Átverték az EU-t - Stadionprogram lett a sporttámogatásból

Publikálás dátuma
2018.02.20 06:00
AVATATLAN Diósgyőrben még nem sikerült átadni a 13 milliárdból megépített hatalmas stadiont - FORRÁS: DIOSGYORISTADION.HU
Fotó: /

Ebben az évben kap új otthont a Diósgyőr (az átadás tervezett időpontja február 2. volt, amit nem sikerült tartani), a Videoton és a Vasas. Utóbbi két klub esetében nyáron kell elkészülni az ütemezés szerint, tehát ezek a csapatok csak a 2018/19-es szezonban játszhatják ismét saját stadionjaikban a hazai mérkőzéseiket. A másodosztályban a Cegléd, a Kisvárda és a Budaörs avathat új létesítményt, összesen 5 milliárd forintért.

Merünk kicsik lenni
Azok után, hogy kiderült: a kormány addig öntheti a közpénzt a profi sportba, amíg nem vagyunk tényezők az európai sportpiacon, más megvilágításba került a felcsúti Puskás Akadémia játékospolitikája is. Bár az alapító, Orbán Viktor miniszterelnök korábban még a magyar utánpótlás fellegvárának, nevelő műhelyének képzelte el a klubot, a tao-pénzek megmentése valójában úgy lehetséges, ha az egyesület olyan külföldieket igazol – télen szlovén, uruguayi, nigériai labdarúgó érkezett –, akikkel a csapat nem jut ki az európai kupaporondra, ezzel nem veszélyezteti az esélyegyenlőséget az európai futballtérképen.

Amikor az Európai Bizottság 2011-ben megállapodott Magyarországgal a tao-programról, a (Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője által megszerzett) jóváhagyó levélben az alábbiakat rögzítették: „A program fő célkitűzése az, hogy a polgárok sporttevékenységekben való részvételének növelése révén fejlessze a sportkultúrát és a testnevelést, javítsa a polgárok egészségét, és ösztönözze a testmozgást.” A Bizottság azt is igyekezett kizárni, hogy az állam olyan fejlesztésbe fogjon, amelyet a piac (a magánszektor) magától is megvalósítana: „Az Ellenőrző Szervezet például ellenőrizni fogja, hogy az új létesítmények építését indokolja-e az, hogy az ilyen szolgáltatások hiányoznak az érintett területen/régióban, és nem lehet őket a meglévő létesítmények korszerűsítésével biztosítani.” Csakhogy az ellenőrzések sokszor elmaradtak.

Ha ez az ellenőrzés ténylegesen megvalósult volna, nem fordulhatott volna elő, hogy a vidéken épült stadionokhoz – most éppen Szombathelyen a Haladáséhoz, Diósgyőrben pedig a DVTK-éhoz – nem találnak üzemeltetőt (hiszen ha egy létesítmény piaci rést tölt be, akkor nem jelent problémát az üzemeltetése). Az újonnan épült stadionok közül a debreceninél még közelítőleg sem valósult meg az az uniós előírás, hogy a saját bevételnek el kellene érnie a teljes üzemeltetési költség és az amortizáció 50 százalékát: az árbevétel jellemzően az értékcsökkenés tizedét sem fedezi. Felcsúton, illetve az MTK-nál az említett adatokat nem hozták nyilvánosságra, holott azoknak az Európai Bizottság előírásai alapján fönt kellene lenniük a klubok honlapján (a titkolózás arra utal, hogy nekik sem akad sok büszkélkedni valójuk a bevételekkel).

Mint fentebb jeleztük, az EU nem a profi sport ösztönzését, hanem az ifjúság és a lakosság sportolási lehetőségeinek bővülését tekintette olyan támogatandó közcélnak, amelyre az állam az átengedett adóból közpénzt áldozhat. „Magyarország jelentőségteljes kötelezettségvállalásokat javasolt a programmal kapcsolatban, a lakosság sporttevékenységekben való részvételének növelése érdekében. A program eredményeképpen több és jobb létesítmény áll majd a lakosság rendelkezésére, mivel a program által támogatott létesítményeknek nyitva kell állniuk a lakosság előtt, és egyértelműen a lakosság sportrendezvényeken való részvételét hivatottak növelni (…) a támogatott létesítményeknek nyitva kell állniuk a lakosság előtt, és a hivatásos sportegyesületek tevékenységein kívül más célokra is használhatónak kell lenniük – áll abban a levélben, amellyel a Bizottság jóváhagyta a tao-átirányítást. Ennek ellenére a magyar kormány olyan szisztémát dolgozott ki, amely kifejezetten ellenérdekeltté teszik a klubokat abban, hogy az ifjúsággal, illetve amatőrökkel foglalkozzanak. Egy 12 év alatti sportolóra évente 500 ezer forint támogatás juthat, egy 14 év alattira egymillió, egy 19 év alattira 2 millió – egy idősebb játékos csak akkor kerül ennyivel többe, ha profiként sportol.

