Oscar-díj - A víz érintése a legjobb film

Publikálás dátuma
2018.03.05 06:28
FOTÓ: MARK RALSTON / AFP
Fotó: /
Guillermo del Toro műve, A víz érintése című fantasy kapta a legjobb filmnek járó díjat a 90. Oscar-gálán helyi idő szerint vasárnap Los Angelesben.

A legjobb női főszereplő: Frances McDormand

A Három óriásplakát Ebbing határában című filmért nyerte el az elismerést.

A legjobb férfi főszereplő: Gary Oldman

A legsötétebb óra című filmben Winston Churchill megformálásáért kapta az elismerést.

A legjobb rendező: Guillermo del Toro

A mexikói Guillermo del Toro kapta a legjobb rendező Oscar-díját A víz érintése című filmjéért az amerikai filmakadémia 90. díjátadó gáláján.

A legjobb férfi mellékszereplő: Sam Rockwell 

A 49 éves színész a Három óriásplakát Ebbing határában című alkotásban nyújtott alakításával érdemelte ki az amerikai filmakadémia díját, amelyre először jelölték. A kategória jelöltjei között volt filmbéli partnere, Woody Harrelson is.

A legjobb női mellékszereplő díját Allison Janney nyerte  az Én, Tonya című alkotásban nyújtott alakításáért.

A legjobb adaptált forgatókönyv: James Ivory és Jordan Peele

James Ivory kapta a legjobb adaptált forgatókönyv Oscar-díját a Szólíts a neveden! című filmért, Jordan Peele-t pedig a Tűnj el! eredeti forgatókönyvéért jutalmazta az amerikai filmakadémia. Ivory korábban három rendezéséért kapott Oscar-jelölést. Forgatókönyvírói Oscar-szobrát André Acimannek ajánlotta, aki a film alapjául szolgáló szerelmes történetet megírta. A 89 éves Ivory a legidősebb díjazott lett az Oscar-díjak történetében.

Jordan Peele a Tűnj el! című horrorfilm forgatókönyvíró-rendezője filmje eredeti forgatókönyvéért vehette át az elismerést. Mint mondta, azoknak ajánlja, akik lehetővé tették számára, hogy felemelje a hangját. Köszönetet mondott a közönségnek is, hogy elment és megnézte a produkciót.

A Tűnj el! című filmet Peele 4,5 millió dollárból (egymilliárd forintból) forgatta, és világszerte több mint 255 millió dollárért (65 milliárd forintért) váltottak rá jegyet a nézők.

A legjobb dokumentum film: A sportvilágot megrázó doppingbotrányról szóló Icarus című produkció kapta az elismerést.

A legjobb idegen nyelvű film: Az Una Mujer Fantástica (Egy fantasztikus nő) című chilei alkotás. Sebastián Lelio drámája mellett Enyedi Ildikó Testről és lélekről című műve, valamint a Szeretet nélkül című orosz, A négyzet című svéd és a The Insult című libanoni film volt versenyben az elismerésért. Chilei film először nyert ebben a kategóriában.

A legjobb animációs film díját a Coco című alkotásnak adta az amerikai filmakadémia. Az alkotók a mexikói kultúra jelentőségét hangsúlyozva mondtak köszönetet az Oscarért.

A legjobb rövid animációs film elismerését a Kobe Bryant a Los Angeles Lakers egykori legendás játékosának szövege alapján készült Dear Basketball nyerte el, amelyet Glen Keane rendezett. A díjat a Star Wars: Az utolsó Jedik stábjábólmások mellett Mark Hamill és BB8 adta át.

A legjobb operatőr: Tizennegyedik alkalommal jelölték - volt olyan év, hogy két filmért is -, de most először nyert Oscar-díjat Roger Deakins. A brit operatőr a Szárnyas fejvadász 2049 című sci-fi fényképezéséért vehette át az elismerést. 

A legjobb filmzenéért Alexandre Desplat vehette át a szobrot. A francia komponista A víz érintése című filmhez írt zenéjéért kapott Oscar-díjat. Kilencedszer jelölték, egyszer már nyert.

A legjobb betétdal a Coco című rajzfilmből a Remember Me, Kristen Anderson-Lopez és Robert Lopez szerzeménye lett.

