Orbán Tiborcz árnyékában - Fotók

Publikálás dátuma
2018.02.19. 06:02
Belépés csak többszöri ellenőrzés után. FOTÓ: Markoszov Szergej
Meglepetésre, a kormányfő "olafos" veje is megjelent a Várkert Bazárban. A fő képre kattintva galéria nyílik. FOTÓK: Markoszov Szergej.

Hosszú hetek rejtőzködése után előkerült Tiborcz István: Orbán Viktor miniszterelnök milliárdos uniós pályázati csalási ügybe keveredett vője is megjelent az apósa évértékelőjén. A rendezvényen a Fidesz-vezetők, köztük a „párt lelkiismereteként” is gyakran illetett házelnök Kövér László is ott voltak Tiborcz István közelében. Bár a miniszterelnöki vő nem sokkal Orbán beszéde előtt érkezett, majd a sajtósokat kikerülve szinte rögtön távozott az autójával, szelleme, pontosabban az immáron Orbán-család közvetlen közelében történt súlyos, 13 milliárd forintot érintő szervezett csalássorozat híre mondhatni belengte a rendezvényt. A beszédre érkező fideszesek az elburjánzott kormányzati korrupció ellen tüntetők sorfala között kellett, hogy áthaladjanak.

Az Együtt az idén nem sípszóval, hanem sokkal hatásosabb módon, színes transzparensekkel fogadta az érkezőket. A Fidesz ezúttal alaposan melléfogott a biztonsági készültséggel. Tavalyhoz képest még inkább megpróbálták elzárni a résztvevőket a külvilágtól, így a Várkert Bazárt övező kordont fehér lepellel vonták be, illetve legalább egy plusz kordont húztak fel, azaz immáron legalább három kerítésen keresztül lehetett csak bejutni a miniszterelnök közelébe, továbbá már egészen a Duna parti sétányig lezárták a területet. Azonban míg Orbán és a NER elitjének elitje a Várnegyed felől érkezett az eseményre, így elkerülhették a tüntetőket, lent a plusz kordon miatt a garázsbejáró előtt feltorlódtak az előkelőségek autói, így az utasok negyedórán át várakozhattak a tüntetők transzparensei között, hallgathatták a „Kicsiny falum” című mulatós nóta „rendes ember én már nem leszek” kezdetű refrénjét és élvezhették az út szélén álló korrupcióellenes tüntetők képükbe vágott szidalmait. „Siessetek, közpénzosztás!” - kiabálták a tüntetők a volán mögött ülők arcába. Nem csoda, hogy volt akinél elszakadt a cérna: egy érkező fideszes mérgében hógolyókat dobált a tüntetők felé, egy másik fideszessel, amikor negyedórás várakozás után közölték, hogy számára nincs hely a Várbazár garázsában. Padlógázzal távozott.

Míg a "NER-arisztokrácia" zöme autóval érkezett, csak néhány képviselő kockáztatta meg, hogy gyalog jöjjön az évértékelőre. Beszélni azonban ők sem nagyon akartak lapunknak az Elios-ügyről. „Nem adok nyilatkozatot” - vágta oda tudósítónknak Völner Pál. Ugyanígy tett a fideszes celebek zöme is, a többség nem akart szóba állni a sajtóval, Pócs János képviselő olyan lendülettel vágta át magát a bejáratnál várakozó sajtósokon, hogy a bejáratnál posztoló valtonos biztonsági őr hirtelenjében majdnem feltartóztatta, majd az egyik szervező szólt oda, hogy az illető országgyűlési képviselő. A ritka kivételek közé tartozott Deutsch Tamás, EP-képviselő aki nyilatkozott az összesereglett újságíróknak, szerinte egyelőre csak kiszivárogtatások és találgatások vannak az Elios-ügyben. Az egyik, nevének elhallgatását kérő fideszes lapunknak úgy fogalmazott: nem kell túlértékelni az Elios-ügy jelentőségét, választások vannak, ilyenkor megszokott a sárdobálás. A párt tagságában nem az Elios-ügy okoz fejfájást, sokkal inkább Mészáros Lőrinc jelenti a problémát – utalt azokra a mendemondákra, hogy az Orbán közvetlen közelében sorakozó oligarchák ma már a sima „közfideszesek” üzletein is gátlástalanul keresztülgázolnak.

