Taotitok - Orbán kis focit akar

Publikálás dátuma
2018.02.19 06:00
A háztáji csapat a taorendszer legnagyobb nyertese. FOTÓ: MTI/BELICZAY LÁSZLÓ
Fotó: /
Addig folyhatnak a százmilliárdok, amíg nem vagyunk tényezők Európában – erről állapodott meg a kormány Brüsszellel. A klientúrának és a kluboknak sem érdekük a javulás.

Megszerezte az Európai Bizottságtól a magyarországi tao-sporttámogatási rendszer jóváhagyásának teljes dokumentációját Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője. A politikus még tavaly ősszel tett panaszt a Bizottságnál az adófelhasználással kapcsolatos átláthatósági szabályok megsértése miatt. A Jávor által megkapott papírokból – amelyekbe lapunk is betekinthetett – az derül ki, hogy a kormány szisztematikusan megszegi az adó-átirányítási lehetőség fejében vállalt kötelezettségeket, Brüsszel pedig szó nélkül tűri a notórius szabálykerülést. Az iratokból kiolvasható, alább pontokba szedett súlyos megállapítások nem csak azt a kérdést vetik föl, hogy miért asszisztál a nyolcadik éve zajló közpénz-eltüntetéshez az EU, hanem azt is, hogy hogyan működtethet egy ilyen, deklaráltan a labdarúgás felzárkózása ellen ható rendszert egy olyan miniszterelnök, akinek állítólag fontos a magyar foci.

1. A tao közpénz, és ezt Orbán Viktor 2011 óta tudja

A program indulásakor, 2011-ben a kormány megpróbált azzal érvelni Brüsszelben, hogy az átirányított adó nem állami támogatás (azaz közpénz), ám a papírokból is kiviláglik, hogy ezt ők sem gondolták igazán komolyan: az egész EU-s engedélyeztetésre azért van szükség, mert az uniós versenypiaci szabályokba ütközik, ha egy tagállam közpénzt irányít egy piaci szektorba. Az engedélyező tárgyalások dokumentumai szerint a Bizottság versenypiaci főigazgatósága azonnal kimondta, az Orbán-kormány pedig vita nélkül elfogadta, és a Brüsszellel kötött megállapodásban írásban rögzítette, hogy a sportkluboknak adott tao állami támogatás. Vagyis amikor Orbán Viktor 2014 tavaszán a nagyrészt tao-ból épült felcsúti stadion avatásán – meg azóta többször is - azt mondta, hogy a tao-támogatás nem közpénz (és aki annak nevezi, az kommunista), akkor belehazudott az adófizetők szemébe: 2011 óta pecsétes, a saját kormánya által aláírt papírja van arról, hogy a sportcélokra átengedett adó közpénz (a dokumentumokban visszatérően a közpénz szó szerepel). Ennek ellenére a kormány idehaza évekig pereskedett az ellenkezőjét állítva, és végül tavaly a Kúriának kellett kimondania, hogy tényleg közpénzről van szó.

2. A stadionprogram szabályellenes

A tao-bevételek legnagyobb hányadát a klubok – a kormánnyal együttműködve, központilag kiválasztott, NER-barát beruházók közreműködésével – létesítményfejlesztésre, leginkább új stadionok és csarnokok építésére költötték. Ez annak ellenére történt így, hogy a Bizottságnak az ellenkezőjét ígérték: „Magyarország kifejtette, hogy az intézkedést főként a meglévő létesítmények korszerűsítésére használják majd, és az nagy valószínűséggel kevés új létesítményt fog eredményezni a piacon.” A Bizottság a kormány számára már 2011-ben előírta: „A sportkluboknak be kell mutatniuk a részletes infrastruktúra-fejlesztési programjukat, bizonyítva, hogy a fejlesztések nem hoznak létre túlzott (felesleges) illetve duplikált kapacitásokat.” Azóta gomba módra szaporodtak el az országban a kihasználatlan, nézők és üzemeltetők nélküli stadionok. „Magyarország kötelezettséget vállalt a Bizottság felé arra vonatkozóan, hogy a hivatásos sportszervezetek által fizetett bérleti díj soha nem lesz alacsonyabb a bérelt létesítmény tényleges értékcsökkenési és működési költségei összegének 50 százalékánál.” Ez a vállalás egyetlen stadion esetében sem teljesült, ami a Bizottságnak meghökkentő módon nem tűnt föl a program 2017-es meghosszabbításakor.

