„Erős, határozott és világos feltételeket akarok”

Publikálás dátuma
2018.02.23 22:12
FOTÓ: JOHN THYS / POOL / AFP
Fotó: /
Angela Merkel és Emmanuel Macron is szorgalmazta a brüsszeli informális értekezleten, hogy az EU a közösség értékeit tiszteletben tartó országokat finanszírozza.

„Erős, határozott és világos feltételeket akarok” – mondta Emmanuel Macron francia államfő a pénteki informális EU-csúcs után, amelyen a 27 tagállami vezető a közösség Brexit utáni költségvetéséről is tárgyalt. A francia elnök sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az EU a jövőben nem finanszírozhat olyan politikákat, amelyek nem tisztelik az értékeit, és amelyek elősegítik a szociális dömpinget.

A közösségi támogatások új politikai és szociális követelményekhez való igazítása az egyik legkényesebb téma a 2021-2027 közötti költségvetésről pénteken megkezdődött tárgyalásokon. Bár a csúcs résztvevői elsősorban a büdzsé méretéről, prioritásairól és elfogadásának menetrendjéről egyeztettek, többen szóba hozták az esetleges új feltételeket.

A startpisztolyt Angela Merkel német kancellár sütötte el azzal a javaslatával, hogy a közösségi alapokból juttatni kell azoknak a régióknak, amelyek befogadnak menekülteket. Indítványozta továbbá, hogy a pénzek felhasználását tegyék függővé a jogállamisági normák tiszteletben tartásától. Antonio Tajani EP-elnök az ülésen elmondott beszédében kiállt Merkel javaslatai mellett. „Akik nem mutatnak szolidaritást, és nem vesznek részt a menekülthullám kezelésében, vagy nem tisztelik az uniós értékeket, azok fizessék meg ennek az árát” – mondta.

A csúcsot elnöklő Donald Tusk az ülés végén azt mondta, hogy a többség kedvezően reagált arra az ötletre, hogy a forrásokat feltételekhez kell kötni. A politikus szerint Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő sem ellenezte az elképzelést, aki azonban kifejtette, hogy csak objektív és egységes követelményeket lehet támasztani a tagállamokkal szemben.

Orbán Viktor miniszterelnök ezúttal is elkerülte az újságírókat, csupán a Facebook-oldalán hozta nyilvánosságra ezzel kapcsolatos véleményét.

Az EU jelenlegi hétéves költségvetése 1000 milliárd euró, ami az országok nemzeti össztermékének (GNI) 1 százaléka. Az Egyesült Királyság távozásával nagyjából 77 milliárddal lenne alacsonyabb a közös büdzsé. A pénteki találkozón 14-15 tagállami vezető közölte, hogy országaik hajlandóak növelni a befizetéseiket. De egyelőre nem világos, hogy a pluszforrásokkal csupán a Brexit miatt keletkező lyukat foltoznák be, vagy azon felül is hajlandók lennének tenni a közösbe.

A tagállami vezetők elvi áldásukat adták arra az EP-javaslatra, hogy a 2019. májusa után összeülő parlament létszáma csökkenjen a jelenlegi 751-ről 705-re. Megvalósíthatónak ítélték, hogy a törvényhozó testület egy részét ne nemzeti, hanem közös európai listán válasszák meg, de nem jövőre, hanem csak 2024-től. Kitartottak a korábbi álláspontjuk mellett, hogy az Európai Bizottság következő elnökét az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács jelölje. Ismeretes, hogy az uniós képviselőtestület azt szeretné, ha a tisztség betöltője az európai pártcsaládok EP-választásokon induló listavezetői közül kerülne ki. A csúcs résztvevői nem zárták ki, hogy majdani választottjuk egy úgynevezett „Spitzenkandidat” lesz, de leszögezték, hogy ragaszkodnak a jelölés szuverén jogához. A huszonhetek egyben elutasították, hogy csökkenjen a biztosok száma a jövőre megalakuló új Európai Bizottságban.