Az évértékelőre érkezők között volt Kövesi Csaba, az Áldott Kereszt Egyesület vezetője, aki hatalmas feszülettel érkezett. Kérdésünkre, hogy nem visszás-e vallási jelképet hozni politikai rendezvényre, azt mondta: azért hozta el a feszületet, mert Orbán Viktor szerinte sokat tett a kereszténység, a keresztény kultúra fennmaradásáért. Később ugyan Kövesi úrral újra a kijáratnál találkoztunk, ám feszület nélkül: ő nem tudott bejutni a rendezvényre, mivel a regisztrációját elkeverték a szervezők. De a feszületet sikerült bejuttatni az épületbe.

Együtt ünnepel március 15-én az MSZP és a DK

Publikálás dátuma
2018.02.19. 06:01
Molnár Gyula, Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely tavaly szeptember 1-jén a Közös Ország Mozgalom Agóráján. FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Nyílt levélben hívta közös március 15-i ünneplésre és demonstrációra az ellenzéki pártokat Karácsony Gergely, az MSZP és a Párbeszéd közös miniszterelnökjelöltje.

Sorolni is nehéz lenne, mennyi bűnt követett el a most hatalomban lévő kormány. Igazságtalan országot teremtettek, ahol csak a fideszeseknek megy jól. Leépítették a demokráciát, támadást indítottak a civil szervezetek ellen és távolabbra vittek minket Európától - írja nyílt levelében Karácsony Gergely. 2018-ban változtatni kell.

A változáshoz azonban meg kell mutatni: többen vagyunk mi, akik elégedetlenek, akik más kormányt akarnak, mint a Fidesz támogatói. Nincs erre jobb alkalmunk, mint március 15-e, a szabadság és a nemzeti függetlenség ünnepe.

A sorsdöntő 2018-as választások előtt a XXI. század Társaság és a magam nevében közös március 15-i megemlékezésre és demonstrációra hívunk titeket. Mutassuk meg együtt, ellenzéki pártok, civil szervezetek, a változást kívánók széles közössége, hogy másképp kell kormányozni Magyarországot!

Tudjuk, hogy nem mindenben értünk egyet, ahogyan tudjuk azt is, hogy különböző elképzeléseink vannak azzal kapcsolatban, milyen Magyarországot szeretnénk – sőt mást gondolunk arról is, milyen konstrukcióban kell indulni a 2018-as választásokon. Mindez azonban nem akadályozhatja meg közös kiállásunkat közös értékeink, a szabadság, a demokrácia és a változás szükségessége mellett.

A közös ünneplés nem jelent formalizált szövetséget. Nem jelenti önállóságunk feladását. Még csak azt sem jelenti, hogy egyet kell értenünk mindenkivel, aki közös színpadunkon szerepel. A kormányzati propaganda úgyis gátlástalanul odarajzol minket egy képre olyanokkal, akikkel sosem vállalnánk politikai közösséget.

A közös ünneplés csak annyit jelent, hogy együtt mondjuk ki: változásra van szükség Magyarországon!

Ne szerezzük meg azt az örömöt a Fidesznek, hogy hat-nyolc kisebb rendezvényt állíthat szembe saját megemlékezésével!Találkozzunk március 15-én! - írja nyílt levelében Karácsony Gergely. 

