Hódmezővásárhely - Eljön-e a kicsi Dávid?

Publikálás dátuma
2018.02.23 06:03
Lengyel Róbert, Siófok független polgármestere és Márki-Zay Péter
Fotó: /
Több mint egyszerű polgármester-választás a vasárnapi referendum, afféle országos politikai kísérlet is. De vajon legyőzhető-e Góliát? Riport a kampányhajráról.

– Nálatok kell pénzt visszacsorgatni a pályázóknak a közbeszerzések megnyeréséért? – kérdezte Lengyel Róbertet, Siófok független polgármesterét Márki-Zay Péter, aki függetlenként, de a Jobbiktól az MSZP-ig az összes ellenzéki párt támogatásával indul a hódmezővásárhelyi időközi polgármester-választáson.

– Nekem nem kell visszacsorgatni semmit – mondta Lengyel Róbert. – Nem vagyok rászorulva. Huszonnégy évig voltam rendőr, hozzászoktam, hogy abból élek, amit a munkahelyem minden hónapban utal a számlámra.

– Jó, de kastélyod azért van?

– Nincs énnekem! Miből lenne?

– Na, akkor te annyit is érsz!

Az Éva utcai Mozgásközpontban tartott kampánygyűlés közönsége nagy nevetéssel jutalmazta ezt kedd este. Az alföldi városban a nemrég elhunyt Almási István helyébe választanak polgármestert február 25-én. Bár a város éléről a Miniszterelnökségre szólította el 2012-ben Orbán Viktor, Vásárhely tényleges irányítója azóta is Lázár János. Még polgármester korában ő mondta azt az emlékezeteset, hogy akinek nincs semmije, az annyit is ér.

A batidai vadászkastély

A batidai vadászkastély

A Batidai vadászkastélyról viszont kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt úgy vélik, hogy Lázár Jánosé. Ha ez így van, akkor ő elég sokat ér. Hivatalosan persze úgy tudni, egy helyi ügyvédé meg vele társult vállalkozóké, de ha rákérdeztünk, mindenki csak somolygott: ugyan honnan lenne annyi százmilliója egy vidéki ügyvédnek, amennyiért azt ilyen szépen újjáépítették?

Az Elios-ügy meg Tiborcz István milliárdjai nem vernek nagy hullámokat Vásárhelyen, Batida azonban igen. Az esti kampánygyűlés előtt mi is elzarándokoltunk a kastélyhoz. Közel menni hozzá nem lehet, a szervizutak lezárva, a kapuk lelakatolva. A környező földek járhatatlanok – olyan vigasztalan eső hull rájuk, mint a Sátántangó című filmben. Járható út a kastélyhoz csak a kerítésen belül vezet. Addig cserélgette az objektíveket a gépén a fotós kollégám, míg belül megjelent egy kis piros autó. Nem Lázár ült benne, inkább biztonsági őrnek néztük az urakat, akik az elkergetésünkre vagy az igazoltatásunkra érkeztek, de nem kellett közbeavatkozniuk, mert eljöttünk magunktól is.

Szakadó havas esőben nem sok jóval kecsegtet járókelőkkel interjúzni az utcán. Igaz, a középkorú hölgy, akit megszólítottunk, nem járt-kelt, hanem a falnak támaszkodva cigarettázott. Egykor a szociális ellátásban dolgozott, ilyen végzettsége is van, de most közmunkásként takarít egy intézményben. Ő nem irigyli Lázár Jánostól a vadászházat, csak az nem esik neki jól, hogy ha már ilyen sok a pénz, akkor őt miért a nyomorúságos közmunkás béren dolgoztatják, miért nem adnak neki rendes közalkalmazotti állást. Hány milliárdot ölnek bele például az elkerülő útba, amelybe még emeletes körforgalmat is építettek ott, ahol találkozik a 47-es főúttal!

