Nehéz a kormányalakítás csehországban, az államfő nem is sürgeti

Publikálás dátuma
2018.02.23. 11:40
Milos Zeman cseh államfő. Fotó: RADEK MICA / AFP
Milos Zeman cseh államfő bejelentette, hogy nem kívánja semmiféle határidőkkel megkötni Andrej Babis ügyvezető miniszterelnök kezét az új kormány létrehozásáról folyó tárgyalásokon, írja az MTI.

„Személyesen úgy gondolom, hogy a második kormányalakítási kísérlet valamikor a tavasz és a nyár fordulóján valósulhat meg. Ez az én szubjektív becslésem. Andrej Babisnak, amíg tárgyalni fog (az új kormányról), nem adok semmiféle határidőt” – szögezte le Zeman egy televíziós beszélgetés során.

A Babis vezette ANO mozgalomnak, amely megnyerte a tavaly októberi képviselőházi választást, a 200 tagú cseh parlamenti alsóházban 78 képviselője van, így egyedül nem tud kormányt alakítani. Andrej Babis első, kisebbségi kormánya januárban nem is kapott bizalmat a képviselőházban. Az államfő már közölte, hogy a második kormányalakítási kísérlettel is Babist fogja megbízni, de kormányfővé csak akkor nevezi ki, ha biztosítja, hogy az új kormány megkapja a parlament bizalmát.

Milos a kialakult helyzet kapcsán elmondta: „Hollandiában már hét hónapja tárgyalnak a kormányról. Németországban most van aláírás előtt a koalíciós szerződés, és a szociáldemokrata pártban (SPD) még hátra van a belső referendum. Tehát egyáltalán nem vagyunk különlegesek”.

Szerző

Meghalt a párizsi és brüsszeli támadások irányítója

Publikálás dátuma
2018.02.23. 11:27
Shutterstock illusztráció
A meghalt Oussama Atar, aki az Iszlám Állam nevű terrorszervezet tagjaként a rendelkezésre álló bizonyítékok szerint Szíriából irányította a 2015 novemberében Párizsban, és a 2016 márciusában Brüsszelben elkövetett terrortámadásokat - jelentette titkos szolgálati információkra hivatkozva a La Libre Belgique című belga napilap pénteken.

A belga és a francia szolgálatok szerint a 33 éves, marokkói származású, belga terroristát néhány héttel ezelőtt a szíriai és az iraki határ közelében ölték meg.

Oussama Atarnak, a brüsszeli öngyilkos támadások során meghalt Bakraoui fivérek távoli unokatestvérének a neve évek óta ismert a terrorelhárítás előtt.

Az említett források korábban arról tájékoztattak, hogy Szíriából Atar - álnevén Abu Ahmed - az egyetlen olyan irányítója volt a támadásoknak, akit a nyomozás során azonosítottak. Az Abu Ahmed név a belgiumi dzsihadista sejt által használt egyik rejtekhely közelében egy szeméttárolóba dobott számítógép adatainak feltárásakor is előkerült a nyomozás során. A nyomozók a gépen olyan beszélgetéseket találtak, amelyeket a terrorcsoport tagjai feltehetően Abu Ahmeddel folytattak, ezekben végrendeletekről és az akciók elkövetési módjáról esett szó - a nyomozáshoz közel álló egyik illetékes szerint.

Az Abu Ahmed álnév rövid idő alatt megjelent egyéb nyomozati anyagokban is, miután 2015 decemberében, Ausztriában kihallgatták egy algériai és egy pakisztáni férfit, akik 2015. október 3-án szálltak partra Léroszon, Görögországban menekültekkel együtt, ugyanott és ugyanakkor, amikor a magát a Stade de France párizsi stadionnál november 13-án felrobbantó két öngyilkos merénylő is. A két férfi a kihallgatás során bevallotta, hogy őket bízták meg a párizsi merényletek lebonyolításával, és Abu Ahmed szervezte meg európai utazásukat Szíriából.

2016. március 22-én Brüsszelben a Zaventem nemzetközi repülőtéren és a Maelbeek metróállomáson hajtottak végre terrortámadást, amelyben 32-en meghaltak és 340-en megsérültek, köztük két magyar. 2015. november 13-án Párizsban hét helyszínen követtek el merényleteket, amelyekben 130 ember halt meg. A hatóságok szerint bizonyított kapcsolat van a párizsi és a brüsszeli merényletek kitervelői és elkövetői csoportjai között.

Mindkét támadás elkövetőjeként az Iszlám Állam nevű terrorszervezet jelentkezett.

Szerző

Diszkontot ad plakáthelyeire Garancsi cége

Publikálás dátuma
2018.02.23. 10:43
Fotó: Molnár Ádám

A választási kampány teljes időtartamára igen alacsony áron, mindössze 10 ezer forintért adja bérbe plakáthelyeit az ESMA Zrt. A 24.hu értesülése szerint a Garancsi István érdekeltségébe tartozó cég normál üzletmenetben legkevesebb egy hónapra köt szerződést a csak elefántfülnek titulált, villanyoszlopokra szerelt lengőkaros reklámtábláiért. A  havi díj tavaly 90 ezer, az idén januártól 110 ezer forint az ESMA-nál, az 50 napos kampányidőszak – mivel minden megkezdett hónapra teljes díjat kell fizetni – így két teljes hónapra szóló szerződésnek felel meg, ami 220 ezer forintos díjat feltételezne.  A cég azonban megelégszik a 220 ezer forint 4,5 százalékával, és ezzel nagy segítséget nyújt a kampányban a pártoknak.