A legjobb smink és frizura díját A legsötétebb óra, a jelmeztervezését pedig a Fantomszál című film kapta. Utóbbiért a szobrocskát Mark Bridges a 93 éves filmes legendától, Eva Marie Sainttől vehette át.

Szerző
2018.03.05 06:28
Frissítve: 2018.03.05 07:12

Bartók Béla dzsesszritmusban a Sárik Péter Triótól

Publikálás dátuma
2018.09.21 13:00

Fotó: /
A Sárik Péter Trió Beethoven után a nagy magyar klasszikust, Bartók Bélát dolgozta fel, egy lemezre való anyagot készített.
Sárik Péter a Csalán utcai Bartók Béla Emlékházba is ellátogatott, hogy a zeneszerző utolsó budapesti lakóhelyén közelebb kerüljön az egykor itt hosszabb ideig élt alkotó szelleméhez. Ami legjobban megtetszett neki, az a zsebóra méretű metronóm volt, amelyet Bartók könnyedén magával hordozhatott, hiszen köztudomású, hogy nagyon pontosan, többszöri ellenőrzés után adta meg műveinek tempóját metronómszámokkal, ezen kívül sokszor jelölte másodperc pontossággal az előadási időt. A dzsessz azonban arról nevezetes, hogy az előadók nagy szabadsággal élhetnek, még akkor is, ha olyan szigorú precizitással lejegyzett zenét vesznek alapul, mint amilyen Bartóké. Vajon mi késztette arra Sárik Péter dzsessz zongoristát, hogy egy egész lemezre való anyagot, 10 Bartók művet dolgozzon fel triójával? – érdeklődtünk a művésztől. Sok éve sikeresen munkálkodnak azon, hogy a dzsesszt közelebb hozzák az emberekhez, hisz nagyon sokan nem ismerik a műfajt, vagy idegenkednek tőle. Ugyanez a helyzet Bartók zenéjével is, és látva a dzsessz népszerűsítésében elért eredményeiket, elhatározta, hogy készítenek egy olyan lemezt, amin Bartókot fognak játszani, remélve, egy másfajta megközelítés új rajongókat hoz a zeneszerzőnek. A mai, modern dzsessz sokat merít Bartók zenéjéből, ezért egy dzsesszmuzsikusnak, különösen, ha magyar, megkerülhetetlen. Sárik Péter zenei általános iskolába járt, ahol a népdalok, a népzene volt a képzés alapja, ezekből sokat maga Bartók gyűjtött, tehát közös a gyökér, a bázis, tudtuk meg tőle. A feldolgozások során arra törekedtek, hogy megtalálják az egyensúlyt az eredeti művek és a saját felfogásuk között, megtartsák a darabok hangulatát és üzenetét, de a hangszereléssel, a dob és a bőgő hangsúlyos jelenlétével plusz dinamikát és színeket adtak az eredeti zenéhez, ami sokat segít a mai hallgatónak. Amikor a Beethoven-lemezüket készítették, vigyázniuk kellett, hogy bizonyos stíluskeretek közül ne lépjenek ki, Bartók esetében azonban teljes volt a szabadság. „Itt kell elismeréssel szólnom társaimról, Fonay Tibor bőgősről, és Gálfi Attila dobosról, akik fantasztikus munkát végeztek, sokszor úgy tűnik, mintha maga Bartók írta volna bele ezt a két hangszert a művekbe. Nagyon sokat kísérleteztünk, dolgoztunk, amíg összeállt az anyag. A válogatást magam végeztem, meghallgattam az összes művet, és végül azokat dolgoztuk fel, amiknél úgy éreztem, hogy valóban hozzá tudunk adni valami pluszt az eredetihez" – szőtte tovább a történetet Sárik. Vannak-e olyan momentumok Bartók zenéjében, amelyek megkönnyítik a dzsesszes megközelítést? – érdeklődtünk. Bartók nem volt dzsesszrajongó, mégis sok a párhuzam a zenéje és a mi műfajunk között. Mindkettő tiszta forrásból ered, a dzsessz az afrikai népzenére, Bartók zenéje a magyar és a környező népek zenéjére alapoz, és mindkettő egyesül a sok évszázados európai zenei hagyománnyal, felelte a zongorista. A Zeneakadémián leginkább zongoradarabok feldolgozásait játsszák majd, de lesz egy részlet a II. Zongoraversenyből és egy kórusműből is. Sokat fognak improvizálni, és most is megénekeltetik a közönséget. felszabadult, vidám este terveznek, tudtuk meg végül a trió vezetőjétől, Sárik Pétertől. 

