Torzítás, kamupártok, bolsevik idők - interjú Patyi Andrással

Publikálás dátuma
2018.02.25 12:31
Fotó: Draskovics Ádám
Fotó: /
Ha most kerülnének ki olyan kormányzati tájékoztató anyagok, amelyek a Fidesz kampányát tolják meg, az jogellenes lenne. Múlt szombat előtt viszont ez „még nem volt választási ügy”. Ez derül ki abból az interjúból, amit Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke – aki egyben a nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora is – adott a Vasárnapi Híreknek. Szerinte a legkisebb pártról is a tisztelet hangján kell beszélni, az pedig nevetséges feltételezés, hogy a magyar választási rendszer aránytalan lenne. Az LMP-s Hadházy Ákost már beperelte, de lesz újabb eljárás is.

– Szabad és tiszta lesz az április 8-i parlamenti választás?
– Teljes mértékben megvannak ennek a feltételei.

– Négy éve lényegében ugyanebben a jogszabályi környezetben volt a választás, ami után az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kemény kritikákat fogalmazott meg. Szerintük ugyan szabad volt a voksolás, de nem volt tisztességes, mert torzult a választói akarat. Miért lenne ez most másként?
– Nem tudom előre megjósolni az EBESZ következtetéseit, még azt sem tudjuk, hogy részt kívánnak-e venni megfigyelőként a választáson, hiszen nem kaptunk hivatalos értesítést erről. Több jogos észrevétel mellett megjegyzendő, hogy négy éve az EBESZ állításainak egy része nem volt szoros összefüggésben az általuk tapasztalt valósággal.

– Vagyis ön szerint nem azt mondták, amit láttak?
– Azt kell látni, hogy az elmúlt négy évben részben a bírói gyakorlat, különösen a kampánytevékenységgel kapcsolatos bírói gyakorlat tisztult és szigorodott, másrészt a törvényeket kisebb mértékben az Országgyűlés korrigálta. Például épp az EBESZ észrevételei nyomán született meg egy új, szigorúbb kampányfinanszírozásról szóló törvény, amelynek a végrehajtása ugyan nem az NVB feladata, de fontos eloszlatnom egy tévhitet: a Magyar Államkincstár nem táskában adja oda a pénzt a pártoknak és az egyéni jelölteknek, hanem kincstári kártyát ad át, amivel nem is lehet készpénzt felvenni. A szigorítás többek között arra is kiterjedt, hogy az 1 százalék alatt végző pártoknak vissza kell fizetniük a felvett támogatást. Aki pedig visszalép az egyéni körzetben – a halálesetet kivéve –, annak szintén vissza kell adnia a felvett pénzt.

– A kampányfinanszírozásban ugyan voltak szigorítások, de az EBESZ elsősorban az egypárti választási szabályokat, a választókerületek – Fidesznek kedvező – átrajzolását, a győzteskompenzációt kifogásolta, vagy épp azt, hogy az állami propaganda a kormánypártokat segíti. Ezekben miért nincs változás?
– Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy nem ütközik az alaptörvénybe a „győzteskompenzáció”. A választókerületeket évtizedekig az utolsó kommunista minisztertanács (Németh-kormány) 1990. februári rendelete szabályozta, és egyes körzetek között két-két és félszeres lakossági aránytalanság alakult ki. A rendeletet az Alkotmánybíróság meg is semmisítette 2011-ben. Ma már törvény rögzíti a választókerületi határokat és a körzetek között a lakosságszám eltérése minimális. A korábbi rendszerben az egyéni körzetben győztesre leadott többletszavazatok elenyésztek, a maiban már nem.