Az Orbán-kormány azt ígérte Brüsszelnek, hogy nem új létesítmények építésére,hanem a meglévők korszerűsítésére használja majd a támogatást. FOTÓ: Népszava

Az Orbán-kormány azt ígérte Brüsszelnek, hogy nem új létesítmények építésére,hanem a meglévők korszerűsítésére használja majd a támogatást. FOTÓ: Népszava

3. Átláthatóságot ígértek, semmi nem lett belőle

A tao-rendszerről a Bizottsággal kötött megállapodásban az szerepel, hogy tíz éven át elérhetővé kell tenni a nyilvánosság számára a támogatás haszonélvezőinek kilétét, illetve a támogatási megállapodások szövegét – utóbbiból értelemszerűen annak is ki kellene derülnie, hogy melyik vállalat az adományozó. Ezt Magyarország nem csak 2011-ben, hanem 2017-ben is vállalta: "Az Ellenőrző Szervezet közzé fogja tenni a honlapján azon beruházásokat/a közpénzek felhasználásának azon eseteit, amelyeket jóváhagyott (és amelyeket a bejelentett intézkedésből finanszíroznak). Az állami támogatásban részesülő sportszervezetnek közzé kell tennie honlapján a program részleteit (ideértve a pénzügyi adatokat), továbbá a kedvezményezettek által kapott közpénzek összegét és azok felhasználását is hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára (…) A támogatás nyújtója automatikusan jelenti a szükséges adatokat a State Aid Monitoting Irodának, amely ellenőrzés után köteles ezeket az adatokat közzétenni a tvi.kormany.hu-n”. Az említett oldal egy uniós támogatásokat összesítő brüsszeli portálra linkel át, ahol lehet magyar sporttámogatásokra is keresni, ám hogy melyik cég melyik klubnak, mennyit utalt, az semmilyen keresésre nem jön elő. A kormány körömszakadtáig védi a program átláthatatlanságát, a közelmúltban két tárca is megtagadta a tao-adatok kiadását. Pedig a közvéleményt bizonyára érdekelné például, mely cégek tartják fontosnak, hogy a semmilyen reklámértékkel nem bíró, ám az adóhivatal elnöke által irányított Mezőkövesd csapatához irányítsák át az adójukat.

4. Addig jó, amíg rossz a foci

A tao-átirányítási program elfogadtatásához az Orbán-kormánynak arról kellett meggyőznie a Bizottságot, hogy a profi sportba áramló közpénz nem fogja jelentősen torzítani az európai sportpiacot. A kormány már 2011-ben is azzal az érvrendszerrel dolgozott (és 2017-ben is azzal védte a tao-rendszert), hogy a magyar sport európai viszonylatban jelentéktelen: sem a csapataink nincsenek kint az európai tornákon, sem játékos-exportőrként nem rúgunk labdába. „Magyarország hangsúlyozza továbbá a bejelentett támogatási programból potenciálisan támogatásban részesülő sportegyesületek helyi jellegét (hiszen legtöbbjük csak országos szinten játszik, de nem jut ki nemzetközi sportrendezvényekre), és ezáltal az intézkedés Unión belüli kereskedelemre gyakorolt korlátozott hatását”. Mivel ez leginkább a focira igaz – ahol tényleg nem vagyunk tényezők –, a magyar fél jellemzően a legtöbb tao-támogatást fölszívó labdarúgással érvelt, a klubszinten kifejezetten erős magyar kézilabdával viszont sosem. Amiből az következik, hogy a tao-program addig folytatódhat a jelenlegi mederben, amíg a csapataink – mindenekelőtt a fociban – továbbra is eredménytelenek, és a magyar nevelésű játékosok sem jutnak ki az európai piacra. Ez sok mindent megmagyaráz például a saját akadémiával rendelkező, de többségében importált játékosokat játszató Felcsút magatartásával kapcsolatban. A magyar indoklásban ugyanakkor vannak más, szintén hajmeresztő elemek is: a kormány szerint piaci alapon senki sem fektetne be a magyar fociba, a sport-infrastruktúrát pedig lehetetlen profitábilisan működtetni (azaz a kormány eleve tudta, hogy mindig veszteségesek lesznek a stadionok).