A cigarettázó asszony mindazonáltal nem tudja, melyik jelöltre szavazzon. Attól fél, ha Márki-Zay Péter nyerne, abból még nagyobb káosz és veszekedés kerekedne. Talán az lenne a legjobb, ha Lázárék egy kicsit magukba szállnának, nem szórnák annyira a pénzt, hanem jobban fizető, tartós állást adnának az embereknek.

– Azt mondják, már most is majdnem teljes foglalkoztatás van – vetettem közbe.

– De mennyi a fizetés? – kérdezett vissza az asszony. – És meddig? Az a sok ember, aki talált valamilyen munkát az építkezéseken, mehet újra közmunkásnak, ha elfogy az uniós pénz.

Márki-Zay Péter végre vonzó, fiatal, jól beszélő ellenzéki jelölt. Sokan beálltak mögé, mert el tudta hitetni a bővülő csapatával, hogy azért vállalta ezt a szerepet, mert kiábrándult azokból, akikre korábban maga is szavazott, de letértek a tisztességes útról.

– Csak úgy győzhetünk, ha az emberek rájönnek, hogy a Fidesz ma már nem őket képviseli – mondta a kampánygyűlésen.

A Fidesz-KDNP jelöltje Hegedűs Zoltán alpolgármester – ő nem áll ki vitára, nem ad interjút a nem Fidesz-közeli médiának. Szlogenje, hogy a fejlődés nem állhat meg. Hegedűsnek a KFT együttes Bábu vagy című dalát küldözgetik a Facebookon.

Az igazi ellenfél Lázár, akit sokan gyűlölnek, és akiért sokan rajonganak.

– Beszéltem a Jánossal, és megígérte, hogy elintézi – szeretik mondani vele kapcsolatban. – És Lázár, mint egykor a Kádár-titkárság, sok mindent meg is jegyez, és elintéztet a beosztottjaival.

– Telhetetlen, gátlástalan ember, egy seggel akar megülni egy egész ménest – mondta, egy nyugdíjas nő, aki nagyon haragszik rá. – Semmit nem szeretnék annyira, mint a választáson megverve, megalázva látni, hogy lehervadjon végre az arcáról az örökös kaján mosoly, és egyszer az életben megtapasztalja, milyen érzés bukottan elkullogni.

Nem véletlen, hogy a kiábrándult fideszeseket célozza meg Márki-Zay Péter. Járt nála kampánygyűlésen Bod Péter Ákos. Köteles László, Komlóska, és Molnár Róbert, Kübekháza mélyen vallásossá lett polgármestere is vendége volt a független jelöltnek. Molnár azt mondta: a hatalomnak csak azért van szüksége a kereszténységre, hogy a hajtókájára tűzze dísznek. Szerinte nemcsak a Márki-Zay Pétert kiprédikáló Laci atyát vette meg a hatalom, hanem az egész egyházat püspököstől. De a hívő keresztényeknek nem eladó a lelkük. Isten a hazugságra nem adja áldását. Előbb-utóbb eljön a kicsi Dávid, aki majd legyőzi a hatalmas Góliátot.

Lengyel Róbert, Siófok független polgármestere és Márki-Zay Péter

Lengyel Róbert, Siófok független polgármestere és Márki-Zay Péter

Az igazi hívők azonban nincsenek sokan – Vásárhelyen is rendre üresek a templomok. A városban a Fideszen kívül az MSZP-nek és a Jobbiknak van egyáltalán szervezete – a többi párt nincs jelen. A Jobbik már 2012 óta kapacitálja Márki-Zay Pétert, hogy induljon el a színeiben. De egyedül a Jobbik támogatásával Hódmezővásárhelyen sem lehetne győzni. A baloldal a rendszerváltozás óta egyszer sem tudott győzni – nem kockáztattak hát nagyot, akik csöndben eldöntötték, hogy beállnak a rokonszenves jelölt és a Jobbik mögé. Annak helyi elnökével ugyanis házról házra jár kampányolni a jelölt, őt nem szégyelli. Helyi baloldaliak mondták: az MSZP is hord Vásárhelyre aktivistákat – a helyiek kevesen is vannak, meg ismerik is őket, és féltik az állásukat, ha még van. Meg azt is mondták: a fővárosi baloldal eladta a vidéket a Jobbiknak, hogy megkapja a támogatását Budapesten.