2018.02.23 22:12

Digitális diktatúra Kínában

Publikálás dátuma
2018.09.21 12:00

Fotó: EYEPRESS NEWS/
Kínában a Kommunista Párt által „társadalmi elismerésnek” nevezett digitális megfigyelő rendszer 2020-ban már teljes kapacitással fog működni.
A "társadalmi elismerés" mindenkiről részletes feljegyzést fog vezetni az 1,4 milliárd lakosú országban. A 200 millió kamera országos hálózata a nap 24 órájában követ majd nyomon mindenkit, nem lesz olyan sötét sarok, ahová el lehet rejtőzni előlük. Az egyik, már működő nyilvántartó program próbaverziója összesen 800 pontot adhat. A sikeres, gazdag üzletemberek, akik sok „állampolgár-pontot” szereznek, VIP ellátást kapnak a hotelekben, repülőkön, olcsó kölcsönökhöz juthatnak, a legjobb egyetemekre járhatnak, és gyorsan kapnak munkát. A kevés pontszámmal rendelkezőket gyakorlatilag kizárják a társadalomból, nem utazhatnak, nem kaphatnak kölcsönt, állami munkát. A mindent átfogó nyilvántartást a legmodernebb megfigyelőrendszer üzembe helyezése teszi lehetővé. A kamerák arcfelismerővel, testletapogatóval és nyomkövető rendszerrel lesznek felszerelve, állandó megfigyelés alatt tartva minden állampolgárt. Emellett az okostelefonok is monitorozzák a tulajdonosaik tevékenységét napról-napra. A társadalmi elismerést, amely a fejlesztés különböző fokozatában van, már legalább egy tucat városban tesztelik. Az is tudható, ki, mit vesz a szupermarketban, túl sok alkohol vásárlása például pontvesztéshez vezet, míg a pelenkavásárlás, amely felelősségtudatról tanúskodik, plusz pontokat hoz, ami azonnal megjelenik a rendszerben. Pontvesztéshez vezethet az is, ha valamelyik szülő vagy barát negatív megjegyzést tesz a kormányra. És természetesen pontokban jelentkezik az is, kikkel randevúzik, kivel házasodik össze a kínai állampolgár. Az ABC News által megszólaltatott Dandan Fan, aki jól menő üzletasszony, és 770 pontja van a lehetséges 800-ból, nem tiltakozik a mindent átfogó megfigyelés ellen, mint mondja, minden ember minden országban stabil és biztonságos társadalmat akar, ezért ha mindenhol kamera van, nem érzi veszélyben magát. Mivel Kínában a polgárok megfigyelése hagyományos gyakorlat, az emberek hozzászoktak, hogy a kormány meghatározó szerepet játszik magánéletükben is. A privát szférának nincs akkora értéke, mint nyugaton, a közjó előbbre való, mint az egyén érdeke. Vannak azonban a rendszernek már kárvallottjai is. Liu Hu oknyomozó újságírót, aki kormányzati korrupciós ügyekre hívta fel a figyelmet, és sorozatgyilkosságokat oldott meg, a kormány ellenségnek tekinti, és elvesztette szociális hitelét. Karrierje tönkrement, elszigetelődött, félti családja jövőjét. Szeretné, ha a világ megértené, milyen veszélyt jelent a "társadalmi elismerés". 
Szerző
2018.09.21 12:00
Frissítve: 2018.09.21 12:00

Hetek óta lángol egy német mocsár egy balul sikerült hadgyakorlat miatt

Publikálás dátuma
2018.09.21 11:15

Fotó: DPA/ Stephan Konjer
Szükségállapotot hirdettek pénteken, két települést kellhet evakuálni. A füstöt több száz kilométerre is érezni.
A német hadsereg, a Bundeswehr gyakorlata után kigyulladt a mocsár Emsland megyében, Meppen mellett, írja a Spiegel. Egy rakétát teszteltek, annak ellenére, hogy nem volt elérhető tűzoltó egység. Ez két hete történt - a hatóságok pénteken már kihirdették a szükségállapotot a még mindig tomboló tűz miatt. Bejelentésük értelmében a környék két településének evakuálására is sor kerülhet.

A probléma a füst

A hatalmas füstöt még a 200 kilométerre fekvő Hamburgban is érezni lehet. Több százan dolgoznak szakadatlanul az oltáson, ám azt nehezíti egyrészt a tűz terjedését segítő erős szél, a korábbi hosszú szárazság, és a tőzeg is, mint azt a Deutsche Welle írja. A tőzeg ugyanis belülről ég, kívülről pedig vízhatlan. Mikor legutóbb, 2010-ben keletkezett tűz a környéken, 6 hétig tartott eloltani azt.
A hadsereg elnézést kért a tűzért. Szerintük a füst nem jelent egészségügyi kockázatot, ám a polgári hatóságok szkeptikusak az állítással szemben.
2018.09.21 11:15