Tragédia Veronában - Elmeorvoshoz küldték az áldozatok hozzátartozóit

Publikálás dátuma
2018.02.23 09:40
Fotó: AFP
Fotó: /
Elmeorvosi vizsgálatra küldi a biztosító a veronai áldozatok gyászoló hozzátartozóit - írta a Blikk.

A tesztben  ízléstelen és felkavaró kérdéseket tettek fel a testvérüket, gyermeküket elvesztett családtagoknak - számolt be egy gyászoló. Korábban a biztosító már kért pszichológiai szakvéleményt a hozzátartozóktól, akik ezt a kártérítési igényükkel együtt be is nyújtották. "A biztosítónak azonban ez nem felelt meg, emiatt elmeorvosi szakértőt rendelt ki" – mondta el a lapnak egy másik családtag, aki hozzátette: "Természetesen próbálunk együttműködni, de az mindenkit felháborít, hogy sem a gyászunkra, de még a nehéz időszakot élő gyerekekre sincsenek tekintettel."

A Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) nem kívánt reagálni, korábbi közleményük szerint kiemelten kezelik az ügyet. A lap megkeresésére ugyanezt írta az érintett biztosító is, valamint azt, hogy a biztosítási titokra tekintettel nem közölhetnek részleteket. Dr. Kosdi Kornél ügyvéd szerint peren kívüli eljárásnál a sérelemdíj megállapításához a biztosító kérhet pszichológiai véleményt, amelynek eredményét az általa választott elmeorvossal is felülvizsgáltathatja.

A 2017. január 20-án éjjel Verona közelében történt buszbalesetben a Szinyei Merse Pál Gimnázium diákjai és tanárai közül tizenheten meghaltak, huszonhatan megsérültek.

A kormány azonnali MNB-vizsgálatot kér

A kormány a pénzügyi felügyeletet ellátó MNB-hez fordul és azonnali vizsgálatot kér. 

"Felháborítónak tartjuk", hogy a veronai buszbaleset áldozatainak hozzátartozóit az egyik biztosítótársaság megalázó eljárásnak és elmeorvosi vizsgálatnak teszi ki. Ez teljesen elfogadhatatlan és megalázó - áll a Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kommunikációért felelős államtitkára által jegyzett közleményben. 

Szerző
2018.02.23 09:40
Frissítve: 2018.02.23 13:49

Vizsgálják a magyar bírósági rendszert

Publikálás dátuma
2018.11.21 21:36
Fotó: Shutterstock
Fotó: /
Az igazságszolgáltatás magyarországi helyzetét is napirendre tűzte és megtárgyalta a marokkói Marrákesben rendezett éves ülésén a Bírák Nemzetközi Egyesülete, s ez alapján úgy döntöttek: európai szervezetük, az Európai Bírói Egyesület (EBE) felügyeleti eljárást indít a magyar bírósági rendszerrel kapcsolatban. A szervezet október végi ülésén Ujkéry Csaba, a Kaposvári Törvényszék korábbi elnökének bejelentése alapján foglalkoztak a hazai igazságszolgáltatási rendszerrel, az Országos Bírói Tanács (OBT) és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) közötti vitával, illetve Handó Tünde, az OBH elnökének kinevezési gyakorlatával. A magyar delegáltak arról számoltak be, hogy Handó kétséges eszközökkel bénítja meg az OBT működését, és akadályozza a bírói függetlenség alapját, az önigazgatás érvényesülését.
Az Alfahír szerint a nemzetközi szervezet marrákesi ülésén telefonon érdeklődtek a Magyar Bírói Egyesület (Mabie) elnökénél, mi az álláspontja az esetleges eljárásról, ugyanis az EBE nem vizsgálódhat a magyar tagszervezetének kérése nélkül. Makai Lajos elnök támogatta az eljárás megindítását. Mindezek alapján az EBE elnöke felkért egy munkacsoportot a hazai helyzet vizsgálatára. Első lépésként levélben keresik meg az OBT-t, valamint az OBH-t. Ebben jelzik, hogy az európai szabványok szerint az igazságügyi kinevezések kizárólag érdemek alapján történhetnek és a döntéseket megfelelő indokolással kell alátámasztani.  Ugyanakkor az EBE eljárásának a magyar igazságszolgáltatásra nincs érdemi hatása. A vizsgálat végeztével ajánlás formájában teszik meg javaslataikat a magyar kormánynak, ám a kabinetnek semmilyen kötelezettsége nem lesz.

