Taotitok - Orbán kis focit akar

Publikálás dátuma
2018.02.19 06:00
A háztáji csapat a taorendszer legnagyobb nyertese. FOTÓ: MTI/BELICZAY LÁSZLÓ
Fotó: /
Addig folyhatnak a százmilliárdok, amíg nem vagyunk tényezők Európában – erről állapodott meg a kormány Brüsszellel. A klientúrának és a kluboknak sem érdekük a javulás.

Megszerezte az Európai Bizottságtól a magyarországi tao-sporttámogatási rendszer jóváhagyásának teljes dokumentációját Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője. A politikus még tavaly ősszel tett panaszt a Bizottságnál az adófelhasználással kapcsolatos átláthatósági szabályok megsértése miatt. A Jávor által megkapott papírokból – amelyekbe lapunk is betekinthetett – az derül ki, hogy a kormány szisztematikusan megszegi az adó-átirányítási lehetőség fejében vállalt kötelezettségeket, Brüsszel pedig szó nélkül tűri a notórius szabálykerülést. Az iratokból kiolvasható, alább pontokba szedett súlyos megállapítások nem csak azt a kérdést vetik föl, hogy miért asszisztál a nyolcadik éve zajló közpénz-eltüntetéshez az EU, hanem azt is, hogy hogyan működtethet egy ilyen, deklaráltan a labdarúgás felzárkózása ellen ható rendszert egy olyan miniszterelnök, akinek állítólag fontos a magyar foci.

1. A tao közpénz, és ezt Orbán Viktor 2011 óta tudja

A program indulásakor, 2011-ben a kormány megpróbált azzal érvelni Brüsszelben, hogy az átirányított adó nem állami támogatás (azaz közpénz), ám a papírokból is kiviláglik, hogy ezt ők sem gondolták igazán komolyan: az egész EU-s engedélyeztetésre azért van szükség, mert az uniós versenypiaci szabályokba ütközik, ha egy tagállam közpénzt irányít egy piaci szektorba. Az engedélyező tárgyalások dokumentumai szerint a Bizottság versenypiaci főigazgatósága azonnal kimondta, az Orbán-kormány pedig vita nélkül elfogadta, és a Brüsszellel kötött megállapodásban írásban rögzítette, hogy a sportkluboknak adott tao állami támogatás. Vagyis amikor Orbán Viktor 2014 tavaszán a nagyrészt tao-ból épült felcsúti stadion avatásán – meg azóta többször is - azt mondta, hogy a tao-támogatás nem közpénz (és aki annak nevezi, az kommunista), akkor belehazudott az adófizetők szemébe: 2011 óta pecsétes, a saját kormánya által aláírt papírja van arról, hogy a sportcélokra átengedett adó közpénz (a dokumentumokban visszatérően a közpénz szó szerepel). Ennek ellenére a kormány idehaza évekig pereskedett az ellenkezőjét állítva, és végül tavaly a Kúriának kellett kimondania, hogy tényleg közpénzről van szó.

2. A stadionprogram szabályellenes

A tao-bevételek legnagyobb hányadát a klubok – a kormánnyal együttműködve, központilag kiválasztott, NER-barát beruházók közreműködésével – létesítményfejlesztésre, leginkább új stadionok és csarnokok építésére költötték. Ez annak ellenére történt így, hogy a Bizottságnak az ellenkezőjét ígérték: „Magyarország kifejtette, hogy az intézkedést főként a meglévő létesítmények korszerűsítésére használják majd, és az nagy valószínűséggel kevés új létesítményt fog eredményezni a piacon.” A Bizottság a kormány számára már 2011-ben előírta: „A sportkluboknak be kell mutatniuk a részletes infrastruktúra-fejlesztési programjukat, bizonyítva, hogy a fejlesztések nem hoznak létre túlzott (felesleges) illetve duplikált kapacitásokat.” Azóta gomba módra szaporodtak el az országban a kihasználatlan, nézők és üzemeltetők nélküli stadionok. „Magyarország kötelezettséget vállalt a Bizottság felé arra vonatkozóan, hogy a hivatásos sportszervezetek által fizetett bérleti díj soha nem lesz alacsonyabb a bérelt létesítmény tényleges értékcsökkenési és működési költségei összegének 50 százalékánál.” Ez a vállalás egyetlen stadion esetében sem teljesült, ami a Bizottságnak meghökkentő módon nem tűnt föl a program 2017-es meghosszabbításakor.