5. A lakosságot elfelejtették

A tao-támogatásból kiépülő sport-infrastruktúrának jelentős részben a lakosságot kellene szolgálnia. A támogatás engedélyezéséért vállaltuk: „A lakosság minden támogatott sporttelepet/létesítményt használhat. Valamennyi kedvezményezettnek részletesen ki kell fejtenie, hogy a lakosságnak hogyan származik haszna a program keretében nyújtott támogatásból. A támogatást csak akkor ítélik oda, ha a kötelezettségvállalások arányban állnak a támogatás összegével és a tervezett projekt támogatási intenzitásával (…) A kedvezményezetteknek vállalniuk kell, hogy az érintett sportlétesítményt legalább annak üzembe helyezését követő 15 évig a napi működés legalább 20 százalékában, valamint ezenkívül évente legalább 10 teljes napon át elérhetővé teszik iskolai és diáksport, szabadidős sport vagy egyéb közösségi programok számára „a programok értékelésekor a hatóság külön figyelmet fog fordítani a kötelezettségvállalások minőségére, valamint arra, hogy azok meg tudnak-e felelni a helyi közösségi igényeknek.” Ennek ellenére sehol sincs nyoma, hogy az említettek betartását valaha ellenőrizték volna, és a Bizottság sem kérte számon a 2017-es meghosszabbításkor.

Jávor Benedek szerint talán semmi nem mutatja annyira a NER erkölcstelenségét, mint a tao-program részletei: az Orbán-kormány százmilliárdos nagyságrendű közpénzt irányít az egészségügy vagy az oktatás helyett a sportba a miniszterelnök kedvéért, de a kontroll nélkül elkölthető közpénz-százmilliárdok Orbánnak láthatóan a focinál is sokkal fontosabbak. Jávor lapunknak azt mondta: ismételten panaszt tesz a Bizottságnál, mivel a korrupció és a pénzmosás gyanúját is fölvető program meghosszabbításakor figyelmen kívül hagyták, hogy az uniós előírások legfontosabb, az átláthatóságra, a fölösleges kapacitások kiépítésének elkerülésére és a támogatott sport-infrastruktúra fenntartható, közösségi használatára vonatkozó előírások nem teljesültek, illetve azok teljesítését nem is ellenőrizték.

Eltapsolt milliárdok
A tao-támogatási rendszer 2011-es bevezetése óta (a 2013 végéig összeszámolt, a hézagos adatközlés miatt csak töredékes információk alapján) 330 milliárd forintnyi társasági adó folyt államkassza helyett különböző sportszervezetekhez. A tao-rendszer lényege, hogy a vállalkozások a nyereségük után fizetendő társasági nyereségadót részben vagy egészben egy sportklubhoz irányíthatják.

