Az államadósság úgy csökkent, hogy nőtt

Publikálás dátuma
2018.02.20 06:22
Illusztráció/Shutterstock

Újraszámolás Magyarország GDP arányos - úgynevezett maastricht-i - államadóssága 2017-ben 72,1 százalékos lett - derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnapi közleményéből. Ha ezt az előzetesnek tekinthető számot elfogadjuk, akkor adósságunk a 2016. év végi 73,9 százalékról csökkent. A KSH március elején közli a pontosított 2017. negyedik negyedévi GDP-számítását, amit azután az augusztusi zárszámadáskor még korrigálhat. Az adósságszámok bár kétségtelenül javulást tükröznek, de csak GDP arányosan, ugyanis tavaly a korábbi éveknél nagyobb mértékben bővült a gazdaság. A nominális adósságteher azonban nem csökkent, hanem 390 milliárd forinttal 27359 milliárd forintra nőtt, amiből a devizaadósság átértékelése 52 milliárd forintot tett ki. Ez utóbbival a jegybanknak tavaly alig-alig volt lehetősége bűvészkedni, mert a forint árfolyama nemigen mozdult. 2016. december 31-én - az államadósság mértékének figyelembe veendő napján - 311 forint volt, egy év múlva pedig 313 forint, vagyis a változás még az 1 százalékot sem érte el.

Valójában azonban a GDP arányos államadósság sem csökkent - vélekedett a lapunk által megkérdezett Katona Tamás. Az egyetemi tanár utalt arra, hogy 2011. óta feltűnő jelenség, hogy az MNB devizatartaléka folyamatosan fogy, mert azt átváltják, és az államadósság mérséklésére fordítják. És akkor a magánnyugdíjpénztárak a GDP 11 százalékát kitevő vagyonának állami elvételétől el is tekintettünk - tette hozzá.

A szakértő kitért arra is, hogy a jegybank most először adta ki az államadósság adatait úgy, hogy az Eximbank kötelezettségállományát is bevonta az államháztartás körébe. (Erre az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat kötelezte a magyar kormányt.) Így a jegybank számításai szerint az államadósság 1,9 százalékponttal magasabb, vagyis a GDP 74 százaléka volt 2017 végén az egy évvel korábbi 76 százalékkal szemben. (Idén januárban a gazdasági tárca még 2,1 százalékpontos növekménnyel számolt az Eximbank bevonása kapcsán.) A jegybank azt is közölte, hogy a jövőben ez lesz az államadósság fő mutatószáma, lezárva ezzel egy évek óta tartó vitát az Eurostattal. Katona Tamás ugyanakkor szokatlannak tartotta - úgyis, mint a hivatal egykori elnöke -, a KSH közleményét, amelyben kifejtik: a magyar statisztikai hatóságok továbbra is fenntartják álláspontjukat, mely szerint az Eximbank államháztartásba való besorolása nem szolgálja a gazdasági és pénzügyi folyamatok valóságnak megfelelő bemutatását és nem felel meg a nemzetgazdasági elszámolások alapját jelentő módszertannak. A szakember szerint a KSH-nak nyilvánosan nem ildomos ilyen unióellenes kijelentést tennie. Ennek ellenére a túlzott hiány eljárás-számításokban (EDP) az Eximbankot az államháztartás részeként fogják bemutatni a KSH.

Megtakarítások készpénzben, betétben
A háztartások nettó pénzvagyona 3262 milliárd forinttal, 9,7 százalékkal nőtt az elmúlt évben, és 39 287 milliárd forintos értéke valamivel meg is haladhatta az éves bruttó hazai termék (GDP) összegét – derül ki az MNB hétfőn közzétett előzetes adataiból. A tartozások viszont mindössze 16 milliárd forinttal nőttek, ebből 73 milliárd esett a negyedik negyedévre, így szeptember végéig több hitelt törlesztettek a háztartások, mint amennyi új hitelt felvettek. A megtakarítások összetétele továbbra is kedvezőtlen, hiszen több mint negyedük, készpénzben és látra szóló vagy egyéb betétekben van.
Nagyságrendileg hasonló mértékű megtakarítást helyeztek el a háztartások értékpapírokba. Viszont a háztartások tavalyi friss megtakarításainak 43 százalékáért, tulajdoni részesedéseket vásároltak.



