„Erős, határozott és világos feltételeket akarok”

Angela Merkel és Emmanuel Macron is szorgalmazta a brüsszeli informális értekezleten, hogy az EU a közösség értékeit tiszteletben tartó országokat finanszírozza.

„Erős, határozott és világos feltételeket akarok” – mondta Emmanuel Macron francia államfő a pénteki informális EU-csúcs után, amelyen a 27 tagállami vezető a közösség Brexit utáni költségvetéséről is tárgyalt. A francia elnök sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az EU a jövőben nem finanszírozhat olyan politikákat, amelyek nem tisztelik az értékeit, és amelyek elősegítik a szociális dömpinget.

A közösségi támogatások új politikai és szociális követelményekhez való igazítása az egyik legkényesebb téma a 2021-2027 közötti költségvetésről pénteken megkezdődött tárgyalásokon. Bár a csúcs résztvevői elsősorban a büdzsé méretéről, prioritásairól és elfogadásának menetrendjéről egyeztettek, többen szóba hozták az esetleges új feltételeket.

A startpisztolyt Angela Merkel német kancellár sütötte el azzal a javaslatával, hogy a közösségi alapokból juttatni kell azoknak a régióknak, amelyek befogadnak menekülteket. Indítványozta továbbá, hogy a pénzek felhasználását tegyék függővé a jogállamisági normák tiszteletben tartásától. Antonio Tajani EP-elnök az ülésen elmondott beszédében kiállt Merkel javaslatai mellett. „Akik nem mutatnak szolidaritást, és nem vesznek részt a menekülthullám kezelésében, vagy nem tisztelik az uniós értékeket, azok fizessék meg ennek az árát” – mondta.

A csúcsot elnöklő Donald Tusk az ülés végén azt mondta, hogy a többség kedvezően reagált arra az ötletre, hogy a forrásokat feltételekhez kell kötni. A politikus szerint Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő sem ellenezte az elképzelést, aki azonban kifejtette, hogy csak objektív és egységes követelményeket lehet támasztani a tagállamokkal szemben.

Orbán Viktor miniszterelnök ezúttal is elkerülte az újságírókat, csupán a Facebook-oldalán hozta nyilvánosságra ezzel kapcsolatos véleményét.

Az EU jelenlegi hétéves költségvetése 1000 milliárd euró, ami az országok nemzeti össztermékének (GNI) 1 százaléka. Az Egyesült Királyság távozásával nagyjából 77 milliárddal lenne alacsonyabb a közös büdzsé. A pénteki találkozón 14-15 tagállami vezető közölte, hogy országaik hajlandóak növelni a befizetéseiket. De egyelőre nem világos, hogy a pluszforrásokkal csupán a Brexit miatt keletkező lyukat foltoznák be, vagy azon felül is hajlandók lennének tenni a közösbe.

A tagállami vezetők elvi áldásukat adták arra az EP-javaslatra, hogy a 2019. májusa után összeülő parlament létszáma csökkenjen a jelenlegi 751-ről 705-re. Megvalósíthatónak ítélték, hogy a törvényhozó testület egy részét ne nemzeti, hanem közös európai listán válasszák meg, de nem jövőre, hanem csak 2024-től. Kitartottak a korábbi álláspontjuk mellett, hogy az Európai Bizottság következő elnökét az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács jelölje. Ismeretes, hogy az uniós képviselőtestület azt szeretné, ha a tisztség betöltője az európai pártcsaládok EP-választásokon induló listavezetői közül kerülne ki. A csúcs résztvevői nem zárták ki, hogy majdani választottjuk egy úgynevezett „Spitzenkandidat” lesz, de leszögezték, hogy ragaszkodnak a jelölés szuverén jogához. A huszonhetek egyben elutasították, hogy csökkenjen a biztosok száma a jövőre megalakuló új Európai Bizottságban.