Az államadósság úgy csökkent, hogy nőtt

Publikálás dátuma
2018.02.20. 06:22
Illusztráció/Shutterstock

Újraszámolás Magyarország GDP arányos - úgynevezett maastricht-i - államadóssága 2017-ben 72,1 százalékos lett - derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnapi közleményéből. Ha ezt az előzetesnek tekinthető számot elfogadjuk, akkor adósságunk a 2016. év végi 73,9 százalékról csökkent. A KSH március elején közli a pontosított 2017. negyedik negyedévi GDP-számítását, amit azután az augusztusi zárszámadáskor még korrigálhat. Az adósságszámok bár kétségtelenül javulást tükröznek, de csak GDP arányosan, ugyanis tavaly a korábbi éveknél nagyobb mértékben bővült a gazdaság. A nominális adósságteher azonban nem csökkent, hanem 390 milliárd forinttal 27359 milliárd forintra nőtt, amiből a devizaadósság átértékelése 52 milliárd forintot tett ki. Ez utóbbival a jegybanknak tavaly alig-alig volt lehetősége bűvészkedni, mert a forint árfolyama nemigen mozdult. 2016. december 31-én - az államadósság mértékének figyelembe veendő napján - 311 forint volt, egy év múlva pedig 313 forint, vagyis a változás még az 1 százalékot sem érte el.

Valójában azonban a GDP arányos államadósság sem csökkent - vélekedett a lapunk által megkérdezett Katona Tamás. Az egyetemi tanár utalt arra, hogy 2011. óta feltűnő jelenség, hogy az MNB devizatartaléka folyamatosan fogy, mert azt átváltják, és az államadósság mérséklésére fordítják. És akkor a magánnyugdíjpénztárak a GDP 11 százalékát kitevő vagyonának állami elvételétől el is tekintettünk - tette hozzá.

A szakértő kitért arra is, hogy a jegybank most először adta ki az államadósság adatait úgy, hogy az Eximbank kötelezettségállományát is bevonta az államháztartás körébe. (Erre az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat kötelezte a magyar kormányt.) Így a jegybank számításai szerint az államadósság 1,9 százalékponttal magasabb, vagyis a GDP 74 százaléka volt 2017 végén az egy évvel korábbi 76 százalékkal szemben. (Idén januárban a gazdasági tárca még 2,1 százalékpontos növekménnyel számolt az Eximbank bevonása kapcsán.) A jegybank azt is közölte, hogy a jövőben ez lesz az államadósság fő mutatószáma, lezárva ezzel egy évek óta tartó vitát az Eurostattal. Katona Tamás ugyanakkor szokatlannak tartotta - úgyis, mint a hivatal egykori elnöke -, a KSH közleményét, amelyben kifejtik: a magyar statisztikai hatóságok továbbra is fenntartják álláspontjukat, mely szerint az Eximbank államháztartásba való besorolása nem szolgálja a gazdasági és pénzügyi folyamatok valóságnak megfelelő bemutatását és nem felel meg a nemzetgazdasági elszámolások alapját jelentő módszertannak. A szakember szerint a KSH-nak nyilvánosan nem ildomos ilyen unióellenes kijelentést tennie. Ennek ellenére a túlzott hiány eljárás-számításokban (EDP) az Eximbankot az államháztartás részeként fogják bemutatni a KSH.

Megtakarítások készpénzben, betétben
A háztartások nettó pénzvagyona 3262 milliárd forinttal, 9,7 százalékkal nőtt az elmúlt évben, és 39 287 milliárd forintos értéke valamivel meg is haladhatta az éves bruttó hazai termék (GDP) összegét – derül ki az MNB hétfőn közzétett előzetes adataiból. A tartozások viszont mindössze 16 milliárd forinttal nőttek, ebből 73 milliárd esett a negyedik negyedévre, így szeptember végéig több hitelt törlesztettek a háztartások, mint amennyi új hitelt felvettek. A megtakarítások összetétele továbbra is kedvezőtlen, hiszen több mint negyedük, készpénzben és látra szóló vagy egyéb betétekben van.
Nagyságrendileg hasonló mértékű megtakarítást helyeztek el a háztartások értékpapírokba. Viszont a háztartások tavalyi friss megtakarításainak 43 százalékáért, tulajdoni részesedéseket vásároltak.



Szerző
Témák
államadósság

Napelemprogram lóhalálában

Publikálás dátuma
2018.02.20. 06:21
TAKARÉKOS A napelemparkok tulajdonosai juhokkal gyomtalanítanak - FOTÓ: ÜVEGES ZSOLT
Az Orbán-kabinet sürgősséggel veri keresztül a parlamenten a földműves-napelemtelepek ingyenes bekötési szabályát.