Szerző

A kormány kiállított egy 300 milliárd forintos biankó csekket

Publikálás dátuma
2019.03.26 20:27
Természetesen a Balaton az egyik kiemelt turisztikai fejlesztési térség
Fotó: Shutterstock
A 2016-ban létrehozott Magyar Turisztikai Ügynökség, amelynek Orbán Ráhel is előszeretettel ad tanácsokat, jóformán szabadon dönthet az öt kiemelt fejlesztési térségre szánt állami forrásokról.
A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) gyakorlatilag szabad kezet kapott a kormánytól arra, hogy mihez kezd az öt kiemelt fejlesztési térséggel, illetve az ezekre a térségekre odaítélt állami támogatásokkal – olvasta ki egy friss kormányhatározatból a hvg.hu. Ez azt jelenti, hogy az MTÜ jóformán arra költi az eddig odaítélt 300 milliárd forintot, ami a jövőben még jelentősen nőhet is, amire csak akarja.

A szóban forgó határozatban az szerepel, hogy a 2017-2030 között a kormány döntéseivel biztosított forrásokat az MTÜ
„szakmai álláspontja szerinti sorrendben és időrendben” költheti el, bármelyik térség „szakmailag indokolt” további fejlesztéseire, és egyes projekteket akár el is hagyhat.
Sőt a kormány felhatalmazza az MTÜ-t, hogy a források „egyéb egyes turisztikai fejlesztések megvalósítása céljából kerüljenek felhasználásra” – vagyis az öt kiemelt térségre kapott pénzt tulajdonképpen arra költik, amire - és itt jön a kulcsszó - „szakmailag indokoltnak” tartják.

Rogán Antal miniszterelnöki kabinetfőnöknek kezelői megállapodás keretében kell felhatalmaznia az MTÜ-t arra, hogy a pénzeket „egyedi támogatói döntéssel” osztogathassa.

Az öt kiemelt turisztikai fejlesztési térség az alábbi:
  • Balaton
  • Sopron-Fertő-tó
  • Tokaj, Felső-Tisza és Nyírség
  • Debrecen, Hajdúszoboszló, Hortobágy és Tisza-tó
  • Dunakanyar
Ezekre a kormány öt határozatban eddig összesen 630 milliárd forintot irányzott elő, amiből 295 milliárd a hazai forrás, ehhez kapott szabad kezet az MTÜ, az uniós források elköltéséhez nem. Viszont a határozat a „2017–2030. években biztosított forrásokról” beszél, szóval az MTÜ azzal a (hazai) pénzzel is szabadon rendelkezhet majd, amit a kormány csak a jövőben ad oda az öt kiemelt régióra.

A hvg.hu felidézi, a Magyar Turisztikai Ügynökséget 2016-ban hozta létre a kormány a Magyar Turizmus Zrt. átszervezésével. Tanácsadója például a miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel, aki állítólag szabadidejében, fizetés nélkül küld javaslatokat. A portál - a teljesség igénye nélkül - számba vette azt is, hogy
fideszes parlamenti képviselők panziója és Széles Gábor milliárdos üzletember kastélyszállója is kapott vissza nem térítendő támogatást a Magyar Turisztikai Ügynökségtől.
Sőt Mészáros Lőrinc ötcsillagos szállodája és Tállai András testvérének panziója is részesült ilyenben.
Frissítve: 2019.03.26 20:29