Info

Peter Sarik Trio Bartók műveinek dzsesszfeldolgozásai Sárik Péter zongora Fonay Tibor bőgő Gálfi Attila dob Sárik Produkció, 2018 Lemezbemutató koncert: 2018. szeptember 21. Zeneakadémia Nagyterem

2018.09.21 13:00
Frissítve: 2018.09.21 13:00

Digitális diktatúra Kínában

Publikálás dátuma
2018.09.21 12:00

Fotó: EYEPRESS NEWS/
Kínában a Kommunista Párt által „társadalmi elismerésnek” nevezett digitális megfigyelő rendszer 2020-ban már teljes kapacitással fog működni.
A "társadalmi elismerés" mindenkiről részletes feljegyzést fog vezetni az 1,4 milliárd lakosú országban. A 200 millió kamera országos hálózata a nap 24 órájában követ majd nyomon mindenkit, nem lesz olyan sötét sarok, ahová el lehet rejtőzni előlük. Az egyik, már működő nyilvántartó program próbaverziója összesen 800 pontot adhat. A sikeres, gazdag üzletemberek, akik sok „állampolgár-pontot” szereznek, VIP ellátást kapnak a hotelekben, repülőkön, olcsó kölcsönökhöz juthatnak, a legjobb egyetemekre járhatnak, és gyorsan kapnak munkát. A kevés pontszámmal rendelkezőket gyakorlatilag kizárják a társadalomból, nem utazhatnak, nem kaphatnak kölcsönt, állami munkát. A mindent átfogó nyilvántartást a legmodernebb megfigyelőrendszer üzembe helyezése teszi lehetővé. A kamerák arcfelismerővel, testletapogatóval és nyomkövető rendszerrel lesznek felszerelve, állandó megfigyelés alatt tartva minden állampolgárt. Emellett az okostelefonok is monitorozzák a tulajdonosaik tevékenységét napról-napra. A társadalmi elismerést, amely a fejlesztés különböző fokozatában van, már legalább egy tucat városban tesztelik. Az is tudható, ki, mit vesz a szupermarketban, túl sok alkohol vásárlása például pontvesztéshez vezet, míg a pelenkavásárlás, amely felelősségtudatról tanúskodik, plusz pontokat hoz, ami azonnal megjelenik a rendszerben. Pontvesztéshez vezethet az is, ha valamelyik szülő vagy barát negatív megjegyzést tesz a kormányra. És természetesen pontokban jelentkezik az is, kikkel randevúzik, kivel házasodik össze a kínai állampolgár. Az ABC News által megszólaltatott Dandan Fan, aki jól menő üzletasszony, és 770 pontja van a lehetséges 800-ból, nem tiltakozik a mindent átfogó megfigyelés ellen, mint mondja, minden ember minden országban stabil és biztonságos társadalmat akar, ezért ha mindenhol kamera van, nem érzi veszélyben magát. Mivel Kínában a polgárok megfigyelése hagyományos gyakorlat, az emberek hozzászoktak, hogy a kormány meghatározó szerepet játszik magánéletükben is. A privát szférának nincs akkora értéke, mint nyugaton, a közjó előbbre való, mint az egyén érdeke. Vannak azonban a rendszernek már kárvallottjai is. Liu Hu oknyomozó újságírót, aki kormányzati korrupciós ügyekre hívta fel a figyelmet, és sorozatgyilkosságokat oldott meg, a kormány ellenségnek tekinti, és elvesztette szociális hitelét. Karrierje tönkrement, elszigetelődött, félti családja jövőjét. Szeretné, ha a világ megértené, milyen veszélyt jelent a "társadalmi elismerés". 
Szerző
2018.09.21 12:00
Frissítve: 2018.09.21 12:00