Mészárlás a középiskolában - Életéért alkudozik a tömeggyilkos

Publikálás dátuma
2018.02.19 06:35

Fotó: /
A fegyvertartási törvény szigorításáért tüntettek diákok és tanárok a 17 halálos áldozatot követelő floridai iskolai mészárlás után. Eközben Miamiban fegyvershow-t rendeztek.

– Ha az elnök a szemembe akar nézni, és közölni akarja velem, hogy milyen szörnyű tragédia történt, és hogy ennek soha nem lett volna szabad megtörténnie, miközben semmit nem fog tenni ellene, boldogan megkérdezem tőle, mennyi pénzt kapott a fegyverlobbitól – fogalmazott Emma Gonzalez diák azon a szombati tüntetésen, ahol a fegyvertartási törvény szigorítását követelték.

Donald Trump több mint harmincmillió dolláros kampánytámogatást kapott a fegyverlobbitól, és továbbra is ellenzi a törvények szigorítását. Kormánya azzal érvel, hogy a problémát nem a fegyverek visszaszorításával, hanem a mentális betegségek jobb kezelésével és szűrésével lehetne megoldani, és jobb fegyveres védelem kell az iskolákba.

A tömeggyilkosságot elkövető Nikolas Cruz állítólag hajlik arra, hogy beismerő vallomást tegyen, ha a bíróság eltekint a halálbüntetéstől. Mivel Cruz 19 éves, felnőttként tárgyalják az ügyét, és vagy tényleges életfogytiglant vagy halálbüntetést kap. A floridai ügyészség vezetője szerint egészen biztos, hogy a bíróság az utóbbit fogja kiszabni a gyilkosra. Ez attól függ, hogy az esküdtszék megszavazza-e a halálbüntetést.

A bíróság 17 rendbeli, előre megfontolt szándékkal elkövetett gyilkosság ügyében emelt vádat ellene, kizárva az óvadék fejében lehetséges szabadlábra helyezést. 

Iskolai lövöldözés Szombathelyen
Rendőrök jártak az egyik szombathelyi általános iskolában, a szülők pedig hiába kérdezték az iskola vezetését, semmit nem tudhattak meg a történtekről. A Nyugat megkérdezte a Vas Megyei Rendőr-főkapitányságot az esetről.
- Légpisztoly volt egy 13 éves fiúnál és a gyanú szerint azt használta az egyik oktatási intézmény területén, Szombathelyen 2018. február 16-án. Személyi sérülés nem történt. A rendőrség garázdaság vétség elkövetésének gyanúja miatt indított büntetőeljárást - adott tájékoztatást dr. Kazmar Enikő rendőr őrnagy, sajtóreferens.
A 7,5J, vagy ez alatti energiájú légpisztoly engedély nélkül vásárolható 18 éves kor betöltése után, de kizárólag lőtéren, céllövöldében, vagy bekerített magánterületen használható.

Közben az FBI már beismerte, hogy mulasztott, mivel többen is jelezték a nyomozó hatóságnak, hogy a fiú iskolai mészárlásra készülhet, sőt, ezt maga is bevallotta az interneten. ,,Az információ nem jutott el a Miamiban lévő irodánkba, ezért akkor nem indult nyomozás" - olvasható a közleményben. Christopher Wray, az FBI igazgatója a közleményben bejelentette: vizsgálat folyik az ügyben, hogyan fordulhatott elő ez a gondatlanság. Marco Rubio, floridai republikánus szenátor közleményben "megbocsáthatatlannak" nevezte az FBI kudarcát, s azt javasolta, hogy mind a képviselőház, mind a szenátus indítson vizsgálatot az ügyben. 

Az amerikai sajtóban egyre-másra kerülnek napvilágra Nikolas Cruz korábbi internetes bejegyzései, videómegosztó portálokon megjelent képsorai. Fegyverekkel és késekkel pózolt, s egy tavaly nyáron, New Yorkban elkövetett mészárlás után például azt írta: "én sokkal jobban tudom ezt csinálni". A CNN hírtelevízió megszólaltatta Cruz egyik ismerősét, aki elmondta: Nikolas Cruz úgy szokott bemutatkozni, hogy "helló, Nick vagyok, iskolai lövöldöző".