Témák
adóTAO
2018.02.19 06:00

Női kézil BL - Százszázalékos teljesítménnyel jutott tovább a Győr

Publikálás dátuma
2018.11.18 08:22
A győri Puhalák Szidónia (b) és Selena Milosevic, a horvát Koprivnica játékosa a női kézilabda Bajnokok Ligája 6. fordulójában.
Fotó: MTI/ Krizsán Csaba
A címvédő Győri Audi ETO KC húsz góllal legyőzte otthon a horvát Podravka Koprivnica csapatát a női kézilabda Bajnokok Ligája csoportkörének utolsó, hatodik fordulójában szombaton.
A győriek százszázalékos teljesítménnyel zártak a D csoportban, vagyis a maximális nyolc pontot viszik magukkal a középdöntőbe. Eredmény, női Bajnokok Ligája, csoportkör, 6. (utolsó) forduló, C csoport: Győri Audi ETO KC-Podravka Koprivnica (horvát) 37-17 (17-9)  a Győr gólszerzői: Kristiansen 6, Amorim 5, Hansen, Görbicz, Groot, Bódi 4-4, Knedlikova, Brattset 3-3, Afentáler, Varga, Fodor, Puhalák 1-1 A győrieknél ezúttal sem léphetett pályára a sérülésből gyógyuló Tomori Zsuzsanna, és a norvég Nora Mörk. A hazaiaknak győzniük kellett, hogy maximális pontszámmal jussanak a középdöntőbe, a vendégeknek viszont pontot kellett volna szerezniük, hogy kiharcolják a továbbjutást. A várakozásoknak és az erőviszonyoknak megfelelően jól kezdte a találkozót az ETO, amely tíz perc alatt megnyugtató előnyre tett szert (8-3). A címvédő a holland Nycke Groot vezérletével a folytatásban is lendületes, eredményes támadásokat vezetett, és jól védekezett, így nyolc találattal vezetett a szünetben. A második félidő elején tíz gól fölé nőtt a különbség, Zlatko Saracevic vezetőedző már a 37. percben kikérte harmadik idejét. Az első felvonásban Kiss Éva, ebben az időszakban pedig Kari Aalvik Grimsbö védett remekül, nekik is köszönhető, hogy csapatuk 10-0-s sorozatot produkált, a Podravka több mint 15 percen át nem tudott betalálni. Még tíz perc volt hátra, amikor már húsz találattal vezettek a házigazdák, és ezt meg is őrizték a végéig. A Győrnek ez volt az utolsó tétmérkőzése idén, legközelebb január 2-án a Ferencváros elleni hazai rangadón lép pályára, mivel a bajnokság a november 29-én kezdődő franciaországi Európa-bajnokság miatt szünetel. A Bajnokok Ligája középdöntőjének első fordulóját január végén rendezik. A csoport végeredménye: 1. Győr 12 pont, 2. Krim Mercator Ljubljana (szlovén) 6, 3. Thüringer HC (német) 3, 4. Podravka Koprivnica 3 Pontazonosság esetén az egymás elleni eredmények rangsoroltak. korábban: D csoport: Vipers Kristiansand (norvég) - FTC-Rail Cargo Hungaria 35-27 (18-14) A középdöntő 2. csoportjának állása: 1. Győr 8 pont, 2. CSM Bucuresti (román) 6, 3. Vipers Kristiansand 4, 4. Krim Mercator Ljubljana és Thüringer HC 3-3, 6. Ferencváros 2 Az FTC-Győr meccset február, a Győr-FTC találkozót pedig március első hétvégéjén rendezik.
Szerző
2018.11.18 08:22

