Vadvilág világnap - Veszélyben a nagymacskák (videó)

Publikálás dátuma
2018.03.01 13:32
Illusztráció: AFP
Fotó: /
A nagymacskák védelmére hívják fel a figyelmet a természetvédők március 3-án, a Vadvilág Világnapján, mivel számuk az elmúlt évszázadban riasztóan visszaesett, főként az élőhelyeik és élelmük mennyiségének csökkenése, az orvvadászat és az illegális vadkereskedelem miatt.

A nagymacskákat napjainkban számos - legtöbbször az ember által előidézett - veszély fenyegeti világszerte: természetes élőhelyük csökkenése, az emberekkel való konfliktus, az orvvadászat és az illegális kereskedelem. Az elmúlt száz évben 95 százalékkal csökkent a tigrisek száma, az afrikai oroszlánoké pedig mindössze 20 év alatt 40 százalékkal lett kevesebb - idézi az MTI a WWF Magyarország közleményét.

A macskafélék története 30 millió évvel ezelőtt kezdődött a mai Eurázsia dzsungeleiben. Ekkor már a ma élő cibetmacskákhoz hasonló ragadozók lestek prédájukra a fák lombkoronaszintjén. Ezekből a rejtőzködő artistákból fejlődött ki a ma élő összes macskaféle. Ezek a karcsú, rugalmas és precíz ragadozók az Antarktisz és Ausztrália kivételével a Földön mindenhol őshonosak. E csoport tagjai közé sorolják a nagymacskákat is - ide tartozik például a gepárd, az oroszlán, a tigris és a párduc is.

Illusztráció: AFP

Illusztráció: AFP

A világon előforduló négy hiúzfajból a legnagyobb Magyarországon is őshonos. A rejtőzködő életmódja miatt a Kárpátok szellemmacskájának is nevezett hiúz hazánkban az elmúlt évtizedekben jelent meg újra. Rendszeresen előfordul a Börzsöny, a Zemplén és az Aggteleki-karszt területén, de hazai állománya még mindig védettségre szorul, hiszen az elmúlt években nincs információ arról, hogy sikeresen adtak volna életet utódnak. Jelenlétükről vadászok beszámolói mellett néhány kameracsapdás felvétel is árulkodik. Az észlelések ellenére azonban összlétszámuk tíz alá tehető.

A közlés szerint a WWF Magyarország több mint 25 éve dolgozik a hazai természetes erdei élőhelyek védelméért. Emellett a civil szervezet és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság 2010 óta együttműködik a nagyragadozók kutatásában is. Hiúzvédelmi Programunk célja az állatok élőhelyeinek védelme mellett az ismeretterjesztés is. A WWF Magyarország programja az elmúlt évben kibővült: a 2017 végén indult Eurolargecarnivores Life projekt elsődleges célja, hogy a nagyragadozókkal foglalkozó különböző érdekcsoportok - többek között állattartók, vadászok, természetvédelmi szakemberek, természetjárók, döntéshozók - közti kommunikációt elősegítse. A projekt célja, hogy feltérképezzék és megelőzzék az illegális elejtéseket, valamint megfelelő szabályozással biztosítsák e fajok élőhelyeinek fennmaradását.

A hazai hiúzok védelméhez bárki hozzájárulhat: egy szimbolikus örökbefogadással, illetve a WWF Magyarország természetvédelmi munkájának támogatásával.

Az ENSZ Közgyűlése 2013-ban döntött arról, hogy március 3-át - amely 2013-ban a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) elfogadásának 40. születésnapja volt - a vadvilág világnapjává (World Wildlife Day) nyilvánítja. A világnap célja felhívni a figyelmet azokra az értékekre és javakra, amelyekkel az élővilág hozzájárul az emberiség megélhetéséhez és személyes jólétünkhöz. Március 3-án felhívják a figyelmet az élővilág sokszínűségére, a vadon élő állat- és növényfajok kihalásának veszélyeire és az élővilágot érintő illegális kereskedelemre. Az elmúlt években a vadon élő állatok és növények illegális kereskedelmének mértéke aggasztó mértékben megnőtt. Az ember több ezer állat- és növényfaj sorsát pecsételi meg azok túlzott hasznosításával és pusztításával, köztük olyan jól ismert állatokét, mint az emberszabású majmok, az elefántok, az orrszarvúak, a bálnák, a nagymacskák és a medvék vagy éppen olyan fajokét, amelyekről szinte még alig hallott a világ.

