Tiltakoznak a fogyatékkal élők száműzése miatt

Publikálás dátuma
2018.02.27 06:08
FOTÓ: KÁLLAI MÁRTON
Fotó: /
Már nem csak hazai, hanem külföldi szervezetek is kifogásolják azt, ahogyan a nagy szociális intézményeket feldarabolná a kormányzat.

Nemzetközi szervezeteknek sem tetszik az, hogy az Orbán-kormány vidéki kistelepülések határába, mocsaras területre, vagy épp szennyvízátemelő mellé költöztetné a nagy szociális intézmények fogyatékkal élő lakóit. A hazai jog- és érdekvédelmi szervezetek – mint például a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), vagy az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) – után most a Validity Foundation (Központ a Mentális Sérültek Jogaiért Alapítvány), valamint a European Network on Independent Living (Európai Hálózat az Önálló Lakhatásért) is azt kéri a magyar kormánytól, hogy függessze fel és tervezze újra a kitagolási projekteket.

Mint arról már írtunk, az elmúlt hónapokban számos szakértőt felháborított az: egy több tízmilliárd forintot kóstáló uniós program keretében a "tömegszerű" intézmények felszámolását úgy oldanák meg, hogy az ott élő gondozottaknak kis lélekszámú, városoktól távoli falvakban alakítanának ki lakóotthonokat. A TASZ szerint ezzel a célként megjelölt integráció helyett további elszigeteltségbe száműzik a fogyatékossággal élő embereket.

Eddig összesen 29 intézmény férőhelykiváltására érkezett pályázat, ezeket az ÉFOÉSZ részletesen elemezte. Kiderült, van olyan lakóotthon, ami árvízvédelmi területre (Táplánszentkereszt), akadálymentesen nem megközelíthető, ipari sávba ágyazott területre (Barcs), mocsaras-nádas-ingoványos területre (Somogyvár), vagy szennyvízátemelő telep közvetlen szomszédságába (Kéthely) épülne. Illetve több esetben a tervezett fejlesztésekre a létező, már eleve szegregált nagyintézet területén, vagy annak közvetlen közelében kerülne sor.

De még ha a mostani intézetektől távolabb épülnek is a lakóotthonok, több esetben kisbuszokkal szállítanák a lakókat az úgynevezett szolgáltatóközpontokba – amelyeket a korábbi nagyintézményekben alakítanának ki. Vagyis a lakókat továbbra is az eredeti helyszíneken, intézeti keretek között foglalkoztatnák, étkeztetnék, a férőhely kiváltással lényegében csak az alvóhelyük változna. Így végeredményben egyáltalán nem segítenék az arra képes lakók önálló lakhatását, életvitelét, holott az intézeti kultúra felszámolására hivatott EU-s projektnek éppen ez az egyik kiemelt célja.

A tiltakozó szervezetek szerint mindez ellentétes az európai uniós támogatások felhasználásához, a társadalmi befogadáshoz és az antidiszkriminációhoz kapcsolódó uniós szabályozásokkal, az EU Alapjogi Chartája rendelkezéseivel, a kitagolás közös európai irányelveivel, a fogyatékosügyi ENSZ egyezmény vonatkozó cikkeivel is. Jelezték: ha a magyar kormány nem tesz eleget kérésüknek, az Európai Bizottsághoz fordulnak.

Szerző
2018.02.27 06:08

Vesztésre állnak az oroszok

Publikálás dátuma
2018.09.24 17:56

Fotó: Népszava/
A Magyarországon élő orosz közösség nem felel meg maradéktalanul a nemzetiségek elismeréséről szóló törvényi feltételeknek a Magyar Tudományos Akadémia szerint.    Hivatalossá vált, amit nemrég információnkra hivatkozva írtunk: az Országgyűlés honlapjára kikerült az MTA állásfoglalása, amelyből kiderül, az Akadémia nem támogatja, hogy az oroszok nemzetiségi státuszt kapjanak. Az indoklás szerint a Magyarországon élő oroszok rendelkeznek ugyan a nyelv és kultúra fenntartását szolgáló intézményekkel, a legalább egy évszázados folyamatos, honos népcsoporti jelenlét nehezen bizonyítható: a XX. század folyamán inkább különféle migrációs hullámoknak köszönhető a jelenlétük. A Nemzeti Választási Bizottság nemrég megállapította, hogy összegyűlt legalább ezer érvényes támogató aláírás, ami az oroszok nemzetiséggé nyilvánításához szükséges. A döntő szót a parlament mondja ki, figyelembe véve az MTA tudományos szakvéleményét. „A magyarországi orosz népcsoport 100 éves folyamatos jelenléte nem állapítható meg, ezért a magyarországi orosz közösség honos népcsoporttá nyilvánítását az Akadémia nem javasolja” – hangsúlyozza a Lovász László elnök által jegyzett állásfoglalás. Az MTA indoklása kitér arra, hogy Nagy Péter cár a XVIII. század elején kereskedelmi képviseletet nyitott Tokajban. A magyar-orosz kapcsolatok jeles alakja József nádor felesége, Alexandra Pavlovna, akinek ürömi sírkápolnáját kiemelt emlékhelyként tisztelik a magyarországi oroszok. Mindezek ellenére kétséges a „több évszázadon át tartó, adott településekhez, tájegységekhez köthető, relatíve nagyobb létszámú” orosz jelenlét.
Szerző
2018.09.24 17:56

"Stop Soros": Strasbourghoz fordul a Nyílt Társadalom Alapítvány

Publikálás dátuma
2018.09.24 17:39
EJEB
Fotó: DPA/ Violetta Kuhn
A törvénycsomag sérti az emberi jogokról szóló egyezmény több pontját is, így Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak miatta.
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordult a "Stop Soros" törvénycsomag miatt a Nyílt Társadalom Alapítvány (Open Society Foundations) - írja az MTI. A felperes szerint az Országgyűlés által júniusban megszavazott jogszabályok ellentmondanak az Emberi Jogok Európai Egyezményének a szólásszabadságra, illetve az egyesülés és a gyülekezés szabadságára vonatkozó cikkelyeivel.
"Egyetlen dolgot állít csak meg ezzel a törvényhozás, és az a demokrácia"
- írja honlapján a szervezet. Beadványukban az ellen tiltakoznak, hogy az új törvények kriminalizálják és 25 százalékos különadóval lehetetlenítik el a magyar civil szervezetek munkáját. A Nyílt Társadalom Alapítvány úgy véli, hogy ezen rendelkezéseknek szélesebb körre kiterjedő, káros hatásuk lesz, és veszélyes precedenst teremtenek.
Ezzel párhuzamosan a magyar Alkotmánybíróságon is eljárást indított a szervezet, kiemelve, a törvénycsomag egyes elemei az alaptörvényben garantált jogokkal is szembemennek.
Mint közölték, azért volt szükség ezekre a lépésekre, mert "nem szeretnék megvárni a magyar bíróságok válaszát a rendelkezés jelenlegi és folyamatos káros hatása miatt", továbbá azért, mert "a bíróságok vonakodnak a magyar kormánynak nem szívesen tetsző ügyekkel foglalkozni".
Az Európa Tanács égisze alatt működő bírósághoz az európai emberi jogi egyezmény előírásainak megsértésére hivatkozva lehet fordulni, amennyiben a panaszosok már minden hazai jogorvoslati lehetőséget igénybe vettek, és nem jártak eredménnyel.
A "Stop Soros" miatt júliusban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság.
2018.09.24 17:39