Hernádi Gyula régi szocialista helyi politikust a többség árulónak tartja, amiért maga is jelöltként indult, és ezzel rontja a közösen támogatott ellenzéki jelölt esélyeit – meg az országos politikai kísérlet megbízhatóságát. Nem tudni, mi motiválta őt – addig nem akart indulni, míg a pártja be nem jelentette, hogy beáll a független jelölt mögé. Lehet, hogy valóban Lázár kapacitálta, ossza meg az ellenzéki szavazókat. De az ő indulása fontos jelzés a nagy kísérlet eredményéről. Helyben alig van hamu a parázson a baloldal és az egykor gyűlölködve kommunistázó jobbikosok között. Hódmezővásárhelyen éppen Lázár volt az, aki elüldözte a városból a Magyar Gárdát – még annak betiltása előtt.

És most? Ha Márki-Zay győzne, abból csak a Jobbiknak lenne politikai haszna, a baloldalnak, amelyet a független jelölt meg sem tűr maga mellett, az égvilágon semmi, mondják, akik elhiszik Hernádi Gyulának, hogy a baloldalnak is meg kell mutatnia magát.

Havránek Ferenc, a veterán munkáspárti politikus, aki a közgyűlésben 2014-ig a legádázabb ellenfele volt Lázárnak, azt mondja: a Fidesz is állampárt lett. Maga alá kapart minden hatalmat – de ezzel magára húzott minden felelősséget is, mindenért, ami az országban történik. Mi az, hogy nem volna semmi haszna, ha egy tiszta kezű ember lenne a polgármester, még ha egyedül áll is szemben a testületi többséggel? – kérdi Havránek. – Hiszen csak meggyöngül egy rablóbanda, ha a fővezért sikerül kiütni közülük!

Hódmezővásárhelyen már nincs olyan helyi média, amelybe Márki-Zay Pétert akár fizetett reklámidőre beengednék. Ha beütjük a nevét a keresőbe, tucatszám jönnek föl az ellene írott cikkek, amelyekben egyoldalúan, eltorzítva idézik például a „kandeláberes” beszédét. Egy-egy kampánygyűlését 20-40 ember hallgatja. De nem az ő jelenlétük a legfontosabb, hanem a kameráé, amely a Facebookon élőben közvetíti a gyűléseket. Utólag is bárki megnézheti őket – anélkül, hogy a hatalmon lévő párt emberei közben le tudnák fotózni, videózni, megfélemlíteni. Nem tudni, a részvétel és a választási eredmény tükrözi-e majd, hogy eddig átlag 14-16 ezren tekintették meg ezeket a videókat.

2018.02.23 06:03

Korrektorverseny – a sajtónyelvi helyesírásért

Publikálás dátuma
2019.02.12 14:54
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
A sajtó helyesírási kultúrájának emeléséért korrektorversenyt hirdet a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda, amelyen összemérhetik tudásukat a korrektorként elhelyezkedni kívánók és az egyes médiumoknál már tevékenykedők.
A versenyt a Duna Palotában tartják március 23-án. A verseny két részből áll: helyesírási tesztből és szövegjavításból. A versenyzők a saját laptopjukkal dolgoznak, erre tölthetik le a teszteket és a javítandó szöveget. A feladat elvégzésekor saját maguk véglegesítik és küldik be a tesztet és a javítást, amit a szakmai javítók ellenőriznek és pontoznak. Minden javítás nyilvános és ellenőrizhető. Az adott év három, szakmailag legjobb korrektora megkapja „Az év korrektora 2019” címet, amelyet egy igazolással a birtokában használhat. Ezzel az a cél, hogy a lapok az impresszumukban is feltüntessék ezt a kitüntetést, amely a kiadvány nyelvi minőségi színvonalát garantálja. A verseny fődíja egy háromnapos wellnesshétvége négycsillagos szállodában, a második helyezett egy notebookot, a harmadik e-book-olvasót kap. Az első tíz helyezett értékes könyvjutalomban részesül. Jelentkezni 2019. február 15-éig az alábbi oldalon lehet: Korrektorverseny - a sajtónyelvi helyesírásért
Szerző
Témák
verseny
2019.02.12 14:54

