Szél Bernadett: már csak az a kérdés, mikor bukik meg Orbán

Publikálás dátuma
2018.02.17 18:33
Mellár Tamás FOTÓ: Csortos Szabolcs
Fotó: /

Orbán Viktor bukása nem kérdéses, csak a bukásának az ideje – jelentette ki Szél Bernadett, az LMP miniszterelnök-jelöltje, aki Budapesten mintegy két-háromszáz szimpatizáns előtt értékelte az elmúlt évet, valamint az Orbán-kormány munkáját.

Utóbbival kapcsolatban megjegyezte, hogy lehetetlen feladatra vállalkozott, Magyarországon ugyanis nincsen kormányzás. - Orbán Viktor évek alatt felépített egy olyan rendszert, amelyben propagandával rejtik el a hiányosságokat. Magyarországon nincs minisztériuma az egészségügynek, a szociális ügyeknek, de a propagandának van – mutatott rá, azt is megjegyezve, hogy ha a kormánynak lennének eredményei, akkor nem ellenzéki képviselők, valamint egy külföldi milliárdos szerepelne a plakátokon. – Ma már meg sem próbálkoznak olyan szlogenekkel, hogy Magyarország erősödik – tette hozzá.

Szél Bernadett az LMP legfőbb ígéreteire is kitért: 

  • Normális bérekre van szükség. Jelenleg ugyanis sok családnak döntenie kell hónap végén arról, hogy befizetnek egy sárga csekket vagy vesznek egy új cipőt a gyereknek.
  • Kiváló oktatásra épülő gazdaság. Száz költségvetési forintból húszat az oktatásra költenek.
  • Kétszeresére emelik a családi adókedvezményt, de emelkedik a családi pótlék is, ezek 24 éves korig járnának. 
  • A nők nem kereshetnek kevesebbet ugyanazért a munkáért és nem lehet kevesebb a nyugdíjuk sem. (Üzent Orbán Viktornak is: „ha úgy gondolja, a nők nem bírják a stresszt, akkor vessen ide egy pillantást!”)
  • Magyarországon a mindennapok részévé tennék az „okos forradalmat”, azaz alternatív energiával, okos hálózattal, okos mérésekkel építenék az országot.

Az LMP miniszterelnök-jelöltje beszélt a kiszolgáltatott munkásokról is, szerinte ugyanis a Fidesz szerint az a jó munkás, „aki keveset kérdez, keveset keres de sokat dolgozik”. Tarthatatlannak tartotta, hogy több százezer magyar vándorolt ki az elmúlt években, valamint azt is, hogy kétszeresére emelkedett a kórházi fertőzésekben meghaltak száma.  Utóbbit Orbán Viktortól is megkérdezte a parlamentben, „a miniszterelnök akkor viszont csak annyit mondott, hogy Soros. Nem nekem nem válaszolt, hanem önöknek” – mondta

Szél Bernadett szerint az áprilisi választás nem csak a következő négy évről, hanem a következő évtizedekről dönt. „Néhány család szolgájává válunk, vagy visszavesszük az országunkat” – mondta. Úgy vélte, a Fidesz azért „ragaszkodik minden áron” a hatalomhoz, mert a kormánypárti politikusok egy vesztes választás esetén nem ellenzéki létre, hanem „börtönre készülhetnének”.

„Mi vagyunk azok, akiket nem tudtak megvenni, megzsarolni, mi vagyunk azok akik kitartottak” – mondta azt is megjegyezve, hogy „aki saját pártjának üzenget és a saját listájával van elfoglalva, az gyanús, hogy nem a változásért dolgozik”.

MTI Fotó: Máthé Zoltán

MTI Fotó: Máthé Zoltán

A kampánynyitón beszédet mondott Hadházy Ákos társelnök is, aki arról beszélt, hogy 2010 óta semmivel sem közeledtek egymáshoz a magyar és az osztrák bérek. Úgy vélte, a kormány egyik legnagyobb bűne az, hogy sok családban nincs remény a tisztességes munkával való kitörésre, mára szerinte csak a „Tiborczok, Andy Vajnák, Lázár Jánosok és Rogán Antalok” tudnak érvényesülni.

A politikus szerint "a fideszes korrupció" olyan szintet ért el, hogy évente 500-600 milliárd forint tűnik el a költségvetésből. „A lopott pénzből pedig rendőröket, újságokat, tévéket, ügyészeket vásároltak” – fogalmazott, azt is megjegyezve, hogy április 8-án olyan parlamentet kell választani, amelyik „végre valóban segíteni akar”.

