Rezsipofonba futott bele Lázár János

Ha a 2002 és 2010 közötti gáz- és áramáremelkedést most érvényesítenénk, akkor 37 forint helyett 85 forintba kerülne az áram kilowattórája, illetve 113,5 forint helyett 419 forintot kéne fizetni a gáz köbméteréért – ismételte meg a 2014-es kampány során már hangoztatott fideszes kampányfordulatot a csütörtöki kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető Lázár János. Szerinte ez „érdekes adat”, illetve „izgalmas tény”. Kérdésre megismételte: az Orbán-kabinet továbbra se tervezi a rezsi csökkentését. Bár a kormány és a közműhivatal célja a lehető legalacsonyabb lakossági díjak biztosítása, ebben most nem lát mozgásteret. Az MSZP rezsicsökkentési javaslatát üres kampányígéretnek minősítette, hozzátéve: szerinte a szocialisták kormányzásuk idején egyszer se mérsékelték a díjat, illetve a mostani árak "körülbelül negyedét képviselik annak, amelyek 2002 és 2010 között voltak”.

Lázár János "tényei" tényleg izgalmasak, hisz jórészt valótlanok, illetve erős csúsztatásokon alapulnak. A KSH adatsora szerint a szociálliberális kabinetek több alkalommal csökkentették a rezsit. A legemlékezetesebb a 2006-os áfa-mérséklés, illetve a szociális gáz- és távhőárkedvezmény, amit az Orbán-kabinet eltörölt. A mostani árak nem rúgnak a „2002-2010 közöttiek” negyedére, sőt 2006-2008-ig alacsonyabbak voltak a maiaknál. Vagyis az Orbán-kabinet a 2013-2014-es „rezsicsökkentéssel” részint saját áremeléseit faragta vissza. Míg Lázár János 270 százalékos gáz-, illetve 127 százalékos áramdrágulással számol, addig nekünk a (Lázárnál amúgy alacsonyabb gázárat nyilvántartó) KSH alapján kevesebb, 195 és 88 százalék jött ki.

A szociálliberális kabinetek – a Fidesz-KDNP-vel szemben – a lakossági díjakat valóban a nemzetközi árakhoz kötötték, amelyek időszakukban a hazai emelések többszörösével ugrottak. Ezzel szemben 2014 óta az Orbán-kabinet egyáltalán nem érvényesítette az olaj- és gáztőzsdék árainak bezuhanását. Lázár János véleménye dacára az MSZP 32 százalékos gáz-, illetve 10-10 százalékos áram- és távhőárcsökkentési javaslata nyilvános és kiperelt adatokon nyugvó, részletes számításokon alapul, amiket mindeddig érdemben se a kormány, se a Fidesz, se a közműhivatal nem cáfolt meg. A „mozgástér hiányát” élesen cáfolja például, hogy az állami gáznagykereskedő könyveiben külön tételként szerepel a leeső beszerzési és szinten maradó eladási áraik közötti több tízmilliárdos többlethaszon.

Molos napelemfarmok

A Mol Petrolkémia tiszaújvárosi, a finomító százhalombattai, illetve egy bányászati üzem füzesgyarmati területén összesen 18,4 megawattnyi (MW) napelemtelepet épít a Mol - jelentette be tegnap Fasimon Sándor, a Mol Magyarország ügyvezetője. A több milliárdnyi saját forrásból létesített, az év végén már termelő telepek áramát a korábbi szabályok alapján 20 évig kiemelt áron értékesíthetik.

Két éve elfogadott új stratégiájuk mentén a benzinkutakra is szerelnek napelemeket, e-autótöltő-hálózatot telepítenek és autómegosztó flottájuk jó része is elektromos alapú. A bejelentésen üdvözölte az olajcég előremutató kezdeményezéseit Aradszki András energiaügyért felelős államtitkár is, aki kinevezése előtt a Mol jogcsapatát erősítette.