Az Orbán-kormány azt ígérte Brüsszelnek, hogy nem új létesítmények építésére,hanem a meglévők korszerűsítésére használja majd a támogatást. FOTÓ: Népszava

Az Orbán-kormány azt ígérte Brüsszelnek, hogy nem új létesítmények építésére,hanem a meglévők korszerűsítésére használja majd a támogatást. FOTÓ: Népszava

3. Átláthatóságot ígértek, semmi nem lett belőle

A tao-rendszerről a Bizottsággal kötött megállapodásban az szerepel, hogy tíz éven át elérhetővé kell tenni a nyilvánosság számára a támogatás haszonélvezőinek kilétét, illetve a támogatási megállapodások szövegét – utóbbiból értelemszerűen annak is ki kellene derülnie, hogy melyik vállalat az adományozó. Ezt Magyarország nem csak 2011-ben, hanem 2017-ben is vállalta: "Az Ellenőrző Szervezet közzé fogja tenni a honlapján azon beruházásokat/a közpénzek felhasználásának azon eseteit, amelyeket jóváhagyott (és amelyeket a bejelentett intézkedésből finanszíroznak). Az állami támogatásban részesülő sportszervezetnek közzé kell tennie honlapján a program részleteit (ideértve a pénzügyi adatokat), továbbá a kedvezményezettek által kapott közpénzek összegét és azok felhasználását is hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára (…) A támogatás nyújtója automatikusan jelenti a szükséges adatokat a State Aid Monitoting Irodának, amely ellenőrzés után köteles ezeket az adatokat közzétenni a tvi.kormany.hu-n”. Az említett oldal egy uniós támogatásokat összesítő brüsszeli portálra linkel át, ahol lehet magyar sporttámogatásokra is keresni, ám hogy melyik cég melyik klubnak, mennyit utalt, az semmilyen keresésre nem jön elő. A kormány körömszakadtáig védi a program átláthatatlanságát, a közelmúltban két tárca is megtagadta a tao-adatok kiadását. Pedig a közvéleményt bizonyára érdekelné például, mely cégek tartják fontosnak, hogy a semmilyen reklámértékkel nem bíró, ám az adóhivatal elnöke által irányított Mezőkövesd csapatához irányítsák át az adójukat.

4. Addig jó, amíg rossz a foci

A tao-átirányítási program elfogadtatásához az Orbán-kormánynak arról kellett meggyőznie a Bizottságot, hogy a profi sportba áramló közpénz nem fogja jelentősen torzítani az európai sportpiacot. A kormány már 2011-ben is azzal az érvrendszerrel dolgozott (és 2017-ben is azzal védte a tao-rendszert), hogy a magyar sport európai viszonylatban jelentéktelen: sem a csapataink nincsenek kint az európai tornákon, sem játékos-exportőrként nem rúgunk labdába. „Magyarország hangsúlyozza továbbá a bejelentett támogatási programból potenciálisan támogatásban részesülő sportegyesületek helyi jellegét (hiszen legtöbbjük csak országos szinten játszik, de nem jut ki nemzetközi sportrendezvényekre), és ezáltal az intézkedés Unión belüli kereskedelemre gyakorolt korlátozott hatását”. Mivel ez leginkább a focira igaz – ahol tényleg nem vagyunk tényezők –, a magyar fél jellemzően a legtöbb tao-támogatást fölszívó labdarúgással érvelt, a klubszinten kifejezetten erős magyar kézilabdával viszont sosem. Amiből az következik, hogy a tao-program addig folytatódhat a jelenlegi mederben, amíg a csapataink – mindenekelőtt a fociban – továbbra is eredménytelenek, és a magyar nevelésű játékosok sem jutnak ki az európai piacra. Ez sok mindent megmagyaráz például a saját akadémiával rendelkező, de többségében importált játékosokat játszató Felcsút magatartásával kapcsolatban. A magyar indoklásban ugyanakkor vannak más, szintén hajmeresztő elemek is: a kormány szerint piaci alapon senki sem fektetne be a magyar fociba, a sport-infrastruktúrát pedig lehetetlen profitábilisan működtetni (azaz a kormány eleve tudta, hogy mindig veszteségesek lesznek a stadionok).