Nyomkövetőt kaptak az elektronikus hulladékok

Publikálás dátuma
2019.02.08 11:30

Fotó: /
Speciális jeladót tettek az elektronikus hulladékokra, hogy felderítsék, hol kötnek ki az EU-s országokban kidobott eszközök.
Az Unió tagországaiban összesen 314 eszközre: számítógépekre, nyomtatókra és monitorokra telepítettek GPS-nyomkövetőt. A jeladók adatait összesítve kiderült, hogy 19 elektronikai cikket, azaz a hulladék 6 százalékát exportálták, ebből 11 volt olyan, amely nagy valószínűséggel illegálisan került ki az EU-ból. A célállomások Ghána, Hongkong, Nigéria, Pakisztán, Tanzánia, Thaiföld és Ukrajna voltak. Talán ez az arány nem tűnik túl nagynak, de ha ezt rávetítjük az EU teljes elektronikaihulladék-termelésére, akkor kiderül, hogy évi
352 477 tonnányi
 e-hulladék kerül ki illegálisan az Európai Unióból fejlődő országokba. Ez összesen 17 466 nagy méretű konténernyi e-szemetet jelent, ha pedig mindezt teherautókra rakodnánk, a járművek 401 kilométer hosszan kígyóznának a kidobott kütyükkel. A vizsgált 10 ország közül (Ausztria, Belgium, Dánia, Egyesült Királyság, Írország, Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország és Spanyolország) csak Magyarország volt az, ahol nem észleltek exportot. A nemzetközi mezőnyben az Egyesült Királyság szerepelt a legrosszabbul, itt találták a legtöbb, összesen öt jogsértést. A Bázeli Akcióhálózat munkatársai felkerestek néhány célállomást, ahol nem meglepő módon azzal szembesültek, hogy a munkásokra és a környezetre egyaránt veszélyes módszerekkel nyerik ki a hulladékból az értékes alapanyagokat. Leégetik, leolvasztják róla a burkolatokat, vagy savval maratják le, hogy kinyerjék a rezet, az acélt, az aranyat és az alumíniumot. Voltak olyan termékek is, amelyeket megjavítottak, hogy újra használhatóak legyenek, de ezeknél sem foglalkoztak sokat a mérgező anyagok megfelelő kezelésével. Például a higanyt, ólmot vagy mérgező brómozott égésgátlókat tartalmazó alkatrészeket, amelyeket kicseréltek, egyszerűen elégették, vagy helyi hulladéklerakókra dobták. A civil szervezet attól tart, hogy az elektronikai cikkeket gyártó vállalatok ki fogják lobbizni, hogy az elromlott, értékvesztett elektronikai cikkeket lehessen exportálni, így azok el fogják árasztani az azokat feldolgozó szegényebb országokat. Ez teljességgel aláásná a bázeli egyezményt, amelynek célja, hogy megakadályozza a fejlett országok veszélyeshulladék-exportját. A szervezet ezért sokkal szigorúbb ellenőrzést és fokozott erőfeszítéseket követel az EU-tól a bázeli egyezmény betartásáért és a körkörös gazdaság megvalósításáért.
Szerző
2019.02.08 11:30
Frissítve: 2019.02.08 11:30