Hófúvás nehezíti a közlekedést

Publikálás dátuma
2018.02.22 11:10

Fotó: /
Már csak Vas megyében nehezíti hófúvás a közlekedést - közölte a Magyar Közút Nonprofit Zrt. az MTI-vel.

A 35 érintett útszakaszon 92 munkagéppel végzik a szükséges hóeltakarítási munkálatokat. A közleményben kiemeltek néhány érintett főutat: a 86-os Nemesbőd és Pósfa, a 89-es Sé és Bucsu, a 87-es Csempeszkopács és Szombathely közötti szakaszán, valamint a 834-es főúton Tokorcsnál a 30-31-es kilométerszelvények között számíthatnak lassabb haladásra a közlekedők. 

"Magashegységi hóviszonyok" Kékestetőn

Az Országos Meteorológiai Szolgálat csütörtökön Facebook-oldalán azt írta: a Mátrában és a Bükkben szinte "magashegységi hóviszonyok uralkodnak". Előbbi térségben (különösen a nyugati, délnyugati megyékben) a következő 24 órában még vastagodhat a hótakaró, másutt ugyanakkor olvadni fog, és számottevő csapadék már nem hull. a hegyekben, különösen nyugaton, délnyugaton még vastagodhat a hótakaró, másutt már olvadni fog. A szolgálat csütörtöki adatai szerint Bükkszentkereszten és Miskolc Lillafüred-Jávorkúton 59 centiméteres, Sopron Brennbergbányán 42, Mátraszentimrén 40, Hárskúton 35 centiméteres hó van, de a többi magasabban fekvő településen is 10-20 centiméter körüli a hóréteg vastagsága. Az alacsonyabban fekvő települések közül csütörtökön a legnagyobb hóvastagságot - 24 centimétert - Mázán mérték, de Sopron Kuruc-dombon, Bakonyszentkirályon és Veszprémben is 23, Fertőszentmiklóson pedig 22 centiméteres a hóvastagság.

A hétvégén egyre több napsütés várható, ugyanakkor nagyon hideg levegő érkezik fagyos északkeleti széllel, amely a Nyugat-Dunántúlon hófúvást okozhat - tették hozzá.

Az utakról a havat a visszahordás veszélye nélkül csak a viharos széllökések befejeztével tudja eltakarítani a közútkezelő. A társaság szükség esetén a szerződéses alvállalkozóit is az utakra rendeli, hogy a hófúvásos szakaszokon folyamatosan be tudjanak avatkozni - közölték. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. a fentiek miatt arra kéri az autósokat, hogy fokozott óvatossággal, az út- és látási viszonyoknak megfelelően közlekedjenek és csak megfelelő téli gumikkal induljanak útnak. Az Útinform oldalán kora reggeltől késő estig háromóránként tesznek közzé országos összesítést az aktuális útviszonyokról.

Feloldották kamionstopot Letenyénél

Kora délután feloldották a korlátozást, így ismét használhatják a kamionok a letenyei magyar-horvát határátkelőt - közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a police.hu.

A horvát hatóságok a téli időjárás miatt csütörtök reggel tiltották meg Letenyénél a 7,5 tonnánál nagyobb összsúlyú teherjárművek belépését Horvátországba. A tilalmat kora délután visszavonták, így a kamionforgalom ismét zavartalanul haladhat át Letenyénél.