5. A lakosságot elfelejtették

A tao-támogatásból kiépülő sport-infrastruktúrának jelentős részben a lakosságot kellene szolgálnia. A támogatás engedélyezéséért vállaltuk: „A lakosság minden támogatott sporttelepet/létesítményt használhat. Valamennyi kedvezményezettnek részletesen ki kell fejtenie, hogy a lakosságnak hogyan származik haszna a program keretében nyújtott támogatásból. A támogatást csak akkor ítélik oda, ha a kötelezettségvállalások arányban állnak a támogatás összegével és a tervezett projekt támogatási intenzitásával (…) A kedvezményezetteknek vállalniuk kell, hogy az érintett sportlétesítményt legalább annak üzembe helyezését követő 15 évig a napi működés legalább 20 százalékában, valamint ezenkívül évente legalább 10 teljes napon át elérhetővé teszik iskolai és diáksport, szabadidős sport vagy egyéb közösségi programok számára „a programok értékelésekor a hatóság külön figyelmet fog fordítani a kötelezettségvállalások minőségére, valamint arra, hogy azok meg tudnak-e felelni a helyi közösségi igényeknek.” Ennek ellenére sehol sincs nyoma, hogy az említettek betartását valaha ellenőrizték volna, és a Bizottság sem kérte számon a 2017-es meghosszabbításkor.

Jávor Benedek szerint talán semmi nem mutatja annyira a NER erkölcstelenségét, mint a tao-program részletei: az Orbán-kormány százmilliárdos nagyságrendű közpénzt irányít az egészségügy vagy az oktatás helyett a sportba a miniszterelnök kedvéért, de a kontroll nélkül elkölthető közpénz-százmilliárdok Orbánnak láthatóan a focinál is sokkal fontosabbak. Jávor lapunknak azt mondta: ismételten panaszt tesz a Bizottságnál, mivel a korrupció és a pénzmosás gyanúját is fölvető program meghosszabbításakor figyelmen kívül hagyták, hogy az uniós előírások legfontosabb, az átláthatóságra, a fölösleges kapacitások kiépítésének elkerülésére és a támogatott sport-infrastruktúra fenntartható, közösségi használatára vonatkozó előírások nem teljesültek, illetve azok teljesítését nem is ellenőrizték.

Eltapsolt milliárdok
A tao-támogatási rendszer 2011-es bevezetése óta (a 2013 végéig összeszámolt, a hézagos adatközlés miatt csak töredékes információk alapján) 330 milliárd forintnyi társasági adó folyt államkassza helyett különböző sportszervezetekhez. A tao-rendszer lényege, hogy a vállalkozások a nyereségük után fizetendő társasági nyereségadót részben vagy egészben egy sportklubhoz irányíthatják.