DK: közösen győzni fogunk
Természetesen együtt ünneplünk március 15-én a demokratikus ellenzéki pártok minél szélesebb körével- reagált a Gréczy Zsolt, a DK szóvivője. Éppen ezért Gyurcsány Ferenc, a DK, és Molnár Gyula, az MSZP elnöke már hetekkel ezelőtt megállapodtak, hogy közös ünnepet kezdeményeznek valamennyi demokratikus ellenzéki párt bevonásával. Megállapodásuknak megfelelően a DK lefoglalta a rendezvény helyszínét, a Hősök Terét. Aki a Fidesz leváltásának érdekében a demokratikus Magyarország egységét kívánja megszervezni április 8-ra, annak ott a helye a demokratikus ellenzék közös nemzeti ünnepén is. A DK-Szolidaritás szövetség, azt kívánja, valamennyi demokratikus ellenzéki párt együtt mondja március 15-én: nem alkuszunk, harc van és közösen győzni fogunk - írja a DK.



Szerző
Témák
MSZP március 15. DK

Taotitok - Orbán kis focit akar

Publikálás dátuma
2018.02.19. 06:00
A háztáji csapat a taorendszer legnagyobb nyertese. FOTÓ: MTI/BELICZAY LÁSZLÓ
Addig folyhatnak a százmilliárdok, amíg nem vagyunk tényezők Európában – erről állapodott meg a kormány Brüsszellel. A klientúrának és a kluboknak sem érdekük a javulás.

Megszerezte az Európai Bizottságtól a magyarországi tao-sporttámogatási rendszer jóváhagyásának teljes dokumentációját Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője. A politikus még tavaly ősszel tett panaszt a Bizottságnál az adófelhasználással kapcsolatos átláthatósági szabályok megsértése miatt. A Jávor által megkapott papírokból – amelyekbe lapunk is betekinthetett – az derül ki, hogy a kormány szisztematikusan megszegi az adó-átirányítási lehetőség fejében vállalt kötelezettségeket, Brüsszel pedig szó nélkül tűri a notórius szabálykerülést. Az iratokból kiolvasható, alább pontokba szedett súlyos megállapítások nem csak azt a kérdést vetik föl, hogy miért asszisztál a nyolcadik éve zajló közpénz-eltüntetéshez az EU, hanem azt is, hogy hogyan működtethet egy ilyen, deklaráltan a labdarúgás felzárkózása ellen ható rendszert egy olyan miniszterelnök, akinek állítólag fontos a magyar foci.

1. A tao közpénz, és ezt Orbán Viktor 2011 óta tudja

A program indulásakor, 2011-ben a kormány megpróbált azzal érvelni Brüsszelben, hogy az átirányított adó nem állami támogatás (azaz közpénz), ám a papírokból is kiviláglik, hogy ezt ők sem gondolták igazán komolyan: az egész EU-s engedélyeztetésre azért van szükség, mert az uniós versenypiaci szabályokba ütközik, ha egy tagállam közpénzt irányít egy piaci szektorba. Az engedélyező tárgyalások dokumentumai szerint a Bizottság versenypiaci főigazgatósága azonnal kimondta, az Orbán-kormány pedig vita nélkül elfogadta, és a Brüsszellel kötött megállapodásban írásban rögzítette, hogy a sportkluboknak adott tao állami támogatás. Vagyis amikor Orbán Viktor 2014 tavaszán a nagyrészt tao-ból épült felcsúti stadion avatásán – meg azóta többször is - azt mondta, hogy a tao-támogatás nem közpénz (és aki annak nevezi, az kommunista), akkor belehazudott az adófizetők szemébe: 2011 óta pecsétes, a saját kormánya által aláírt papírja van arról, hogy a sportcélokra átengedett adó közpénz (a dokumentumokban visszatérően a közpénz szó szerepel). Ennek ellenére a kormány idehaza évekig pereskedett az ellenkezőjét állítva, és végül tavaly a Kúriának kellett kimondania, hogy tényleg közpénzről van szó.

