Hódmezővásárhely - Eljön-e a kicsi Dávid?

Publikálás dátuma
2018.02.23 06:03
Lengyel Róbert, Siófok független polgármestere és Márki-Zay Péter
Fotó: /
Több mint egyszerű polgármester-választás a vasárnapi referendum, afféle országos politikai kísérlet is. De vajon legyőzhető-e Góliát? Riport a kampányhajráról.

– Nálatok kell pénzt visszacsorgatni a pályázóknak a közbeszerzések megnyeréséért? – kérdezte Lengyel Róbertet, Siófok független polgármesterét Márki-Zay Péter, aki függetlenként, de a Jobbiktól az MSZP-ig az összes ellenzéki párt támogatásával indul a hódmezővásárhelyi időközi polgármester-választáson.

– Nekem nem kell visszacsorgatni semmit – mondta Lengyel Róbert. – Nem vagyok rászorulva. Huszonnégy évig voltam rendőr, hozzászoktam, hogy abból élek, amit a munkahelyem minden hónapban utal a számlámra.

– Jó, de kastélyod azért van?

– Nincs énnekem! Miből lenne?

– Na, akkor te annyit is érsz!

Az Éva utcai Mozgásközpontban tartott kampánygyűlés közönsége nagy nevetéssel jutalmazta ezt kedd este. Az alföldi városban a nemrég elhunyt Almási István helyébe választanak polgármestert február 25-én. Bár a város éléről a Miniszterelnökségre szólította el 2012-ben Orbán Viktor, Vásárhely tényleges irányítója azóta is Lázár János. Még polgármester korában ő mondta azt az emlékezeteset, hogy akinek nincs semmije, az annyit is ér.

A batidai vadászkastély

A batidai vadászkastély

A Batidai vadászkastélyról viszont kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt úgy vélik, hogy Lázár Jánosé. Ha ez így van, akkor ő elég sokat ér. Hivatalosan persze úgy tudni, egy helyi ügyvédé meg vele társult vállalkozóké, de ha rákérdeztünk, mindenki csak somolygott: ugyan honnan lenne annyi százmilliója egy vidéki ügyvédnek, amennyiért azt ilyen szépen újjáépítették?

Az Elios-ügy meg Tiborcz István milliárdjai nem vernek nagy hullámokat Vásárhelyen, Batida azonban igen. Az esti kampánygyűlés előtt mi is elzarándokoltunk a kastélyhoz. Közel menni hozzá nem lehet, a szervizutak lezárva, a kapuk lelakatolva. A környező földek járhatatlanok – olyan vigasztalan eső hull rájuk, mint a Sátántangó című filmben. Járható út a kastélyhoz csak a kerítésen belül vezet. Addig cserélgette az objektíveket a gépén a fotós kollégám, míg belül megjelent egy kis piros autó. Nem Lázár ült benne, inkább biztonsági őrnek néztük az urakat, akik az elkergetésünkre vagy az igazoltatásunkra érkeztek, de nem kellett közbeavatkozniuk, mert eljöttünk magunktól is.

Szakadó havas esőben nem sok jóval kecsegtet járókelőkkel interjúzni az utcán. Igaz, a középkorú hölgy, akit megszólítottunk, nem járt-kelt, hanem a falnak támaszkodva cigarettázott. Egykor a szociális ellátásban dolgozott, ilyen végzettsége is van, de most közmunkásként takarít egy intézményben. Ő nem irigyli Lázár Jánostól a vadászházat, csak az nem esik neki jól, hogy ha már ilyen sok a pénz, akkor őt miért a nyomorúságos közmunkás béren dolgoztatják, miért nem adnak neki rendes közalkalmazotti állást. Hány milliárdot ölnek bele például az elkerülő útba, amelybe még emeletes körforgalmat is építettek ott, ahol találkozik a 47-es főúttal!

A cigarettázó asszony mindazonáltal nem tudja, melyik jelöltre szavazzon. Attól fél, ha Márki-Zay Péter nyerne, abból még nagyobb káosz és veszekedés kerekedne. Talán az lenne a legjobb, ha Lázárék egy kicsit magukba szállnának, nem szórnák annyira a pénzt, hanem jobban fizető, tartós állást adnának az embereknek.

– Azt mondják, már most is majdnem teljes foglalkoztatás van – vetettem közbe.

– De mennyi a fizetés? – kérdezett vissza az asszony. – És meddig? Az a sok ember, aki talált valamilyen munkát az építkezéseken, mehet újra közmunkásnak, ha elfogy az uniós pénz.

Márki-Zay Péter végre vonzó, fiatal, jól beszélő ellenzéki jelölt. Sokan beálltak mögé, mert el tudta hitetni a bővülő csapatával, hogy azért vállalta ezt a szerepet, mert kiábrándult azokból, akikre korábban maga is szavazott, de letértek a tisztességes útról.