A – zömmel külföldi tulajdonú – hazai áramhálózat-üzemeltetők üdvözlik azt a rendelkezést, hogy a termőföldeken tervezett napelemtelepeket három kilométerig ingyenesen kell hálózatba kötniük – értesültünk az érintett társaságok környezetéből. Egy ilyen bekötés átlag néhány millió forint, ami a kormány által megálmodott háromezer, termőföldre telepítendő napelemtelep esetén összesen közel tízmilliárd forinttal terhelné a társaságok pénztárcáját. Ezt a – eloszlatva észrevehetetlen - összeget elvben be kellene építeni az áramárba. Ám erre nem lesz szükség: a kormány tavaly év végén ugyanis eme beruházások fedezete gyanánt nyolcmilliárdot elkülönített az állami költségvetésből. Mindemellett egy-egy ilyen fejlesztés a hálózathasználat után a napelemfarm részéről fizetendő díj miatt anyagilag is megéri a szolgáltatóknak. De legalábbis sokkal inkább, mint a – jóval szerényebb forgalommal kecsegtető - új lakossági igények ingyenes bekötése, amelynek hosszát a kabinet tavaly megkétszerezte. Az érintett áramhálózatok közül lapunk megkeresésére az E.ON megüzente, hogy nem kíván nyilatkozni, a többiek nem reagáltak.

Az Orbán-kormány szombaton olyan sürgősséggel nyújtotta be a csütörtökön bejelentett jogszabálymódosítást, mintha hamarosan legalábbis az ég elsötétülésétől kéne tartani. Láthatólag még a választások előtt keresztülvernék a - senki által nem ellenzett - módosítást: ennek érdekében tegnap a parlament elfogadta a kivételes, gyorsított eljárást, így ma már megejtik a végszavazást is. A módosítás szövegének lényege megegyezik a bejelentéssel.

Továbbra se világos ugyanakkor, hogy a kabinet eme – a felmerülő költségeket lényegében az adófizetőkre terhelő – intézkedésen túl milyen egyéb módokon ösztönözné a földművesek napelemtelepítését. Lázár János korábban kamatmentes hitelt említett, de a most benyújtott szabály erre nem utal.

A pénteken bejelentett, hasonló kormányzati „közműkönnyítések” kapcsán egy szakértőnk komoly fenntartásait osztotta meg lapunkkal. Felhívta a figyelmet, hogy az „elosztótársaság” közreműködésétől valójában csak egyszerűsített csere esetén tekintenek el. Szerinte az, hogy ebben az esetben nem a cégre, hanem a tervezőre hárul a felelősség, nem jelent érdemi könnyítést. Valótlannak tartja azt az állítást, hogy a gázcégek eddig „packáztak” volna az ügyféllel, mivel a készülékcserét eddig is a szerelő jelentette be. Nem egyértelmű a gázkészülékcsere egyszerűsítése, mivel a szabványoktól ennek során se térhetnek el. Az se világos, hogy a gázszerelő, illetve – vezetékcsere esetén – a tervező a megrendelő felé saját munkájának minőségét igazolja-e.

Február 1-től egyáltalán nem szükséges az elosztó közreműködése a készülékcserék folyamatában – közölte pénteken az MTI tudósítása szerint Bartal Tamás, a Miniszterelnökség kabinetügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkára. Ha a cserével együtt a gázvezetéket is át kell alakítani, ezentúl a tervező ellenőrzi és igazolja, hogy a terveknek megfelelően kivitelezték-e a munkát. A korábbi gyakorlat szerint gázvezeték-felújítás esetén az elosztó engedélye nélkül nem lehetett használni a készüléket, de senkinek sincs szüksége arra, hogy "packázzanak vele a lassú elosztók”. Fenntartották az egyszerűsített gázkészülékcsere intézményét akkor, ha a korábbival azonos műszaki tulajdonságú berendezést üzemelnek be és az átalakítás nem jár a vezeték megbontásával. Ilyenkor tervezés sem szükséges, a gázszerelő igazolja a munka szabályszerűségét – fejtette ki. Amennyiben a gázvezetéket is cserélni kell vagy át kell alakítani, az eddigieknek megfelelően tervezőmérnök bevonása szükséges. A kivitelezés után ő ellenőrzi és igazolja, hogy a terveknek megfelelő lett-e a munka - ismertette az új szabályozás elemeit a helyettes államtitkár. Az intézkedés minden fogyasztóra és gázberendezésre vonatkozik, így tűzhelyekre, vízmelegítőkre vagy cirkókra is. Szerinte így mostantól hónapok helyett napokra tehető a csere és az átalakítás időigénye.

Szerző
Témák
napelemprogram

311,47 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.02.19. 09:38
Fotó: Shutterstock
A dollárral szemben kissé gyengült, az euró és a svájci frank ellenében enyhén erősödött a forint hétfő reggelre a bankközi devizapiacon - írja az MTI.

Az eurót 7 óra tájban 311,47 forinton jegyezték a péntek esti 311,64 forint után. A dollár árfolyama 250,51 forintról 250,98 forintra emelkedett, a frank viszont 270,56 forintról 270,24 forintra gyengült.

A dollár árnyalatnyit erősödött az euróval szemben, a közös valutával 1,2410 dollár körül kereskedtek, míg péntek este 1,2440 dolláron forgott.

A régiós devizák árfolyama alig mozdult. A cseh korona 0,02 százalékkal gyengült, a lengyel zloty pedig 0,01 százalékkal erősödött az euró ellenében.

Szerző