Lázár: A magyar kormány nyolc éven át kiszolgálta az orosz érdekeket

Publikálás dátuma
2018.02.18 10:50

A közelmúlt egyik legfontosabb külpolitikai öröksége az orosz–magyar gazdasági oligarchikus kapcsolatrendszer, amely az elmúlt nyolc esztendőben kialakult

A magyar kormány nyolc éven át „kiszolgálta” az orosz érdekeket, a jelenlegi magyar vezetők felelőssége, hogy ezután milyen irányba viszik tovább a magyar–orosz kapcsolatokat – mondta Lázár János Gereben Ágnes, Az orosz kapcsolat című könyvének bemutatóján.

A Fidesz frakcióvezetője úgy fogalmazott, hogy az orosz külpolitikai és gazdasági érdekek diktálták a magyarországi történéseket Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége alatt. Lázár szerint a közelmúlt egyik legfontosabb külpolitikai öröksége „az orosz–magyar gazdasági oligarchikus kapcsolatrendszer, amely az elmúlt nyolc esztendőben kialakult”.

Az Oroszországhoz fűződő viszony egyúttal értékválasztást is jelent – mutatott rá. A kapcsolat gazdaságilag, stratégiailag előnyös lehet – mondta –, ugyanakkor – mint fogalmazott – „Keletről sok minden jöhet, de demokrácia és szabadságjogok biztosan nem”.

Népszava 2010. július 7.

Szerző
Témák

Véres bolseviki-merénylet a Népszava ellen

Publikálás dátuma
2019.02.21 17:00

Az eredmény négy halott — közöttük három rendőr — és huszonnégy sebesült
A kitűnő magyar bolseviki vezérek bizonyára gyönyörtől dagadó kebellel, megelégedetten dörzsölik proletárvérrel bemocskolt kezeiket: megint sikerült nekik egy vak tömeg nyomorúságából és ötödfél éven át fölgyülemlett keserűségéből véres zűrzavart, támasztani és egy csomó szegény proletárt elbolondítva, fejjel a falnak vinni. Azaz dehogy is vinni — ugratni! Mert ők nem viszik az embereket, hanem amikor elhajították a csóvát, gyáván meglapulnak a háttérben.
Már hetek óta nem hajtottak végre valamirevaló „cselekedetet", már pedig a rubeleket meg kell szolgálni. Főztek tehát boszorkánykonyhájukban egy finom kis tervet. Csütörtökön délután 2 órára gyűlésre hívták össze a munkanélkülieket a Vigadó nagytermébe. Tudták, hogy öntudatos, szervezett munkás, — jól ismerve már őket (Salgótarján és a többi!) — nem hallgat az ő hívó szavukra, hanem csupán tudatlan, zavaros fejű, tehát minden őrültségre kapható elemekkel lesz dolguk a gyűlésen. Így is történt.
A gyűlés szónokai a legelvetemültebb hazugságokkal és rágalmakkal izgatták a tömeget — nem, dehogy is Bethlen István és föl támadni igyekvő gonosz mungótársai ellen, akik az egész mai nyomorúságot az országra zúdították, nem is az ellenforradalmár főpapok és szolgáik ellen, dehogy is...
Ők a forradalmi szociáldemokrácia és a munkásság, újságja ellen uszították a szegény szellemi vakokat, akik így fölpaprikázva vonultak — a szónokok invitációjára — a „Vörös újság" szerkesztősége elé, ahol azután Vágó Béla föbolseviki úr, még nemrég „Az Est"-nek buzgó terjesztője, valamint társai: Kun. Somló és Szamuely urak — fegyverre szólították a hazugságokkal, e szellemi alkohollal lerészegített elemeket. Innen vonultak azután tömegesen lapunk szerkesztősége felé, hogy azt fegyveresen elfoglalják. Azonban az a rendőrcsapat, amely a Visegrádi utcából idáig kísérte őket, a Népszínház utcában útjukat állotta és igen mérsékelt modorban békés szétoszlásra szólította föl őket. Erre a tömegből a rendőrökre lőttek, és mint egy adott jelre, vad lövöldözés támadt az utcán. Egyes házak ablakaiból is lettek. Az eredmény négy halott — közöttük három rendőr — és huszonnégy sebesült.
Hol vannak most, mit szólnak ebhez a hős bolsevikiek?! A vezérek? Gyáván lapulnak és — amire előre el lehettünk készülve — mosakodnak. Száz meg száz tanú igazolja, hogy a lövöldöző tömeg egyenest a Visegrádi utcából vonult föl, de a háttérben meglapult vezérek gaz gyávasággal mossák gyilkos kezeiket. Hiába minden igyekezetük! A szervezett munkásság világosan látja, hogy a rubeles forradalmárok egyetlen lépést sem tettek mindmostanáig sem az új rend ellen ágaskodó eIlenforradalmárok ellen, sem azért nem dolgoztak egy mákszemnyit sem, hogy még bőven kínálkozó szűz talajon hintsék el a szocializmus magvait.
Nem, ilyet ők nem tettek, de mindent elkövettek, hogy a sok évtizedes, temérdek áldozattal megteremtett munkásmozgalmat, amely előtt most annyi szép alkotás és egy jobb jövő lehetősége áll: hogy ezt a szép és hatalmas munkástábort megbontsák és földúlják.
Felelősségérzet lelkiismeret?
Ez nekik hekuba! De semmi mosakodás és hazudozás nem segít rajtuk és nem mentesíti őket a felelősségtől. Ha a szerencsétlen félrevezetett proletárok — akik mégis csak testvéreink —számíthatnak is enyhébb elbírálásra: magukat a rubeles fickókat mától fogva a munkásság csak aljas, becstelen ellenségnek tekintheti és a szerint kell velük elbánnia.
Népszava 1919. február 21.
Témák
1919
Frissítve: 2019.02.21 17:02

Merénylet Clemenceau ellen

Publikálás dátuma
2019.02.20 17:00

Rálőttek a francia miniszterelnökre — A merénylőt elfogták
Clemenceau miniszterelnökre ma reggel 9 óra tájban, amidőn hazulról elindult és automobilja a Rue Franklin sarkán elhaladt, revolverrel többször rálőttek. Clemenceau könnyen megsebesült, mindazon által igen nyugodt maradt és azoknak, akik körülvették, ezt mondta:
— Semmi az egész!
A merénylőt, aki el akart menekülni, a rendőrök a járókelők segítségével elfogták. A merénylő Cottinnek nevezte magát. Clemenceau gyalog tudott hazamenni. Állapota semmiféle nyugtalanságra nem ad okot. A miniszterelnök a fején sebesült meg.
Népszava 1919. február 20.
Témák
merénylet
Frissítve: 2019.02.20 17:00