Hadházy Ákos odaszúrt Karácsony Gergelynek, az MSZP-Párbeszéd közös miniszterelnök-jelöltjének is. Karácsony nevét ugyan nem mondta ki, de Zugló polgármesteréről szólva azt mondta, hogy elgondolkodtató, miért nem volt elszámoltatás a XIV. kerületben. - Zugló polgármesterének papírja van arról, hogy csak beszél az elszámoltatásról – mondta.

Az inkább színházi előadásra, mint lelkesítő párteseményre hasonlító rendezvényen beszédet mondott Gémesi György, az LMP-szövetséges Új Kezdet elnöke is, aki szerint nagy bajban vannak az önkormányzatok, mert egy erős Fidesz győzelem esetén pártpolitikai irányítás alá vonnák a 2000 főnél kisebb településeket. – Ebben az esetben szinte csak annyi feladata maradna a polgármesternek, hogy elmondjon egy beszédet vagy átvágjon egy szalagot – fogalmazott. 

2018.02.17 18:33

Digitális diktatúra Kínában

Publikálás dátuma
2018.09.21 12:00

Fotó: EYEPRESS NEWS/
Kínában a Kommunista Párt által „társadalmi elismerésnek” nevezett digitális megfigyelő rendszer 2020-ban már teljes kapacitással fog működni.
A "társadalmi elismerés" mindenkiről részletes feljegyzést fog vezetni az 1,4 milliárd lakosú országban. A 200 millió kamera országos hálózata a nap 24 órájában követ majd nyomon mindenkit, nem lesz olyan sötét sarok, ahová el lehet rejtőzni előlük. Az egyik, már működő nyilvántartó program próbaverziója összesen 800 pontot adhat. A sikeres, gazdag üzletemberek, akik sok „állampolgár-pontot” szereznek, VIP ellátást kapnak a hotelekben, repülőkön, olcsó kölcsönökhöz juthatnak, a legjobb egyetemekre járhatnak, és gyorsan kapnak munkát. A kevés pontszámmal rendelkezőket gyakorlatilag kizárják a társadalomból, nem utazhatnak, nem kaphatnak kölcsönt, állami munkát. A mindent átfogó nyilvántartást a legmodernebb megfigyelőrendszer üzembe helyezése teszi lehetővé. A kamerák arcfelismerővel, testletapogatóval és nyomkövető rendszerrel lesznek felszerelve, állandó megfigyelés alatt tartva minden állampolgárt. Emellett az okostelefonok is monitorozzák a tulajdonosaik tevékenységét napról-napra. A társadalmi elismerést, amely a fejlesztés különböző fokozatában van, már legalább egy tucat városban tesztelik. Az is tudható, ki, mit vesz a szupermarketban, túl sok alkohol vásárlása például pontvesztéshez vezet, míg a pelenkavásárlás, amely felelősségtudatról tanúskodik, plusz pontokat hoz, ami azonnal megjelenik a rendszerben. Pontvesztéshez vezethet az is, ha valamelyik szülő vagy barát negatív megjegyzést tesz a kormányra. És természetesen pontokban jelentkezik az is, kikkel randevúzik, kivel házasodik össze a kínai állampolgár. Az ABC News által megszólaltatott Dandan Fan, aki jól menő üzletasszony, és 770 pontja van a lehetséges 800-ból, nem tiltakozik a mindent átfogó megfigyelés ellen, mint mondja, minden ember minden országban stabil és biztonságos társadalmat akar, ezért ha mindenhol kamera van, nem érzi veszélyben magát. Mivel Kínában a polgárok megfigyelése hagyományos gyakorlat, az emberek hozzászoktak, hogy a kormány meghatározó szerepet játszik magánéletükben is. A privát szférának nincs akkora értéke, mint nyugaton, a közjó előbbre való, mint az egyén érdeke. Vannak azonban a rendszernek már kárvallottjai is. Liu Hu oknyomozó újságírót, aki kormányzati korrupciós ügyekre hívta fel a figyelmet, és sorozatgyilkosságokat oldott meg, a kormány ellenségnek tekinti, és elvesztette szociális hitelét. Karrierje tönkrement, elszigetelődött, félti családja jövőjét. Szeretné, ha a világ megértené, milyen veszélyt jelent a "társadalmi elismerés". 
Szerző
2018.09.21 12:00
Frissítve: 2018.09.21 12:00

