépéseket tett az ő, valamint a KNF jó hírnevét szerinte sértő, hamis vádak miatt.
Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter és főügyész rendkívüli sajtóértekezleten közölte, hogy nyomozást rendelt el az ügyben, s a KNF volt elnöke által a gyanú szerint elkövetett bűncselekményt előzetesen haszonszerzés céljából elkövetett hatásköri túllépésnek minősítik.
A nyomozás nagyon intenzív lesz, "nem leszünk tekintettel párttagsági igazolványra, befolyásokra, pozíciókra"
- jelentette ki a főügyész. Ziobro egyúttal arról is beszámolt: az ügyészség és a lengyel korrupcióelleni hivatal (CBA) már egy ideje eljárást folytat a Getin csoport ügyében.
A PAP kedd este azt a hivatalosan meg nem erősített információt tette közzé, hogy Andrzej Duda elnök a nap folyamán magához rendelte a bankfelügyeletbe kinevezett képviselőjét, Zdzislaw Sokalt. A Gazeta Wyborcza szerint Chrzanowski azt is ajánlotta Czarneckinek, hogy Sokalt eltávolítja a felügyeletből, mivel az illető a Getin Noble Bank állami részesedésű intézménnyé való átalakítását szorgalmazta volna.
Szerző
2018.11.13 21:10

Nem sietett visszautalni az illegális kampánypénzt a szélsőjobbos politikus

Publikálás dátuma
2018.11.13 20:11

Fotó: DPA/ Michael Kappeler
Alice Weidel azt állította nem is ismeri a jótékony kampányfinanszírozót, mégis az ő nevére érkeztek a csekkek.
A közgazdász Alice Weidel szélsőséges kijelentéseinek se szeri, se száma. A jobboldali radikális Alternatíva (AfD) társ frakcióvezetője az AfD jobbszárnyához tartozik. Szerinte a német kormány bevándorláspolitikája „nemzetközi szerződéseket” sért, elutasítja a betegbiztosítást a menedékkérők számára. Miközben német közgazdászok rendre rámutatnak, hogy a bevándorlók mennyit segítettek a német gazdaságnak, szerinte ez nincs így, éppen kiszámíthatatlanabbá tette azt. Nemrégiben úgy nyilatkozott, nem Orbán Viktor, hanem Brüsszel jelent veszélyt a demokráciára. Áprilisban lelkesen és elsők között gratulált a Fidesz választási győzelméhez. Úgy véli, a tradicionális pártok „elvesztették az eszüket”. Mint egy ízben elmondta, Németországban be kellene tiltani a burkát és a nikábot. Ami gazdasági elképzeléseit illeti, szerinte Spanyolországot és Portugáliát ki kell zárni az euróövezetből, ugyanakkor Németországnak is búcsút kell intenie a közös európai valutának, s egy az arany által védett pénznemre van szükség. Az AfD-t az „egyedüli keresztény pártnak” nevezi, ugyanakkor éles bírálatokkal illette a katolikus és a protestáns egyházat. Felettébb kínos, hogy a magát oly jó kereszténynek tartó, s az „európai bástyát” védelmezni kívánó Weidel került a tiltott kampányfinanszírozás középpontjába. Alexander Gauland, az AfD Bundestag-frakciójának másik vezetője mindenesetre kiállt mellette, szerinte semmivel sem lehet vádolni politikus- és frakcióvezetőtársát. A felelősséget a párt kincstárnokára akarja hárítani. Azt azonban elismerte, kissé későn fizette vissza a pénzt. Mi is történt valójában? Két német televízió, a WDR és az NDR, valamint a Süddeutsche Zeitung feltárta, hogy a 2017 szeptemberi német parlamenti választás előtt egy az Alice Weidel által irányított szervezet illegálisan kapott 132 ezer eurós adományt Svájcból. Az AfD bodenseei szervezetének számlájára összesen 18 alkalommal érkezett 9000 svájci frankos adomány a zürichi PWS gyógyszercég részéről. (Weidel Bodensee-t képviselte a választáson, s a szervezet elnökhelyettese.) A pénz EU-n kívülről érkezett, ezért illegális pártfinanszírozásnak számít. Bár később visszautalták a pénzt a cégnek, ez csak 2018. április 13-án történt meg. Weidel azt állította, nem is ismeri a céget, csakhogy az utalásnál a feladó rendre azt tüntette fel: „Választási pártadomány Alice Weidelnek.” A PWS felügyelőbizottsága azzal indokolta az átutalásokat, hogy a cég vezetője egy meg nem nevezett üzlettársának akart szívességet tenni, s a feladó valójában nem is tudta, hogy az AfD számlájáról volt szó. Ő a bankszámla számot nem ismerte. Weidel számára a késedelmes visszafizetés a legkellemetlenebb. Már csak azért is, mert a bodenseei tagszervezet számláján a visszafizetésig eltelt nyolc hónapban több pénzmozgás is történt, például 16 ezer eurót fizettek ki a Höcker nevű ügyvédi irodának. Weidel ezt el is ismeri, de azt közölte, a kincstárnok úgy vélte, hogy az adomány nem ütközik törvényekbe. Wolfgang Kubicki, a szabaddemokrata FDP elnöke közölte, nem érti Weidel magatartását, s a párt vezetésének tudnia kellett, hogy az illegális pánzadományt azonnal vissza kell fizetni. Úgy véli, az AfD-t 390 ezer eurós büntetéssel sújthatják. Carsten Schneider, az SPD frakciójának ügyvezetője kételkedik abban, hogy Weidel a teljes igazságot fel akarja tárni. „Weidel asszony mindig magas erkölcsi elvárásokat fogalmaz meg másokkal szemben. Most magát kellene mérnie ehhez” – fejtette ki a Handelslblattnak.
Témák
AfD
2018.11.13 20:11
Frissítve: 2018.11.13 20:16