Korrupció - A lista aljára csúsztunk, de sebaj, Bulgáriánál még jobbak vagyunk

Publikálás dátuma
2018.02.21 20:20
Mészáros Riviérája a Balaton. A balatonberényi nudista kempingtől a becsődölt almádi szállodáig terjed a balatoni Mészáros-birod
Fotó: /
Magyarország a Transparency International legfrissebb korrupciós jelentése szerint az Európai Uniós országok között az utolsó előtti helyet foglalja el, és már csak Bulgária teljesít rosszabbul.  Az összes, 180 rangsorolt ország között a 66. helyen állunk 45 ponttal. A jelentés arra is figyelmeztet, hogy minél súlyosabb a korrupció, annál szűkebb a civil társadalom mozgástere.

Változatlan az élmezőny, és ugyanazok a sereghajtók

A Transparency International (TI) berlini központja által összeállított Korrupció Érzékelési Index (CPI)  első helyein hosszú évek óta jobbára ugyanazok az országok találhatók – a skandináv államok például mindig előkelő helyen szerepelnek. 2017-ben Új-Zéland, Dánia, Finnország, Norvégia, Svájc, Szingapúr és Svédország alkották az élbolyt. A „felvilágosult autokráciának” tekinthető Szingapúrt leszámítva ezekben az országokban fejlett a demokrácia, pártatlanul működnek az állami intézmények, a végrehajtó hatalom tevékenysége átlátható és elszámoltatható, és nyilvánosak a közpénzköltések.

A CPI-lista alján 2017-ben Szudán, Jemen, Afganisztán, Szíria, Dél-Szudán és Szomália található – ezek az országok hosszú évek óta rosszul szerepelnek. Ezen államokban diktatúra vagy anarchia van, és az állami intézményrendszer nem képes betölteni funkcióját. A korrupció óriási, ami az egyik oka a kirívó szegénységnek.

Minél súlyosabb a korrupció, annál szűkebb a civil társadalom mozgástere

A Transparency International berlini központjának elemzése arra az eredményre jutott, hogy azokban az országokban terjed a leginkább a korrupció, amelyekben akadályozzák a civil szervezetek működését. „A lejárató kampányok, a vegzálás, és a túlzott bürokratikus terhek mind olyan eszközök, amelyeket egyes kormányok arra használnak, hogy elhallgattassák a korrupció ellen küzdő szervezeteket” – hangsúlyozta Patricia Moreira, a Transparency International Berlinben működő nemzetközi titkárságának ügyvezető igazgatója.  A TI berlini Titkárságának közleménye rámutat: ennek a folyamatnak az egyik riasztó példája Magyarország, ahol legújabban a Stop Soros elnevezésű törvénycsomag fenyeget számos civil szervezetet. Mindezt tetőzi az a negatív és sokszor uszító kampány, amelyet a kormány a kritikus hangot megütő civil szervezetek ellen folytat, és amelynek részeként a külföldi bevételekkel rendelkező civil csoportosulásokat közel egy éve külön törvény bélyegzi meg.

Tovább tart Magyarország zuhanása

Magyarország 2017-ben, kilenc helyet zuhanva, a világ korrupciós rangsorának 66. helyére esett vissza. Az ország 45 pontot ért el, ami 3 ponttal múlja alul a 2016-ban mért teljesítményt. Hat év alatt Magyarország CPI pontszáma 55 pontról 45 pontra esett vissza, vagyis hosszabb távon a magyar eredmény folyamatos romlása látszik. A 2012 és 2017 között tapasztalt 10 pontos csökkenéssel Magyarország korrupció elleni teljesítményének a megítélése történelmi mélypontra süllyedt.

Európai uniós összehasonlításban is jelentősen visszaesett a CPI-helyezésünk, a tavalyi évben a 28 EU-tagállam közül a 27., vagyis az utolsó előtti helyen álltunk, csupán a sereghajtó Bulgáriát megelőzve. Magyarország már 2016-ban is az EU alsó, korrupt ötödében helyezkedett el, hiszen akkor a 28 tagállam közül a 24-25. helyen végzett, holtversenyben Romániával, ám megelőzve Görögországot és Olaszországot. 2017-ben ezek az országok már mind jobban teljesítettek, mint Magyarország.

Régiós összehasonlításban sem jobb a helyzet, az ország korrupciós megítélése a kelet-közép európai térségben az utóbbi évtizedben folyamatosan lejtmenetben volt. Az európai uniós csatlakozást követő években a 11 országot számláló listán még a harmadik helyen voltunk, jelenleg itt is utolsó előttiek vagyunk, azaz a tizedik helyen állunk. Az elmúlt hat év alatt a régióban a magyarországi korrupciós helyzet súlyosságának a megítélése zuhant a legnagyobbat.

A magas korrupciós kitettség gyenge versenyképességgel párosul

A Transparency International Magyarország (TI Magyarország) szakértői rendre arra hívták fel a figyelmet, hogy az Európai Unióban a korrupciós kitettség és az egy főre jutó nemzeti jövedelem között jelentős összefüggés figyelhető meg. Magyarország az EU-n belül a magas korrupciós kitettséggel rendelkező, alacsony GDP-jű országok közé tartozik. 