2. A stadionprogram szabályellenes

A tao-bevételek legnagyobb hányadát a klubok – a kormánnyal együttműködve, központilag kiválasztott, NER-barát beruházók közreműködésével – létesítményfejlesztésre, leginkább új stadionok és csarnokok építésére költötték. Ez annak ellenére történt így, hogy a Bizottságnak az ellenkezőjét ígérték: „Magyarország kifejtette, hogy az intézkedést főként a meglévő létesítmények korszerűsítésére használják majd, és az nagy valószínűséggel kevés új létesítményt fog eredményezni a piacon.” A Bizottság a kormány számára már 2011-ben előírta: „A sportkluboknak be kell mutatniuk a részletes infrastruktúra-fejlesztési programjukat, bizonyítva, hogy a fejlesztések nem hoznak létre túlzott (felesleges) illetve duplikált kapacitásokat.” Azóta gomba módra szaporodtak el az országban a kihasználatlan, nézők és üzemeltetők nélküli stadionok. „Magyarország kötelezettséget vállalt a Bizottság felé arra vonatkozóan, hogy a hivatásos sportszervezetek által fizetett bérleti díj soha nem lesz alacsonyabb a bérelt létesítmény tényleges értékcsökkenési és működési költségei összegének 50 százalékánál.” Ez a vállalás egyetlen stadion esetében sem teljesült, ami a Bizottságnak meghökkentő módon nem tűnt föl a program 2017-es meghosszabbításakor.

Az Orbán-kormány azt ígérte Brüsszelnek, hogy nem új létesítmények építésére,hanem a meglévők korszerűsítésére használja majd a támogatást. FOTÓ: Népszava

Az Orbán-kormány azt ígérte Brüsszelnek, hogy nem új létesítmények építésére,hanem a meglévők korszerűsítésére használja majd a támogatást. FOTÓ: Népszava

3. Átláthatóságot ígértek, semmi nem lett belőle

A tao-rendszerről a Bizottsággal kötött megállapodásban az szerepel, hogy tíz éven át elérhetővé kell tenni a nyilvánosság számára a támogatás haszonélvezőinek kilétét, illetve a támogatási megállapodások szövegét – utóbbiból értelemszerűen annak is ki kellene derülnie, hogy melyik vállalat az adományozó. Ezt Magyarország nem csak 2011-ben, hanem 2017-ben is vállalta: "Az Ellenőrző Szervezet közzé fogja tenni a honlapján azon beruházásokat/a közpénzek felhasználásának azon eseteit, amelyeket jóváhagyott (és amelyeket a bejelentett intézkedésből finanszíroznak). Az állami támogatásban részesülő sportszervezetnek közzé kell tennie honlapján a program részleteit (ideértve a pénzügyi adatokat), továbbá a kedvezményezettek által kapott közpénzek összegét és azok felhasználását is hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára (…) A támogatás nyújtója automatikusan jelenti a szükséges adatokat a State Aid Monitoting Irodának, amely ellenőrzés után köteles ezeket az adatokat közzétenni a tvi.kormany.hu-n”. Az említett oldal egy uniós támogatásokat összesítő brüsszeli portálra linkel át, ahol lehet magyar sporttámogatásokra is keresni, ám hogy melyik cég melyik klubnak, mennyit utalt, az semmilyen keresésre nem jön elő. A kormány körömszakadtáig védi a program átláthatatlanságát, a közelmúltban két tárca is megtagadta a tao-adatok kiadását. Pedig a közvéleményt bizonyára érdekelné például, mely cégek tartják fontosnak, hogy a semmilyen reklámértékkel nem bíró, ám az adóhivatal elnöke által irányított Mezőkövesd csapatához irányítsák át az adójukat.