– Csak úgy győzhetünk, ha az emberek rájönnek, hogy a Fidesz ma már nem őket képviseli – mondta a kampánygyűlésen.

A Fidesz-KDNP jelöltje Hegedűs Zoltán alpolgármester – ő nem áll ki vitára, nem ad interjút a nem Fidesz-közeli médiának. Szlogenje, hogy a fejlődés nem állhat meg. Hegedűsnek a KFT együttes Bábu vagy című dalát küldözgetik a Facebookon.

Az igazi ellenfél Lázár, akit sokan gyűlölnek, és akiért sokan rajonganak.

– Beszéltem a Jánossal, és megígérte, hogy elintézi – szeretik mondani vele kapcsolatban. – És Lázár, mint egykor a Kádár-titkárság, sok mindent meg is jegyez, és elintéztet a beosztottjaival.

– Telhetetlen, gátlástalan ember, egy seggel akar megülni egy egész ménest – mondta, egy nyugdíjas nő, aki nagyon haragszik rá. – Semmit nem szeretnék annyira, mint a választáson megverve, megalázva látni, hogy lehervadjon végre az arcáról az örökös kaján mosoly, és egyszer az életben megtapasztalja, milyen érzés bukottan elkullogni.

Nem véletlen, hogy a kiábrándult fideszeseket célozza meg Márki-Zay Péter. Járt nála kampánygyűlésen Bod Péter Ákos. Köteles László, Komlóska, és Molnár Róbert, Kübekháza mélyen vallásossá lett polgármestere is vendége volt a független jelöltnek. Molnár azt mondta: a hatalomnak csak azért van szüksége a kereszténységre, hogy a hajtókájára tűzze dísznek. Szerinte nemcsak a Márki-Zay Pétert kiprédikáló Laci atyát vette meg a hatalom, hanem az egész egyházat püspököstől. De a hívő keresztényeknek nem eladó a lelkük. Isten a hazugságra nem adja áldását. Előbb-utóbb eljön a kicsi Dávid, aki majd legyőzi a hatalmas Góliátot.

Lengyel Róbert, Siófok független polgármestere és Márki-Zay Péter

Lengyel Róbert, Siófok független polgármestere és Márki-Zay Péter

Az igazi hívők azonban nincsenek sokan – Vásárhelyen is rendre üresek a templomok. A városban a Fideszen kívül az MSZP-nek és a Jobbiknak van egyáltalán szervezete – a többi párt nincs jelen. A Jobbik már 2012 óta kapacitálja Márki-Zay Pétert, hogy induljon el a színeiben. De egyedül a Jobbik támogatásával Hódmezővásárhelyen sem lehetne győzni. A baloldal a rendszerváltozás óta egyszer sem tudott győzni – nem kockáztattak hát nagyot, akik csöndben eldöntötték, hogy beállnak a rokonszenves jelölt és a Jobbik mögé. Annak helyi elnökével ugyanis házról házra jár kampányolni a jelölt, őt nem szégyelli. Helyi baloldaliak mondták: az MSZP is hord Vásárhelyre aktivistákat – a helyiek kevesen is vannak, meg ismerik is őket, és féltik az állásukat, ha még van. Meg azt is mondták: a fővárosi baloldal eladta a vidéket a Jobbiknak, hogy megkapja a támogatását Budapesten.

Hernádi Gyula régi szocialista helyi politikust a többség árulónak tartja, amiért maga is jelöltként indult, és ezzel rontja a közösen támogatott ellenzéki jelölt esélyeit – meg az országos politikai kísérlet megbízhatóságát. Nem tudni, mi motiválta őt – addig nem akart indulni, míg a pártja be nem jelentette, hogy beáll a független jelölt mögé. Lehet, hogy valóban Lázár kapacitálta, ossza meg az ellenzéki szavazókat. De az ő indulása fontos jelzés a nagy kísérlet eredményéről. Helyben alig van hamu a parázson a baloldal és az egykor gyűlölködve kommunistázó jobbikosok között. Hódmezővásárhelyen éppen Lázár volt az, aki elüldözte a városból a Magyar Gárdát – még annak betiltása előtt.

És most? Ha Márki-Zay győzne, abból csak a Jobbiknak lenne politikai haszna, a baloldalnak, amelyet a független jelölt meg sem tűr maga mellett, az égvilágon semmi, mondják, akik elhiszik Hernádi Gyulának, hogy a baloldalnak is meg kell mutatnia magát.