Az egyre növekvő korrupció mellett Magyarország versenyképessége is folyamatos lejtmenetben volt az elmúlt másfél évtizedben. A Világgazdasági Fórum (World Economic Forum – WEF) versenyképességi jelentésében 2001-ben még a világ 28. legversenyképesebb gazdaságának számítottunk, míg 2016-ban csak a 69. helyet foglaltuk el ugyanezen a ranglistán, és 2017-ben is csak a 60. helyig sikerült felkapaszkodni.

A WEF versenyképességi jelentése az úgynevezett intézményi pillérben külön vizsgálja az országok közhatalmi berendezkedésének a minőségét, az államhatalom megbízhatóságát, a jogállamiságot, általában véve a gazdaság keretrendszerét. Magyarország pozíciója az intézményi pillérben különlegesen gyenge: a 2001-ben mért 26. helyről 2016-ra a 114. helyre zuhant az ország, tavaly pedig a 101. helyen állt. A cégvezetők a korrupciót tartják a sikeres üzlet második legsúlyosabb akadályának. „A magyar gazdaság versenyképessége nemcsak az Európai Unió átlagától, hanem a régiós országokétól is jelentősen elmarad, és ennek legfőbb oka az intézményrendszer elégtelen működése, ideértve az állami korrupciót” – emelte ki Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója.

Mesésen gazdagodó oligarchák – közpénzből

Az elmúlt évek számos példával szolgáltak arra, hogy a hatalom birtokosai a sajátjukként tekintenek a közpénzekre Magyarországon. A közbeszerzések évről évre növekvő összege, a látvány-csapatsportnak juttatott adótámogatási rendszer és a letelepedési államkötvény-biznisz, úgy tűnik, mind ezt a célt szolgálják.

Az állami pénzből gazdálkodó szervezetek 2017-ben 3457 milliárd forintot költöttek közbeszerzésen, ez 1500 milliárd forinttal több, mint 2016-ban. Míg 2012-ban a GDP 4,7 százalékának megfelelő összeg jutott közbeszerzésekre, 2016-ban pedig 5,7 százalék, addig 2017-ben ez az érték már elérte a GDP 9,4 százalékát. A legkomolyabb korrupciós kockázatot a hirdetmény nélküli eljárások – tehát a szándékoltan verseny nélkül odaítélt szerződések – jelentik, melyek aránya évek óta 13 százalék körül van, ami háromszorosan meghaladja az Európai Unió átlagát. „A közbeszerzések elosztásával kapcsolatos részrehajlás döntő módon járul hozzá ahhoz, hogy a kormányközeli oligarchák az elmúlt időszakban mesés módon gazdagodtak” – emelte ki korrupció ellenes civil szervezet vezetője.

A letelepedési államkötvények kereskedelme még a sűrű szövésű hazai korrupción belül is különleges helyet foglal el. A törvényesített közpénzszivattyúnak köszönhetően 20 ezer ismeretlen hátterű bevándorló szerzett magyarországi letelepedési jogosultságot és 60 milliárd forint közpénzzel gazdagodtak a kötvényeket forgalmazó, döntően off-shore paradicsomokban bejegyzett vállalkozások. Mindezt úgy, hogy az Alaptörvény értelmében közpénzt egyáltalán nem lenne szabad olyan szervezetre bízni, amelynek átláthatatlan a tulajdonosi szerkezete.

A végrehajtó hatalom nemcsak a baráti cégeket, hanem a politikusoknak kedves sportklubokat is előszeretettel gazdagítja közpénzből: utóbbiak a Tao.-támogatási rendszer keretében a tavalyi év végéig 450 milliárd forint adótámogatást kaptak, azaz ennyivel kevesebb folyt be az államkasszába. Az adóveszteség összege idén 530 milliárd forintra emelkedhet. A TI-Magyarország azért kifogásolja a Tao.-támogatások rendszerét, mert a közpénzek átláthatatlanul kerülnek a sportszervezetekhez. A rendelkezésre álló adatok alapján egyértelmű, hogy a sportszervezetek támogatásvonzó képessége erősen összefügg a politikai beágyazottságukkal.

A TI Magyarország szerint mindezek alapján levonható az a következtetés, hogy Magyarországon felülről vezérelt, rendszerszintű, több esetben törvényesített korrupció tapasztalható, amely meghatározza a politikai rendszert és befolyásolja a gazdaság működését. A szervezet ugyanakkor aggasztónak tartja, hogy a kormány a korrupció és a hatalmi visszaélések leküzdése helyett a kormányzást kritizáló civil és nemzetközi szervezetek elleni kampányra használja az államhatalmat.