Szerző
2018.02.22 11:10

Kásler doktor veszélyes műtétre készül az egészségügyben

Publikálás dátuma
2018.10.19 06:00
A kép csak illusztráció
Fotó: / Kállai Márton
Minden költségtérítéses szolgáltatást megszüntetne a kórházakban a szaktárca – tudta meg lapunk. Bevételeik 5-10 százalékát veszíthetik el a kórházak, ha betiltják fizetős szolgáltatásaikat. Ez a lépés a nem fizetős terápiákat, például a művesekezelést is veszélybe sodorná.
Nagyobb zavart okozhat, mint amennyi gondot orvosolhat – így minősíthető az a lapunk birtokába került jogszabály-tervezet, amellyel Orbán Viktor kormányfő kérésére elkezdené az egészségügyi köz- és a magánszolgáltatások szétválasztását Kásler Miklós humánminiszter. Egy hamarosan a parlament elé kerülő salátatörvény egyik pontja ugyanis úgy szól: a jövőben „közfinanszírozott kapacitások igénybevételével nem nyújtható nem közfinanszírozott ellátás.” Ez azt jelenti: az intézményekben ma elérhető összes fizetős szolgáltatást meg kell szüntetni. Most az egyágyas szobáért, leletmásolatért, vagy olyan ellátásért is kérhetnek pénzt az intézmények, amit egyébként a biztosító nem fizet. Nem ritka, hogy például a testsúlycsökkentő műtétekre a kórház orvosa bérli saját intézménye műtőjét – akkor is, ha a beavatkozás nem „szépészeti”, hanem egészségügyi okokból válik indokolttá. Ilyenkor például a gyomorszűkítést a kórház eszközeivel, azaz közfinanszírozott tárgyakkal végzik. A tervezett új szabály viszont ezt is megtiltaná, éppúgy mint a műtők vagy egyéb eszközök bérbeadását. Lapunknak az egyik intézményvezető azt mondta, hogy a tervezetben olvasható tiltás gondot okozhat még a művese-kezelésekben is. Ahhoz ugyanis, hogy a gép el tudja végezni a vese helyett a vér szűrését egy kisebb érműtétre van szükség. A művese állomáson ehhez nincs műtő és szakember, ezért ezt a beavatkozást a magáncégek által üzemeltetett állomások is a közeli kórházakban végeztetik el, és számla ellenében ezt ki is fizetik.
Az állami kórházak a bevételeik 5-10 százalékát a magánegészségügyi szolgáltatásokból szerzik. A tervezetben szereplő elképzelés még csak nem is teljesen új. A harmadik Orbán-kormány államtitkára, Zombor Gábor négy évvel ezelőtt jelentette be, hogy az állami kórházakban nincs helye fizetős ellátásnak, és a jövőben a maradék „magánérdekű" fizetős szolgáltatást is kiváltják államival. Azt már a bejelentéskor sejteni lehetett, hogy nem a vállalkozási formában dolgozó altató-, illetve röntgenorvosokat tiltják ki a rendszerből. A Zombor-féle törvénymódosítás meglehetősen nagy zavart okozott: e szerint ugyanis a betegtől nem kérhettek volna pénzt olyan szolgáltatásért amiért más esetben az egészségbiztosító térítést fizet a közfinanszírozott intézménynek, és magánszolgáltatást sem lehetett volna közpénzből finanszírozni. Csak a kórházi magánszolgáltatás tilalma az intézmények mintegy felében hozott lehetetlen helyzetbe vállalkozásokat. A legsúlyosabb problémákkal azok a kórházak kerültek szembe, amelyek érzékelve az ellátás feszültségeit, már korábban piaci szolgáltatásokat kezdtek nyújtani a magyar betegek számára. Ehhez egészen 2014 nyaráig még több-kevesebb biztatást is kaptak a második Orbán-kormány egészségpolitikai vezetésétől. Az úttörő intézmények közé tartozott az Uzsoki, ahol a közkórház kapacitástöbbletének piaci értékesítésével enyhítettek valamit az állandó forráshiányon. Első körben a külföldi betegeket célozták meg, ám miután nagyon sok magyar is érdeklődött, a hazai pácienseket is beengedték a rendszerbe. Aki írásban lemondott a közfinanszírozásról, és meg is tudta fizetni magánbetegként a szolgáltatást, soron kívüli ellátást kaphatott az Uzsokiban. Zombor Gábor intézkedése után ez utóbbit meg kellett szüntetniük. Ma már szinte csak külföldi betegek kerülhetnek a VIP részlegükre, ami viszont a közkórháztól vásárolja, bérli a magánbetegeik ellátásához szükséges eszközöket, szolgáltatásokat.
Szerző
2018.10.19 06:00
Frissítve: 2018.10.19 06:00

Eurostat: a magyarok egynegyedét fenyegeti a szegénység

Publikálás dátuma
2018.10.18 21:47
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A fiatalkorúak közel harmada tapasztalhatja meg a nélkülözést, a helyzet pedig így is jobb, mint öt éve volt.
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat legfrissebb jelentése szerint 2017-ben a magyar lakosság 25,6 százaléka élt szegénységtől vagy társadalmi kirekesztettségtől fenyegetetten: ez a nők 26,1 százalékát, a férfiak 25 százalékát, a 18 évnél fiatalabbak 31,6 százalékát és a 65 évnél idősebbek 16,8 százalékát érintette – összegzi a kimutatás eredményeit a Világgazdaság.
Mint a portál írja, az Eurostat infografikája alapján a hazai alkalmazottak 19 százaléka nélkülözött, addig a munkanélküliek túlnyomó többsége, azaz a 73,1 százaléka volt ennek kitéve. A Magyarországra vonatkozó adatok sokat javultak az elmúlt években, hiszen 2013-ban még 27,8 százalékon állt a nélkülözők aránya szintén az Eurostat szerint. Ez önmagában viszont még nem elég, hiszen a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség még így is 2 503 936 magyart érintett a statisztikai adatok szerint.
az Eurostat ezeket szempontokat vette figyelembe statisztikája elkészítésekor:
  • társadalmi transzferek (jövedelemből eredő szegénység),
  • milyen mértékben ér valakit súlyos anyagi hátrány, él súlyos nélkülözésben,
  • milyen munkaintenzitású háztartásban él.
Ha valakinél a fentiek közül egy is teljesül, akkor statisztikailag beleesik ebbe a statisztikai kategóriába. Az EU átlagát tekintve (22,5 százalék) nem annyira vészesek a magyar számok. Igaz, az összes arányt tekintve lemaradásban voltunk: az EU-s országokban élő nők 23,3 százaléka, a férfiak 21,6 százaléka élt nélkülözésben. A 18 év alattiak 24,5 százalékát, a 65 év felettieknek 18 százalékát érintette a szegénység. És jobb eredmény született az EU-ban a munkavállalókat, illetve a munkanélkülieket tekintve is – előbbieknek a 12,3 százaléka, míg utóbbiaknak a 64,7 százaléka küzdött szegénységgel és kirekesztettséggel. Végül, a hazai munkaintenzitás kapcsán elmondható, hogy tavaly éves szinten rekordszintű volt a foglalkoztatási ráta (68,2 százalék). Azaz 2017-ben a foglalkoztatottak átlagos létszáma elérte a 4 millió 421 ezer főt, amely összesen 70 ezerrel haladta meg a 2016-os adatokat – írja a lap.
2018.10.18 21:47