Havránek Ferenc, a veterán munkáspárti politikus, aki a közgyűlésben 2014-ig a legádázabb ellenfele volt Lázárnak, azt mondja: a Fidesz is állampárt lett. Maga alá kapart minden hatalmat – de ezzel magára húzott minden felelősséget is, mindenért, ami az országban történik. Mi az, hogy nem volna semmi haszna, ha egy tiszta kezű ember lenne a polgármester, még ha egyedül áll is szemben a testületi többséggel? – kérdi Havránek. – Hiszen csak meggyöngül egy rablóbanda, ha a fővezért sikerül kiütni közülük!

Hódmezővásárhelyen már nincs olyan helyi média, amelybe Márki-Zay Pétert akár fizetett reklámidőre beengednék. Ha beütjük a nevét a keresőbe, tucatszám jönnek föl az ellene írott cikkek, amelyekben egyoldalúan, eltorzítva idézik például a „kandeláberes” beszédét. Egy-egy kampánygyűlését 20-40 ember hallgatja. De nem az ő jelenlétük a legfontosabb, hanem a kameráé, amely a Facebookon élőben közvetíti a gyűléseket. Utólag is bárki megnézheti őket – anélkül, hogy a hatalmon lévő párt emberei közben le tudnák fotózni, videózni, megfélemlíteni. Nem tudni, a részvétel és a választási eredmény tükrözi-e majd, hogy eddig átlag 14-16 ezren tekintették meg ezeket a videókat.

2018.02.23 06:03

Digitális diktatúra Kínában

Publikálás dátuma
2018.09.21 12:00

Fotó: EYEPRESS NEWS/
Kínában a Kommunista Párt által „társadalmi elismerésnek” nevezett digitális megfigyelő rendszer 2020-ban már teljes kapacitással fog működni.
A "társadalmi elismerés" mindenkiről részletes feljegyzést fog vezetni az 1,4 milliárd lakosú országban. A 200 millió kamera országos hálózata a nap 24 órájában követ majd nyomon mindenkit, nem lesz olyan sötét sarok, ahová el lehet rejtőzni előlük. Az egyik, már működő nyilvántartó program próbaverziója összesen 800 pontot adhat. A sikeres, gazdag üzletemberek, akik sok „állampolgár-pontot” szereznek, VIP ellátást kapnak a hotelekben, repülőkön, olcsó kölcsönökhöz juthatnak, a legjobb egyetemekre járhatnak, és gyorsan kapnak munkát. A kevés pontszámmal rendelkezőket gyakorlatilag kizárják a társadalomból, nem utazhatnak, nem kaphatnak kölcsönt, állami munkát. A mindent átfogó nyilvántartást a legmodernebb megfigyelőrendszer üzembe helyezése teszi lehetővé. A kamerák arcfelismerővel, testletapogatóval és nyomkövető rendszerrel lesznek felszerelve, állandó megfigyelés alatt tartva minden állampolgárt. Emellett az okostelefonok is monitorozzák a tulajdonosaik tevékenységét napról-napra. A társadalmi elismerést, amely a fejlesztés különböző fokozatában van, már legalább egy tucat városban tesztelik. Az is tudható, ki, mit vesz a szupermarketban, túl sok alkohol vásárlása például pontvesztéshez vezet, míg a pelenkavásárlás, amely felelősségtudatról tanúskodik, plusz pontokat hoz, ami azonnal megjelenik a rendszerben. Pontvesztéshez vezethet az is, ha valamelyik szülő vagy barát negatív megjegyzést tesz a kormányra. És természetesen pontokban jelentkezik az is, kikkel randevúzik, kivel házasodik össze a kínai állampolgár. Az ABC News által megszólaltatott Dandan Fan, aki jól menő üzletasszony, és 770 pontja van a lehetséges 800-ból, nem tiltakozik a mindent átfogó megfigyelés ellen, mint mondja, minden ember minden országban stabil és biztonságos társadalmat akar, ezért ha mindenhol kamera van, nem érzi veszélyben magát. Mivel Kínában a polgárok megfigyelése hagyományos gyakorlat, az emberek hozzászoktak, hogy a kormány meghatározó szerepet játszik magánéletükben is. A privát szférának nincs akkora értéke, mint nyugaton, a közjó előbbre való, mint az egyén érdeke. Vannak azonban a rendszernek már kárvallottjai is. Liu Hu oknyomozó újságírót, aki kormányzati korrupciós ügyekre hívta fel a figyelmet, és sorozatgyilkosságokat oldott meg, a kormány ellenségnek tekinti, és elvesztette szociális hitelét. Karrierje tönkrement, elszigetelődött, félti családja jövőjét. Szeretné, ha a világ megértené, milyen veszélyt jelent a "társadalmi elismerés". 
Szerző
2018.09.21 12:00
Frissítve: 2018.09.21 12:00