Közben az amerikai iskolákban - szerte az országban - fokozták az iskolák védelmét. Megerősítették a rendőri jelenlétet és - a The Washington Post című lap információi szerint - különös figyelemmel követik a problémás magatartású diákokat. A floridai mészárlás óta megszaporodtak az iskoláknak címzett fenyegetések. Ezek elsöprő többsége hamisnak bizonyult, de például az Arkansas államban lévő Fayetteville város középiskolájában letartóztattak egy diákot, aki azzal fenyegetődzött, hogy "szétlövi az iskolát, úgy, ahogyan azt Floridában tették". A dél-karolinai Spartanburgban szintén letartóztattak egy diákot, mert az egyik videómegosztóra olyan képet tett fel, amelyen maszkkal és lőfegyverrel látható, s hozzá azt a feliratot írta: "holnap Florida, második forduló".

Fegyvershow
Három nappal a tömeglövöldözés után Miamiban fegyver show-t rendeztek. Az árusok azt mondják, nagy forgalomra számítanak, mert a történtek miatt félő, hogy fegyvertartási szigorítások jönnek. Egy árus elhozta mind a 42 raktáron lévő AR-15-ösét. Emlékezetes, Cruz egy AR-15-ös típusjelű félautomata fegyvert vagy annak utángyártott változatát használta, amelyet legálisan vásárolt. Ilyen fegyvert használtak a 59 halálos áldozatot követelő tavaly októberi, Las Vegas-i mészárlásnál is, de ilyennel gyilkoltak 2012-ben a Sandy Hook iskolában is.

Szerző
2018.02.19 06:35

„Mi nem menekülteknek hívjuk őket”