4. Addig jó, amíg rossz a foci

A tao-átirányítási program elfogadtatásához az Orbán-kormánynak arról kellett meggyőznie a Bizottságot, hogy a profi sportba áramló közpénz nem fogja jelentősen torzítani az európai sportpiacot. A kormány már 2011-ben is azzal az érvrendszerrel dolgozott (és 2017-ben is azzal védte a tao-rendszert), hogy a magyar sport európai viszonylatban jelentéktelen: sem a csapataink nincsenek kint az európai tornákon, sem játékos-exportőrként nem rúgunk labdába. „Magyarország hangsúlyozza továbbá a bejelentett támogatási programból potenciálisan támogatásban részesülő sportegyesületek helyi jellegét (hiszen legtöbbjük csak országos szinten játszik, de nem jut ki nemzetközi sportrendezvényekre), és ezáltal az intézkedés Unión belüli kereskedelemre gyakorolt korlátozott hatását”. Mivel ez leginkább a focira igaz – ahol tényleg nem vagyunk tényezők –, a magyar fél jellemzően a legtöbb tao-támogatást fölszívó labdarúgással érvelt, a klubszinten kifejezetten erős magyar kézilabdával viszont sosem. Amiből az következik, hogy a tao-program addig folytatódhat a jelenlegi mederben, amíg a csapataink – mindenekelőtt a fociban – továbbra is eredménytelenek, és a magyar nevelésű játékosok sem jutnak ki az európai piacra. Ez sok mindent megmagyaráz például a saját akadémiával rendelkező, de többségében importált játékosokat játszató Felcsút magatartásával kapcsolatban. A magyar indoklásban ugyanakkor vannak más, szintén hajmeresztő elemek is: a kormány szerint piaci alapon senki sem fektetne be a magyar fociba, a sport-infrastruktúrát pedig lehetetlen profitábilisan működtetni (azaz a kormány eleve tudta, hogy mindig veszteségesek lesznek a stadionok).

5. A lakosságot elfelejtették

A tao-támogatásból kiépülő sport-infrastruktúrának jelentős részben a lakosságot kellene szolgálnia. A támogatás engedélyezéséért vállaltuk: „A lakosság minden támogatott sporttelepet/létesítményt használhat. Valamennyi kedvezményezettnek részletesen ki kell fejtenie, hogy a lakosságnak hogyan származik haszna a program keretében nyújtott támogatásból. A támogatást csak akkor ítélik oda, ha a kötelezettségvállalások arányban állnak a támogatás összegével és a tervezett projekt támogatási intenzitásával (…) A kedvezményezetteknek vállalniuk kell, hogy az érintett sportlétesítményt legalább annak üzembe helyezését követő 15 évig a napi működés legalább 20 százalékában, valamint ezenkívül évente legalább 10 teljes napon át elérhetővé teszik iskolai és diáksport, szabadidős sport vagy egyéb közösségi programok számára „a programok értékelésekor a hatóság külön figyelmet fog fordítani a kötelezettségvállalások minőségére, valamint arra, hogy azok meg tudnak-e felelni a helyi közösségi igényeknek.” Ennek ellenére sehol sincs nyoma, hogy az említettek betartását valaha ellenőrizték volna, és a Bizottság sem kérte számon a 2017-es meghosszabbításkor.

Jávor Benedek szerint talán semmi nem mutatja annyira a NER erkölcstelenségét, mint a tao-program részletei: az Orbán-kormány százmilliárdos nagyságrendű közpénzt irányít az egészségügy vagy az oktatás helyett a sportba a miniszterelnök kedvéért, de a kontroll nélkül elkölthető közpénz-százmilliárdok Orbánnak láthatóan a focinál is sokkal fontosabbak. Jávor lapunknak azt mondta: ismételten panaszt tesz a Bizottságnál, mivel a korrupció és a pénzmosás gyanúját is fölvető program meghosszabbításakor figyelmen kívül hagyták, hogy az uniós előírások legfontosabb, az átláthatóságra, a fölösleges kapacitások kiépítésének elkerülésére és a támogatott sport-infrastruktúra fenntartható, közösségi használatára vonatkozó előírások nem teljesültek, illetve azok teljesítését nem is ellenőrizték.

Eltapsolt milliárdok
A tao-támogatási rendszer 2011-es bevezetése óta (a 2013 végéig összeszámolt, a hézagos adatközlés miatt csak töredékes információk alapján) 330 milliárd forintnyi társasági adó folyt államkassza helyett különböző sportszervezetekhez. A tao-rendszer lényege, hogy a vállalkozások a nyereségük után fizetendő társasági nyereségadót részben vagy egészben egy sportklubhoz irányíthatják.

Témák
adó TAO