– Ettől még a győzteskompenzáció torzítja a rendszert, nem?
– Az, hogy a magyar választási rendszer lenne Európában a legaránytalanabb vagy aránytalan lenne más választási rendszerekhez képest, nevetséges feltételezés. Négyszer aránytalanabb a francia megoldás, a brit választási rendszerben pedig semmilyen arányosítás nincs, hiszen ott egyéni választókerületi rendszer létezik és a legtöbb szavazatot kapott jelölt megszerzi a mandátumot, miközben minden más szavazat elveszik. Az úgynevezett győzteskompenzáció, ahogy erre az Alkotmánybíróság is rámutatott, azokat a voksokat is töredékszavazatként kezeli, amelyeket a győztes jelöltre adtak le.

– Azaz a győztest kompenzálják…
– Ez egy rossz és torzító kifejezés, a szavazat leadásakor ugyanis nem lehet tudni, hogy ki a győztes, így alapvetően arról van szó, hogy a választópolgári szavazatot hasznosítja a rendszer. Például ha százan szavaznak a győztesre, aki 60-nal már megnyerné az egyéni körzetet, akkor az efölött lévő plusz 40 szavazat ne érjen semmit? Milyen alapon mondjuk azt, hogy ez a leadott szavazat semmit nem ér? Ez akkor egy olyan választási rendszer lenne, amely nem veszi figyelembe a választói akaratot. Ezeket a töredékszavazatokat is begyűjtik az országos listák. Ez azonban nem a kormánypártoknak, hanem minden pártnak általában kedvez, hiszen a választás előtt nem lehet tudni, hogy az egyéni körzeteket ki nyeri meg. Ez a rendszer a választópolgári akaratot tartja tiszteletben.

– Az viszont elég egyértelmű, hogy a közpénzből működő állami propagandával ki jár jól. A kormány több 10 milliárd forintot költ propagandára, és az üzenet nyilván megegyezik azzal, mint amit a Fidesz mond. Ezt sem tartja jogos kritikának?
– Bármely hivatalban lévő kormány jogosult a társadalmat tájékoztatni, ez minden uniós és európa tanácsi (ET) tagállam esetében alapvető jog. Ez nem kifogásolható. A magyar törvények is megengedik a kormánynak, hogy a saját eredményeiről tájékoztassa a polgárokat. A választási eljárási törvény és az azt alkalmazó választási bizottságok viszont szigorúan őrködnek a felett, hogy választási kampányidőszakban a kormányzati tájékoztatásnak – nem nevezném propagandának, mert ez pejoratív szó – nem lehet a kampányt segítő hatása, mert ha mégis, az ellentétes a választási eljárási törvénnyel.

– Mostanában lépten-nyomon látni a plakátokon a kormány Stop Soros! üzenetét, ami aligha a kormány eredményéről számol be, hiszen el sem fogadta a parlament a vonatkozó törvénycsomagot. Tehát a Fidesz kampányszlogenjeit használja fel az állami propaganda most, a kampány alatt. Ezek szerint ez jogellenes?
– Teljesen nem lehet elválasztani a kormány és a kormánypárt üzeneteit. Semmilyen nemzetközi egyezmény és belső jogi rendelkezés nem kötelezi a kormányt arra, hogy választási kampányban hagyja abba a munkáját. Az is nyilvánvaló, hogy minden kormánytöbbség mögött politikai pártok állnak. Ez a tájékoztató kampány viszont bőven a választási kampányidőszak előtt indult (a hivatalos kampányrajt a választás előtti 50. nap, ami múlt szombaton, február 17-én volt – a szerk.). A 2016-os népszavazásnál tette egyértelművé a Kúria, hogy ami a választási kampány előtt zajlik, arra a választási szerveknek nincs hatásköre. Vagyis az nem választási ügy.

– Ha most indulna olyan kormányzati „tájékoztatás”, ami a Fidesz kampányát segíti – ezek szerint jogellenesen –, azt vizsgálnák?
– Most már természetesen vizsgálnánk az ügyet.

– Támogatja, hogy érkezzenek külföldi megfigyelők a választásra?
– Örömmel venném, ha jönnének. Nem azért, mert nekünk mindenben egyet kell értenünk, hanem mert elég komoly jogi tudás halmozódott fel az EBESZ-ben, még ha eltérően is ítélünk meg választójogi kérdéseket. Szerintem az országnak és a választási eljárásnak is jót tesz, ha nemzetközi megfigyelők vannak.