Publikálás dátuma
2018.09.22 11:00

Fotó: / Molnár Ádám
Aszad al-Samlan szaúdi professzor szerint már a múlté az az elképzelés, hogy „tiszta” társadalomban, kizárólag a saját kultúránkban élhetünk.
– A menekültválság kirobbanása után mindenki azt kérdezte Magyarországon, miért nem inkább a gazdag muszlim Öböl-menti államok fogadják be a menekülteket. Nos, miért nem?  – Az érv, hogy nem vesszük ki a részünket a segítségből, egész egyszerűen téves tényeken alapul. Az igazság az, hogy Szaúd-Arábia több mint ötszázezer szírnek ad otthont, csak éppen mi nem menekülteknek hívjuk őket. Tartózkodási joguk van, és ugyanúgy megilleti őket az oktatás, az egészségügyi ellátások, stb., mint a szaúdi állampolgárokat. Másrészt a migráció valóban az egyik terület, ahol a jövőben szorosabb együttműködésre van szükség Európával. Szaúd-Arábiának rendkívüli tapasztalata van például a segélyezésben.  – Csakhogy közben az európai társadalmakban erősödik az idegenellenesség. Talán hallott az esetről, hogy nemrégiben egy magyar kisvárosban rendőrt hívtak a lakosok az ide látogató szaúdi rendőrökre, mert migránsoknak nézték őket. Hogyan látják ezt Szaúd-Arábiából?  –  Ezt az incidenst nem ismerem, de jól illeszkedik egy nagyobb képbe, amit kezelnünk kell. Tudniillik paradox világban élünk. A nemzetközi gazdaság, a telekommunikáció, a közlekedés, egy szóval a technológia fejlődése miatt a világunk egyre kisebb. Ugyanakkor az emberekben mégis erősödik a különállás érzése. Egyre közelebb kellene kerülnünk egymáshoz, mégis inkább távolodunk. Másrészt a világ minden része kapcsolatban van egymással: ha egy térségben probléma merül fel, az a többit is érinteni fogja. Márpedig Magyarország még messze sincs a Közel-Kelettől. Az iszlamofóbia erősödése Európában persze aggasztó jelenség. Az az elképzelés már a múlté, hogy „tiszta” társadalomban élhetünk, kizárólag a saját kultúránkban. És ebből nincs visszaút. A multikulturális társadalom megteremtése Európában egyébként is „rutin”, intellektuális hagyomány. Semmivel nem nehezebb, mint megtisztítani a kultúránkat az „idegenektől”.   
– Lát konfliktust az iszlám és a kereszténység vagy nyugati kultúra között?    – Személy szerint nem, és Szaúd-Arábia sem. Ami azt illeti, Szaúd-Arábia egyik fontos feladatának tekinti a vallások közötti párbeszéd megteremtését. Még Abdullah király ezért is hívott életre az ENSZ támogatásával, Ausztria és Spanyolország részvételével egy bécsi központú intézményt (KAICIID), melynek célja a vallások és kultúrák közötti párbeszéd kialakítása.  – Nyugaton Szaúd-Arábiának még sincs túl jó híre. Általában a szigorú vallási előírások, az emberi jogok megsértése, a terrorizmus támogatása miatt emlegetik.      –  Igaza van, de ez a legtöbbször egyszerűen a tudatlanságból fakad. Beszéljünk például az emberi jogokról! Kevesen emlékeznek rá, hogy Szaúd-Arábia azon kevés harmadik világbeli országok egyike volt, amely 1948-ban aláírta az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát. Az országunknak alapvetően tehát semmi kivetnivalója nincs az emberi jogokban, éppen ellenkezőleg. Konkrét kérdésekben persze lehetnek nézeteltérések, de ezzel a világon minden állam így van. Ott van például a halálbüntetés, amit nem csak nálunk, de például az Egyesült Államok számos államában is alkalmaznak. A gond az, hogy a mai újságírásban minél hatékonyabban és egyszerűbben kell közvetíteni az üzenetet, és Szaúd-Arábia ennek az áldozata lett. Ha arról kell beszélni, hogy milyenek a nők jogai az iszlám világban, azonnal minket citálnak elő, nem pedig mondjuk Malajziát vagy Tunéziát. Ez sajnálatos, és a kormányunk mindent meg is tesz, hogy harcoljon ellene. Ugyanakkor ehhez szükség van a felelős újságírókra, hogy ne egyszerűsítsék le a dolgokat, és persze az olvasókra is.  – Nem csak a rossz hírek ellen kell harcolniuk, de valós háborút vívnak Jemenben is, és egy diplomáciait Katarral. Hogyan lehetne lezárni ezeket a megnyerhetetlen háborúkat?  – A beavatkozásunk Jemenben a törvényes kormány visszaállítása érdekében nem csupán Szaúd-Arábia döntése, de a nemzetközi jog is támogatja. Egyszerűen azt tesszük, ami helyes. Nem tehetjük meg, hogy magukra hagyjuk a jemeni embereket, csak mert néhányan, akik azt sem tudják, miről beszélnek, azt akarják, hogy a koalíció hátráljon meg. Bármit is kér viszont a törvényes jemeni kormány, azt elfogadjuk. Ami Katart illeti, ez a probléma is régre nyúlik vissza, de amint hajlandóak együttműködni, a helyzet megoldódik.

Névjegy

Prof. Aszad al-Samlan a rijádi központú Szaúd al-Fejszál Herceg Diplomáciai Tanulmányok Intézetének politikatudományi kutatója. Specializációja többek között az Öböl-menti államok biztonsági helyzete és a szaúdi-amerikai kapcsolatok. A professzor több kollégájával együtt a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) által szervezett konferenciára érkezett Budapestre, melynek témái Szaúd-Arábia átalakulása, és a Visegrádi Négyekkel tartott kapcsolatok javításának lehetőségei voltak.

