Csökkent Macron népszerűsége

Publikálás dátuma
2018.02.19. 06:34
Fotó: AFP/Pool/Philippe Wojazer

Egy vasárnap publikált kutatás eredménye szerint Emmanuel Macron francia elnök elfogadottsága 50 százalék alá esett. A Le Journal du Dimanche megbízásából készített felmérésből kiderül, hogy a válaszadók 44 százaléka állította: elégedett az elnök munkájával. A Reuters beszámolója szerint a közszféra tervezett reformja is hozzájárulhatott a népszerűség-csökkenéshez, ám Edouard Philippe kormányfő korábban azt mondta: akkor is végigviszik a programot, ha ellenállást tapasztalnak.

Szerző

Cáfolatok cáfolata

Publikálás dátuma
2018.02.19. 06:33
Fotó: AFP/Alex Wong

Egymás szavait cáfolták a hét végén oroszok és amerikaiak azzal kapcsolatban, hogy Moszkva beavatkozott-e az Egyesült Államok 2016-os elnökválasztásába, illetve hogy volt-e összejátszás az oroszok és Donald Trump akkori republikánus elnökjelölt kampánystábja között.

Amerikában orosz személyek ellen emeltek vádat az ügyben, mire az orosz külügyminiszter Münchenben üres fecsegésnek minősítette a vádaskodást. A nemzetközi biztonságpolitikai fórumon ugyanott tartózkodó amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó azzal vágott vissza Szergej Lavrovnak, hogy megkérdőjelezhetetlen bizonyítékaik vannak a beavatkozásra. Erre Donald Trump elnök Washingtonból azt a Twitter-üzenetet röpítette világgá, hogy Herbert Raymond McMaster tábornok elfelejtette hozzátenni: a választási eredményre az oroszok nem voltak hatással, az oroszokkal pedig csak Hillary Clinton játszott össze. A McMaster szavain feldühödött Trump ugyanakkor nem állította, hogy a vizsgálati anyagok valótlanságot tartalmaznak

Az orosz beavatkozás kivizsgálásával megbízott Robert Mueller különleges ügyész hivatala pénteken jelentette be, hogy az illetékes nagyesküdtszék vádat emelt 13 orosz állampolgár és három orosz jogi személy ellen. A vádpontok között összeesküvés, csalás, banki csalás és személyazonossági adatok eltulajdonítása szerepel.

A nagyesküdtszék rendelkezésére álló dokumentumok – email- és más üzenetváltások – tanúsága szerint a vádlottak már 2014-ben megkezdték a 2016-os elnökválasztási folyamat megzavarására irányuló tevékenységüket. Oroszország és az Egyesült Államok között nincsen kiadatási egyezmény.

Szombaton megkérdezték minderről Münchenben az orosz diplomácia irányítóját, aki az amerikai állításokat üres fecsegésnek nevezte. Azt viszont nem mondta meg Lavrov, hogy konkrétan mely állításokat vitatja.

Erre reagált McMaster, mondván: a vizsgálati anyagok világosan mutatják, hogy az Egyesült Államok „egyre szakavatottabb módon göngyölíti fel ennek a kémkedési és felforgató tevékenységnek az eredetét”.

Szerző

Izzott a levegő Münchenben

Publikálás dátuma
2018.02.19. 06:32
Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő az állítólagos iráni drón egy darabját tartja a kezében Fotó: AFP/Lennart Preiss/MSC Munich
Komoly összetűzésre került sor a bajorországi biztonsági konferencia utolsó napján Izrael és Irán között. Emellett az EU-t érintő kérdések domináltak.

Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő még tőle is szokatlanul keményen ment neki Teheránnak. Szavait közvetlenül Mohammed Dzsavad Zarifhoz, a perzsa állam külügyminiszteréhez intézte, aki szintén jelen volt a müncheni tanácskozáson. Az izraeli miniszterelnök beszéde a színpadias elemeket sem nélkülözte: a magasba emelt egy fémdarabot, amely közlése szerint iráni drón volt, amelyet Izrael területén lőttek le. „Zarif úr, megismeri? Ez az önöké” – fejtette ki hozzátéve, Teherán ne tegye próbára hazája türelmét és elszántságát.