– Sokszor elhangzik a kritika, hogy a választási rendszer visszaélésre csábít. Például 500 ajánlást csak az nem tud összegyűjteni, aki nem akar, és szinte ismeretlen pártok is 1-2 hét alatt tudnak országos listát állítani. Helyes volt ennyire „felpuhítani” a rendszert?
– Nem az én tisztem értékelni vagy bírálni a választási feltételeket, nekem a törvények végrehajtása a feladatom. A jelöltállítás feltételeit a törvények valóban részben könnyítették, ugyanakkor a korábbi, súlyos visszaélésekre lehetőséget adó ajánlócédulák rendszerét megváltoztatták, most szigorú számadású nyomtatványként működő ajánlóívek vannak, amivel el kell számolni. Ez több fokkal biztonságosabb rendszer.

– A hét elején az egyik kis párt vezetője beszélt arról lapunknak, hogy náluk jelentkezett egy párt, amelyik 1000 forintért kínált kitöltött ajánlóíveket, egy másik párt meg 350 forintért akart tőlük venni ilyen íveket. Kódolt a rendszerben a visszaélés?
– Nem gondolnám, hogy az. Annak ellenére, hogy a törvény tiltja a gyorshajtást, sokan hajtanak gyorsan. Nem helyes abból kiindulni, hogy készíthető olyan választási rendszer, amely minden szabálytalanságot megakadályoz, mint ahogy hiába tiltja a törvény a gyorshajtást, mégis elég sokan hajtanak gyorsan. Azzal nem tudok mit kezdeni, ha elkezdik suttogó propagandában terjeszteni, hogy adják-veszik az ajánlóíveket. Aki ilyen szabálytalanságot tapasztal, az tegyen feljelentést.

– Már most 100 felett van a nyilvántartásba vett pártok száma, ez több, mint amennyi 4 éve a választáskor volt. Ismét virágzásnak indultak a kamupártok?
– Vigyáznék a kamupárt kifejezéssel. Hiszen be van jegyezve a bírósági nyilvántartásba, pártként működik, van törvényes képviselője, és regisztrált az választási bizottságnál. Azt meg szintén nem tartom jónak, hogy elkezdjük számolgatni, hogy hány párt elég vagy nem elég. Magyarországon hosszú ideig vérrel-vassal kialakított kommunista egypártrendszer volt, ennek a megszüntetéséért sokan harcoltak. A politikai pluralizmus ünnepe a választás, és a politikai pluralizmus jele az, hogy sok párt van. Ha egy pártnak kevés tagja van, és a programja esetleg nem kiérlelt, attól még a legkisebb pártról is a tisztelet hangján kell beszélni.

– Zavarja, hogy különböző listákon szerepel? Az LMP például gyűjti azoknak az intézményeknek a vezetőit, akiket a kormányváltás után először elszámoltatna, mondván, nem függetlenül végzik a munkájukat. Azt mondják önre, és nem csak az LMP-ben, hogy a Fidesz kiszolgálója.
– A gyanúsításokat, címkézéseket visszautasítom. A legsötétebb bolseviki időket idézi, hogy független intézmények vezetőit vagy egy egyetem rektorát listára teszik. Ráadásul egy magát demokratikusnak nevező párt áll így a kormányváltáshoz.