2018.09.22 11:00
Frissítve: 2018.09.22 11:00

Nincs többé SMS-válás Indiában

Publikálás dátuma
2018.09.22 10:30

Fotó: NurPhoto/ Debajyoti Chakraborty
A világ második legnépesebb országában növekszik a feszültség a muszlim kisebbség és nacionalista hindu többség között.
„Talaq, talaq, talaq.” Eddig elég volt ennyit – talaq arabul: válás – kimondania Indiában egy muszlim férfinak, hogy mindenféle indok és kötelezettség nélkül elválhasson feleségétől. Mi több, még hitvese elé sem kellett feltétlenül állnia, beszámoltak olyan esetekről is, mikor levélben, SMS-ben, sőt interneten zajlott a házasság felbontása. Megelégelve a minden szempontból aggályos eljárást, 2017-ben az indiai legfelsőbb bíróság alkotmányellenesnek a minősítette „három talaq” válást, ám a törvényhozás malmai Új-Delhiben is lassan őrölnek, így törvény mindeddig nem született. Szerdán aztán a nacionalista hindu kormánypárt, a Bháratíja Dzsanata Párt (BJP) az asztalra csapott, és az ellenzéket megkerülve kormányrendeletben tiltotta be a muszlim szokást, három év börtönnel fenyegetve az elkövetőket. Az igazságügy-miniszter tájékoztatása szerint cselekedniük kellett, ugyanis a bírósági döntés óta is legalább 201 ilyen válás történt, és ez az adat valószínűleg csak a jéghegy csúcsa.

Persze túlzás lenne kijelenteni, hogy ez az eljárás bevett a muszlimok között. Az 1,3 milliárd lakosú Indiában napjainkban nagyjából 180 millió muszlim él, arányaiban tehát a „három talaq” használata elenyésző. De miután az ellenzék egy része azzal vádolja Narendra Modi kormányát, démonizálják a muszlimokat, hogy politikai tőkét kovácsoljanak az iszlámellenességből a 2019-es választások előtt, a kérdés reflektorfénybe került. Tagadhatatlan, hogy a muszlim-kérdés az utóbbi időben forró téma Indiában. A Pew Resarch Center előrejelzései szerint 2050-re az indiai muszlimok száma el fogja érni a 311 milliót, és így a világ legnagyobb muszlim közösség lesz. Mivel eközben a hindu népesség is szaporodik, továbbra is kisebbségben maradnak, és arányuk sem változik jelentősen, jelenlétük viszont egyre feltűnőbb.  Ez pedig – a politikai retorikával megfűszerezve – óhatatlanul konfliktusokhoz vezet. Az utóbbi években több összetűzés alakult ki például az úgynevezett „szerelem dzsihád” miatt. A vallások közötti párkapcsolatokat Indiában eddig sem nézték éppen jó szemmel, de néhány éve elterjedt az a legenda, amely szerint muszlim férfiak szándékosan hindu nőket csábítanak el, hogy aztán „agyukat átmosva” áttérítsék őket, hogy még több muzulmánt hozzanak világra. Idén márciusban egy nőnek a legfelsőbb bíróság előtt kellett bizonyítania, hogy saját akaratából ment hozzá muszlim férjéhez, és tért át az iszlámra. És bár a bíróság végül a javára döntött, a legtöbb hétköznapi kapcsolat el sem jut eddig a pontig, a családi és társadalmi nyomás már előbb szétszakítja a párokat.  Számos erőszakos eset is történt, ahol felmerült a vallási indíték gyanúja. Tavaly egy muszlim férfit azért lincselt meg a tömeg, mert vett egy tehenet a tejéért, nem sokkal korábban másik kettőt pedig azért, mert azzal vádolták őket, hogy tehenet loptak (a tehén szent állat a hindu vallásban). Ezek persze egyedi esetek, de mindenképpen figyelmeztetőek. Nem véletlen, hogy az USA világ vallásainak helyzetét vizsgáló Nemzetközi Vallásszabadság Bizottsága is arra jutott 2017-es jelentésében, hogy Indiában egyre szaporodnak a muszlimok és dalitok (a hindu kasztrendszerből kirekesztett „érinthetetlenek”) elleni támadások.   
2018.09.22 10:30
Frissítve: 2018.09.22 10:30