Témák
adóTAO
2018.02.19 06:00

Vaklárma volt a ferihegyi lezárás - Nem került radioaktív anyag a levegőbe

Publikálás dátuma
2018.08.16 17:14
Illusztráció, korábbi felvétel
Fotó: Népszava/
Nem volt külsérelmi nyom, nem sérült meg az a konténer, ami miatt szerdán este le kellett zárni a Liszt Ferenc-repülőteret - mondta Salik Ádám, az OKI Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Főosztályának fizikusa csütörtökön az MTI-nek.
Salik Ádám kifejtette, a helyszíni mérések megerősítették, hogy radioaktív anyag nem került a levegőbe, az izotópot szállító konténer sértetlen. Hozzátette: az ijedtségre az adta az okot, hogy a konténer a környezeténél melegebb volt, ez azonban a szakember szerint természetes, amikor - mint most is - nagy mennyiségű radioaktív anyagot szállítanak. Mint mondta, a konténerben 465 terabecquerel (TBq) mennyiségű irídium-192 izotópot szállítottak.
Szerdán este le kellett zárni a Liszt Ferenc-repülőtér 2B terminálját egy túlmelegedett, izotópot tartalmazó csomag miatt. A szakember jelezte, az egészségügyben és az iparban használatos radioizotópok szállítására a legmagasabb fokú biztonsági követelmények vonatkoznak:
a csomag elvileg akkor sem sérülhet meg, ha 30 percig 800 Celsius-fokú égésnek teszik ki, de a csomagolásnak ki kell bírnia, ha 9 méterről egy 500 kilogrammos súlyt ejtenek rá.
Az Izotóp Intézet Kft. munkatársa, Kaszás Gábor szerda este azt közölte az MTI-vel, hogy hozzájuk tartozik a szállítmány. A cég hangsúlyozta, hogy sugárzó anyag szállítása esetén természetes az ilyen jellegű hőmérséklet-emelkedés, vagyis álláspontjuk szerint semmi rendellenes nem történt.
2018.08.16 17:14
Frissítve: 2018.08.16 17:42

Meghalt Aretha Franklin

Publikálás dátuma
2018.08.16 16:17

Fotó: AFP/ JAMIE MCCARTHY
76 éves korában, családtagjaitól körülvéve elhunyt a soul királynője, az amerikai pop leghíresebb női alakja.
Egyrészt persze könnyű dolga volt: aki így tud énekelni, azt a sors sikerre ítélte. Másrészt óriási terhet cipelt, elvégre a papának az „egymillió dollárt érő hang" volt a beceneve, a mama angyalian zongorázott, és kislányként sokszor Mahalia Jackson vigyázott rá. Ilyen elvárásoknak nem könnyű megfelelni, de Aretha Franklinnek sikerült. Nem csak a vándor hitszónok papa, a fiatalon meghalt mama és Mahalia néni lehetett rá büszke, de előbb a fekete, majd a fehér, végül egész Amerika. A Time már fél évszázada a címlapjára tűzte, és a soul hangjának nyilvánította. Volt Martin Luther King díszvendége, aztán búcsúztatta őt a temetésén. George W. Bush elnöktől kapta meg az USA legmagasabb kitüntetését, a Szabadság érmet, és énekelt Barack Obama beiktatásán.
Egyetlen más nő sem szerepelt több mint száz dallal a Billboard ranglistáin, eladott 75 millió hanglemezt, Luciano Pavarotti helyett beugorva a Turandot „Nessun dorma" áriájával kápráztatta el az 1998-as Grammy gála közönségét.
Hatévesen kezdett énekelni, és hetven évvel később, 2018 elején jelentette be visszavonulását – akkor még csak a turnéktól. Tizennégy évesen indult a szólókarrierje, a középiskolát már a második évben otthagyta – aztán, hol máshol, a Yale-en kapott díszdoktorátust. Meg a Harvardon, a Princetonon, a Brownon, a Berklee-n és még ki tudja hol mindenhol. Hangja együtt erősödött a polgárjogi mozgaloméval, amelynek egyik fiatal és szép arca lett. A #metoo mozgalom láttán nem lehet nem visszagondolni az általa sikerre vitt Otis Redding nótára: Respect, összesen csak ennyit kérek, egy kis tiszteletet...
Nagyon nagy részben Aretha Franklinnak köszönhető a Detroitból kiindult soul zene a rasszhatárokat áttörő sikere, utóbbi pedig kulcsszerepet játszott a feketék kulturális egyenjogúságáért folytatott küzdelemben. Több mint negyven éve, nőként a legelsőként iktatták be a Rock and Roll hírességek csarnokába. Az amerikai pop királynője hetven éven át minden zenét sikerre vitt, amihez csak nyúlt, a nagy fekete dívák közül is az egyik legnagyobb volt. Mivel is búcsúzhatnánk, respekt, Aretha, respekt.
2018.08.16 16:17
Frissítve: 2018.08.16 16:32