államadósság;

2018-02-20 06:22:00

Az államadósság úgy csökkent, hogy nőtt

Újraszámolás Magyarország GDP arányos - úgynevezett maastricht-i - államadóssága 2017-ben 72,1 százalékos lett - derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnapi közleményéből. Ha ezt az előzetesnek tekinthető számot elfogadjuk, akkor adósságunk a 2016. év végi 73,9 százalékról csökkent. A KSH március elején közli a pontosított 2017. negyedik negyedévi GDP-számítását, amit azután az augusztusi zárszámadáskor még korrigálhat. Az adósságszámok bár kétségtelenül javulást tükröznek, de csak GDP arányosan, ugyanis tavaly a korábbi éveknél nagyobb mértékben bővült a gazdaság. A nominális adósságteher azonban nem csökkent, hanem 390 milliárd forinttal 27359 milliárd forintra nőtt, amiből a devizaadósság átértékelése 52 milliárd forintot tett ki. Ez utóbbival a jegybanknak tavaly alig-alig volt lehetősége bűvészkedni, mert a forint árfolyama nemigen mozdult. 2016. december 31-én - az államadósság mértékének figyelembe veendő napján - 311 forint volt, egy év múlva pedig 313 forint, vagyis a változás még az 1 százalékot sem érte el.

Valójában azonban a GDP arányos államadósság sem csökkent - vélekedett a lapunk által megkérdezett Katona Tamás. Az egyetemi tanár utalt arra, hogy 2011. óta feltűnő jelenség, hogy az MNB devizatartaléka folyamatosan fogy, mert azt átváltják, és az államadósság mérséklésére fordítják. És akkor a magánnyugdíjpénztárak a GDP 11 százalékát kitevő vagyonának állami elvételétől el is tekintettünk - tette hozzá.

A szakértő kitért arra is, hogy a jegybank most először adta ki az államadósság adatait úgy, hogy az Eximbank kötelezettségállományát is bevonta az államháztartás körébe. (Erre az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat kötelezte a magyar kormányt.) Így a jegybank számításai szerint az államadósság 1,9 százalékponttal magasabb, vagyis a GDP 74 százaléka volt 2017 végén az egy évvel korábbi 76 százalékkal szemben. (Idén januárban a gazdasági tárca még 2,1 százalékpontos növekménnyel számolt az Eximbank bevonása kapcsán.) A jegybank azt is közölte, hogy a jövőben ez lesz az államadósság fő mutatószáma, lezárva ezzel egy évek óta tartó vitát az Eurostattal. Katona Tamás ugyanakkor szokatlannak tartotta - úgyis, mint a hivatal egykori elnöke -, a KSH közleményét, amelyben kifejtik: a magyar statisztikai hatóságok továbbra is fenntartják álláspontjukat, mely szerint az Eximbank államháztartásba való besorolása nem szolgálja a gazdasági és pénzügyi folyamatok valóságnak megfelelő bemutatását és nem felel meg a nemzetgazdasági elszámolások alapját jelentő módszertannak. A szakember szerint a KSH-nak nyilvánosan nem ildomos ilyen unióellenes kijelentést tennie. Ennek ellenére a túlzott hiány eljárás-számításokban (EDP) az Eximbankot az államháztartás részeként fogják bemutatni a KSH.

Megtakarítások készpénzben, betétben
A háztartások nettó pénzvagyona 3262 milliárd forinttal, 9,7 százalékkal nőtt az elmúlt évben, és 39 287 milliárd forintos értéke valamivel meg is haladhatta az éves bruttó hazai termék (GDP) összegét – derül ki az MNB hétfőn közzétett előzetes adataiból. A tartozások viszont mindössze 16 milliárd forinttal nőttek, ebből 73 milliárd esett a negyedik negyedévre, így szeptember végéig több hitelt törlesztettek a háztartások, mint amennyi új hitelt felvettek. A megtakarítások összetétele továbbra is kedvezőtlen, hiszen több mint negyedük, készpénzben és látra szóló vagy egyéb betétekben van.
Nagyságrendileg hasonló mértékű megtakarítást helyeztek el a háztartások értékpapírokba. Viszont a háztartások tavalyi friss megtakarításainak 43 százalékáért, tulajdoni részesedéseket vásároltak.