Szerző
2018.02.21 20:20

Bodolai szerint nincs veszélyben az Index

Publikálás dátuma
2018.09.19 21:31

Fotó: Népszava/
Az online lapot tulajdonló alapítvány kurátora szerint nincs oka azt feltételezni, hogy az új tulajdonosok megvonják tőle a bizalmat.
Személyi és jogi garanciákat is lát Bodolai László a Magyar Fejlődésért Alapítvány (MFA) kuratóriumának elnöke arra, hogy nem távolítják el a posztjáról. Bodolai a Népszavának azt mondta, Ziegler Gábort, aki a CEMP-csoporton belül mindig is az értékesítési területet vezette, több mint egy évtizede ismeri. – Ezért nincs rá okom, hogy bármilyen módon kételkedjek abban, hogy a hétfői napon kiadott közleményükben megfogalmazott a bizalmat egyik pillanatról a másikra megvonja  – tette hozzá. Jogi garanciákat pedig az MFA alapítói okirata és a hazai joggyakorlat biztosít Bodolai szerint. A kuratórium tagjai ugyanis csak alapos indokkal hívhatók vissza, amennyiben például az alapítvány működését veszélyeztetik.  Mint arról lapunk beszámolt, az Index legfontosabb partnerei – a hirdetéseket értékesítő CEMP SH, valamint a szerkesztőségi rendszert biztosító és fejlesztő cég – Ziegler Gábor és Oltyán József tulajdonába kerültek. Ugyanez a két ember cégein keresztül megvásárolta Bodolai Lászlótól azt az NP Nanga Parbat 17 Zrt.-t, amely az Indexet tulajdonló Magyar Fejlődésért Alapítványt alapította. – Szeretném tisztázni, hogy Oltyán József nem „tűnt fel” az Index körül, a hétfőn ismertetett tranzakciók semmilyen módon nem érintik az Index kiadóját. Mostantól az ő résztulajdonában lévő Cemp SH értékesíti az index.hu felületeit, korábban meg Spéder Zoltán cége értékesítette. Ennyi a változás – hangsúlyozta a Népszavának Bodolai. Arra a kérdésünkre, hogy mit szól Oltyán politikai szerepvállalásához (az új vezető ugyanis a KDNP Bács Kiskun megyei szervezetének elnökségi tagja), Bodolai azt mondta: ezt nem tiszte értékelni, mivel "nem egy országos jelentőségű politikus". Az MFA kuratóriumi elnöke a Klubrádiónak is nyilatkozott, szerinte biztosabb helyzetbe került az Index a portál körül minap lezajlott üzleti változásokkal. Nyáron ugyanis komoly veszély alakult ki az Index körül amiatt, hogy Simicska Lajos, Orbán Viktor miniszterelnök egykori barátja eladta az érdekeltségeit Nyerges Zsolt kormányközeli üzletembernek. Az egyébként sem Ziegler, sem Oltyán nem árulta el, hogy mekkora volt a vételár. Oltyán a lapunknak adott interjúban annyit közölt, hogy kevés saját erő mellett az adásvétel nagyját hitelből fizették. Arra a kérdésünkre, hogy melyik banktól kaptak hitelt, nem válaszolt. Ziegler egyébként a napi.hu-nak adott interjújában osztotta Bodolai véleményét, mert szerinte „az Index.hu függetlenségét az garantálja, hogy semmilyen jogunk nem fűződik ahhoz, hogy a napi szerkesztésbe vagy a lap tartalmába bármilyen módon is beleavatkozzunk.”
Szerző
Témák
index
2018.09.19 21:31
Frissítve: 2018.09.19 21:46

Lakossági fórumokon figyelmeztetnek a magyarországi medveveszélyre

Publikálás dátuma
2018.09.19 20:08
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Lakossági fórumokon tájékoztatja a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága az Észak- Magyarországi településeken élőket az utóbbi években egyre gyakrabban előforduló barna medvékkel kapcsolatban – derült ki az ATV híradójából. Pétervásárán már megtartották az első fórumot, de Salgótarján, Ózd és Miskolc is a tervek között szerepel. A nyár elején hetekig tartották izgalomban medvék Heves és Borsod megyék több településén is az ott lakókat. Május végén egy medvéről két vasutas készítette azt a fotót Somoskőújfalu közelében, amely bejárta a hazai sajtót. Azután több héten át folyamatosan jelentek meg különböző medvékről készült felvételek a szlovák határtól egészen a szerb határig, de Mezőkeresztes közelében is felfigyeltek egy medvére. Ezek után döntött úgy a nemzeti park vezetősége, hogy fórumokat szerveznek azokon a területeken, ahol leginkább várható a medvék felbukkanása.
„Részleteiben tárgyaltuk azokat a konfliktushelyzeteket, amiket legjobb lenne elkerülni, illetve nem létrehozni, azokat a helyzeteket, amik a medvét a lakott területek, vagy az ember közelébe csalja”
– magyarázta a híradónak Gombkötő Péter, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának zoológiai szakreferense.
A szakember azt javasolja, ha medvével találkozunk, akkor maradjunk nyugodtak és óvatosan távolodjunk el a medvétől. Szaladni semmiképpen nem szabad, egyébként a medve kerüli a találkozást az emberrel.
2018.09.19 20:08
Frissítve: 2018.09.19 20:08