Jog szerint is közpénz
A társasági jövedelemadóból (tao) nyújtott támogatás a magyar jog alapján egyértelműen közpénz - mondta a Népszava érdeklődésére Angyal József. Az okleveles adószakértő szerint a vállalkozás ilyenkor az adójából "enged át" egy bizonyos összeget a látvány-csapatsportok, az előadó-művészeti szervezetek vagy egy filmalkotás támogatására. Ráadásul az átengedett adó célba juttatást már az adóhatóság végzi. A közpénz-jelleg abból adódik, hogy az állami költségvetés lemond a számára járó adóbevétel egy részéről. A tao-hoz hasonlóan viselkedik az szja 1+1 százalékos felajánlása is. A magyar kormánynak akkor lenne igaza abban, hogy az átirányított tao a vállalkozások valódi támogatásnyújtása, ha azt az adózott jövedelmükből nyújtanák, vagyis önként lemondanának osztalékuk vagy a beruházásra szánt pénzük egy részéről.
A tao egy részének átengedése egyértelműen politikai célokat szolgál - vélekedett Angyal József. Már a cél megállapítása is az, hiszen mondjuk a látvány-csapatsport helyett megjelölhették volna akár az egészségügyet vagy az oktatást is. B. M.



Szerző
2018.02.20 06:00

Független jelölt nyert a bihartordai és a kelevízi időközin

Publikálás dátuma
2018.09.23 20:51
Illusztráció
Fotó: Népszava/
Bihartordán Serdült János Csabát választották, Kelevíz polgármestere pedig ismét Balatincz Krisztina lett.
Három független jelölt közül Serdült János Csabát választották Bihartorda polgármesterévé a vasárnapi időközi voksoláson – közölte a helyi választási iroda vezetője az MTI-vel. Tóth Jánosné tájékoztatása szerint a Hajdú-Bihar megyei település 758 választásra jogosult polgára közül 409 adta le szavazatát, minden voks érvényes volt. A három jelölt közül Serdült János Csaba 325, Németi Ferenc 56, Guth Zoltán 28 szavazatot kapott. A Hajdú-Bihar megyei Bihartordán azért kellett polgármester-választást tartani, mert a települést vezető Módos Imre (Fidesz-KDNP) elhunyt. Ugyancsak vasárnap ismét Vargáné Balatincz Krisztinát (független) választották polgármesterré a somogyi Kelevíz községben, ahol a képviselő-testület tagjait is megválasztották a vasárnapi időközi voksoláson. Hajdu Szabina, a Mesztegnyői Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője elmondta: a polgármester-választás győztese 118, míg szintén független vetélytársa, Vida János 64 érvényes szavazatot kapott. A tizenegy független képviselőjelöltből négyen szereztek mandátumot. A jegyző beszámolt arról is, hogy a Marcalihoz közeli, 339 lakosú Kelevíz 271 választópolgárából 182 járult az urna elé. Az időközi választásra azért volt szükség, mert a képviselő-testület idén június végén feloszlatta magát. A döntéshez a polgármester és a képviselők között kialakult feszültség, illetve az vezetett, hogy nem sikerült elfogadni Kelevíz zárszámadását.
2018.09.23 20:51
Frissítve: 2018.09.23 21:01

Eltemették a harmadik köztársaságot Nagy Imre szobránál

Publikálás dátuma
2018.09.23 20:01

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Beszélgetést és politikai performanszot szervezett az Eleven Emlékmű csoport Nagy Imre szobrának tervezett áthelyezése miatt vasárnap délután. A demonstráción folyadékot öntöttek a szobor előtti medencébe, amelynek ettől elfeketedett a vize. Ezután elhelyezték a "harmadik köztársaság koporsóját". A perfomanszt azzal zárták, hogy felhúztak egy molinót Nagy Imre szobra mögé, amely a Műcsarnokot ábrázolta fekete oszlopokkal. Az épület 1989-ben az egykori miniszterelnök újratemetésén is így volt látható és ezzel a háttérrel mondta el Orbán Viktor kormányfő is 29 évvel ezelőtti beszédét. A performansz alatt a szervezők egy olyan hangmontázst játszottak be, amelyben Orbán 1989. június 16-i beszédét illetve Beethoven Egmont-nyitányát keverték össze, visszafelé. A „hatodik koporsóban a mi következő húsz évünk fekszik…” mondat többször is hallatszott. A politikai performansz előtt beszélgetésen Donáth Anna, Hegedűs István, Eörsi László, Rainer M. János, ifj. Rajk László és Ungváry Rudolf azt elemezték: mi az üzenete Nagy Imre szobrának áthelyezésének, 29 évvel a volt miniszterelnök újratemetése után. Az eseményen részt vevő körülbelül 50 ember között Gréczy Zsolt, Ara-Kovács Attila és Vágó István a DK, valamint Kunhalmi Ágnes az MSZP politikusa is feltűnt.
Szerző
Témák
Nagy Imre
2018.09.23 20:01