Szerző
2018.03.01 13:32

Még lehet szavazni az év fájára

Publikálás dátuma
2018.09.21 12:14
Illusztráció: Pexels
Fotó: Pexels/
Idén 35 nevezés érkezett az Év Fája címre, amelyek közül tizenkettőt juttatott a döntőbe verseny szakmai zsűrije. Az idén kilencedik alkalommal szervezett vetélkedő célja a fák és a közösségek közötti kapcsolat tovább erősítése.
Nyáron már több mint tízezer szavazat érkezett a tizenkét döntősre, most a pécsi havi-hegyi mandulafa, a ceglédberceli falu fája, és a Római-part fái vetélkednek a dobogós helyekért. Az izgalmak fokozása érdekében a szavazás utolsó hetében titkossá teszik a verseny állását, és csak a november eleji díjátadón derül ki a végleges eredmény. A verseny célja, hogy felhívja a figyelmet a fák, a természet és a közösségek fontos kapcsolatára, illetve tovább erősítse azt – olvasható a szervező, Ökotárs Alapítvány honlapján.
Bármely olyan egyedi fát vagy facsoportot be lehetett nevezni a versenybe, amely valamiért fontos szerepet tölt be a körülötte élők életében. A vetélkedőben nem számít a fák kora és mérete, előny azonban, ha a jelölt őshonos fajt képvisel, közterületen áll, vagy története egy környezetvédelmi ügyhöz kapcsolódik. Az Év Fája cím mellett az a jelölt, amelyek élete vagy természetes környezete, élőhelye leginkább veszélyben van, elnyerheti a Hős Fa címet.
A 2018-as magyarországi Év Fája a jövő év eleji európai versenyben is indul, amelynek győztese az Európai Év Fája címet nyeri el. A nemzetközi versenyen háromszor nyert magyar fa. Tavaly Zengővárkony hős szelídgesztenyéje a negyedik helyen végzett 13 ország fái között.

Az idei verseny jelöltjei:

  • A falu fája Ceglédbercelen (Pest megye)
  • Fák a Rómain (Budapest, III. kerület)
  • A kimlei hárs (Győr-Moson-Sopron megye)
  • A Mária utcai mesefa (Budapest, XVI. kerület)
  • Mesebeli galagonya a pogányi Zsályaligetben (Baranya megye)
  • A Nagykovácsi templomkert odvas hársfája (Pest megye)
  • A pécsi havi-hegyi mandulafa (Baranya megye)
  • A szebényi Nagy Fa (Baranya megye)
  • A tudás fája Kamuton (Békés megye)
  • A zalai dombokat vigyázó pacsai Öreg Hárs (Zala megye)
  • A zuglói "mezős" fák (Budapest, XIV. kerület)
  • Az égigérő gerlai vackor Békéscsabán (Békés megye)
Az Év Fájára október 8-ig itt lehet szavazni. 
Témák
Év Fája
2018.09.21 12:14

Drámaian felgyorsult a Vavilov-jégsapka olvadása

Publikálás dátuma
2018.09.21 09:20
AFP
Fotó: AFP/
Szélsőségen és váratlanul felgyorsult az Oroszország északi-sarki területein lévő Vavilov-jégsapka olvadása: egy év alatt mintegy 4,5 köbkilométernyi jeget veszített a tömegéből egy nemzetközi kutatócsoport mérései szerint.
A Szevernaja Zemlja-szigetcsoport részét képező Októberi forradalom nevű, részben gleccserek borított sziget öt jégsapkájának egyike a Vavilov. A Coloradói Egyetem geológusa, Mike Willis vezette nemzetközi kutatócsoport a DigitalGlobe műholdjainak segítségével követte figyelemmel a Vavilov olvadását. A hideg jégsapkák, mint a Vavilov, a sarkokon lévő sivatagokban alakulnak ki, ahol kevés a csapadék, és általában a talapzatukig fagyottak.
A kutatók kimutatták, hogy 2015-ben a jégsapka mintegy 100 méternyit zsugorodott, és jege mintegy 4 kilométerre nyomult a Kara-tengerbe. A 4,5 köbkilométernyi jég olvadása elegendő ahhoz, hogy New York Manhattan kerületét mintegy 75 centiméter vízzel borítsa be - érzékeltették a kutatók. A gleccser jege jelenleg naponta 5-10 méteres sebességgel siklik. Az olvadás felgyorsulása előtti 30 évben a jégsapka csak néhány méternyit zsugorodott és 1,2 köbkilométernyi jeget veszített el tömegéből.
"Egy melegedő klímában a gleccserek olvadásának felgyorsulása egyre inkább mindennapos, de a Vavilov jégvesztesége szélsőséges és váratlan"
- idézte Williest a Phys.Org tudományos ismeretterjesztő hírportál.
A Föld felszínét mintegy 780 ezer négyzetkilométeren borítja gleccser és jégsapka, amelyeknek olvadása potenciális veszélyt jelent a tengerszint emelkedésére. A kutatók soha nem tapasztalták a jégsapka olvadásának ilyen mértékű felgyorsulását, és az Earth and Planetary Science Letters folyóiratban közzétett tanulmányukban rámutatnak, eredményeik felvetik a lehetőségét annak, hogy a most még stabil jégsapkák az eddig véltnél sokkal sérülékenyebbek.
A műholdas felvételekből kiderült, hogy az olvadás lassú volt 2010 előtt, amikor elkezdett felgyorsulni, majd 2015-ben egyre jobban gyorsult. A kezdeti nagyon lassú felgyorsulást a kutatók egy 50 évvel ezelőtti jelenség számlájára írják, akkor ugyanis megváltozott a csapadék érkezésének iránya. Előtte a hó és a jég délkeletről érkezett a térségbe, után délnyugat felől. Amint a jégsapka nyugat része elkezdett a tengerbe csúszni, felgyorsult a jég tengerbe nyomulása. 
Korábban a tudósok azt feltételezték, hogy a tengerszint felett ülő sarki jégsapkák lassan reagálnak a globális felmelegedésre, de a tanulmány szerzői megkérdőjelezték ezt.
2018.09.21 09:20