A hatóságok szerint Ahmed H. terrorista

Publikálás dátuma
2018.09.20 19:05

Fotó: MTI/ Rosta Tibor
Három év után született jogerős ítélet Ahmed H. ügyében. A szír férfinek papírja van arról, hogy a magyar hatóságok szerint terrorcselekményt követett el.
– Csalódottak vagyunk, hiszen három rács mögött töltött év után a csütörtöki döntés Ahmed H.-nak, a feleségének és két kislányának nem szolgáltat igazságot – így kommentálta lapunknak Demeter Áron, az Amnesty International Magyarország emberi jogi szakértője a röszkei terrorper vádlottjának büntetését. Az első fokon kiszabott 7 év helyett Ahmed H.-t 5 év szabadságvesztésre ítélte a Szegedi Ítélőtábla. A bíróság három évvel a röszkei határon lezajlott tömegzavargások után hozott csak jogerős ítéletet. A per kétszer is megjárta az elsőfokú eljárást. Először tíz év fegyházat kapott Ahmed H. terrorcselekményért és a határzár megsértéséért, de a Szegedi Ítélőtábla döntése szerint meg kellett ismételni az eljárást. Az ezután következő elsőfokú ítélet a szír férfit hét év fegyházra ítélte és tíz évre kiutasította Magyarországról. Csütörtökön ismét Szegeden született döntés, az 5 év börtönbüntetésbe pedig beleszámít Ahmed H. előzetesben töltött ideje is, így mintegy négy hónap múlva feltételesen szabadulhat. A HVG tudósításából kiderült, hogy Ahmed H. védője, Bárándy Péter arra hívta fel a figyelmet, a terrorcselekményt nagyon árnyaltan kell értelmezni, szerinte ebben az esetben nem erről van szó. Védence, aki ciprusi állampolgár, a határzár megsértésével nem bűncselekményt, hanem csak szabálysértést követett el. A bíróság nem fogadta el Bárándy érvelését, terrorcselekményért ítélte el a vádlottat. Demeter Áron is úgy látja, hogy Ahmed H. nem követett el terrorcselekményt, ezt pedig szerinte a bizonyítékok is alátámasztják. Ahogyan ő is elismerte – folytatta Demeter - , a szír férfi a zavargás során eldobott pár követ, de ez még nagyon messze van a tényleges terrorcselekménytől. Ahmed H. bűncselekményt követett el a határon, de semmiképpen sem terrorista, ahogyan azt a magyar kormány képviselői évek óta szünet nélkül hirdetik – hangsúlyozta az emberi jogi szakértő. A jogerős ítélet meghozatala előtt pár nappal egyébként a civilszervezet petíciót juttatott el az Igazságügyi Minisztériumhoz (IM), amelyben Ahmed H. büntetésének enyhítését kérték. A petíciót 109 ezren írták alá 163 államban, köztük ezer magyar állampolgár. Az IM Demeter közlése szerint percekkel a petíció megjelenése után felszólította a jogvédő szervezetet, hogy tartózkodjon az igazságszolgáltatás befolyásolásától. – Minden civilszervezetnek és állampolgárnak szíve joga, hogy bírósági döntésekkel ne értsen egyet – közölte Demeter, hozzátéve: ez nyilván nem helyez semmilyen nyomást a magyar igazságszolgáltatási rendszerre. Ellentétben a jogvédő szerint a kormányzat felől érkező nyomással. – Már azelőtt, hogy megindult a bírósági tárgyalás, arról beszéltek, hogy terrorista. Az IM közleményében szintén terroristának nevezte, a jogerős ítélet előtt. Ha valami képes nyomást gyakorolni az igazságszolgáltatásra, azok az ilyen kormányzati nyilatkozatok – vélekedett Demeter Áron.

Kronológia

Három éve, egy nappal a tömeges bevándorlásról szóló törvény hatályba lépése után Röszke-Horgos határátkelőnél egymásnak feszültek a magyar oldalon felsorakozó rendőrök és a Szerbiában feltorlódott, Nyugat-Európába készülő menekültek. A törvény szerint az akkora felépülő határzár megsértése bűncselekménynek számított. A jogi határzár életbe lépésekor több ezer menekült rekedt Szerbiában. Az ott várakozó csoportok szeptember 16-án kezdték követelni a kapu megnyitását, kövekkel és palackokkal dobálták a határvonal szerb oldaláról a magyar oldalon sorakozó rohamrendőröket, akik vízágyúkat is bevetettek. A csaknem másfél órán át tartó zavargás után a magyar területre kerülteket előállították, közülük tíz ember ellen vádat emeltek a határ megsértése és terrorcselekményben való aktív részvétel miatt. Ahmed H.-t napokkal később, egy vonaton tartóztattak le, a szír férfit a kezdetektől terrorcselekmény gyanújával vádolták és vették őrizetbe.

Témák
Ahmed H
2018.09.20 19:05
Frissítve: 2018.09.21 10:26