– A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) decemberben nyomozást rendelt el költségvetési csalás gyanúja miatt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem uniós pályázataival kapcsolatban, miután Hadházy Ákos feljelentést tett. Meghallgatták már ebben az ügyben?
– Ha a nyomozó hatósághoz feljelentés érkezik, és abban nincs benne minden adat ahhoz, hogy eldöntsék, van-e alapos gyanú vagy sem, és a feljelentés kiegészítésétől sem várható eredmény, akkor nyomozati cselekményeket kell végezni. Az LMP-s Hadházy Ákos feljelentéseinek hatására a NAV nyomozati cselekményeket végzett, hogy alapvető dokumentumokat beszerezzen. De ezek a cselekmények még nem érintették az NKE-t. Úgy tudom, a Miniszterelnökségen belül működő irányító hatóságtól már beszerezték a szükséges dokumentumokat, de ha ide szeretnének jönni és iratokat nézni, tanúvallomásokat felvenni, kötelességünk, hogy segítsük őket. Már csak azért is, mert mi képezzük a pénzügyi nyomozókat, illetve a vám- és pénzügyőr tiszteket is. Ezért fáj különösen ez a hamis gyanúsítgatás.

– Hadházy Ákost védi a mentelmi joga, de becsületsértésért azért perelhető lenne. Indított már eljárást ellene?
– Egy magánvádas eljárást elindítottam, és most készítünk elő egy polgári eljárást is vele szemben, személyiségi jogok megsértése miatt. Nem hiszem, hogy köteles vagyok tűrni a hazugságokat, a tények elferdítését, részben saját személyem, részben az általam vezetett intézmény munkatársai és hallgatói érdekében sem. Szomorú, hogy pont egy országgyűlési képviselővel szemben kell ezt megtenni, miközben mi mindennap azon dolgozunk, hogy a magyar állam jobb szakembereket kapjon.

Patyi András
48 éves, közigazgatási jogász, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, az Államreform Bizottság vezetője. Többször – legutóbb a héten – került elő, hogy különböző, részben kormányhatározattal létrehozott pozíciói felvetik az összeférhetetlenség gyanúját, mivel az NVB elnökeként teljes függetlenséggel kell rendelkeznie. Patyi András állítja, tisztségei nem összeférhetetlenek, és ezt korábban nem csak az NVB, hanem a Kúria is megállapította.



Szerző
2018.02.25 12:31

Meghalt Györgyi Kálmán

Publikálás dátuma
2019.02.17 15:42

Fotó: Shutterstock/
A volt legfőbb ügyész életének 80. évében hunyt el.
Életének 80. évében vasárnap meghalt Györgyi Kálmán volt legfőbb ügyész – közölte a Legfőbb Ügyészség kommunikációs és sajtóosztálya az MTI-vel. Györgyi Kálmán 1939-ben született Budapesten. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi diplomát 1964-ben, utána ott kezdett oktatni. 1979 és 1985 között a kar dékánhelyettese, 1989 és 1990 között a dékánja volt. A rendszerváltástól, 1990-től újraválasztását követően, 2000 tavaszáig töltötte be a legfőbb ügyészi posztot. Később az igazságügyi tárcánál az új büntető törvénykönyv előkészítésének miniszteri biztosává, majd miniszteri főtanácsadóvá nevezték ki. Györgyi Kálmán az Európai Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) felügyelőbizottsági tagja is volt. 2006-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét a Csillaggal, emellett magas állami kitüntetésben részesült Németországban és Ausztriában is. Györgyi Kálmánt az ügyészi szervezet saját halottjának tekinti – áll a Legfőbb Ügyészség közleményében.
Szerző
2019.02.17 15:42