Az izraeli légierő előzőleg több légicsapást hajtott végre Szíriában egyebek mellett iráni bázisok ellen. A támadásokat azt követően indították, hogy a drón a szíriai légtérből az izraelibe jutott. Ezt megelőzően pedig egy izraeli harci gépet ért találat Szíria felett, a repülő már Izraeli területen zuhant le.

Netanjahu a beszédben azt is kiemelte, hazája nem hagyja, hogy Irán tartós katonai jelenlétet alakítson ki Szíriában. „Nem engedjük, hogy egy minket fenyegető terrorbázist hozzanak létre” – szögezte le az izraeli miniszterelnök. Kifejtette, ha szükséges, nem csak Irán „helytartója” ellen harcolnak majd, hanem a perzsa állammal szemben is keményen fellépnek. Ezzel arra utalt, hogy Teherán jelentős támogatást nyújt a síita Hezbollah milíciának, amely a szíriai konfliktusban Bassár el-Aszad szíriai elnök csapatait támogatja. Netanjahu beszédében Irán és a náci Németország között is párhuzamot vont.

Zarif válaszbeszédében Izraelt azzal vádolta, hogy háborúba akarja sodorni a Közel-Keletet. Mint fogalmazott, nem hazája lép fel agresszorként a régióban, hanem Izrael. Netanjahu müncheni fellépését egy komédiához hasonlította, „amely nem is méltó a válaszra”. Zarif azzal vádolta az izraeli kormányfőt, hogy másokra akarja terelni a felelősséget a belpolitikai gondjaiért. Nem egyszer tett említést a Netanjahu elleni korrupciós vádakról.

A biztonságpolitikai konferencia másik nagy visszhangot keltett beszédét Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke mondta el, aki egyértelműsítette, hogy az Európai Unió egyre függetlenebbé kíván válni a Donald Trump elnök által fémjelzett Egyesült Államoktól. Elismerte, az EU sokáig nem volt alkalmas arra, hogy világpolitikai tényezővé váljon. A nemzetközi helyzet miatt azonban változtatni kell ezen – emelte ki. Több felszólaló is úgy vélte, Európának határozottabban kellene képviselnie az érdekeit, mert ha ezt nem teszi meg, egyre jobban elmarad Washington és Peking mögött. Sigmar Gabriel német külügyminiszter azt közölte, az EU-nak nemzetközi hatalmi tényezővé kell válnia.

Abban azonban nem körvonalazódott egyetértés a felszólalók között, hogy milyen reformokra van szüksége a közös Európának. Míg Gabriel szerint a polgári kiadások összegét kellene növelni, a francia és a lengyel kormányfő a védelmi kiadások emelését szorgalmazta. Sebastian Kurz osztrák kancellár pedig arra figyelmeztetett: hatalmi vákuum alakul ki azzal, hogy az Egyesült Államok egyre kevésbé foglalkozik a nemzetközi válságokkal.

Elutasítja Varsó a holokauszttagadást
A Lengyelország és Izrael közötti feszültség igencsak kiéleződött a biztonságpolitikai konferencián, miután a lengyel kormányfő, Mateusz Morawiecki egy izraeli újságíró kérdésére szombaton azt válaszolta a vitatott, Holokauszt-törvény kapcsán: „...természetesen nem számít majd bűncselekménynek, ha valaki azt mondja, voltak lengyel elkövetők, ahogy zsidó, orosz és ukrán elkövetők is akadtak… nem csupán németek”.
Amint arról lapunk is beszámolt korábban, a lengyel elnök által is szignózott törvény lehetővé teszi, hogy büntetőjogi felelősségre vonás induljon azon lengyelekkel és külföldiekkel szemben, akik a lengyel államnak tulajdonítják a náci háborús bűnöket. Izrael az első pillanattól kezdve tiltakozását fejezte ki, s Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő Münchenben is elképedésének adott hangot. Amint a BBC idézi, „felháborítónak” nevezte Morawiecki megjegyzését. Vasárnap a lengyel kormányfői hivatal elutasította azokat a vádakat, amelyek holokauszttagadásként értelmezték a kormányfő szavait.

Szerző