EU-csúcs - Bemelegítő a költségvetési vitákra

Az Európai Unió Brexit utáni jövőjének két fontos eleméről: a költségvetésről és az intézményi reformokról tárgyalnak ma Brüsszelben a tagállamok állam- és kormányfői. A nem hivatalos csúcson nem vesz részt Theresa May brit miniszterelnök.

A megbeszélésen nem hoznak döntéseket, az ülésről nem születik írásos nyilatkozat. Az elnöklő Donald Tusk szándékai szerint a résztvevők a közösség 2021 utáni hosszútávú büdzséjének prioritásait, és a következő Európai Parlament összetételére vonatkozó javaslatokat vitatják meg.

Az állam- és kormányfők egyhangúan támogatják a felvetést, hogy csökkenjen a 2019. májusa után összeülő új EP létszáma. A tagállamok abban is egyetértenek, hogy a képviselőtestület nem veheti ki a kezükből az Európai Bizottság következő elnökének a jelölését. Mint beszámoltunk róla, a parlament azt szeretné, ha Jean-Claude Juncker utódát a jövő évi EP-választásokon induló politikai pártok listavezetői közül választanák ki. Azt nem zárják ki, hogy a választottjuk épp egy listavezető lesz, de ezt nem tudják és nem is akarják garantálni — ismertette egy magasrangú EU-diplomata a várható kompromisszum körvonalait.

Az Egyesült Királyság jövő márciusi távozása nem csak a brüsszeli intézmények összetételén hagy nyomot, hanem az uniós költségvetésen is lyukat üt. 2020 után a közösségnek évi 13 milliárd euróval kevesebből kell gazdálkodnia, ha a tagállamok nem akarnak mélyen a zsebükbe nyúlni. Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország egyelőre hallani sem akar róla, hogy kipótolják a keletkező hiányt, mondván: kevesebb országnak kevesebb pénz kell. A többiek viszont hajlandók lennének többet áldozni a közös célokra, ha megegyezés születne arról, hogy ezek valójában mik legyenek. A migrációval kapcsolatos feladatokra, a védelemre és a biztonságra, valamint a rendkívül népszerű diákcsere-programra minden ország kész pluszforrásokat juttatni. De nagy viták várhatók az uniós büdzsé két legnagyobb szeletének a jövőjéről: a mezőgazdasági juttatásokról és a felzárkóztatási támogatásokról. Az igazi csetepaté május 2-a után indul, amikor az Európai Bizottság nyilvánosságra hozza részletes előterjesztését az EU következő keretköltségvetéséről.

Egy csúcs előtt köröztetett német javaslat ismét előhozakodik azzal, hogy a regionális pénzeket kössék össze az alapvető uniós értékek tiszteletben tartásával. Ilyennek ítéli Berlin a szolidaritást és a jogállamot. Az indítvány szerint az EU beruházási alapjaiból azokat az országokat is támogatni kell, amelyeknek a kormánya vállalja nemzetközi védelemre szoruló személyek befogadását és társadalmi integrációját. A pénzt például lakásépítésre, a menekülteknek szóló nyelvtanfolyamok és képzések szervezésére lehetne fordítani. Az indítvány azt is tartalmazza, hogy a közösségi források odaítélését az alapvető jogállamisági normák tiszteletben tartásától is függővé kell tenni. A felvetések egyik buzgó támogatója az olasz kormány, amely azonban átalakulhat a márciusi parlamenti választások után, s így könnyen megváltozhat a véleménye is.

Konrad Szymanski lengyel Európa-ügyi miniszter a napokban Brüsszelben kikelt a tervek ellen, amelyek megvalósítása szerinte megfosztaná a tagállamokat az uniós szerződésben biztosított jogaik gyakorlásától. Egy másik közép-európai tagállam magas rangú diplomatája kétségeit hangoztatta azzal kapcsolatban, hogy az EU egyáltalán képes lenne-e egy objektív, átlátható, egységes és minden tagállamra kiterjedő jogállamisági feltételrendszert szabni.

A visegrádi országok álláspontja:

- Maradjon fenn az agrár- és felzárkóztatási támogatások jelenlegi szintje

- Továbbra is az EU valamennyi régiója részesüljön kohéziós támogatásban, de elsősorban a legfejletlenebb térségek és tagállamok

- A következő keretköltségvetés összege legyen magasabb, mint az európai GNI egy százaléka

- Maradjon fenn a támogatáspolitika megosztott irányítása, egyszerűsödjön a tervezés, a megvalósítás és az ellenőrzés

- Ne nőjön a nemzeti társfinanszírozás szintje