Sorozatos tüntetések Európa-szerte

Publikálás dátuma
2019.02.17 15:42

Fotó: AFP/ Gent SHKULLAKU
A kontinens több országában tüntettek hétvégén. Albániában durvult el legjobban a megmozdulás.
Tüntetések sorát rendezték szombaton Európában. Franciaországban, Spanyolországban, Szerbiában, Albániában, Montenegróban és Németországban is utcára vonultak az emberek, hogy a kormányzat politikájával szemben tiltakozzanak. Továbbra is minden hétvégén tüntetnek a sárga mellényesek. A korábbiakkal ellentétben azonban ezúttal már nem csak szombaton, hanem vasárnap is megmozdulást tartottak. Párizsban, Lyonban és Bordeaux-ban könnygázt vetett be a rendőrség, miután a megmozdulás résztvevői a biztonsági erőkre támadtak és kukákat borítottak lángba. Óriási felzúdulást keltett, hogy a fővárosi tüntetésen inzultálták a híres francia filozófust, Alain Finkielkrautot. „Féltem volna, ha nem lettek volna jelen a biztonsági erők” – mondta el a Journal du dimanche-nak. Hírmagyarázók szerint az eset arra mutat rá, hogy antiszemiták vannak a sárga mellényesek soraiban. Erőszakos tüntetések színhelye volt Albánia. Tirana a szocializmus vége óta az egyik legjelentősebb tüntetés színhelye volt. A megmozdulás résztvevői többször is összecsaptak a rendőrséggel, sokan megsérültek. Az ellenzéki Demokrata Párt elnöke, Lulzim Basha az utóbbi hetekben folyamatosan járta a vidéket, hogy minél több embert toborozzon a megmozdulásra. A résztvevők Edi Rama szocialista kormányfő lemondását és előrehozott választások kiírását követelték. Többen áttörték a rendőrségi kordont, hogy behatoljanak a miniszterelnöki hivatal épületébe. Egy csoport már a bejáratnál járt, s a kapukat döngette, amikor a rendőrség könnygázt dobott rájuk. Később azonban újra megpróbálkoztak ezzel. Az ellenzék vezetője szerint provokátorok férkőztek a tüntetők soraiba, ezért került sok ennyi erőszakos cselekményre. Az Egyesült Államok tiranai nagykövetsége nyilatkozatban ítélte el az erőszakot. Edi Rama kormányfő mindeközben Vlorában volt egy német művész, Carsten Holler installációján. Az egyik közösségi oldalon így kommentálta az eseményeket: „Ne haragudj Carsten, ez nem Albánia, ezek nem albánok”. Ismételten sok ezren tüntettek Szerbiában. Belgrádban tízezrek vonultak az utcára. A megmozdulás résztvevői „szerződést” ajánlottak az embereknek. A felszólalók, többek között az ismert szerb ügyvéd, Bozo Prelevic élesen bírálta a kormányzatot. „Az ország olyan hellyé vált, ahol a szülők Skype-on tartják a kapcsolatot gyermekeikkel” – hangoztatta utalván arra, hogy a fiatalok tömegesen hagyják el az országot. A tüntetők ismét szabad médiát követeltek és azt, hogy a kormányzat korrekt környezetet biztosítson egy előrehozott választáshoz. Montenegróban is ezrek tüntettek, a résztvevők az ügyészség épülete előtt gyülekeztek. A szerintük elfogult igazságszolgáltatás ellen tüntettek. Ezt követően a kormányzó DPS épülete elé vonultak. Barcelonában összesen 200 ezren vonultak utcára, hogy a 12 katalán vezető elleni perrel szemben tiltakozzanak. A szervezők félmillió tüntetőről beszéltek. „Függetlenséget!” – skandálták a jelenlévők. A tüntetést a katalán regionális elnök, Quim Torra vezette. A tüntetők katalán zászlókat lengettek, s a „politikai bebörtönzöttek” szabadon bocsátását követelték. A bírósági eljárás múlt kedden kezdődött azokkal szemben, akik megszervezték a 2017-es függetlenségi népszavazást. Az eljárás várhatóan őszig tart, tanúk százait hallgatják majd meg, köztük Mariano Rajoy volt miniszterelnököt. A függetlenség hívei további akciókat szerveznek. A sárga mellényesek mozgalmának mintájára több német városban is tüntetéseket rendeztek, igaz, itt a résztvevők száma igen alacsony volt. Az úgynevezett tarka mellényesek jobb munkakörülményeket, jobb oktatást, és orvosi ellátást követelnek. A megmozdulásra 14 városban került sor, a tüntetéseket a „Felkelés” baloldali mozgalom szervezte.
2019.02.17 15:42