A hatóságok szerint Ahmed H. terrorista

Publikálás dátuma
2018.09.20 19:05

Fotó: MTI/ Rosta Tibor
Három év után született jogerős ítélet Ahmed H. ügyében. A szír férfinek papírja van arról, hogy a magyar hatóságok szerint terrorcselekményt követett el.
– Csalódottak vagyunk, hiszen három rács mögött töltött év után a csütörtöki döntés Ahmed H.-nak, a feleségének és két kislányának nem szolgáltat igazságot – így kommentálta lapunknak Demeter Áron, az Amnesty International Magyarország emberi jogi szakértője a röszkei terrorper vádlottjának büntetését. Az első fokon kiszabott 7 év helyett Ahmed H.-t 5 év szabadságvesztésre ítélte a Szegedi Ítélőtábla. A bíróság három évvel a röszkei határon lezajlott tömegzavargások után hozott csak jogerős ítéletet. A per kétszer is megjárta az elsőfokú eljárást. Először tíz év fegyházat kapott Ahmed H. terrorcselekményért és a határzár megsértéséért, de a Szegedi Ítélőtábla döntése szerint meg kellett ismételni az eljárást. Az ezután következő elsőfokú ítélet a szír férfit hét év fegyházra ítélte és tíz évre kiutasította Magyarországról. Csütörtökön ismét Szegeden született döntés, az 5 év börtönbüntetésbe pedig beleszámít Ahmed H. előzetesben töltött ideje is, így mintegy négy hónap múlva feltételesen szabadulhat. A HVG tudósításából kiderült, hogy Ahmed H. védője, Bárándy Péter arra hívta fel a figyelmet, a terrorcselekményt nagyon árnyaltan kell értelmezni, szerinte ebben az esetben nem erről van szó. Védence, aki ciprusi állampolgár, a határzár megsértésével nem bűncselekményt, hanem csak szabálysértést követett el. A bíróság nem fogadta el Bárándy érvelését, terrorcselekményért ítélte el a vádlottat. Demeter Áron is úgy látja, hogy Ahmed H. nem követett el terrorcselekményt, ezt pedig szerinte a bizonyítékok is alátámasztják. Ahogyan ő is elismerte – folytatta Demeter - , a szír férfi a zavargás során eldobott pár követ, de ez még nagyon messze van a tényleges terrorcselekménytől. Ahmed H. bűncselekményt követett el a határon, de semmiképpen sem terrorista, ahogyan azt a magyar kormány képviselői évek óta szünet nélkül hirdetik – hangsúlyozta az emberi jogi szakértő. A jogerős ítélet meghozatala előtt pár nappal egyébként a civilszervezet petíciót juttatott el az Igazságügyi Minisztériumhoz (IM), amelyben Ahmed H. büntetésének enyhítését kérték. A petíciót 109 ezren írták alá 163 államban, köztük ezer magyar állampolgár. Az IM Demeter közlése szerint percekkel a petíció megjelenése után felszólította a jogvédő szervezetet, hogy tartózkodjon az igazságszolgáltatás befolyásolásától. – Minden civilszervezetnek és állampolgárnak szíve joga, hogy bírósági döntésekkel ne értsen egyet – közölte Demeter, hozzátéve: ez nyilván nem helyez semmilyen nyomást a magyar igazságszolgáltatási rendszerre. Ellentétben a jogvédő szerint a kormányzat felől érkező nyomással. – Már azelőtt, hogy megindult a bírósági tárgyalás, arról beszéltek, hogy terrorista. Az IM közleményében szintén terroristának nevezte, a jogerős ítélet előtt. Ha valami képes nyomást gyakorolni az igazságszolgáltatásra, azok az ilyen kormányzati nyilatkozatok – vélekedett Demeter Áron.

Kronológia

Három éve, egy nappal a tömeges bevándorlásról szóló törvény hatályba lépése után Röszke-Horgos határátkelőnél egymásnak feszültek a magyar oldalon felsorakozó rendőrök és a Szerbiában feltorlódott, Nyugat-Európába készülő menekültek. A törvény szerint az akkora felépülő határzár megsértése bűncselekménynek számított. A jogi határzár életbe lépésekor több ezer menekült rekedt Szerbiában. Az ott várakozó csoportok szeptember 16-án kezdték követelni a kapu megnyitását, kövekkel és palackokkal dobálták a határvonal szerb oldaláról a magyar oldalon sorakozó rohamrendőröket, akik vízágyúkat is bevetettek. A csaknem másfél órán át tartó zavargás után a magyar területre kerülteket előállították, közülük tíz ember ellen vádat emeltek a határ megsértése és terrorcselekményben való aktív részvétel miatt. Ahmed H.-t napokkal később, egy vonaton tartóztattak le, a szír férfit a kezdetektől terrorcselekmény gyanújával vádolták és vették őrizetbe.

Témák
Ahmed H
2018.09.20 19:05
Frissítve: 2018.09.21 10:26