Persze nem mindegyiknek. A 24.hu megkérdezte az ESMA Zrt.-t, hogy mely pártokkal kötött szerződést, és azok milyen arányban részesednek a reklámhelyekből. A cég egyelőre nem válaszolt, de az már látható, hogy a Fidesz hirdetései már a héten több várost beterítettek, így Budapestet is. Az MSZP pedig korábban nyilvánosságra hozta, hogy 3300 helyet vásárolt az ESMA-tól, de a szocialista plakátokat csak később helyezik majd ki. Az ESMA honlapjára pedig már a kampány első napján kikerült egy közlemény: "Sajnálattal tájékoztatjuk az érdeklődőket, hogy kapacitásaink nem teszik lehetővé további megrendelések elfogadását a 2018. évi országgyűlési választások kapcsán választási plakáttartók bérletére."

Hogy mit jelent a 10 ezer forintos bérleti díj, azt jól szemlélteti a 24.hu példája: az ESMA tavaly novemberben 300 millió forintos megrendelést kapott a Miniszterelnökségtől. A soros-terves nemzeti konzultáció két hónapos kampányához 4500 darab táblát adtak bérbe jelentős engedménnyel, de még akkor is a mostani kampányár négyszeresét kérték. Ha most ugyanazokkal a feltételekkel adnának 4500 oszlopot 2 hónapra, mint tavaly a Miniszterelnökségnek, az felemésztené a Fidesz (vagy más párt) teljes választási kampánykeretének a felét. A törvény ugyanis maximum 995 millió forint kampánykiadást engedélyez egy-egy pártnak, amiről később el kell számolni az Állami Számvevőszéknek. Így nem jutna pénz az elefántfüleknél sokkal drágább óriásplakátokra, tévés reklámokra, de kevesebbet tudnának költeni kampányrendezvényekre és egyéb kiadásokra is.

A portál szerint felvetődik a tiltott pártfinanszírozás kérdése is. Ugyanis vagy arról van szó, hogy az ESMA a 110 ezer forintos havi bérleti díjjal durva extraprofitot húz az általa dominált piacból, hiszen 10 ezer forintért is megéri neki a plakáthelyek kiadása, vagy pedig számára "ráfizetéses ajánlattal kedveskedett a pártoknak". Az Állami Számvevőszék állásfoglalása szerint "Ha feltárásra került, hogy a párt mint jelölő szervezet által kampányeszközre fizetett ellenérték alacsonyabb, mint a szokásos piaci ár, akkor a különbözet tiltott forrásból származó nem pénzbeli hozzájárulásnak minősül".

Ismert, a korábban a szocialistákhoz közelállónak tartott ESMA Zrt. tulajdonosa Bleuer István volt, aki egy rövid ideig lapunkat is birtokolta. Az általa alapított Első Spanyol-Magyar Reklámra (ESMA) már a 2010-es választások előtt ajánlatot tettek az akkor még Orbán mögött álló Simicska Lajos, illetve érdekeltségei. Ám túl keveset ajánlhattak, mert Bleuer nem adta a céget. Erre válaszul 2012-ben a fideszes kétharmad a közlekedésbiztonságra hivatkozva betiltotta a lámpa- és telefonoszlopok a reklámok kihelyezését, mondván: elvonják az autósok figyelemét. Hogy az indoklás mennyire álságos volt, azt jól mutatja, hogy miután az ESMA bevételei jelentősen csökkentek és Bleuer megvált cége egy részétől 2015 elején, és birtokon belül került Garancsi, a törvényt újra módosították, immár ismét lehetővé téve a reklámok kihelyezését.

Hogy nem Simicska, hanem Garancsi tette be a lábát az ESMA-ba, az nyilván Orbán és egykori legközelebbi barátja viszonyának megromlása okozta. Garancsi sem áll azonban távol Orbántól. Ő a Videoton tulajdonosa, érdekeltségébe tartozik az úszó vb-re felhúzott uszodát és több stadiont is építő  Market Építő Zrt., de az ő egyik cége kaszált az online pénztárgépeken is. Garancsi Orbán kötélbarátjának tartja magát, egyszer együtt másztak hegyet - Hernádi Zsolt Mol-vezérrel és Lévai Anikóval, Orbán feleségével együtt. A régi barátságot mutatja, hogy az első Orbán-kormány legnagyobb összegű privatizációjának Garancsi volt az egyik nyertese. A diplomáciai ingatlanokat kezelő CD Hungary Zrt.-t előbb az OTP-csoport erre a célra létrehozott cége vette meg 18,2 milliárd forintért 2001-ben, majd a legszebb épületek kimazsolázása után továbbadta azt a Szinva 2001 Kft.-nek, amely részben OTP-hitelből vásárolt, s amelynek akkori tulajdonosai Hernádi és Garancsi voltak. Érdekes módon később a Fidesz több politikusa, de maga Hernádi Zsolt is, aki időközben kiszállt a Szinvából, egykori diplomáciai ingatlant vásárolt - általában a legszebb budai részeken - a CD Hungary egykori portfóliójából. 

Szerző