Nagyot ütött az MNB a forinton

Publikálás dátuma
2019.03.26 19:56

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Matolcsy György jegybank elnök azzal kezdte újabb hat éves ciklusát, hogy bebizonyította: a lakosság pénzbeli megtakarításai nem érdeklik, a hitelkamatok gyenge emelkedését pedig nem bánja. 
A hallgatóság nemtetszését jelző morgással indult Matolcsy György jegybank elnök keddi sajtótájékoztatója, amelyet - hat év óta először - a Monetáris Tanács kamatdöntését követően tartott. A tájékoztatóra szintén meghívott banki elemzők számára nem az okozott csalódást, hogy a 2016. májusa óta 0,9 százalékos alapkamatot változatlanul hagyták: erre számítottak. Az azonban meglepte az elemzőket is, hogy a jegybank elnöke azt a csekély - kizárólag a bankszférát érintő - intézkedést, amit mégis végrehajtanak, esetinek nevezte. Az MNB nem vesz tudomást a romló világgazdasági hangulatról, a szinte mindenütt visszaeső növekedési kilátásokról - mondta lapunknak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A jegybank kizárólag a számára mérvadónak tekintett, 5-8 negyedévre előretekintő inflációs kilátásokat tartja szem előtt, vagyis azt, hogy az adószűrt maginfláció tartósan túllépi-e a 3 százalékos határt. (Az adószűrt maginfláció számítása során csak azokat a termékeket és szolgáltatásokat veszik figyelembe, amelyeknek árát megtisztítják a külpiacok gyakran változó gazdasági hatásaitól, és a rájuk rakodó adóterhektől.) Ez a mutató az elmúlt két hónapban ugyan meghaladta a 3 százalékot, ám Matolcsy György abban reménykedik, hogy ősszel fordul a kocka. Ezt a jegybanki magatartást rendkívül kedvezőtlenül fogadták a bankközi devizakereskedők. A kora délutáni sajtótájékoztató előtti 316 forintos euróárfolyam Matolcsy György érvelése után hirtelen átlépte a 319 forintot, és ezt követően az este folyamán alig lehetett jelentős változást észlelni. A Monetáris Tanács egyetlen, a lakosság széles körét érintő intézkedésről döntött, amely kis mértékben ugyan, de emeli majd a változó kamatozású hitelek törlesztőrészleteit. Hét esztendő után kamatot emeltek ugyanis az egynapos betéteknél (itt a bankok mindössze 24 órára  helyezik el az átmenetileg szabad pénzeszközeiket). A 0,1 százalékpontos kamatemelést követően még mindig negatív tartományban, -0,05 százalékon maradt ez az érték. A 3 hónapos Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb (BUBOR) értéke ehhez van kötve, és erre teszik még rá a kereskedelmi bankok a maguk kamatprémiumát. Így arra lehet számítani, hogy szerdától emelkedik a BUBOR. Ez pedig a változó kamatozású hitelesek számára azt jelenti, hogy a kamatfordulókor hozzávetőleg ezer forinttal megnő majd a havi törlesztőrészletük - mondta Virovácz Péter, aki szerint ez a lakosság fizetőképességét nem fogja érdemben befolyásolni. Az MNB ugyan arra törekszik, hogy a hosszabb futamidejű hitelek minél nagyobb számban fix kamatozásúak legyenek. Az újabb szerződések mintegy 95 százaléka eleget is tesz ennek a kívánalomnak - mondta a sajtótájékoztatón Windisch László, az MNB alelnöke. A régebbi hitelek azonban nem ilyenek, a háztartások hitelállományának mintegy 60 százaléka változó kamatozású: számukat 130 ezerre becsülik. Az MNB felhívásának eleget téve a kereskedelmi bankok valamennyi ilyen ügyfelüknek legkésőbb az év végéig levelet küldenek majd, amelyben ajánlatot tesznek a szerződéseik feltételeinek módosítására, a változó kamatozásról a fixre váltásra. Virovácz Péter szerint ez azért furcsa, mert a változó kamatozású hitelek jelenleg még mindig kedvezőbbek, mint a fixek, ezért csak azzal lehet meggyőzni a hiteleseket a váltás célszerűségéről, hogy esetleg emel az MNB az alapkamaton (ami jobban megemelné a törlesztőrészleteket.) A jegybank azonban évek óta nem hajlandó erre.  A mostani jegybanki kinyilatkozások alapján az alapkamat egyre inkább elveszti a jelentőségét, az MNB egyéb módon igyekszik hatni a kamatok alakulására - véli Virovácz Péter. Az alacsony kamatkörnyezetben alig látható betéti kamatok miatt a lakosság ugyanakkor egyre nagyobb mértékben vásárol ingatlanokat befektetési céllal, hiszen annak van most a legkedvezőbb hozama, ez pedig jelentősen felveri az ingatlanárakat. Az ING szakértője ezzel kapcsolatban azt mondta: az MNB célja, hogy a lakosság fogyasztásának növekedési üteme csökkenjen, mert ez növeli az importot. A beruházásokat és a hitelpiacot ugyanakkor növelni szeretné.

Jönnnek a vállalati kötvények

Magyarországon a vállalati kötvénypiac jelentéktelen, a megtakarításoknak mindössze 1,5 százalékát éri el, szemben a cseh 4-5 vagy a nyugati országok 10-15 százalékával. Ezért a Monetáris Tanács úgy döntött,  elindít egy hosszabb lejáratú vállalati kötvényprogramot, 300 milliárd forintos keretösszeggel, július 1-jétől. A részletes feltételeket április végéig határozzák meg.