Voltak már hazaárulók is

Nincs olyan jogosítványa az Európai Igazságügyi Tanácsok Hálózatának (ENJC), amivel „beavatkozna” más országok igazságügyi rendszerébe, a szervezet együttműködési hálózatként nyújt segítséget tagszervezeteinek - mondta a Népszavának Kees Sterk, az Európai Igazságügyi Tanácsok Hálózatának (ENCJ) elnöke. Az új vezető azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy Handó Tünde még júniusban hazaárulónak nevezte azokat a bírókat, akik „egy Brüsszel által finanszírozott testülethez”, az ENCJ-hez fordultak az igazságügyi rendszer kormány által tervezett módosítása miatt.      S. Z.

Témák
bíróság
2018.11.21 21:36

Kövér László megnyugodott és révbe ért: türk testvéreink maguk közé fogadtak

Publikálás dátuma
2018.11.21 21:06
Kövér László a TÜRKPA ülésén.
Fotó: ANADOLU AGENCY/ EVREN ATALAY
A rokonság, a nyelv, a kultúra, és a történelem is a türkökhöz köti Magyarországot az Országgyűlés elnöke szerint.
Törökországban jár Kövér László, az Országgyűlés elnöke, aki az MTI tájékoztatása szerint szerdán a Türk Nyelvet Beszélő Országok Parlamenti Közgyűlésének (TÜRKPA) plenáris ülésén
kijelentette: türk testvéreink maguk közé fogadtak.
Kövér ezzel afelett érzett örömét akarhatta kifejezni, hogy Magyarország 2014 júniusában megfigyelői státust kapott a TÜRKPA-ban, és 2018 szeptemberétől pedig már a Türk Tanács munkájában is részt vehet ebben a minőségben.
A magyar házelnök emlékeztetett: rokonság, közös hagyományok, hasonló nyelvi szerkezet és fordulatok, valamint történelmi kötelékek fűzik össze a magyarokat a türk népek világával. Azt nem fejtette ki Kövér, hogy a történelmi kötelékeket sokan például "török hódoltságként" emlegetik. Arra viszont kitért, hogy 1877-ben azért szervezkedtek a magyar civilek, hogy török oldalon, Oroszország ellen háborúzhassanak. És persze megemlítette a 2010-ben meghirdetett magyar Keleti Nyitást is.
A Türk Nyelvű Országok Parlamenti Közgyűlése 2008-ban jött létre Isztambulban az azerbajdzsáni, a kazah, a kirgiz, valamint a török parlamenti elnökök megállapodása alapján. Üzbegisztán és Türkmenisztán nem tagja a szervezetnek, egyes üléseken díszvendégként vannak jelen.
A szervezet célja egyebek mellett a tagországok közti politikai párbeszéd fejlesztése és a jogalkotás harmonizációja.
Magyarország megfigyelői státusából adódóan az üléseken felszólalhat, azonban a döntéshozásban és a bizottságok munkájában nem vesz részt.
Binali Yildirim török házelnök beszédében ismertette: a független türk köztársaságok össznépessége 155 millió ember, együttes GNP-jük pedig megközelítőleg ezerkétszáz milliárd dollár. Yildirim a plenáris ülés utáni sajtótájékoztatón közölte, a kétnapos program során előkerült a migrációnak, a regionális biztonság védelmének, az országok szuverenitása elleni fenyegetéseknek, valamint a közös nyelvi, kulturális és történelmi tudat fejlesztésének kérdése is.
2018.11.21 21:06