Újra kiadhatják Hernádi Zsolt ellen a nemzetközi elfogatóparancsot

Publikálás dátuma
2018.11.18 08:12

Fotó: / Németh András Péter
Horvátország javára döntött az Interpol végrehajtó bizottsága szombaton Dubajban, és lehetővé tette Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója ellen kiadott nemzetközi elfogatóparancs megújítását - közölte honlapján a horvát belügyminisztérium.
A közlemény szerint az ügyben Horvátország és Magyarország írásban alátámaszthatta indokait, miután az Interpol Horvátországgal és Magyarországgal konzultációkat is folytatott. Végezetül mindkét állam részéről lehetőség volt arra, hogy bizonyítékul felhozza állításait az Interpol végrehajtó bizottságának dubaji ülésén, amely után a szervezet Horvátország javára döntött,és megszüntette az összes korábban kiszabott tilalmat - olvasható a közleményben. A Mol Nyrt. az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában hangsúlyozta: meglepetést okozott Magyarországon az Interpol végrehajtó bizottságának döntése, amely Hernádi Zsoltot visszahelyezi a vörös körözési listára. A döntés nem veszi figyelembe az ENSZ égisze alatt működő választott bíróság 2016-os döntését, miszerint nem történt bűncselekmény, valamint a 2018 augusztusi magyar bírósági döntést, amely megtagadta a Horvátország által kiadott európai elfogatóparancs végrehajtását, mert a bíróság szerint - az előzményeket és a körülményeket ismerve - a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója nem számíthat tisztességes eljárásra Horvátországban. A döntés azért is keltett meglepetést, mert 2014 óta Horvátország az ügyben semmilyen újdonsággal nem állt elő. Sajnálatos, hogy Horvátország még mindig nem tartja tiszteletben a nemzetközi bírósági döntéseket, és továbbra is úgy törekszik sajátos céljai elérésére, hogy teljesen figyelmen kívül hagyja a számára kedvezőtlen érdemi ítéleteket. Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Magyar Állandó Értekezlet budapesti ülésén elhangzott beszédében a magyar-horvát kapcsolatokról szólva a Mol problémát is érintette. Kifejtette: eddig azt a stratégiát folytatta a miniszterelnöki tárgyalásokon, hogy a Mol-vitát Magyarország gazdasági és cégvitának, nem pedig kormányközi kérdésnek tekinti.
"Igyekeztem elmagyarázni nekik, hogy ha a Mol-problémát felemeljük horvát-magyar államközi kapcsolatok szintjére, az a magyar állam részéről erőteljesebb fellépést fog indokolni és az mérhetetlenül le fogja rontani a horvát-magyar kapcsolatokat"
- jelentette ki.
A korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) 2013-ban emelt vádat Hernádi Zsolt ellen. Az USKOK szerint a Mol vezetője 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol megszerezhesse az INA horvát olajipari vállalat irányítási jogait. A Mol Nyrt. és Hernádi Zsolt visszautasította a vádakat, leszögezve, hogy soha nem korrumpáltak egyetlen politikust sem, nem adtak kenőpénzt az INA irányítási jogainak megszerzéséért. A Zágráb megyei bíróság 2016 decemberében fordult az Európai Bírósághoz, amiért Magyarország, Németország és Ausztria nem vette figyelembe a Hernádi Zsolt ellen kiadott horvát elfogatóparancsot. A magyar Központi Nyomozó Főügyészség nemzetközi kapcsolatban kötelességszegésre irányuló vesztegetés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el 2011 júliusában. A főügyészség megállapította, hogy a Mol érdekében és vezetői részéről bűncselekmény nem valósult meg, ezért a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette. A magyar bíróság 2013-ban megtagadta a horvát ügyészség által kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtását, mivel álláspontja szerint a parancsot ugyanabban az ügyben adták ki, amely miatt korábban már a magyar ügyészség is vizsgálódott, és bűncselekmény hiányában az eljárást megszüntette. A horvát alkotmánybíróság 2015 júliusában hatályon kívül helyezte az Ivo Sanader volt horvát miniszterelnök büntetőügyében hozott ítéletet, amely azt is kimondta, hogy a korábbi miniszterelnök kenőpénzt fogadott el az INA-val kapcsolatban. A Mol elnök-vezérigazgatója 2016 októberében véglegesen lekerült az Interpol körözési listájáról, mivel a szervezet elutasította a horvát államnak azt a kérését, hogy újítsák meg az ellene kiadott elfogatóparancsot. Az ügyben Horvátország korábban már a Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsághoz (UNCITRAL) fordult, amely 2016. decemberi döntésében Horvátországnak a vesztegetésre, a társaságirányításra, valamint a 2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésére vonatkozó valamennyi kérelmét elutasította. Horvátország ennek ellenére úgy döntött, folytatja a horvátországi büntetőeljárást és közvetlenül a magyarországi igazságügyi szerveknek küldte el a Hernádi Zsolt ellen kiadott európai elfogatóparancsot, valamint 2018 augusztusában újra kérte az Interpoltól, hogy újítsa meg a Mol elnök-vezérigazgatója ellen korábban kiadott körözést. A horvát rendőrség ezt azzal indokolta, hogy az Európai Unió Bírósága júliusi döntése szerint az uniós tagállamok igazságügyi hatóságai kötelesek határozatot hozni a részükre továbbított minden európai elfogatóparancs ügyében, annak végrehajtása nem tagadható meg azon az alapon, hogy az ügyészség megszüntette a büntetőügyben folytatott nyomozást, amelynek során az érintettet tanúként kihallgatták. A magyar Fővárosi Törvényszék augusztus 23-án ismét megtagadta az európai elfogatóparancs végrehajtását. A törvényszék a döntését azzal indokolta, hogy "fennáll a veszélye annak, hogy a terhelt átadása esetén sérülne a tisztességes eljáráshoz való joga és nem lenne biztosítható az ügy pártatlan elbírálása".
2018.11.18 08:12